Idiimitõ makayyiowa cĩk Yudei ngĩ aruk Yesu
(Bẽl Marĩkõ 14:1-2; Luka 22:1-2; Yoanẽ 11:45-53)
26
Ma balna ngĩ ẽdẽcak Yesu ngatĩ aduwanĩ thoothonniok vẽlẽk, ikiyyia uduwak nẽ wobjiak cĩgĩnĩk ethek ne, 2 “Kĩ cĩ agayyu niigia buu wo, aavuttia wathinniowa ramma, ĩthõng katĩ ĩthĩ Kõr cobbi cĩ Ngothio,a ĩthõng katĩ anyĩwothĩk Ngẽrtĩ Eeto eet cĩk õvvõ ododdi ĩnõõnõ kurucea.”3 Ma natẽ, ivitia uluttie makayyiowa cĩk paadĩrnyawu kĩ eet cĩk obbitik ciitha cĩ Kaĩvathĩ, cĩ ẽẽn paadĩr cobbi.b 4 Ĩdĩmantek balna nẽẽgẽ gõõl cĩ woyyia õgõllõthĩcẽ nẽẽgẽ Yesu labak, kĩĩ katĩ kagamit, ĩthõng uruit ĩnõõnõ. 5 Ĩthõng thĩ, ĩĩtõ nẽẽgẽ ne, “Athii woccia cĩ kadĩmanna thõõth coo, Kõrra cĩ Peyiano, kĩĩ katĩ kithii cĩ ĩkõthanẽ meelitini cĩ eetu thõõth cĩ gerthe.”
Uvuudie Yesu ngooroca Bethani
(Bẽl Marĩkõ 14:3-9; Yoanẽ 12:1-8)
6 Ma balna nganĩ aavĩ Yesu Bethana, õlõõ cĩ et ĩmma cĩ athĩ thar cĩgĩnĩk Thimõnẽ et cĩ balna adak nyataba, ĩthõng ũbũna, 7 ikiyyia balna ngaa ĩmma cĩ ayaha ngooroc ĩmma deera cĩ õngõlĩ medi õrrõt cĩ ũũta nẽ nyarobinyay ĩcĩk meelĩk, ĩthõng ikiyyia utduutik õõwa cĩ Yesu, balna nga aduwue nẽ lobela.
8 Ma balna ngĩ acĩn wobjiaha cĩgĩnnẽk thõõth coo wo, ivitia avaracitõ, ĩthõng ĩĩtõ ne, “Nyia woccia kemerõthĩk ngooroc tuu wo? 9 Ũũtĩ woyyia baalia ngoorocĩ coo nyarobinyay ĩcĩk meelĩk õrrõt, ĩthõng anycĩwothĩk eet cĩk apĩrna.”
10 Aga balna Yesu muwẽẽnĩt cĩnĩng wo, ĩthõng uduwak ĩnõõgõ ethek ne, “Nyia ehecit ngaa coo wo? Adĩmaneca nẽ aneeta gii cĩ abũnna õrrõt. 11 Iriokcu katĩ gõõ niigia kĩ ngĩjũrra dõõkĩthĩ, ĩthõng thĩ, athii katĩ cĩ karũmẽ na kĩ agiitia dõõkĩthĩ. 12 Atduuti nẽ ngooroc coo ẽla cannĩ, nyatarka adĩmanecia gõõl cĩ kadawinie. 13 Kaduwacung na dĩdĩ, loociowẽy vẽlẽk ĩcĩk katĩ othoothinie Nyemut cĩ Abũnna wo, irionni katĩ thõõth coo, kĩĩ katĩ kahaddia eeta thõõth cĩ atican nẽ, ĩthõng uduktiak eet õõgĩ.”
