Zeezi cáánɛ nɩɛ rɩ́wɔ́ bɩ́rsɛ, a báá sɩ́ áá zɔkɛ Wɩɩsɛ mɛ́
13
1 Ɛ́ tɛ́ŋ mɛ́, nɩɛ bamma kúó máŋsɛ pá Zeezi, kʋ́máŋdá Pɩlatɛ* há tʋ́mʋ́ ná.
Ʋ fa ɔ́ɔ́ ɓa ɓʋ́ʋ́sɛ Galiile* tɩ́náwa bamma fa há ɔsɛ vʋk aá pá Wɩɩsɛ, ɓa cɛ́l rɩ́ pʋsɛ cɛ́l táákɛ náŋá mɛ́.
2 Ɛ́ nɛ́ Zeezi bʋ́lwɔ́ rɩ́ bʋlɛ́:
«Ɩ́ sɩɛ́ bɩ́ɩ́nɔ́ rɩ ɛ́ Galiile tɩ́náwa, ɓa há ɓʋ́ʋ́sɛ́ nɛ́ ɛ́ɛ́ zɔkɛ Wɩɩsɛ mɛ́ kɩ́ŋkáŋ, a kɩ́llɛ Galiile tɩ́náwa ná náŋa ɓó?
3 Aɩ́, ɩ́ lo rɩ́ŋ bʋl pɛ́ɩ́wa, ɛ́ rá.
Rɩɩ́wa nɛ́ sɩɛ́ wɩ bɩ́rsɛ́, rɩ́ɩ́ lo Wɩɩsɛ mɛ́ aa zɔkɛ́, ɩ́ má á rɩ́ɩ́wa sʋsɛ ɛ́ nɛ́.
4 Ká nɩɛ ná fí rí córí, Silowe jɩtúko há yɛ́rkɛ́ tuwi tɔ́wɔ́ mɛ́ ɓa sʋsɛ, ɩ́ bɩ́ɩ́nɔ́ rɩ ɓa nɛ́ ɛ́ɛ́ zɔkɛ Wɩɩsɛ mɛ́ kɩ́ŋkáŋ, a kɩ́llɛ Zerizalɛmɛ nɩɛ wuu ɓó?
5 Aɩ́, ɩ́ lo rɩ́ŋ bʋl pɛ́ɩ́wa, ɛ́ rá.
Rɩɩ́wa nɛ́ sɩɛ́ wɩ bɩ́rsɛ́, rɩ́ɩ́ lo Wɩɩsɛ mɛ́ aa zɔkɛ́, ɩ́ má á rɩ́ɩ́wa sʋsɛ ɛ́ nʋ́ʋ́ nɛ́.»
Pirpɩrɩ́ sɩ́ŋsʋ́ɔ́lɔ
6 Ká Zeezi sɩɛ́ sʋ́ɔ́lɛ sɩ́ŋsʋ́ɔ́lɔ né má pɔ́wɔ́ bʋlɛ́:
«Báálɔ oro rí cɔ́ŋsɛ piro ʋ baka sɩɛrʋ, a sɩɛ́ isi mʋ́ rʋ́ʋ́ ɓɔ́rɛ nɔnɔ, ʋ wɩ nɔŋ balá má tɩɩ né.
7 Ɛ́ nɛ́ ʋ bʋ́lʋ́ baka tubello mí bʋlɛ́:
‹Ná, bɩŋsɛ botoro ní nyɛ, ŋ há válɛ́ ja nɔnɔ piro né mí, a jaa gúl.
Ɓá ɓʋ́!
Ʋ dé la dɩhɩ̃́ yɔ́ɔ́ nɛ́.›
8 «Ɛ́ nɛ́ tubello ná bʋl baka tɩ́na ná rɩ́ bʋlɛ́:
‹Ŋ nyúútɩ́na, lo rʋ́ʋ́ dʋla má baa cɛ́, ká rɩ́ŋ lú bʋɔ ʋ kílo wuu, a ja kɔrɔ hé ráá ná.
