Zeezi tʋ́ɔ́sʋ́ karmɩbɛlɛ fí rí bɛllɛ
10
1 Ká Zeezi sɩɛ́ yɩ́rʋ́ karmɩbɛlɛ fí rí bɛllɛ, a nyʋ́ɔ́sɩ́wɔ́ rɩ́wɔ́ ka tíŋ, aá kiri kaŋtɔmɔ nɩɛ mɛ́, káá dúóri pʋɔllɛ rɩ́wɔ́ duó wuu arɩ́ nɩɛ tɛŋ dɩkɔŋsa wuu.
2 Ná Zeezi nɩtʋmɛ́* ná fí rí bɛllɛ yɩra:
dʋ́ŋdʋ́ʋ̃́ nɛrɔ, Sɩmɔŋ* ná ɓa háá yɩ́rɛ Pɩɛrɛ* rɩ́rʋ́ maábio Aŋdɩrɩ, Zebede bɛlɛ Zakɛ* rɩ́rʋ́ maábio Zaŋ,*
3 Filipi rí Bartelemi; Toma rɩ́ loŋpolaarɔ Matie; Alfe bio Zakɛ* rɩ́ Tade;
4 Kajáŋtɩɩnɔ Sɩmɔŋ* rɩ́ Zɩdaasɛ* há lɛ́ Isikariyo, Zeezi kaapáárɔ.
Zeezi tʋ́mʋ́ karmɩbɛlɛ fí rí bɛllɛ ná
5 Nɩɛ ná fí rí bɛllɛ Zeezi há pɔ́wɔ́ líŋsi ká tʋ́ŋwɔ́ nɛ́ ɛ́.
Ná líŋsi ná ʋ há pɔ́wɔ́:
«Ɩ́ sɩ́ nɩɛ ná há to Zuwifiwa dɩhɩ̃́ mʋ́, a sɩ́ Samari* dɩtɩ́llɛ tɔ́nɛ má mʋ́.
6 Amá ɩ́ mʋ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ rɩ́ nɛ́; ɓa dé nɛ peyʋ́ksɛ nɛ́.
7 Rɩɩ́wa lɛ́ ŋmɛ́nɔ, ɩ́ bʋl pá nɩɛ, rɩ́ Wɩɩsɛ kuótɔ́ɔ́ ná pérí tɛ́sɩ́ɩ́.
8 Ɩ́ dúóri pʋɔllɛ, a ílli sʋsɛ, a dúóri dayalma, a kiri kaŋtɔmɔ rɩ́wɔ́ lɛ nɩɛ mɛ́.
Ɩ́ lá yɔ́ɔ́ nɛ́, ɩ́ má pá yɔ́ɔ́.
9 Ɩ́ sɩ́ salmɛ meéwíé rɩ́ wárɛ meéwíé arɩ́ hɔfɩɛmɔ meéwíé páá héíwa gɛzʋ́sɛ mɛ́.
10 Ɩ́ sɩ́ lɔkɔ́ píí lɛ ŋmɛ́nɔ, a sɩ́ gɛnnɛ bɛllɛ pá, a sɩ́ natɔɔsɛ pá, a sɩ́ deŋtuke má pí; tʋtʋnnɔ mɔhɔ̃́ rʋ́ʋ́ nóú nʋɔ ɓɩdííli.
11 «Rɩɩ́wa mʋ́ɔ́ peri, rɩ tɔ́zéní, rɩ tɔ́wíé, ɩ́ zʋ ɛ́ tɔ́ɔ́ sɩɛrʋ, a bɔsɛ ja nɛrɔ ná háá sáŋ lɛ́ɩ́wa, a kénú dɩhɩ̃́ a kaá jɛ́ɩ́wa tápʋl colí.
