Zeezi Labaarɩwero
Zaŋ
há pʋ́ŋsɛ́
Wɩbʋlɛ ná há kéŋ hiẽsó
1
1 Wɩɩsɛ kúó aá púl dúníé rɩ́ onni wuu ɛɛ, rɩ Wɩbʋlɛ mɩ́nɔ́; ʋ fa mɩŋ Wɩɩsɛ rɩ́ nɛ́.
Wɩbʋlɛ ná ká Wɩɩsɛ tɩɩ nɛ́.
2 Púle mí, ʋ fa mɩŋ Wɩɩsɛ rɩ́ nɛ́.
3 Wɩɩsɛ tɩ́ŋʋ́ mɛ́ nɛ́ a a onni wuu.
Oŋ'mɩ́nɩ́ wuu toó a wʋ́ʋ́ lɩ́ɛ́.
4 Hiẽsó fa mɩ́nʋ́ mɛ́ nɛ́, hiẽsó ná há kéŋ pʋmmɔ a pá nɩbííne.
5 Pʋmmɔ ná tʋ́tʋl bíno sɩɛrʋ, ká bíno wʋ́ʋ́ mɛ́ wuó tɔ́.
6 Ɛ́ nɛ́ Wɩɩsɛ tʋŋ báálɔ oro; ʋ yɩr nɛ́ Zaŋ.*
7 Ʋ kúó anɛ dáŋsɩ́ɛ́, a bʋl pʋmmɔ wɩ́ɛ́ aá pá nɩɛ, aá tɛ sɩɛ́da rɩ́ nɩɛ tɩŋ ɛ́ mɛ́, a la pʋmmɔ wɩ́ɛ́ dí.
8 Zaŋ tɩɩ rá to pʋmmɔ ná, amá ʋ taŋa kúó tɛ ɛ́ pʋmmɔ sɩɛ́da nɛ́ aá pá nɩɛ.
9 Ɛ́ pʋmmɔ nɛ́ ká taŋá pʋmmɔ tɩɩ; ʋ nɛ́ kó dúníé a caanɛ nɩbííne wuu.
10 Ʋ fa mɩŋ dúníé sɩɛrʋ, ʋ mɛ́ nɛ́ Wɩɩsɛ tɩŋ a dúníé má tɩɩ, ká dúníé nɩbííne wʋ́ʋ́ ɛ̃.
11 Pʋmmɔ ná kóú tɩɩ nɩɛ rɩ́, ká ɓa wʋ́ʋ́ sáŋɛ́.
12 Amá nɩɛ ná wuu há sáŋʋ́, a lɔ́ʋ́ wɩ́ɛ́ dí, ʋ pɔ́wɔ́ ŋmɛ́nɔ rɩ́wɔ́ a Wɩɩsɛ bɛ́lɛ́.
13 Ɓa Wɩɩsɛ biirí ná sɩɛ́ to nɩbííne cɛ́l lʋlɛ́ mɛ́; ʋ to nɩbííno tɛŋnamɩɛ cólle wɩ́ɩ́, ʋ báá to nɩbííne cólle sɩɛrʋ má wɩ́ɩ́, amá Wɩɩsɛ tɩɩ nɛ́ kɔ́wɔ́ Ana.
14 Wɩbʋlɛ ná bɩ́rmɛ́ nɩbííno, a ko tuwi mɩ́ŋrá sɩ́sɩ́ɛ́nnʋ́wa, zilé rɩ́ taŋá súú; á nóú píŋ, ʋ mɔhɛ̃́ Ana Wɩɩsɛ píŋ ná há mɩ́nʋ́ Bibala mɛ́ nɛ́.
15 Zaŋ tɔ́ʋ́ sɩɛ́da a búóli bʋlɛ́:
«Ʋ wɩ́ɛ́ nɛ́ ŋ bʋl pɛ́ɩ́wa a bʋlɛ́:
‹Nɛrɔ ná há tɩ́ŋɩ́ŋ har aá ko, ʋ nɛ́ kɩ́ŋ, bee wɩ́ɛ́ ɓa lʋ́lɩ́ŋ rʋʋ é mɩ́nɔ́ rɛ́.› »
16 Ʋ kuóɓɩɛ ɓaalɛ pérírá wuu ní; ʋ hé bárkawa tʋkɛ náŋá mɛ́ a párá.
