Idiimitõ eeta uruit Yesu
(Bẽl Matewo 26:1-5; Luka 22:1-2; Yoanẽ 11:45-53)
14
Ma balna mĩ aavuttia wathinniowa ramma cĩk Kõr cobbi cĩ Ngothioa kĩ Peyian cĩ Ahat cĩ Avaadiay cĩ kothii Nyĩgĩt,b
ivitia idiimitõ makayyiowa cĩk paadĩrnyawu kĩ limanniok cĩk Ngiran cĩ Mutha gõõl cĩ agamĩ Yesu, ĩthõng uruit ĩnõõnõ.
2 Ngaatĩ õthõõthĩ nẽẽgẽ athĩnnĩ ne,
“Athii woccia cĩ kaggam naaga ĩnõõnõ wathinniowẽy ĩcĩk Peyianak wo,
nyatarka aatĩ katĩ eeta, ĩthõng uuktõy.”
Uvuudie Yesu Bethani
(Bẽl Matewo 26:6-13; Yoanẽ 12:1-8)
3 Aavĩ balna thĩ Yesu Bethani õlõõ cĩ Thimõnẽ,
wũ balna ĩmmõrĩ adak nyataba.
Ĩthõng ilibak ngaa ĩmma ĩnõõgõ nyeperita balna nga aduwue nẽẽgẽ,
ayaha nẽ logoro cĩ ngoorococ cĩ ayak tongoli cĩ ẽmmẽdẽ,
cĩ uutiay nyarobinyay cĩk meelĩk õrrõt.
Ma natẽ, upuuk nẽ logoro nĩcẽ, ĩthõng ĩcĩĩdĩk ngooroc õõwa cĩ Yesu.
4 Ĩthõng ma balna mĩ acĩn eeta gwuak cĩk aatĩ natẽ thõõth nĩcẽ wo,
ivitia avaracitõ,
ĩthõng ĩĩtõ ne, “Ẽgẽrẽthan gõõ ngaa coo ngooroc nyia?
5 Ma thẽk woyyia ngĩ ũũtẽnẽ nẽ ngooroc nyarobinyay ĩcĩk ijiar cĩk ẽẽn eet õmmõtõ kĩ eet tur (300),
ĩthõng anyĩk nẽ nyarobinya ngĩjũrra.”
Ĩthõng balna egerenycek nẽẽgẽ ĩnõõnõ õrrõt.
6 Ĩthõng thĩ,
uduwak Yesu ĩnõõgõ ethek ne,
“Ũtũngtek ĩnõõnõ dõ.
Nyia woccia ehecit niigia ĩnõõnõ wo?
Adĩmaneca nẽ aneeta gii cĩ abũnna.
7 Arumenu katĩ niigia kĩ ngĩjũrra dõõkĩthĩ,
ĩthõng eelu katĩ niigia ĩnõõgõ katĩ mĩ adiimnyu. Ĩthõng thĩ, athii katĩ na cĩ karũmẽ kĩ agiitia dõõkĩthĩ.
8 Atican balna nẽ tiic cĩ aga nẽ.
Avudda nẽ aneeta ngooroca ĩcoo adĩmaneei gõõl cĩ katĩ kadawinie na.
9 Kaduwacung na dĩdĩ,
loociowẽy vẽlẽk ĩcĩk katĩ aduwacĩ eeta eet Nyemut cĩ Abũnna,
aduwaai katĩ nẽẽgẽ eet vẽlẽk thõõth wũ balna adĩman ngaa coo.”
Yudath kĩ makayyiok cĩk paadĩrnyawu
(Bẽl Matewo 26:14-16; Luka 22:3-6)
10 Ma thĩ balna natẽ,
ũũk Yudathĩ Ĩthkariotĩ,
wũ balna ẽẽn wobjiait cĩ Yesu,
wobjiaĩ wũk balna ẽẽn õmmõtõ kĩ ramma, ĩthõng ũũk balna ũrũbothĩk makayyiok cĩk paadĩrnyawu, kĩĩ katĩ kõvõlõngĩ Yesu ĩcĩnĩng.