12 Rɩɩ́wa mʋ́ɔ́ rɩ́ɩ́wa zʋ jaa, ɩ́ cʋɔlɛ jaa tɩ́náwa bʋlɛ́:
‹Rɩ́ Wɩɩsɛ pá jaa né tɛŋfɩ́ɛ́l!›
13 Rɩ jaa tɩ́náwa nɛ́ sáŋɛ́ lɛ́ɩ́wa, ɩ́ tɛŋfɩ́ɛ́l cʋɔla ná sɩ́ pérwó.
Amá rɩ ɓa nɛ́ vɛ́ɩ́wa, ɩ́ tɛŋfɩ́ɛ́l cʋɔla ná bɩ́rkóíwa nɛ́.
14 Rɩɩ́wa zʋ́ jaa, ɛ́ rá má tɔ́ɔ́, rɩ́wɔ́ vɛ́ɩ́wa, a wɩ́ɩ́wa wɩ́bʋlɛ́ má zésé, ɩ́ lɛ ká ɓósíwa* naasɛ kuŋkulo tá ráŋ, rɩ́wɔ́ zɩŋ rɩ́ ɓa wɩ wérí ɛ́ɛ́.
15 Taŋá nɛ́ ŋ bʋl aá pɛ́ɩ́wa, kal ná Wɩɩsɛ háá á rʋ́ʋ́ dí sarɩ́ya, ʋ sɩ́ bɛŋsɛ ɛ́ tɔ́ɔ́ nɩɛ a kɩ́llɛ Sodomi* rí Gɔmɔɔrɛ* nɩɛ.
Wálmɛ ná háá á rʋ́ʋ́ peri Zeezi karmɩbɛlɛ
16 «Ɩ́ ná, ɩ́ nɩhɩ̃́ pieŋse ní, ŋ tʋŋ kaadíhuorúwa sɩɛrʋ.
Ɩ́ sɩɛ́ zɩ́mɩ́wa tɩɩ kanɛ́ anɛ dʋma, a a nɩpɔrɛ́ anɛ kuókʋ́sɛ.
17 Ɩ́ kánɩ́wa tɩɩ rɩ́ nɩɛ.
Ɓa sɩ́ kɛ́sɩ́wa pá sarɩ́yadííre; ɓa sɩ́ fɩ́rɩ́wa Zuwifiwa cémejɩɩsɛ* mɛ́.
18 Ɓa sɩ́ kɛ́sɩ́wa kaa lɛ kʋ́máŋdáwa rɩ́ kuóre sɩ́ɛ́, ŋ wɩ́ɛ́.
Ɛ́ mɛ́ nɛ́, rɩ́ɩ́wa bʋ́lɩ́ŋ wɩ́ɛ́, ɓa sɩ́ɛ́ mɛ́ arɩ́ nɩɛ ná há to Zuwifiwa sɩ́ɛ́ mɛ́.
19 Rɩ ɓa taŋa kúó kɛ́sɩ́wa pá sarɩ́yadííre, ɩ́ sɩ́ ló rí ɛ́ ná há mɔhɛ̃́ rɩ́ɩ́wa bʋl, arɩ́ nʋʋsɛ ná há mɔhɛ̃́ rɩ́ɩ́wa lɩ́sɛ wɩ́ɛ́ wɩ́wálmɩ́wa.
Mʋ́l ná tɩɩ tɩɩ mɛ́, Wɩɩsɛ sɩ́ pɛ́ɩ́wa wɩ́ɛ́ ná há mɔhɛ̃́ rɩ́ɩ́wa bʋl,
20 bee wɩ́ɛ́ ɩ́ tɩɩ ra waá a rɩ́ɩ́wa bʋl ɛ́ wɩ́ɛ́, amá ɩ́ Ana Wɩɩsɛ Sabɩɩna* nɩ́ɩ́ á rʋ́ʋ́ mákɩ́wa rɩ́ɩ́wa bʋl.
21 «Nɩɛ sɩ́ kɛ́sɩ́wɔ́ maábináŋa tɩɩ tɛ rɩ́wɔ́ ɓʋ́ʋ́sɛ; áná sɩ́ kánʋ́ bio tɛ rɩ́wɔ́ ɓʋ́; bɛlɛ sɩ́ isi cɩ́ŋwɔ́ ánáwa mɛ́ aá ɓʋ́ʋ́sɛ.