17 Wɩɩsɛ tɩŋ Moyizi mí ní a máŋsʋ́ kíŋse párá.
Ká Zeezi Kirisi ní kéŋ zilé rɩ́ taŋá ko.
18 Nɛ́ŋ wuu ha wɩ Wɩɩsɛ néé ná; amá ʋ Bibala má tɩɩ há ká Wɩɩsɛ, a mɩ́nʋ́ Ana laka, ʋ nɛ́ mákʋ́ párá.
Zaŋ sɩɛ́da
19 Zerizalɛmɛ* Zuwifiwa* sɩ́dííre ísó tʋŋ Wɩɩsɛ vʋk'ɔɔsa* rɩ́ Levi* jɩmʋ́l nɩɛ, rɩ́wɔ́ ko bɔsɛ Zaŋ a bʋlɛ́:
«Áŋ rɩ́ kɛ́ɩ́?»
Liŋó ná sɩɛ́ Zaŋ há pɔ́wɔ́,
20 ʋ ká nyaamɩ́, ʋ wɩ féŋsé.
Ʋ bʋ́lɔ́ pɔ́wɔ́ bʋlɛ́:
«Ŋ rá to Kirisi*.»
21 Ɛ́ nɛ́ ɓa baa bɔ́sʋ́:
«Áŋ rɩ́ sɩɛ́ kɛ́ɩ́?
Ɩ nɛ́ ká Eli*?»
Ɛ́ nɛ́ Zaŋ sɛ́:
«Aɩ́!
Ŋ rá tóú.»
Ɓa baa bɔ́sʋ́ bʋlɛ́:
«Ɩ nɛ́ ká Wɩɩsɛ wɩ́laabʋllɔ* ná á háá dɛllɛ́?»
Ʋ sɛ́:
«Aɩ́.»
22 Ɛ́ nɛ́ ɓa sɛ́:
«Áŋ rɩ́ sɩɛ́ kɛ́ɩ́?
Makɛ párá, ráá mʋ́ bʋl pá nɩɛ ná há tʋ́ŋrá.
Ɩ tɩɩ sɩ́ɩ́ ká beé rí?»
23 Ɛ́ nɛ́ Zaŋ sɛ́:
«Ŋ nɛ́ ká nɛrɔ ná liŋó háá búóli gɩrbétéke sɩɛrʋ,
a bʋlɛ́:
‹Ɩ́ kɛllɛ Nyuutɩna ŋmɛ́nɔ,
a a rʋ́ʋ́ tʋrɛ wérí.›
»
Wɩɩsɛ wɩ́laabʋllɔ Ezayi* bʋ́l ɛ́ nɛ́.
24 Nɩtʋmɛ́ ná sɩɛrʋ, Farɩzɩɛ̃wa* fa mɩŋ ráŋ.
25 Ɓa sɩɛ́ baa bɔsɛ Zaŋ a bʋlɛ́:
«Ɩ sɩ́ɩ́ rá to Kirisi, a rá to Eli, a rá to Wɩɩsɛ wɩ́laabʋllɔ ná má, ʋ sɩɛ́ cɩ́ ɛrɛ́, ɩ ka nɩɛ aá muŋsi nyii mí?»
26 Ɛ́ nɛ́ Zaŋ bʋl pɔ́wɔ́ bʋlɛ́:
«Ŋ é keníwa aá muŋsi nyii mí ní; amá nɛ́ŋ rɩ́ mɩ́nɩ́wa sɩɛrʋ, ká ɩ́ wʋ́ʋ́ ɛ̃.
27 Ʋ nɛ́ tɩ́ŋɩ́ŋ har aá ko, ŋ rɩ́rʋ́ natɔɔsɛ vɔɔ́sɛ puré má tɩɩ wɩ cɛ́rɛ́.»