11 Ma balna ngĩ athĩrar nẽẽgẽ thõõth cĩ aduwaai Yudathĩ ĩnõõgõ wo,
ivitia ebelbelit õrrõt,
ĩthõng elemit ngatĩ anyĩcẽ ĩnõõnõ nyarobinya. Ngaatĩ ẽtẽrẽhanĩ Yudathĩ ẽrẽpanĩ gõõl cĩ katĩ õvõlõngĩ Yesu kagamẽ.
Agatan Yesu ahat cĩ avaadiay
12 Ma balna ngĩ ẽtẽrẽhaĩ Peyianĩ cĩ Ahat cĩ Avaadiay cĩ Kothii Nyĩgĩt ĩcĩ owu,
ivitia apait eeta nyiond kĩĩ cĩ Kõr cobbi cĩ Ngothio.
Ĩthõng ijinit wobjiaha Yesu entek ne,
“Adiimnyet niia ageeta koottia kĩdĩmanteea ngĩtĩ kadaĩ Kõr cobbi cĩ Ngothio wo ngatdang?”
13 Ĩthõng ition nẽ wobjiak ramma,
kĩĩ kennek ne,
“Õõt õlõõ ĩcĩ gaalawu, arumonu katĩ kĩ et cĩ ayak deere cĩ maamu, owobit ĩnõõnõ.
14 Õõt ijinit baatĩ ciitho mĩ ittio ciith entek ne,
Athĩ limannioiti ne,
‘Ciith cĩ kerenniowu cĩ katĩ kakuni kadaẽ na kĩ wobjiak cĩganĩk Kõr cobbi cĩ Ngothio wo jang?’
15 Ĩthõng eyelecung katĩ thĩ nẽ agiitia ciith cobbi cĩ aavĩ tiddina cĩ ĩdĩmanothĩk vẽlẽk, ĩdĩmantek ahat cĩnang natẽ.”
16 Ĩthõng thĩ,
balna natẽ,
ĩtĩngathõ wobjiaha õõt ĩcĩ kõrõõk cĩ gaalawu,
ĩthõng õõt umuddiothĩk kaal vẽlẽk aavutõ kĩ balna mĩ aduwa Yesu ẽẽ, ĩthõng ĩdĩmantek nẽẽgẽ ahat cĩ Kõr cobbi cĩ Ngothio.
17 Ma balna thĩ ngĩĩ lõõcĩ jiatĩn,
õdõlanit Yesu kĩ wobjiak cĩgĩnĩk cĩk ẽẽn õmmõtõ kĩ ramma ẽẽ.
18 Ma balna nga aduwue nẽẽgẽ,
uduwak Yesu ĩnõõgõ ethek ne,
“Kaduwacung na dĩdĩ,
aavĩ eeti ĩmma kõrgẽna cunung cĩ katĩ ovolongia aneeta,
et cĩ kaduwena kĩ aneeta ngato.”
19 Omoththie balna kẽnnẽ nẽẽgẽ,
ĩthõng ijinit Yesu dodoyyie ennei ne,
“Athii cĩ ẽẽn aneeta cĩ athĩ niia wo?”
20 Ĩthõng ẽdẽc Yesu ĩnõõgõ ethek ne,
“Aavĩ katĩ eeti ĩmma kõrgẽna ĩcunung eetĩnẽy ĩcĩk ẽẽn õmmõtõ kĩ ramma wo,
et cĩ katĩ kelebetheca kĩ aneeta ngĩ kanyũlaneca ahat cĩ avaadiay diatia dũũca.
21 Adaaĩ katĩ Ngẽrtĩ Eeto kĩ balna ngĩ eheeddi Nyaragawa ĩcĩ Nyekuco,e
ĩthõng thĩ,
gẽrtha katĩ õrrõt ĩcĩ et cĩ õvõlõngĩ ĩnõõnõ kũmũda daaĩth wo! Mayya woccia balna mĩ athii cĩ aritianĩ eeti neccie!”
