Zeezi tʋ́mʋ́ karmɩbɛlɛ fí rí bɛllɛ
9
1 Zeezi yɩ́rʋ́ karmɩbɛlɛ ná fí rɩ́ bɛllɛ hé náŋá mɛ́, a nyʋ́ɔ́sɩ́wɔ́, rɩ́wɔ́ ka dóé arɩ́ tíŋ kaŋtɔmɔ wuu nyúú, ká wólli pʋɔllɛ má aá dúóri.
2 Ɛ́ nɛ́ ká ʋ sɩɛ́ tʋ́ŋwɔ́ rɩ́wɔ́ gʋɔrɛ bʋl Wɩɩsɛ kuótɔ́ɔ́ wɩ́ɛ́ pá nɩɛ, ká dúóri pʋɔllɛ.
3 Ʋ sɩɛ́ bʋl pɔ́wɔ́ bʋlɛ́:
«Ɩ́ sɩ́ óŋ wuu píí lɛ ŋmɛ́nɔ.
Ɩ́ sɩ́ deŋtuke pí, a sɩ́ lɔkɔ́ pí, a sɩ́ ɓɩdííli pí, a sɩ́ meéwí pí, a sɩ́ gɛnnɛ bɛllɛ pá.
4 Ɩ́ há mʋ́ɛ́ zʋ jaa ná wuu, ɩ́ ké ráŋ, a kaá jɛ́ɩ́wa kal colí.
5 Ká ɩ́ há mʋ́ ráŋ ná wuu ɓa vɛ́ɩ́wa, rɩɩ́wa kúó aá lɛ ɛ́ tɔ́ɔ́ mɛ́, ɩ́ ɓósíwa* naasɛ kuŋkulo, rʋ́ʋ́ ɛ́ a sɩɛ́da pɔ́wɔ́.»
6 Ɛ́ nɛ́ Zeezi karmɩbɛlɛ ná ɓɩɛ́na isi, a gʋɔrɛ tɔ́nɛ wuu, a bʋl Labaarɩwero wɩ́ɛ́, ká dúóri pʋɔllɛ dɩhɛ̃́ wuu.
Erodi beŋtúú wɩ pɩ́nɛ́
7 Kuóro Erodi* há nɛ́ wɩ́ɛ́ ná wuu háá ɛɛ́, ʋ beŋtúú wɩ pɩ́nɛ́.
Nɩɛ náŋa sɛ́ rɩ́ Zaŋ Batiisi* ní bɩ́rɛ́ isi a lɛ sʋsɛ mɛ́;
8 náŋa má sɛ́ rɩ́ Eli* ní kúé, ká nɩɛ náŋa má sɛ́, rɩ́ tésíé mí Wɩɩsɛ wɩ́laabʋlla ná oro rí bɩ́rɛ́ isi sʋʋ mɛ́.
9 Amá Erodi sɛ́:
«Ŋ nɛ́ ɛ́ɛ́ ɓa coki Zaŋ nyúú.
Áŋ rɩ́ sɩɛ́ ká báálɔ né wɩ́ɛ́ ɓa háá bʋlɛ́, ŋ nɩ́nɛ nyɛ?»
Ɛ́ nɛ́ Erodi hé dóé jɩ́ja rʋ́ʋ́ ná ɛ́ tɩ́na.
Zeezi dɩ́ɛ́sɛ nɩɛ bʋ́ɩ́'ɔmmʋ́ɔ́
10 Zeezi nɩtʋmɛ́* ná bɩ́rɔ́ kóú rí, a césíwó wɩ́'állɛ wuu pɔ́ʋ́.
Ɛ́ nɛ́ ʋ káŋwɔ́ dʋŋɔ ɓa gɩɩkɛ a mʋ́ tɔ́ɔ́ oro laka; ɛ́ tɔ́ɔ́ yɩr nɛ́ Bɛtɩsayɩda.*
11 Nɩkana ná kɩ́ɛ́lɛ zɩŋ a tɩ́ŋʋ́ har mʋ́.
Zeezi caklɔ́wɔ́, a bʋl Wɩɩsɛ kuótɔ́ɔ́ wɩ́ɛ́ pɔ́wɔ́; nɩɛ ná háá wɩɩlɛ́ aá ja tɛŋfɩ́ɛ́l, ʋ dúóríwó má.
