Zeremi
Zeremi Kɛnɔ Pule (Laadí ná)
Wɩɩsɛ dʋŋɔ nɛ́ fa mɩ́nʋ́ wɩ́laabʋllɔ Zeremi har. Rɩ ɛ́rá, ʋ dʋŋɔ léŋ nɛ́ fa púú sɩ́ɛ́ a caasɛ nɩɛ ná wuu. Amá ʋ cɩ́nɔ́ a tɩkɛ tʋtʋmɩ́ ná Wɩɩsɛ fa há sʋ́ʋ́ tʋŋ a mʋ́ gírsi.
Ʋ nɛ́ ká bál ná há lá Wɩɩsɛ tʋtʋnnɔ Pool sɩ́ɛ́ nɛ̃ Wɩɩsɛ wɩ́bʋl né mʋ́l, há sɛ́: «Tɛ́ŋ ná mɛ́ ɩ dóé há tenne ní, ŋ mɩ́mákɩ́ŋ dóé» (2 Kɔrɛŋtɛ 12.9).
Zeremi hiẽso sɩɛrʋ wɩ́ɛ́:
Zeremi kúó la Wɩɩsɛ nʋɔ wɩ́ɛ́ aá bʋl Zerizalɛmɛ mɛ́, bɩŋsɛ zɔ́walgo mɛrɛ́ arɩ́ balgo (626) cɛ́rɛ́ nɛ́, rɩ ɓa fá há wɩ Zeezi lʋlɛ́. Rʋ́ʋ́ fa ka heŋbíé (Zeremi 1.4-9).
Kuóro Zoziyasɛ kuorí díí tɛ́ŋ mɛ́ nɛ́ (a pɔ́ bɩŋsɛ 640 mɛ́ a kaá mʋ́ 609).
Ʋ la Wɩɩsɛ nʋɔ wɩ́ɛ́ a bʋl a dáánɛ kɩ́llɛ bɩŋsɛ mɛɛ́sɛllɛ, ɛ́ bɩŋsɛ wuu sɩɛrʋ, vukme de susúúri ní. Asiiri nɩɛ nɛ́ fa há ká ɛ́ dɩtɩ́llɛ wuu bɩbara, ɓa dóé kúó múúri Babɩlɔɔnɛ nɩɛ nɛ́sɛ mɛ́. Zoziyasɛ tɩŋ ɛ́ mɛ́ a bɩrlá Ɩzɩrayɛl dɩtɩ́llɛ bɩnɛ cɔɔ nɔ́ŋɔ. Amá ɓa ɓʋ́ʋ́ Megido mí bɩŋsɛ 609 bɩna nyúú mí, tɛ́ŋ ná ʋ há isé rʋʋ cɛ́ Ezipiti lalyoore ná ɓa há tʋmɛ́ rɩ́wɔ́ ko pɛ́ Asiiri nɩɛ mɛ́. Eziptit nɩɛ kénú bio Salumi ná ɓa haá yɩrɛ Zʋakaazɛ, ná fa há mɔhɛ̃́ rʋ́ʋ́ lɔ́ʋ́ nyúú mí, kaa col ká bíl Zʋwakimi ní ʋ gbel mí rʋ́ʋ́ dí kuorí. Bɩŋsɛ 597 nyúú mí rɩ ɓa há wɩ Zeezi lʋ́lɛ, Babɩlɔɔnɛ nɩɛ rɩ́wɔ́ kuóro Nebikanezaare kúó a la Zerizalɛmɛ, a kɛ́sɩ́wɔ́ nɩɛ náŋa arɩ́wɔ́ kuóro Zʋakɩŋ ná ɓa haá yɩrɛ Koniya, há lɔ́ʋ́ áná Zʋwakimi nyúú mí ʋ wɩ dáánɛ. Ká pi Sedesiyasɛ há wɩ cícó, ʋ kaá bɩrɛ a mɔlɛ, a bíl Davidi kuóɓasa daha rʋ́ʋ́ nɛ́ dí kuorí.
Ʋ lóú ɓa nyɩ́sʋ́ ʋ isí pɛ́ nɩɛ ná há cɛ́ Babɩlɔɔnɛ nɩɛ há kɔ́ʋ́ nyúútɩ́nawa mɛ́. Sedesiyasɛ kuorí wɩ cɔ́ɛ́: Bɩna balá dʋŋɔ nɛ́ ʋ dí ká Nebikanezaare arɩ́rʋ́ lalyoore ko yoo lá Zerizalɛmɛ (bɩŋsɛ 587 nyúú mí, Lomɩ́ɛ́sɛ cana mɛ́), a ka Sedesiyasɛ, a nyɩkɛ Wɩcʋɔlɩjɩzeno ná ká kɛ́sɛ tɔ́ɔ́ nɩɛ a kaa col.