Dainit cĩ jiatinu cĩ Makayyiokto cĩ aturna
(Bẽl Matewo 26:26-30; Luka 22:14-23; 1 Korinto 11:23-25)
22 Ma balna ngaanĩ aduwue nẽẽgẽ,
ĩdĩma Yesu ahat cĩ avaadiay,
ĩthõng alawõy kĩĩ kagatan,
ĩthõng ẽngẽr kĩĩ kengereek wobjiak cĩgĩnĩk,
ĩthõng ethek ne, “Irõt, ẽlẽ cannĩ coo.”
23 Ma natẽ ĩdĩma Yesu lõkũlkũl cĩ mẽrtõ,
ĩthõng ethek Nyekuc ne, ibalallẽ, ĩthõng aanyĩk ĩnõõgõ, ĩthõng uwuddie nẽẽgẽ vẽlẽk.
24 Ĩthõng ethek ĩnõõgõ ne,
“Biyyie cĩganĩk cĩkkõ cĩk ngẽrẽmngẽrẽmmak,f
cĩk katĩ ẽrẽnna, nyatarka eet vẽlẽk.
25 Kaduwacung na agiitia dĩdĩ,
athii katĩ na cĩ kawudi mẽrtẽ coo naboo,
ngaatĩ katĩ kõr cĩ kawũdẽ mẽrtẽ cĩ jõr kabicoca cĩ Nyekuco.”
26 Ĩthõng ebelit nẽẽgẽ tẽgẽl,
ĩthõng ĩtĩngathõ õõt Thiira cĩ Olivnyawu.
Uduwa Yesu thõõth cĩ katĩ abũrnĩ Pẽtũrũ ĩnõõnõ
(Bẽl Matewo 26:31-35; Luka 22:31-34; Yoanẽ 13:36-38)
27 Ĩthõng uduwak Yesu ĩnõõgõ ethek ne,
“Athaaninu katĩ niigia vẽlẽk aviryu ũtũngteangũ aneeta dõ,
nyatarka aduwa Nyekuci Nyaragawa cĩnnĩ athĩ ne,
“ ‘Kuuki katĩ na tũwayyioit,
ĩthõng katĩ athaantẽ athaa.’g
28 Ĩthõng thĩ,
vurtia cĩ kũrũgũthae na daaĩtha, kũwantecung katĩ na agiitia gõõl kõkkõ ĩcĩ Galilea.”
29 Ĩthõng ẽdẽc Pẽtũrũ Yesu ethek ne,
“Athii katĩ na cĩ kuungnici aniitia, kõdẽ woyyia kutungteei wobjiaha vẽlẽk athii na cĩ kuungnicina.”
30 Ngaatĩ thĩ,
balna ẽthẽcĩ Yesu ĩnõõnõ ne,
“Kaduwaci na aniitia dĩdĩ,
baalin coo,
katĩ nga kõrõk lotikõkõrĩ ngõnana ramma,
abũrna katĩ niia aneeta ngõnana iyyio, athĩ ne, athii cĩ agayyanĩ.”
31 Ĩthõng thĩ,
balna nga õbõdẽcĩ Pẽtũrũ ẽpẽkan thõõth atĩnganei athĩ ne,
“Kõdẽ woyyia kadaait na kĩ aniitia,
athii katĩ cĩ kuungnici na aniitia kũdũt!” Ĩthõng balna õthõõth nẽẽgẽ vẽlẽk thõõth nĩcẽ dõ noko.
Alawõy Yesu manatõ cĩ Gẽthĩmanĩ
(Bẽl Matewo 26:36-46; Luka 22:39-46)
32 Ivitia balna nẽẽgẽ arayyiak ngĩtĩ athĩ Gẽthĩman.
Ĩthõng ikiyyia uduwak Yesu wobjiak cĩgĩnĩk ethek ne,
“Aavut nõõnõ ngato,
nga kalayyie nana.”
33 Iriok balna Yesu kĩ Pẽtũrũ kĩ Jemith kĩ Yoanẽ.
Ikiyyia balna Yesu õmõthẽ, ĩthõng ẽhẽcẽ.
34 Ngaatĩ aduwacĩ nẽ ĩnõõgõ ẽthẽcĩ ne,
“Komothie na õrrõt kĩcĩ kaanẽ kadaai.