12 Wɩɩsɛ há púlé aá pɔrɛ, Zeezi karmɩbɛlɛ ná fí rí bɛllɛ sɩɛ́ tuu pérú a bʋlɛ́:
«Tá nɩɛ ná, a makɛ rɩ́wɔ́ mʋ́ tɔ́nɛ rɩ́ baksɛ ná há mɩŋ laka rɛɛ́, a ja ɓɩdííle rí dɩpɩ́ŋsɛ; bee wɩ́ɛ́ á dɩmɩnɩ́ né, óŋ wuu to rɛɛ́, gɩr nɛ́.»
13 Ɛ́ nɛ́ Zeezi bʋ́lwɔ́ rɩ́ bʋlɛ́:
«Ɩ́ tɩɩ jaa pɔ́wɔ́ rɩ́wɔ́ dí.»
Amá ɓa sɛ́:
«Dɩpɛ́ŋwa bɔmmʋ́ɔ́ arɩ́ náŋwʋlɛ́ bɛllɛ dʋŋɔ nɛ́ mɩ́ŋrá rɩ́; rʋʋ ká ɛ́, á tɩɩ sɩɛ́ mʋ́ʋ́ yɔwɛ ɓɩdííle ní rɩ́ɩ́ kaa ko pá nɩkaŋdɔ́ɔ́ nyáŋ wuu rɩ́wɔ́ dí.»
14 Nɩɛ ná fa há mɩŋ ráŋ, ɓa báála dʋŋɔ pérí bʋ́ɩ́'ɔmmʋ́ɔ́.
Zeezi sɩɛ́ bʋ́lʋ́ karmɩbɛlɛ ná rɩ́ bʋlɛ́:
«Ɩ́ a rɩ́ nɩɛ ná ké mɛɛ́sɛllɛ rɩ́ fí lɛ́ɛ́wa.»
15 Ɛ́ nɛ́ ɓa tʋŋ ɛ́; a a nɩɛ ná wuu ké.
16 Zeezi sɩɛ́ la dɩpɛ́ŋwa ná bɔmmʋ́ɔ́ arɩ́ náŋwʋlɛ́ ná bɛllɛ, a báŋ bel bána rɩ́, ká bɔ́llɛ Wɩɩsɛ, ká kaa conni conni pɔ́ʋ́ karmɩbɛlɛ, ɓa laa ɓa nɩɛ ná.
17 Nɩkana ná wuu dí a vɔksɛ, ká ɓa pa káánɛ sú kúrsi fí rí bɛllɛ.
Pɩɛrɛ sɛ́ Zeezi ní ká Wɩɩsɛ Nɩlɩsɛ
18 Kal oro Zeezi gɩ́ɩ́kɔ́ aá cʋɔlɛ Wɩɩsɛ, rʋʋ karmɩbɛlɛ má fa mɩ́nʋ́ laka.
Ɛ́ nɛ́ ʋ bɔ́sɩ́wɔ́ bʋlɛ́:
«Nɩɛ sɛ́ rɩ́ŋ ká áŋ rɛ́?»
19 Ɛ́ nɛ́ ʋ karmɩbɛlɛ ná sɛ́:
«Nɩɛ náŋa sɛ́ rɩ́ɩ́ ká Zaŋ Batiisi* ní; náŋa sɛ́ rɩ́ɩ́ ká Wɩɩsɛ wɩ́laabʋllɔ* Eli ní; náŋa má sɛ́ rɩ́ tésíé Wɩɩsɛ wɩ́laabʋlla ná nɔ́ŋɔ nɛ́ bɩ́rɛ́ isi sʋʋ mɛ́.»
20 Ɛ́ nɛ́ ʋ bɔ́sɩ́wɔ́:
«Ká ɩ́ má sɩɛ́ sɛ́ rɩ́ŋ ká áŋ rɛ́?»
Rɩ Pɩɛrɛ* sɛ́:
«Ɩ nɛ́ ká Kirisi,* Wɩɩsɛ Nɩlɩsɛ.»