Ẽlẽm Yudathĩ ngatĩ õvõlõngĩ Yesu
(Bẽl Marĩkõ 14:10-11; Luka 22:3-6)
14 Ẽẽn balna Yudathĩ Ĩthkariotĩ wobjiait ĩmma goonoginiy ĩcĩk ẽẽn õmmõtõ kĩ ramma ẽẽ, cĩ õkkõ ĩcĩ makayyiok cĩk paadĩrnyawu, 15 ĩthõng ijin ĩnõõgõ ethek ne, “Nyia katĩ cĩ woccia anyangũ niigia aneeta, kĩĩ katĩ kaanyung na et nĩcẽ?” Ma natẽ ẽkẽbtak nẽẽgẽ ĩnõõnõ nyarobinya cĩk ẽẽn thĩĩk cĩk ẽẽn etĩmma kõmmõtõ. 16 Ma balna natẽ, ikiyyia ẽrẽpan Yudathĩ gõõl cĩ anyĩcẽ Yesu makayyiok cĩk paadĩrnyawu.
Uduit Yesu kĩ wobjiak cĩgĩnĩk ahat cĩ jiatinu
(Bẽl Marĩkõ 14:12-21; Luka 22:7-13; Yoanẽ 13:21-30)
17 Ma balna kõr cĩ owu cĩ Peyian cĩ Ahat cĩ Avaadiay cĩ Kothii Nyĩgĩt,c ivitia ijinit wobjiaha Yesu entek ne, “Adiimnyet niia ageeta koottia kĩdĩmanteea ngĩtĩ õkkõ adaẽ niia dainit cĩ Kõr cobbi cĩ Ngothio ngatdang?”
18 Ẽdẽcĩ Yesu ĩnõõgõ ethei ne, “Õõt õlõõ cĩ gaalawu, umuddiothĩk et ĩmma, uduktiak ĩnõõnõ entek ne, ‘Athĩ limannioiti ne. Ikiyyia itini cannie. Kadiimi na kakuni kadui ahat cĩ Kõr cobbi cĩ Ngothio kĩ wobjiak cĩganĩk õlõõ cunni.’ ” 19 Ngaatĩ thĩ balna adĩmanĩ wobjiaha cĩk Yesu kĩ balna ngĩ aduwaai nẽ ĩnõõgõ kĩdĩmantek ahat cĩ Kõr cobbi cĩ Ngothio.
20 Ma balna ngĩ arawak jiatĩnĩ neccie, ivitia aavutõ Yesu kĩ wobjiak cĩgĩnĩk cĩk ẽẽn õmmõtõ kĩ ramma lobela. 21 Ma balna ngaanĩ aduwue nẽẽgẽ, ikiyyia õthõõth Yesu ĩthĩ ne, “Kaduwacung na dĩdĩ, aavĩ eeti ĩmma kõrgẽna cunung cĩ katĩ ovolongia aneeta.”
22 Omoththie balna nẽẽgẽ õrrõt, ĩthõng ẽtẽrẽktaĩ nẽẽgẽ codoi codoi entek ĩnõõnõ ne, “Athii cĩ ẽẽn aneeta, Makayyioit.”
23 Ẽdẽcĩ Yesu athĩ ne, “Ovolongia katĩ aneeta eeti cĩ kanyũlaneca ahat diatia kõdõwẽ. 24 Adaaĩ katĩ Ngẽrtĩ Eeto kĩ balna ngĩ aduwa Nyaraga cĩ Nyekuco. Ĩthõng thĩ, apĩrna katĩ eeti cĩ õvõlõngĩ Ngẽrtĩ Eeto wo, õrrõt! Mayya woyyia baalia ngĩ athii cĩ aritianĩ nẽ.”
25 Ngaatĩ ẽdẽcĩ Yudathĩ cĩ katĩ õkkõ õvõlõngĩ ĩnõõnõ wo athĩnnĩ ne, “Limannioit, athii cĩ ẽẽn aneeta?”
Ẽdẽcĩ Yesu ethei ne, “Ii aniitia thẽk kĩ ngĩ aduwa wo!”