Aavut ngato ereyyiõy ĩcĩntẽ.”
35 Õtõ balna nẽ ĩcĩ owu kĩdĩĩc,
ĩthõng akat kuthungti,
ĩthõng alawõy ĩĩ ne, “Abũnna woccia ma ngĩ õkkõ itini cĩ pĩrnanto wo ngatĩvõrĩ.”
36 Ĩthõng alawõy ĩthĩ ne,
“Baang!
Athii gii cĩ amaaci aniitia tõ.
Dĩm lõkũlkũl cĩ pĩrnanẽt cooh ngatĩvõrĩ ẽla cannĩ.
Ĩthõng thĩ,
anyĩk niia thõõth cunni kĩdĩmanẽ athii cĩ ẽẽn cannĩ.”
37 Ma balna ngĩ õbõda Yesu,
ikiyyia ũmũdak wobjiak cĩk ẽẽn iyyio ẽẽ,
ataguuthõ,
ĩthõng ethek Yesu Pẽtũrũ ne,
“Thimõnẽ,
atangu niia? Athii woccia niia cĩ aavẽ omogi ngatĩ acĩnẽnẽ itin codoi dõ?
38 Aavut vĩrĩngĩng ĩcĩntẽ,
ĩthõng alayyiowu, kĩĩ katĩ athii cĩ atĩmaninu. Adiim ririwacĩ ngĩ adĩman gii cĩ abũnna, ĩthõng thĩ, alalĩ kẽnnẽ ẽlẽ.”
39 Ũũk thĩ balna alawõy Yesu naboo,
õkkõ õbõdẽcĩ lawinit wũ balna naboo.
40 Ĩthõng ma balna mĩ õbõda nẽ naboo,
ũmũdak ĩnõõgõ ataguuthõ õrrõt,
ĩthõng athii cĩ acĩnẽnĩ. Ĩthõng ẽrẽk ĩnõõgõ thõõth cĩ aduwaai ĩnõõnõ.
41 Ĩthõng ikiyyia õbõda nẽ ngõnana cĩ ẽẽn iyyio,
ĩthõng ethek ĩnõõgõ ne,
“Nganĩ oginnu,
ayuwuthu noko nganĩ ũwũpantẽ?
Ũtũbanothĩk itini.
Ĩcĩnĩt da,
kũwa na Ngẽrtĩ Eeto kaanyĩwothĩha athĩn cĩk eet cĩk adĩman thoothonniok cĩk gerthek.
42 Ĩtĩngath kõtõõ!
Ikiyyia volongnyiaiti cannie.”
Gaminit cĩ Yesu
(Bẽl Matewo 26:47-56; Luka 22:47-53; Yoanẽ 18:3-12)
43 Ma balna thĩ nga õthõõth Yesu,
ilibak Yudathĩ wobjiaiti cĩnnẽ cĩ iriowa kĩ eet cĩk ayaha nyetubanya kĩ tẽlẽẽĩta.
Itiona balna ĩnõõgõ makayyiowa cĩk paadĩrnyawu,
kĩ limanniok cĩk Ngiran cĩ Mutha, kĩ eet cĩk obbitik.
44 Ĩdĩmantek balna Yudathĩ kĩ eet nĩĩkẽ yelinit cĩ katĩ agawĩ nẽẽgẽ Yesu.
Aduwaai balna nẽ ĩnõõgõ ethei ne,
“Eeti cĩ katĩ kõkkõ kacũcũ na ẽẽ,
ĩnõõnõ thĩ cĩ adiimnyu niigia ẽẽ.
Agamit ĩnõõnõ jurrung uthuutti, ĩthõng oottu.”
45 Ma thĩ balna tamanoko,
iliba Yudathĩ,
ĩthõng edecek ũũk ũrũbothĩk Yesu,
ĩthõng ethek ne, “Limannioit!” Ngaatĩ acũcũwĩ ĩnõõnõ.