Ɓa há dí bɩbarɩ́ a col, ɛ́ har mɛ́, Gedaliya ná ɓa há bilé rʋʋ nɛ́ bíbél tɔ́ɔ́ ná mɛ́, ɓa ŋmɔ́wʋ́ ɓʋ́. Ziida nɩkáánɛ́ gúl ká fá a mʋ́ Ezipiti, a pɛ́ ká wɩ́laabʋllɔ Zeremi mʋ́ ráŋ. Ráŋ nɛ́ ʋ sʋwɛ. Vúkmewa nyáŋ sɩɛrʋ, Zeremi wɩ́náálɛ́ arɩ́ wɩ́laabʋlla ná náŋa wɩ́náálɛ́ ká balá nɛ́, ʋ nɛ́ ká rɩ Wɩɩsɛ já rʋ́ʋ́ nɩɛ ná há wɩ cɩ́nɛ́ tɩ́kʋ́, rɩ́wɔ́ pɔ́wɔ́ tɩɩ mɛ́ wérí.
Zeremi sɛ́ Wɩɩsɛ nɩɛ há mɔhɛ̃́ rɩ́wɔ́ ɔ́ɔ́ ná rɩ vúkme ná cɛ́ nɛ́ ká rɩ́wɔ́ bɩrkóú Wɩɩsɛ rɩ́: a sɩ́wɔ́ tɩɩ káá mʋ́ cɔ́ Ezipiti mí, amá rɩ́wɔ́ saŋ Babɩlɔɔnɛ nɩɛ wɩɩla ná. Zeremi há bʋl ɛ́, ʋ wálmɛ dɩpúl ní ɛ́, nɩɛ sʋ́ʋ́ ká zaŋbatɩɩnɔ́ nɛ́. Amá ʋ dí nyamma ʋ há cáásɛ cóú dunɩɛ ná wɩ́ɛ́.
Wɩ́ɛ́ nɛ́ bɛllɛ aá wálmʋ́ hiẽso, sʋʋrɛ líŋo ná Wɩɩsɛ há fɩ́kʋ́ rʋ́ʋ́ píí pɔ́ʋ́ nɩɛ ká wɩ́ɩ́ rɛ́, ʋ dunɩɛ ná ʋ há cówó ká ɓa cʋrɛ ká tá Wɩɩsɛ, ɓa wɩ́ɛ́ mɩ́nʋ́ sabɩɩna mɛ́. Ɛ́ nɛ́ tɛ́ tɛ́ŋ nɔ́ŋɔ mɛ́, ʋʋ́ gáásɛ wɩ́ɛ́ Wɩɩsɛ rɩ́ (11.18-12.6; 15.10-21; 17.14-18; 18.18-23; 20.7-18).
Zeremi ná sʋʋ ná háá ko nɩɛ ná há vɛ́ Wɩɩsɛ tá mɛ́, amá sʋʋ ná har mɛ́, hiẽso fɛ́l rɩ́ɩ́ kóé, rɩ́ nɩɛ ná nɛ́ bɩrɛ ka nʋtʋmɛ fɛ́lɔ́ rɩ́ Wɩɩsɛ (sapíítir 31).
Zeremi wɩ́bʋlɛ́ ná wuu hé náŋá mɛ́ ʋ sapíítir 25 ná sɩɛrʋ nɛ́.
A pɔ́ sapíítir 2-24, Zeremi wɩ́bʋlɛ́ ná mɩ́ŋ ráŋ, ʋ máŋsɛ náŋa mʋ́ʋ́la a tɩŋ nyɩnɛ́wa mɛ́ nɛ́, anɛ: Tɩŋá vɔ́wɛ́ há sʋɔrɛ wɩ́ɛ́ (sapíítir 13), vimaarɔ wɩ́ɛ́ (sapíítir 18), viceŋŋi wɩ́ɛ́, (sapíítir 19), ... -
Wɩ́máŋsɛ́ ná há mɩ́ŋ sapíítir 26-45, náŋa ká kɛŋpʋ́ŋsɔ́ Baruki há ká Zeremi naŋnɔ́ŋɔ nɛ́ máŋsɩ́wɔ́, a máŋsɛ wɩ́laabʋllɔ Zeremi hiẽso wɩ́ɛ́.
Duhʋ́ɔ́ra ná wɩ́ɛ́ nɛ́ mɩŋ sapíítir 46-51.
Sapítiri 52, sɩɛrʋ wɩ́ɛ́ ká wɩ́súúre rí, háá máŋsɛ Zerizalɛmɛ lɛ́ɛ́ rɩ́rʋ́ zɔ́kɛ́ wɩ́ɛ́.
Kɛnɔ ná tenno a bʋl yɩɛla wɩ́ɛ́ nɛ́: Nyúwér ná há pérí kuóro Zʋakɩŋ fá há mɩ́ŋ bɩnajaa sɩɛrʋ.
Zeremi nɛ́ ká wɩ́laabʋllɔ táŋa ná há ná vúkme, ɓa máŋsɛ rʋ́ʋ́ rɩ́ Zeezi wɩ́ɛ́ nɛ́ tɩ́ɩ́nɛ́ (Matie 16.14).
Ʋ ná há ká pʋmmɩ́, tɔ́ɔ́ ná háá pʋ́lɛ́ rɩ Zeezi sʋwɛ, tɛ́ŋ ná mɛ́ ʋ rɩ́rʋ́ karrmɩbɛlɛ háá dí líísídilo, ʋ tɩɩ sɛ́ rɩ“Nʋtʋŋfɛlɔ” ná Zeremi fa há bʋ́lʋ́ wɩ́ɛ́ nʋɔ súó (Liki 22.20; 1Kɔrɛŋtɛ 11.25).