28 Zʋrdɛŋ fuo dáárɛ́ nɛ́ ɓa cɛ́, a bʋl ɛ́ wɩ́ɛ́ wuu; ráŋ ná Zaŋ há cɩ́nɛ́ a ka nɩɛ aá muŋsi nyii mí, Betani tíé.
Zeezi ká Wɩɩsɛ Pewie ní
29 Ʋ tɔ́ɔ́ há pʋ́lɛ́, Zaŋ ná Zeezi* rʋʋ́ kóú rí, ɛ́ nɛ́ ʋ sɛ́:
«Ɩ́ ná Wɩɩsɛ Pewie* ní nyɛ.
Ʋ nɛ́ lɩ́sɛ dúníé nɩbííne wɩ́bɔma aá tá.
30 Ʋ wɩ́ɛ́ nɛ́ ŋ fa bʋl a bʋlɛ́:
‹Bál rɛ́ tɩ́ŋɩ́ŋ har aá ko, ká nɛ́ kɩ́llɩ́ŋ, bee wɩ́ɛ́ ʋ mɩ́nɔ́ rɩ ɓa ha wɩ́ŋ lʋ́lɛ́.›
31 Ŋ má fa wʋ́ʋ́ ɛ̃, amá ŋ kéŋ nɩɛ aá muŋsi nyii mí ɛ́, rɩ́ŋ mákʋ́ nɛ́ cáánɛ Ɩzɩrayɛl dunɩɛ.»
32 Ká Zaŋ baa tɛ sɩɛ́da né a súúri pɔ́wɔ́ bʋlɛ́:
«Ŋ ná Wɩɩsɛ Sabɩɩna* rʋʋ lɛ́ bána rɩ́ tuwi, anɛ kuókʋ́ma, a pɔ́mʋ́ daha.
33 Ŋ fa ha wʋ́ʋ́ há ká nɛ́ŋ ná ɛ̃.
Amá Wɩɩsɛ ná há tʋ́mɩ́ŋ rɩ́ŋ mʋ́ muŋsi nɩɛ nyii mí, ʋ bʋ́lɩ́ŋ rɩ́ bʋlɛ́:
‹Ɩ sɩ́ ná Wɩɩsɛ Sabɩɩna ná rʋʋ túwó mɩŋ báálɔ oro daha; ɛ́ báálɔ nɩ́ɩ́ á rʋ́ʋ́ ka nɩɛ aá muŋsi Wɩɩsɛ Sabɩɩna sɩɛrʋ.›
34 Ŋ sɩɛ́ nóú ɛ́ nɛ́, a tɔ́ʋ́ sɩɛ́da aá pɛ́ɩ́wa:
ʋ nɛ́ ká Wɩɩsɛ Bio.»
Zeezi dʋ́ŋdʋ́ʋ̃́ karmɩbɛlɛ
35 Ʋ tɔ́ɔ́ há pʋ́lɛ́, Zaŋ rɩ́rʋ́ karmɩbɛlɛ bɛllɛ báá cɩ́ ɛ́ dɩhɩ̃́;
36 ʋ ná Zeezi rʋʋ́ dáárʋ́, ɛ́ nɛ́ ʋ bʋ́lʋ́ karmɩbɛlɛ ná rɩ́ bʋlɛ́:
«Ɩ́ ná Wɩɩsɛ Pewie ní.»
37 Zaŋ karmɩbɛlɛ ná bɛllɛ há nɛ́ ɛ́, ɓa mʋ́ɔ́ tɩŋ Zeezi mí.
38 Zeezi bɩ́rɔ́ bélú har rɩ́, a nówó rɩ ɓa tɩ́ŋʋ́ mɛ́.
Ɛ́ nɛ́ ʋ bɔ́sɩ́wɔ́ bʋlɛ́:
«Ɩ́ɩ́ ja beé?»