22 Nɩɛ wuu sɩ́ bɛ́rɩ́wa ŋ wɩ́ɛ́; amá taŋa, nɛrɔ ná há sɩ́ dí nyamma a kaa mʋ́ peri tokó, Wɩɩsɛ sɩ́ la tɩ́na tá.
23 Rɩ ɓaá wálmɩ́wa tɔ́ɔ́ mɛ́, ɩ́ fá mʋ́ nɔ́ŋɔ.
Taŋá nɛ́ ŋ bʋl aá pɛ́ɩ́wa, ɩ́ waá a rɩ́ɩ́wa gʋɔrɛ Ɩzɩrayɛl tɔ́nɛ wuu ceŋ, ká rɩ́ Nɩbiino Bio* zɩŋ ko.
24 «Karmɩbíí wuu wʋ́ʋ́ karmɩ'áná kɛ, yómó wuu má wʋ́ʋ́ nyúútɩ́na kɛ.
25 Rɩ karmɩbio ní nɩhʋ̃́ karmɩ'áná, rɩ́ yómo má nʋ́ʋ́ nyúútɩ́na, ɛ́ mɔhɔ̃́.
Rɩ ɓa nɛ́ sɩɛ́ kéŋ jaa tɩ́na rɩ́ɩ́ yɩ́yɩ́rɛ Belzebil,* ɓaá kánʋ́ jaa nɩɛ má rɩ́ɩ́ yɩ́yɩ́rɛ beéwa rɛ́?
Nɛrɔ ná há mɔhɛ̃́ rɩ́ɩ́wa fɔ́ʋ́
26 «Ɩ́ sɩɛ́ sɩ́ nɩbííne fá.
Wɩ́féŋsí wuu toó a waá a rʋ́ʋ́ nyɩɩsɛ; wɩ́lʋɔrɩ́ má toó a waá a rʋ́ʋ́ lɛ pʋmmɔ.
27 Wɩ́ɛ́ ná ŋ há bʋ́lɛ́ pɛ́ɩ́wa tɩ́taŋ, ɩ́ bʋ́lwɔ́ wɔhɔ; wɩ́ɛ́ ná má ɓa há hṹsíwa dɩlla mɛ́, ɩ́ búólíwó luŋse nyunni.
28 Ɩ́ sɩ́ nɩɛ ná háá ɓʋ́ tɛŋnamɩɛ fá; ɓa wɩ dʋma wuó ɓʋ́.
Ɩ́ fɩ́fá Wɩɩsɛ nɛ́; ʋ nɛ́ wo tɛŋnamɩɛ rɩ́ dʋma wuu aá hé níŋjaa* mɛ́ ɓaá sʋsɛ.
29 Kaŋcɩ́llɛ bɛllɛ yɛlɩ́ wuu ká bɛŋmŋmɛ, meéwí balá rá ɓó?
Ká ɓa balá má tɩɩ wɩ tíé ɓal, rɩɩ́wa Ana Wɩɩsɛ wʋ́ʋ́ nʋɔ mɛ́ ɛ̃.
30 Ɩ́ nyúpʋ́sɛ má tɩɩ, Wɩɩsɛ ɩ̃́wɔ́ wuu nʋɔ nɛ́.
31 Ɛ́ wɩ́ɛ́ sɩɛ́, ɩ́ sɩ́ héwíŋ fá; ɩ́ kɛ kaŋcɩ́llɛ naasɩ́ ɛrɛ́.
32 «Ɛ́ nɛ́ tɛ, nɛrɔ ná wuu há sɩ́ cɩ́ nɩɛ sɩ́ɛ́ a bʋlʋ́ mɩ́nɩ́ŋ har, ŋ má sɩ́ cɩ́nɩ́ŋ Ana Wɩɩsɛ há mɩŋ bána nyúú sɩ́ɛ́ a bʋlɛ́ tɩ́na mɩ́nɩ́ŋ har.