21 Ɛ́ nɛ́ Zeezi bʋl pɔ́wɔ́ rɩ́ sɩ́fɩɛma bʋlɛ́:
«Ɩ́ pɔ́ rɩ́ɩ́wa háá bʋl ɛ́ wɩ́ɩ́ pá nɛ́ŋ wuu.»
Zeezi bʋ́lʋ́ sʋʋ rɩ́rʋ́ bɩr'isé wɩ́ɛ́
22 Ká Zeezi sɩɛ́ súúri bʋlɛ́:
«Ʋ mɔhɔ̃́ rɩ́ Nɩbiino Bio* ná wɩɩla kɩ́ŋkáŋ, rɩ́ nɩhɩɛ̃́sɛ* arɩ́ Wɩɩsɛ vʋk'ɔɔsa* nɩhɩɛ̃́sɛ, rɩ́ Wɩɩsɛ kɛŋzɩnna* wuu vɔ́ʋ́ wɩ́ɛ́; ɓa sɩ́ ɓʋ́ʋ́, ká rʋ́ʋ́ bɩr'isi sʋʋ mɛ́ tápʋlɛ botoro kal.»
23 Ʋ har rɩ́ mɛ́, Zeezi bʋ́lɔ́ pɔ́wɔ́ wuu bʋlɛ́:
«Rɩ nɛrɔ wuú já rʋ́ʋ́ tɩ́ŋɩ́ŋ mɛ́, rʋ́ʋ́ tɩ́na vɔ́ʋ́ tɩɩ wɩ́ɛ́ tá ráŋ, ká saŋ sʋʋ dagɛsɛ́* wɩɩla kál wuu, a tɩ́ŋɩ́ŋ mɛ́.
24 Nɛrɔ ná wuu háá já rʋ́ʋ́ lowi kɛ́rʋ́ mɩɩsɛ mɛ́, ʋ tɩ́na sɩ́ gúlú mɩɩsɛ mɛ́, amá nɛrɔ ná wuu há yóú mɩɩsɛ tá ŋ wɩ́ɛ́, ʋ tɩ́na sɩ́ nóú mɩɩsɛ.
25 Nɩbííno há já dúníé onni wuu pɔ́ʋ́ tɩɩ, ká ʋ dʋma yʋ́ksɛ, ɛ́ rá má ʋ zɔkɛ, ʋ nyʋɔrɛ́ mɩŋ nɛɛ́?
26 Nɛrɔ ná wuu háá fáŋ mɛ́ tɩŋɛ́ hɩɩ̃sɛ, aá fáŋ wɩ́bʋlɛ má bʋlɛ́ hɩɩ̃sɛ, Nɩbiino Bio má sɩ́ fá tɩ́na hɩɩ̃sɛ, kal ná ʋ háá á rʋ́ʋ́ ko, arɩ́rʋ́ píŋ; píŋ ná há kɔ́ʋ́ Ana Wɩɩsɛ rɩ́rʋ́ malɩ́kawa píŋ.
27 Taŋá nɛ́ ŋ bʋl aá pɛ́ɩ́wa, ɩ́ rɛɛ́ nɩcɩ́nɛ nyáŋ náŋa sɩ́ ná Wɩɩsɛ kuótɔ́ɔ́ ná, rɩ ɓa ha wɩ sʋ́sɛ́.»
Zeezi bɩ́rsʋ́ tɩɩ
28 Zeezi wɩ́bʋlɛ́ ná har rɩ́ mɛ́, a peri tápʋlɛ córí, ʋ yɩ́rɛ Pɩɛrɛ rɩ́ Zaŋ arɩ́ Zakɛ, ʋ rɩ́wɔ́ zɩ́ paalɔ nyúú rʋ́ʋ́ cʋɔlɛ Wɩɩsɛ.
29 Tɛ́ŋ ná mɛ́ Zeezi háá cʋɔlɛ Wɩɩsɛ ɛ́, ʋ sɩ́ɛ́ bɩ́rsɔ́, ká ʋ gɛrɔ wuu tʋ́ksɛ, aá tʋl ɓɩ́lɓɩ́l.
30 Ɓa ɔ́ɔ́ rɩ́wɔ́ cɛ́, rɩ báála bɛllɛ nɛ́ cɩ́nɛ́, ɓa rɩ́ Zeezi bʋ́bʋl wɩ́ɛ́.