46 Ngaatĩ thĩ balna agamĩ eeta cĩk iriowa kĩ ĩnõõnõ ẽẽ, Yesu.
47 Ĩthõng balna ĩdĩma eeti ĩmma cĩ abĩlĩ natẽ nyetubat,
ĩthõng ẽtẽda kĩtat cĩ ticciannioit cĩ paadĩr cobbi.i
48 Ĩthõng ethek Yesu ĩnõõgõ natẽ ne,
“Nyia ivitiahangũ aneeta nyetubanyay kĩ tẽlẽẽĩtẽy kĩcĩ avvunnecu et cĩ gerthe wo?
49 Ma kĩĩ gõõ karũmẽ na kĩ agiitia dõõkĩthĩ,
kalimani eet reerunga cĩ Ciith cĩ Nyekuco ĩcĩtõ wathinniok vẽlẽk,
ĩthõng gõõ athii cĩ agamnyangũ nyia?
Ĩthõng thĩ, adĩmanni thõõth coo, kĩĩ katĩ kedenyiay thõõth wũ balna eheeddi Nyaragawa ĩcĩ Nyekuco kĩĩ dĩdĩ.”
50 Ma balna thĩ natẽ ivirit wobjiaha vẽlẽk kũtũngtek ĩnõõnõ dõ.
51 Aavĩ thĩ balna natẽ logoo ĩmma cĩ õwõb Yesu cĩ ahimit cẽrẽm.
Agam balna kẽnnẽ nẽẽgẽ ĩnõõnõ,
52 ĩthõng thĩ, alib kẽnnẽ nẽ kũtũngẽẽĩ ĩnõõgõ cẽrẽm, ĩthõng ivir tdilanyany.
Ootti eeta Yesu lokika
53 Ĩthõng balna ootti nẽẽgẽ Yesu eyektothĩk paadĩr cobbij õlõõ cĩnnĩ, ngatĩ balna õvvõ aatẽ makayyiowa cĩk paadĩrnyawu vẽlẽk kĩ eet cĩk obbitik kĩ limanniok cĩk Ngiran cĩ Mutha.
54 Õwõba balna Pẽtũrũ ĩnõõnõ rẽẽna kĩdĩĩc kĩdĩĩc,
ĩthõng õdõlan reerung cĩ paadĩr cobbi,
ĩthõng ũũk aavu loota aavue guo ũrũmtẽ kĩ bekciok cĩk aatĩ natẽ.
55 Ĩthõng thĩ,
balna adiim makayyiowa cĩk paadĩrnyawu kĩ eet cĩk obbitik cĩk lokikakk vẽlẽk ngĩ amũda thõõth cĩ gerthe cĩ ẽtẽdĩcẽ Yesu daaĩth.
Ĩthõng thĩ, balna kẽnnẽ athii cĩ amũda nẽẽgẽ thõõth ĩmma cĩ ẽgẽrẽthan Yesu.
56 Mẽẽlĩ balna eeta cĩk aduwa thoothonniok cĩk ẽẽn võlõng cĩk õvõlõngĩ Yesu,
ĩthõng balna athii cĩ aduwõy thoothonniowa neekie vẽlẽk.
57 Ma thĩ balna natẽ ĩtĩngathõ eeta gwuak,
ĩthõng udukta võlõng cĩ õvõlõngĩ Yesu athĩ ne,
58 “Kathĩkna balna naaga ĩnõõnõ athĩ ne,
‘Kathaani katĩ Ciith cĩ Nyekuco cĩ ẽngẽnyca eeta ẽẽ,
ĩthõng kẽtẽngẽnya ĩmma wathinniowẽy ĩcĩk ẽẽn iyyio,
cĩ athii cĩ ẽngẽnyca eeta.’ ”l
59 Ĩthõng thõõth cĩ aduwa nẽẽgẽ ẽẽ,
athii cĩ aduwõy thoothiowa cĩgĩk vẽlẽk.
60 Ma natẽ,
ĩtĩnga paadĩrĩ cobbi bẽrẽnĩy cĩk meelitino vẽlẽk,
ĩthõng ijin Yesu ethek ne,
“Athii niia cĩ edeci thõõth coo? Thõõth jang cĩ abilni aniitia eeta cĩkkõ wo?”