Dainit cĩ jiatinu cĩ Makayyiokto cĩ aturna
(Bẽl Marĩkõ 14:22-26; Luka 22:14-23; 1 Korinto 11:23-25)
26 Ma balna nga aduwue nẽẽgẽ, ĩdĩma Yesu ahat cĩ avaadiay, kĩĩ kagatan, ĩthõng ẽngẽra, ngaatĩ anyĩcẽ wobjiak cĩgĩnĩk, ĩthõng ĩthĩ ne, “Irõt uduit, ẽlẽ cannĩ coo.”
27 Ĩthõng ĩdĩma lõkũlkũl cĩ vĩnõ wo, ĩthõng agatan, kĩĩ kaanyĩk ĩnõõgõ, ĩthõng ethek ne, “Irõt ũwũdĩt niigia vẽlẽk. 28 Biyyie cĩganĩk cĩkkõ cĩk ẽẽn ngẽrẽmngẽrẽmd cĩk ẽrẽnna, nyatarka eet cĩk meelĩk, kĩĩ katĩ kũtũngtothĩk thoothonniowa cĩk gerthek cĩgĩk. 29 Kaduwacung na dĩdĩ, athii katĩ cĩ kawudi na mẽrtẽ cĩ vĩnõwo naboo, kuumuc kõdõlan kõr cĩ katĩ kawũdĩ kĩ agiitia mẽrtẽ cĩ vĩnõwo naboo, kabicoca cĩ Baang cannĩ.”
30 Ma balna ngĩ ebelit nẽẽgẽ tẽgẽl ĩmma, ivitia õõt nẽẽgẽ Thiira cĩ Olivnyawu.
Uduwa Yesu pẽkan cĩ Pẽtũrũ
(Bẽl Marĩkõ 14:27-31; Luka 22:31-34; Yoanẽ 13:36-38)
31 Ĩthõng uduwak Yesu ĩnõõgõ ethek ne, “Baalin coo, athaaninu katĩ niigia vẽlẽk, ĩthõng ũtũngteangũ aneeta mĩn, nyatarka thõõth cĩ katĩ adĩmaneca eeta aneeta. Nyatarka eheeddi athĩ ne,
“ ‘Kuuki katĩ na tũwayyioit,
ĩthõng katĩ athaantẽ athaa.’e
32 Ĩthõng thĩ, ma vurtia cĩ kũrũgaẽ daaĩtha, kũwũantecung katĩ na agiitia ngatĩ kõkõyyẽ Galilea.”
33 Ẽdẽcĩ Pẽtũrũ athĩ ne, “Kõdẽ woyyia kathaantẽ eeta vẽlẽk kutungteei mĩn, athii katĩ na cĩ kuungnici aniitia kũdũt.”
34 Ẽdẽcĩ Yesu athĩ ne, “Kaduwaci na dĩdĩ, baalin coo, õõwa ĩcĩ nga kõrõk lotikõkõrĩ, ẽpẽkanna katĩ niia aneeta ngõnana iyyio.”
35 Ẽdẽcĩ Pẽtũrũ athĩ ne, “Athii tõõ, kõdẽ woyyia kadaait kõdõwẽ, athii katĩ cĩ kẽppẽkanni na aniitia kũdũt.” Ngaatĩ õthõõthĩ wobjiaha vẽlẽk kĩyokowẽ.
Alawõy Yesu Gẽthĩmana
(Bẽl Marĩkõ 14:32-42; Luka 22:39-46)
36 Ma natẽ, õõt Yesu kĩ wobjiak cĩgĩnĩk ngatĩ athĩ Gẽthĩman, ĩthõng ethek ĩnõõgõ ne, “Aavut loota ngato, nga nõõnõ kõkkõ kalayyie.” 37 Ayak balna nẽ Pẽtũrũ kĩ gõtõõnõk ramma, Jemith kĩ Yoanẽ lõgõõ cĩk Thebedeo, ngaatĩ ẽtẽrẽhanĩ nẽ ehecini, ĩthõng õmõthẽ õrrõt. 38 Ĩthõng ethek Yesu ĩnõõgõ ne, “Komoththie na õrrõt aavĩ katĩ kĩcĩ kadaai. Aavut ngato kĩcĩntẽ kĩ aneeta kõdõwẽ.”