Moyizi* rí Eli* ní;
31 ɓa nɛ́ kéŋwó tɩɩ ko nyɩ́ɩ́sɩ́wɔ́ mɛ́, a de caasɛ aá tʋl.
Ɓa rɩ́ Zeezi sɩɛ́ bʋ́bʋl ɛ́ ná ʋ háá á rʋ́ʋ́ sʋwɛ Zerizalɛmɛ* mɛ́, rʋ́ʋ́ tʋtʋmɛ́ nʋɔ sú, ká rʋ́ʋ́ bɩrcólú Ana rɩ́.
32 Ká Pɩɛrɛ rɩ́rʋ́ náŋa de mɩŋ dóŋ mí.
Amá ɓa há gírké isi dóŋ mí, ɓa ná Zeezi háá tʋl ɛ́, a ná báála ná bɛllɛ ʋ rɩ́wɔ́ há cɩ́nɛ́.
33 Tɛ́ŋ ná mɛ́ báála ná háá kɛkɛ Zeezi mí, Pɩɛrɛ bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋlɛ́:
«Karmɩ'ana, raá ké rɛɛ́, ʋ wér; á sɩ́ ciki táŋtɛwa botoro, ɩ nɔ́ŋɔ, Moyizi nɔ́ŋɔ, Eli má nɔ́ŋɔ.»
Ʋ fa wʋ́ʋ́ há bʋ́lʋ́ ná mʋ́l ɛ̃.
34 Pɩɛrɛ háá bʋl ɛ́, rɩ duóbána kúó tɔ́wɔ́ mɛ́.
Duóbána ná há kúé tɔ́wɔ́ mɛ́ ɛ́, héwíŋ kéŋ Zeezi karmɩbɛlɛ ná.
35 Ɓa ɔ́ɔ́ rɩ́wɔ́ cɛ́, rɩ ɓa nɛ́ Wɩɩsɛ liŋó duóbána ná sɩɛrʋ há sɛ́:
«Ŋ Bio ní nyɛ, ŋ nɛ́ lɩ́sʋ́; ɩ́ zésú wɩ́ɛ́.»
36 Ɓa há nɛ́ liŋó ná ko tenni, ɓa ɔ́ɔ́ rɩ́wɔ́ bel, rɩ Zeezi dʋŋɔ nɛ́ cɩ́nɛ́.
Ɛ́ nɛ́ Zeezi karmɩbɛlɛ ná há lɛ́ paalɔ ná nyúú tuwi, ɓa táŋŋɩ́wɔ́ nʋɔ; ɓa wʋ́ɔ́ wɩ́náálɛ ná wɩ́ɛ́ bʋ́lɛ́ pá nɛ́ŋ wuu ɛ́ tɛ́ŋ mɛ́.
Zeezi kírí kaŋtɔŋ, bio oro nyúú
37 Ʋ tɔ́ɔ́ há pʋ́lɛ́ ɓa lɛ paalɔ ná nyúú tuwi, nɩɛ ɓɩkana kúó céŋ Zeezi.
38 Báálɔ oro má de cɩ́ nɩkana ná sɩɛrʋ, ká de ŋmɔwɛ búŋse bʋlɛ́:
«Karmɩ'ana, ŋŋ́ jɛ́nnɩ́, bélíŋ bio mí, bee wɩ́ɛ́ ŋ bibala léŋ ní.
39 Kaŋtɔŋ nɛ́ zɩ́nʋ́.
Rʋʋ nɛ́ ísú mí, naasɩ́ balá rʋʋ dé kɩ́kɩ́ɩ́lɛ, ká kaŋtɔŋ ná píŋŋú, a púú yo, ʋ pílli ká mɩŋtɔkúŋ suki nʋɔ.
Ʋʋ́ bɛ́ŋsʋ́ wérí; ʋ wɩ kɩ́kɛ́lɛ́ tuwi.
40 Ŋ sʋ́lɩ́ karmɩbɛlɛ, rɩ́wɔ́ kiri kaŋtɔŋ ná rʋ́ʋ́ lɛ ká tɔ́ʋ́, ɓa wɩ wóllé kiri.»