61 Athii balna cĩ ẽdẽcĩ Yesu thõõth coo kũdũt.
Ĩthõng ijin paadĩrĩ cobbi ĩnõõnõ naboo ethek ne,
“Eeni niia Kiristo Ngẽrtĩ Nyekuco cĩ agatanẽ?”
62 Ẽdẽcĩ Yesu ethei ne,
“Ii,
acĩnnu katĩ niigia Ngẽrtĩ Eeto ngatĩ aavẽ attia cĩ athio ĩcĩ Nyekuc Tiiryioit vẽlẽk,m
aku diithiowẽy ĩcĩk tammutiddinak!”n
63 Ĩthõng ẽrrẽc paadĩrĩ cobbi ceremua cĩgĩnĩk,
ĩthõng ĩthĩ ne, “Nyia woccia kidiimit eet õõgĩ cĩk aduwacet thõõth ĩmma naboo wo?
64 Ithiktu niigia ngatĩ adaacĩ nẽ Nyekuc ahaddu yoko niigia nyia?”
Ĩthõng ĩĩtõ nẽẽgẽ ne,
abũnna thẽk ngĩ adaaĩ nẽ.
65 Ĩthõng ẽtẽrẽktaĩ gõõ gwuak uturyik Yesu amũta,
ĩthõng ecebit kẽbẽrẽ cĩgĩnĩk cẽrẽma,
ĩthõng uturit athĩnẽy kĩĩ kentek ne,
“Duwa da õõ ngẽnẽ cĩk aturyi aniitia wo!”
Ĩthõng nyĩcẽkẽrĩ cĩk balna aatĩ natẽ vẽlẽk, ivitia ootti Yesu, ĩthõng apanitõ ĩnõõnõ.
Ẽpẽkan Pẽtũrũ Yesu
66 Ma balna nga aavĩ Pẽtũrũ loota reerunga cĩ paadĩr cobbi,
ikiyyia ũmũdak ngaa ĩmma cĩ ẽẽn ticciannioit cĩ paadĩr cobbi ĩnõõnõ aavẽ guo.
67 Ma balna mĩ acĩn nẽ Pẽtũrũ ẽẽ,
akatĩ ĩnõõnõ kẽbẽrẽ,
ĩthõng ethek ne, “Arumenu balna niia kĩ Yesu cĩ Natharẽtĩ.”
68 Ĩthõng thĩ,
ẽpẽkan balna kẽnnẽ Pẽtũrũ athĩ ne,
“Ẽrẽkca aneeta thõõth cĩ aduwa niia wo.”
Ngaatĩ ĩngannĩ nẽ õkõyyĩ araana, ĩthõng õrõk lotikõkõrĩ.
69 Ma balna mĩ acĩn ngaa cĩ ẽẽn ticciannioit ĩnõõnõ naboo wo,
ikiyyia uduwak eet cĩk balna abĩlĩ natẽ ethek ne,
“Et ĩmma thẽk cĩnĩng coo!”
70 Ngaatĩ ẽpẽkanĩ Pẽtũrũ naboo,
ma natẽ uduktiak eeta cĩk balna abĩlĩ natẽ kir entek ne,
“Et thẽk ĩmma cĩnĩng niia dĩdĩ, nyatarka eeni niia buu Galilenit.”
71 Ĩthõng ĩthĩ Pẽtũrũ ne,
kabũtani na kaduwa thõõth cĩ ẽẽn dĩdĩ,
“Ẽrẽkca aneeta eeti cĩ othooththu niigia wo!”
72 Ngaatĩ õrõknĩ lotikõkõrĩ ngõnana iyyio.
Ma balna thĩ natẽ,
ahada Pẽtũrũ thõõth wũ balna aduwaai Yesu ĩnõõnõ ẽthẽcĩ ne,
“Katĩ nga kõrõk lotikõkõrĩ ẽpẽkanna katĩ niia aneeta ngõnana iyyio.”
Ngaatĩ õkõlẽcĩ nẽ ulua natẽ õrrõt.