39 Ma balna ngĩ õwõ Yesu rẽẽna kĩdĩĩc ẽẽ, ũũk akat nẽ kuthungti loota, ĩthõng ullul nguum cĩnnĩ, ĩthõng alawõy ĩthĩ ne, “Papa, mĩ adiimi anyi lõkũlkũl coof kĩdĩmẽ ĩcannĩ, anyĩk niia kĩdĩmẽ. Ĩthõng athii cĩ kadiimi na, anyĩk kaavu kĩ cĩ adiimi niia.”
40 Ma balna ngĩ õbõda nẽ, amũdothi kẽnnẽ wobjiak cĩgĩnĩk ẽẽ, ataguuthõ agamtaĩ kĩnyaha. Ngaatĩ ẽthẽcĩ nẽ Pẽtũrũ ne, “Athii thĩnõ niigia buu cĩ kacĩnẽ kĩ aneeta kõdõwẽ, itin codoi buu kaganoko? 41 Ĩcĩntẽ niigia, ĩthõng alayyiowu, kĩĩ katĩ kithii cĩ atĩmaninu. Adiim ririwacĩ acĩnẽ, ĩthõng thĩ, apĩrna kẽnnẽ ẽlẽ.”
42 Ngaatĩ ĩngannĩ naboo, ĩthõng ũũk kabanyca, ĩthõng ũũk alawõy ĩthĩ ne, “Papa, mĩ athii gõõl ĩmma cĩ adĩmẽ lõkũlkũl coo ĩcannĩ ngatĩvõrĩ, alna katĩ kadĩmani na gii cĩ adiimi niia.”
43 Ma balna ngĩ õbõda Yesu naboo, amũdaai ĩnõõgõ ataguuthõ naboo noko, nyatarka balna adũngĩ nẽẽgẽ õrrõt. 44 Ma natẽ ikiyyia ũtũngek nẽ ĩnõõgõ, ĩthõng ũũk kabanyca naboo, ĩthõng alawõy ngõna ĩcĩ ẽẽn iyyio gõõla codoi kĩ viyyio wowu.
45 Ma natẽ, õbõda Yesu ikiyyia ũmũdak wobjiak cĩgĩnĩk ẽẽ, ĩthõng ethek nẽ ĩnõõgõ ne, “Ngaanĩ oginnu noko, kõdẽ nga ayuwuthu? Ĩcĩnĩt nõõnõ, õbõwẽ itini cĩ katĩ anyĩwothĩcẽ Ngẽrtĩ Eeto eet cĩk ẽẽn gẽrẽthanniok. 46 Ĩtĩngath kõtõõ! Ikiyyia eeti cĩ ovolongia aneeta wo vẽlẽk!”
Agamẽ Yesu
(Bẽl Marĩkõ 14:43-50; Luka 22:47-53; Yoanẽ 18:3-12)
47 Ma balna nga õthõõth Yesu, iliba Yudathĩ wũ balna ẽẽn tionniait goonoginiy ĩcĩk balna ẽẽn õmmõtõ kĩ ramma, iriowa kĩ meelitin cĩ eet cĩk ayak nyetubanya kĩ kuluwua, cĩk balna itiona makayyiowa cĩk paadĩrnyawu kĩ eet cĩk obbitik. 48 Ma balna natẽ eyelek Yudathĩ meelitin cĩ eet cĩk owu ethek ne, “Agamit niigia et cĩ katĩ kõkkõ kĩthaa na, ĩthõng kũcũcũwa.” 49 Ngaatĩ õkõyyĩ Yudathĩ mũrũũr ĩcĩ Yesu, ĩthõng othoothĩk ethek ne, “Limannioit, kĩthayyina!” Ĩthõng ũcũcũ ĩnõõnõ.