41 Ɛ́ nɛ́ Zeezi sɛ́:
«Kéké nɩbííne duo, há wɩ yardá kené; ɩ́ ká nɩbɔ́má!
Ŋŋ́ á rɩ́ŋ mɩ́nɩ́wa sɩɛrʋ dáánɛ mɔ ɛrɛ́ rɛ́, a sɩɛ́ nyámmɩ́wa wɩ́'állɛ nyáŋ?»
Ká sɩɛ́ bʋl bio ná áná rɩ́ bʋlɛ́:
«Kánɩ́ bio ná ko rɛɛ́.»
42 Bio ná há dé ko rʋ́ʋ́ peri, rɩ kaŋtɔŋ ná píŋŋú, a púú yo tíé, ʋ pílli.
Amá Zeezi bɛ́sɛ́ kaŋtɔŋ ná mɛ́, ʋ lɛ ká tá bio ná, ʋ dúóri, ʋ púú pɔ́ʋ́ áná.
43 Nɩɛ ná wuu há ná Wɩɩsɛ dóézeno ná há tʋ́mɛ́, ʋ dé gɩ́rwɔ́ nɛ́.
Zeezi báá bʋ́lʋ́ sʋʋ wɩ́ɛ́
Zeezi wɩ́'állɛ ná wuu sɩɛ́ há gɩ́rwɔ́, ɛ́ nɛ́ ʋ bʋ́lʋ́ karmɩbɛlɛ rɩ́ bʋlɛ́:
44 «Ɩ́ é, ɩ́ ɓílíwa dɩlla a zesi wɩ́ɛ́ nyáŋ wérí:
ɓa sɩ́ ka Nɩbiino Bio hé nɩbííne nɛ́sɛ mɛ́.»
45 Amá ʋ karmɩbɛlɛ wɩ ɛ́ wɩ́bʋlɩ́ mʋ́l nɩ́ɛ́; ɛ́ wɩ́ɩ́ fa ká wɩ́féŋsí rí ɓa sɩ́ɛ́ mɛ́, a makɛ rɩ́wɔ́ sʋ́ʋ́ mʋ́l zɩ́mʋ́; ká ɓa fɩ́fá Zeezi bɔsɛ́, ɛ́ wɩ́ɩ́ mʋ́l mɛ́.
Áŋ rɩ́ ká nɔhɔ̃́
46 Jaáá, Zeezi karmɩbɛlɛ fa kéŋ hɩɛ̃́sɛ wɩ́ɛ́ aá pɔsɛ náŋá, aá ja rɩ́wɔ́ zɩ́ŋwɔ́ sɩɛrʋ nɔhɔ̃́.
47 Zeezi sɩɛ́ há ɩ̃́wɔ́ sabɩɩna, ɛ́ nɛ́ ʋ ka biwie ko bílú laka,
48 ká bʋl pɔ́wɔ́ bʋlɛ́:
«Nɛrɔ ná wuu há tɩ́ŋɩ́ŋ wɩ́ɛ́ a ka biwie né wérí, ŋ tɩɩ nɛ́ tɩ́na ka wérí ɛ́; ká nɛrɔ ná wuu sɩɛ́ há keníŋ wérí, nɛrɔ ná há tʋ́mɩ́ŋ nɛ́ tɩ́na ka wérí ɛ́.
Nɛrɔ ná há kɛ́ɩ́wa wuu sɩɛrʋ ɓɩwie, ʋ tɩ́na nɛ́ ká nɔhɔ̃́.»
Nɛrɔ ná há wɩ́rá mɛ́ cɩ́nɛ́, ʋ mɩ́ŋrá har nɛ́
49 Ɛ́ nɛ́ Zaŋ,* Zeezi karmɩbio nɔ́ŋɔ sɛ́:
«Karmɩ'ana, á ná báálɔ oro, rʋʋ kení yɩr aá kiri kaŋtɔmɔ nɩɛ mɛ́; ɛ́ nɛ́ á wɩ sáŋɛ́ pɔ́ʋ́, bee wɩ́ɛ́ ʋ tórá oro.»