33 Ká nɛrɔ ná wuu há sɩ́ cɩ́ nɩɛ sɩ́ɛ́ a bʋlʋ́ tóŋ har, ŋ má sɩ́ cɩ́nɩ́ŋ Ana Wɩɩsɛ há mɩŋ bána nyúú sɩ́ɛ́ a bʋlɛ́ tɩ́na tóŋ har.
Zeezi koe hé cakɔ́ nɩbííne pɛ́kɛ
34 «Ɩ́ sɩ́ bɩ́ɩ́nʋ́ rɩ tɛŋfɩ́ɛ́l nɛ́ ŋ kaa ko dúníé; ŋ wɩ tɛŋfɩ́ɛ́l nɛ́ kené ko, cákɔ́ nɛ́ ŋ kaa ko.
35 Ŋ kúó
‹a hé cakɔ́ nɛ́
áná rɩ́ bio pɛ́kɛ;
maá rɩ́ toló pɛ́kɛ;
bihál rɩ́ bála maá pɛ́kɛ.
36 Nɩbííno jaa nɩɛ tɩɩ nɩ́ɩ́ á rɩ́wɔ́ bɩ́rmʋ́ dɩŋdɔma.›
Ɛ́ ná há mɔhɛ̃́ rɩ́ nɛrɔ a, ká a Zeezi karmɩbio
(Liki 14.26, 27)
37 «Nɛrɔ ná wuu há cóú áná ɛ́ rá má ʋ maá a kɩ́llɩ́ŋ, ʋ tɩ́na wɩ́ŋ karmɩbio wuó a.
Nɛrɔ ná má há cóú bio ɛ́ rá má ʋ toló a kɩ́llɩ́ŋ, ɛ́ tɩ́na má wɩ́ŋ karmɩbio wuó a.
38 Nɛrɔ ná wuu há wʋ́ʋ́ sʋʋ dagɛsɛ́* wɩɩla sáŋɛ́ a tɩ́ŋɩ́ŋ mɛ́, ʋ tɩ́na wɩ́ŋ karmɩbio wuó a.
39 Nɛrɔ ná há lówé aá kɛ́rʋ́ mɩɩsɛ mɛ́, ʋ sɩ́ gúl; ká nɛrɔ ná há yóú mɩɩsɛ tá, ŋ é wɩ́ɛ́, ʋ tɩ́na sɩ́ nóú mɩɩsɛ.
Túme ná Wɩɩsɛ háá á rʋ́ʋ́ párá
40 «Nɛrɔ ná wuu há cákɛ́ lɛ́ɩ́wa, ŋ nɛ́ tɩ́na cakla ɛ́.
Nɛrɔ ná sɩɛ́ há cákɛ́ láŋ, ʋ tɩ́na cákɔ́ la nɛrɔ ná há tʋ́mɩ́ŋ nɛ́.
41 Nɛrɔ ná má wuu há cákɛ́ la Wɩɩsɛ wɩ́laabʋllɔ,* a kánʋ́ Wɩɩsɛ wɩ́laabʋllɔ kanɛ́, ʋ tɩ́na sɩ́ ná Wɩɩsɛ wɩ́laabʋllɔ túme.
Nɛrɔ ná wuu má há cákɛ́ la nɩtékétéké, a kánʋ́ nɩtékétéké kanɛ́, ʋ tɩ́na má sɩ́ ná nɩtékétéké túme.
42 Taŋá nɛ́ ŋ bʋl aá pɛ́ɩ́wa, nɛrɔ ná má wuu há á nyii nyíŋgbaŋa sɩ́ɩ́ a páŋ karmɩbɛlɛ sɩɛrʋ ɓɩwie, ʋ há káŋ karmɩbíí wɩ́ɛ́, ʋ tɩ́na má sɩ́ nóú túme.»