50 Ẽdẽcĩ Yesu ĩnõõnõ ethei ne, “Laang, ticcan nẽnnẽ niia gii cĩ kette thẽk akunei wo.”
Ngaatĩ avvunni agamĩ eeta Yesu. 51 Ma natẽ, ũppũca wobjiaiti ĩmma cĩ Yesu nyetubat, ĩthõng ẽtẽda kĩtat cĩ ticciannioit cĩ paadĩr cobbi.
52 Ĩthõng uduwak Yesu ĩnõõnõ ethek ne, “Bõdẽẽĩ nyetubat cunni wo nyakõrõwa, nyatarka eeta cĩk ẽngẽdẽt eet nyetubanyay, adaaĩ katĩ nyetubanyay. 53 Athii niia cĩ aga athĩ ne, kavvũ woccia na Baang cannĩ, ĩthõng itionaha katĩ nẽ aneeta tamanoko meelitinnya cĩk anjĩlẽt cĩk ẽẽn õmmõtõ kĩ ramma? 54 Ĩthõng thĩ, aticanni woccia katĩ thẽk thoothiowa cĩk Nyaraga cĩ Nyekuco kĩĩ dĩdĩ kuu, cĩk athĩ ne, adiim thẽk ngĩ aticanni ketee wo?”
55 Ma balna kõr nĩcẽ, ikiyyia uduwak Yesu meelitin ethek ne, “Nyia ivitiahangũ nyetubanyay kĩ tẽlẽẽĩtẽy kĩcĩ keeni na et cĩ gerthe wo? Kalimanung na agiitia dõõkĩthĩ kaavẽ loota reerunga cĩ Ciith cĩ Nyekuco, ĩthõng athii niigia cĩ agamnyangũ buu. 56 Ĩthõng thĩ, balna adĩmanni thoothiowa cĩkkõ vẽlẽk, kĩĩ katĩ kivitia thoothiowa wũk balna ẽhẽẽd eeta cĩk õthõõth molook cĩ Nyekuco kĩĩ dĩdĩ.” Ma natẽ, ivitia ivirit wobjiaha vẽlẽk ũtũngtek Yesu dõ.
Ijinit Makayyiowa Yesu lokika
57 Ĩthõng ootti eeta wũk agam Yesu, ĩnõõnõ ĩcĩ Kaĩvathĩ cĩ ẽẽn paadĩr cobbi, ngatĩ balna arũmẽẽnĩ limanniowa cĩk Ngiranak kĩ eet cĩk obbitik. 58 Ĩthõng õwõb balna Pẽtũrũ ĩnõõnõ kabanyca kĩdĩĩc, kuumuc kõdõlan reerung cĩ aavẽ paadĩrĩ cobbi ẽẽ. Ẽhẽẽt balna nẽ, ĩthõng ũũk aavu loota ũrũmtẽ kĩ bekciok, kĩĩ katĩ kĩcĩn ngĩ õvvõ eeta woccia katĩ adaĩ Yesu nyia.
59 Adiim balna makayyiowa cĩk paadĩrnyawu kĩ eet cĩk lokikak vẽlẽk ngĩ amũda gõõl cĩ õvõlõngĩ Yesu, kĩĩ katĩ kuruit ĩnõõnõ kadaak. 60 Athii kẽnnẽ balna cĩ amũdanĩ nẽẽgẽ gõõl ĩmma kũdũt, kõdẽ woyyia balna mẽẽlĩ volongnyiaha cĩk avvu aduwa thoothonniok cĩk õvõlõngĩ ĩnõõnõ, ma vurtia cĩnnĩ, ivitia edenyciay eeta rammak, 61 cĩk avvu aduwa mũrũũr athĩ ne, “Athĩ eeti coo ne, ‘Kathaani woccia Ciith cĩ Nyekuco, ĩthõng kẽtẽngẽnya ĩnõõnõ wathinniowẽy ĩcĩk ẽẽn iyyio.’ ”
62 Ngaatĩ ĩngannĩ paadĩrĩ cobbi jiena, ĩthõng ethek Yesu ne, “Athii niia cĩ edeci thõõth cĩ aduwa eeta cĩkkõ wo? Athĩ yoko niia, thõõtha cĩ aduwa nẽẽgẽ aduuli aniitia wo ne?” 63 Ĩjakci balna Yesu tiv.