50 Ɛ́ nɛ́ Zeezi sɛ́:
«Ɩ́ sʋ́ʋ́ mɛ́ kɛ́rʋ́; nɛrɔ ná há wɩ́ɩ́wa mɛ́ cɩ́nɛ́, ʋ mɩ́nɩ́wa har nɛ́.»
Samari dɩtɩ́llɛ tɔ́ɔ́ oro nɩɛ vɛ́ Zeezi
51 Zeezi dúníé mí lɩɩ zɩ́ bána tápʋlɛ háá peré, ʋ kenú tɩɩ rɩ́ taŋá, rʋ́ʋ́ mʋ́ Zerizalɛmɛ,
52 a sɩɛ́ tʋŋ nɩɛ rɩ́wɔ́ lɔ́ʋ́ sɩ́ɛ́ a mʋ́ Samari* dɩtɩ́llɛ tɔ́ɔ́ oro, a bɩrmɛ dɩhɩ̃́ bílú mí.
53 Amá tɔ́ɔ́ ná nɩɛ vɛ́ Zeezi, ʋ há cáásɛ́ Zerizalɛmɛ mʋ́mʋ́ wɩ́ɛ́.
54 Zeezi karmɩbɛlɛ Zakɛ rɩ́ Zaŋ há ná ɛ́, ɛ́ nɛ́ ɓa sɛ́:
«Nyuutɩna, ɩ waá lo ráá a rɩ́ níŋ lɛ bána nyúú ko tuwi díwó?»
55 Ɛ́ nɛ́ Zeezi bɩ́rɛ bɛ́sɩ́wɔ́ mɛ́ arɩ́ sɩ́fɩɛma [a bʋlɛ́:
«Ɩ́ wɩ sabɩɩna ná há keníwa aá a ɛ̃.
56 Nɩbiino Bio wɩ kúé rʋ́ʋ́ ɓʋ́ʋ́sɛ nɩɛ nɛ́, amá ʋ kúó rʋ́ʋ́ lɔ́wɔ́ tá nɛ́.»]
Ká ɓa daarɛ mʋ́ tɔ́ɔ́ nɔ́ŋɔ.
Zeezi mí tɩŋɛ́
57 Ɓa há pí ŋmɛ́nɔ aá va, ɛ́ nɛ́ báálɔ oro bʋl Zeezi rí bʋlɛ́:
«Ŋ sɩ́ tɩ́ŋɩ́ mɛ́ a mʋ́ɩ́ háá mʋ́ ráŋ ná wuu.»
58 Ɛ́ nɛ́ Zeezi bʋl pɔ́ʋ́ bʋlɛ́:
«Kílowa kéŋ bʋɔnnɛ aá zʋ, diíwiisi má ka dallɛ aá zʋ; amá Nɩbiino Bio* wɩ dɩpɩ́fɩɛlɩ́ kené.»
59 Ɛ́ nɛ́ Zeezi bʋl nɛrɔ nɔ́ŋɔ mɛ́ bʋlɛ́:
«Tɩ́ŋɩ́ŋ mɛ́.»
Ɛ́ nɛ́ tɩ́na sɛ́:
«Karmɩ'ana, lo rɩ́ŋ mʋ́ húŋ áná kɛ́rɛ́.»
60 Ɛ́ nɛ́ Zeezi bʋl pɔ́ʋ́ bʋlɛ́:
«Lo rí sʋsɛ húwó sʋsɛ, ká ɩ é, mʋ́ bʋl Wɩɩsɛ kuótɔ́ɔ́ ná wɩ́ɛ́ pá nɩɛ.»
61 Nɛrɔ nɔ́ŋɔ má baa bʋlɛ́:
«Nyuutɩna, ŋ sɩ́ tɩ́ŋɩ́ mɛ́, amá lo rɩ́ŋ mʋ́ bʋl táŋ jaa nɩɛ kɛ́rɛ́.»
62 Ɛ́ nɛ́ Zeezi bʋl pɔ́ʋ́ bʋlɛ́:
«Nɛrɔ ná wuu há tííné rʋ́ʋ́ parɛ, ká bɩ́rɛ aá dɛ́llʋ́ har rɩ́, ʋ tɩ́na wɩ tʋtʋmɩ́ wuu kené Wɩɩsɛ kuótɔ́ɔ́ ná sɩɛrʋ.»