Ɛ́ nɛ́ ɓa má bɔ́sʋ́ bʋlɛ́: «|iRaabi|d (ʋ mʋ́l nɛ́ ká Karmɩ'ana), nɛɛ́ rɛ́ ɩ cɩ́cɔ?»
39 Ɛ́ nɛ́ Zeezi bʋ́lwɔ́ rɩ́:
«Ɩ́ ko, ɩ́ sɩ́ náŋ dɩcɔ́ɛ́.»
Ɓa tɩŋ mʋ́, a nóú dɩhɩ̃́; rɩ gbaŋ bɩ́ŋbɩlɩ́ baná péró.
Ɛ́ nɛ́ ɓa kénú rí tɔ́ɔ́ bíri.
40 Báála ná bɛllɛ há nɛ́ Zaŋ liŋó ná, a mʋ́ tɩŋ Zeezi mí, nɔ́ŋɔ yɩr nɛ́ Aŋdɩrɩ; Sɩmɔŋ* Pɩɛrɛ* maábio ní.
41 Ʋ lá sɩɛ́ mʋ́ nóú máálá Sɩmɔŋ nɛ́ a bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋlɛ́:
«Á ná Mesi* ná (ʋ mʋ́l nɛ́ ká Kirisi*).»
42 Ká sɩɛ́ kánʋ́ mʋ́ Zeezi rí.
Zeezi bélú ká bʋlɛ́:
«Ɩ nɛ́ ká Zona bio Sɩmɔŋ*; ɓa sɩ́ kánɩ́ aá yɩ́rɛ Sefa* (ʋ mʋ́l nɛ́ ká dɔ́wɩ́).»
Zeezi yɩ́rɛ Filipi rɩ́ Natanayɛl
43 Ʋ tɔ́ɔ́ há pʋ́lɛ́, Zeezi ísó rʋ́ʋ́ daarɛ Galiile* tíé, a mʋ́ céŋ Filipi, a bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋlɛ́:
«Tɩ́ŋɩ́ŋ mɛ́.»
44 Filipi má lɛ́ Bɛtɩsayɩda* nɛ́, Aŋdɩrɩ rɩ́ Pɩɛrɛ* tɔ́ɔ́ ná.
45 Ɛ́ nɛ́ Filipi má baa mʋ́ ná Natanayɛl, a bʋl pɔ́ʋ́ bʋlɛ́:
«Á ná báálɔ ná Moyizi* há bʋ́lʋ́ wɩ́ɛ́ Wɩɩsɛ kíŋse* kɛnɔ sɩɛrʋ; ʋ ná Wɩɩsɛ wɩ́laabʋlla má há bʋ́lʋ́ wɩ́ɛ́.
Nazarɛtɛ Zeezi ní, Zɔzɛfɛ* bio.»
46 Ɛ́ nɛ́ Natanayɛl sɛ́:
«Oŋwérí ha lɛ́ Nazarɛtɛ?»
Ɛ́ nɛ́ Filipi bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋlɛ́:
«Ko, a ná.»
47 Zeezi ná Natanayɛl rʋʋ́ kóú rí, ɛ́ nɛ́ ʋ bʋ́lʋ́ wɩ́ɛ́ bʋlɛ́:
«Ɩzɩrayɛl tɩ́náwa bio tɩɩ páá nɛ́ ká báálɔ né, gɩ́ŋgɩ́rmʋ mʋ́ɔ́ wuu tóú mí.»
48 Ɛ́ nɛ́ Natanayɛl bɔ́sʋ́ bʋlɛ́:
«Ɩ á ɛrɛ́ zɩ́mɩ́ŋ?»
Ɛ́ nɛ́ Zeezi bʋl pɔ́ʋ́ bʋlɛ́:
«Ɩ fa há mɩŋ piro ná mʋ́l, ŋ néí, rɩ Filipi ha wɩ́ɩ́ yɩ́rɛ́.»
49 Ɛ́ nɛ́ Natanayɛl sɛ́:
«Karmɩ'ana, ɩ nɛ́ ká Wɩɩsɛ Bio, ɩ nɛ́ ká Ɩzɩrayɛl kuóro!»