Ngaatĩ ẽthẽcĩ paadĩrĩ cobbi wo ĩnõõnõ ne, “Kajinni na aniitia thaarĩy ĩcĩk Makayyioit Nyekuc cĩ arũgĩ kũdũt ketheci ne, duwaet da katĩ ma ngĩ eeni niia Kiristo Ngẽrtĩ Nyekuco dĩdĩ.”
64 Ẽdẽcĩ Yesu ethei ne, “Ii, aavĩ thẽk kĩ cĩ aduwa niia wo. Ĩthõng thĩ, kaduwacung na agiitia vẽlẽk, kõr ĩmma, acĩnnu katĩ niigia Ngẽrtĩ Eeto aavĩ loota attia cĩ athiog ĩcĩ Makayyioit Nyekuc Tiiryioit vẽlẽk, ĩthõng ulucciay diithiowẽy cĩk tammutiddinak.”h
65 Ngaatĩ ẽrẽẽcĩ paadĩrĩ cobbi ceremua cĩgĩnĩk, ĩthõng ĩthĩ ne, “Adaac eeti coo Nyekuc! Ĩthĩnga woccia kadiimi et ĩmma naboo cĩ ẽẽn keberec! Ithiktu yoko niigia buu ngatĩ adaacĩ nẽ Nyekuc. 66 Ahaddu yoko niigia athinnu ne?”
Ẽdẽcĩ nẽẽgẽ athĩ ne, “Ẽgẽrẽthan nẽ õrrõt, anyĩk niia ĩnõõnõ kadaak.”
67 Ngaatĩ ũrthĩcẽ nẽẽgẽ Yesu amũt, ĩthõng uturit ĩnõõnõ athĩnẽy ĩcĩgĩk, kĩĩ kapanitõ gwuak thõng, 68 ĩthõng ĩĩtõ ne, “Duwa da Kiristo, ngẽnẽ cĩ apanni wo?”
Ẽpẽkan Pẽtũrũ Yesu
69 Ma balna nga aavĩ Pẽtũrũ loota reerunga, ikiyyia ũmũdak bũwẽẽcĩ cĩ ẽẽn ticciannioit ĩnõõnõ, ĩthõng ethek ne, “Iriokcu balna niigia kĩ Yesu cĩ Galilea kõdõwẽ.”
70 Ĩthõng thĩ, ikiyyia ẽpẽkan nẽ nguuma cĩ eet vẽlẽk ĩthĩ ne, “Athii cĩ kagga na thõõth cĩ othoothi niia wo.”
71 Ma balna vurtia, ikiyyia ũũk nẽ ĩcĩ katũk cobbi, ngaatĩ balna õkkõ acĩnĩ bũwẽẽcĩ ĩmma ĩnõõnõ, ĩthõng ethek eet natẽ ne, “Iriok balna eeti coo kĩ Yesu cĩ Natharẽtĩ kõdõwẽ.”
72 Ma natẽ, ikiyyia ẽpẽkan Pẽtũrũ Yesu naboo, ĩthõng ũbũtan ĩthĩ ne, “Athii cĩ kagga na et nĩco!”
73 Ma baa vurtia kĩdĩĩc, ivitia eeta cĩk balna abĩlĩ natẽ ĩcĩ Pẽtũrũ, ĩthõng entek ne, “Aniitia ĩmma, kagayyi naaga aniitia, nyatarka othoothi niia kĩ eeti cĩ akuni Galilea.”
74 Ngaatĩ abũtanĩ Pẽtũrũ athĩ ne, “Athii cĩ kagga na et nĩcẽ!”