9 Rɩɩ́ gbé, wɩ́ɩ́rɛ́ ʋ sɩ́ nɔŋ nɔnɔ; rʋʋ nɛ́ sɩɛ́ wɩ nɔ́nɛ́, rɩ́ɩ́ a rɩ́wɔ́ ɓá ɓʋ́.› »
Zeezi dúóri háálɔ oro Zuwifiwa fɩɛlɛ́ tápʋl
10 Zuwifiwa fɩɛlɛ́ tápʋl* oro, Zeezi faá karmɛ nɩɛ Zuwifiwa cémejaa* mɛ́.
11 Rɩ hápʋɔla oro má fa mɩŋ ráŋ; kaŋtɔŋ nɛ́ zɩ́nʋ́ a de kánʋ́ gʋrɛ, ʋ báá wɩ mʋɔ́ wuu wuó tɩ́ɛ́nɛ, bɩŋsɛ fí rí córí.
12 Zeezi sɩɛ́ há ná ɛ́ háálɔ, ɛ́ nɛ́ ʋ yɩ́rʋ́ bʋlɛ́:
«Háálɔ, ɩ dúóró.»
13 Ká pɔ́ʋ́ nɛ́ŋsa tɩkɛ háálɔ ná mɛ́; naasɩ́ balá rʋʋ tɩ́ɛ́nɔ́, a cɩ́ térké, aá bɩ Wɩɩsɛ mɛ́.
14 Amá Zuwifiwa cémejaa nɔhɔ̃́ cɔ́ɛ́ wɛ́ Zeezi, ʋ há dúóri nɛrɔ Zuwifiwa fɩɛlɛ́ tápʋl.
Ɛ́ nɛ́ ʋ bʋl nɩɛ ná há mɩŋ ráŋ rɩ́ bʋlɛ́:
«Tápʋlɛ balgo ní ká tápʋl tʋmɛ́; ɛ́ wɩ́ɛ́, ɩ́ ko ɛ́ tápʋlɛ balgo pɛ́kɛ rɩ́wɔ́ dúóríwa, ká sɩ́ tápʋl fɩɛlɩ́ kal kó.»
15 Ɛ́ nɛ́ Nyuutɩna Zeezi bʋl pɔ́ʋ́ bʋlɛ́:
«Ɩ́ ká nɩbínʋŋmɔ́ŋyɔ́ɔ́wa!
Ɩ́ sɩɛrʋ orí rí wʋ́ʋ́ nɔɔ, ɛ́ rá má ʋ kokúme, púré kaa mʋ́ ʋ nyʋ́nyɔ nyii fɩɛlɛ́ tápʋl?
16 Ká háálɔ́ né há ká Abɩrahaŋ* duo nɛ́ŋ, Sɩtaanɛ* fa vɔwɛ bɩŋsɛ fí rí córí, ʋ fa wɩ mɔhɛ̃́ rɩ́ŋ púrú tá fɩɛlɛ́ tápʋl?»
17 Zeezi há bʋ́l ɛ́, hɩɩ̃sɛ kenú dɩŋdɔma ná wuu, ká jamáŋ ná jɩ́jʋɔsɛ tʋtʋ́ŋwere ná ʋ háá tʋ́mɛ́ wɩ́ɛ́.
Mʋ́tárdɛ bíí sɩ́ŋsʋ́ɔ́lɔ
18 Zeezi baa bʋlɛ́:
«Wɩɩsɛ kuótɔ́ɔ́ ná nɩhɩ̃́ ɛrɛ́ rɛ́?
Ŋŋ́ á rɩ́ŋ púú máŋsɛ beé rí?
19 Ʋ rɩ́ oŋduo oro ɓaá yɩ́rɛ mʋ́tárdɛ* nɛ́ nɩhɩ̃́ náŋá.
Báálɔ oro sɩɛ́ pii yóú baka mɛ́; ʋ nyʋ́, a bɩrmɛ tuu, diíwiisi cʋ́cɔ́ʋ́ hílli daha.»
Sɩbʋ́r sɩ́ŋsʋ́ɔ́lɔ
20 Zeezi baa sʋ́ɔ́lɛ bʋlɛ́:
«Ŋŋ́ á rɩ́ŋ pi Wɩɩsɛ kuótɔ́ɔ́ ná máŋsɛ beé rí?
21 Ʋ nɩhɩ̃́ anɛ sɩbʋ́r,* háálɔ há píé hé ɓáfurótu míŋ ɓɩkana mɛ́, ɓa wuu isi, a pɩŋ wérí ní.»
Zeezi sɛ́ nɩɛ tɩŋ dánnʋfɩ́kɩ́kɛ́
22 Zeezi fa cáŋ tɔ́zeŋsi rí tɔ́wɩɛla a karmɛ nɩɛ aá va, a caasɛ Zerizalɛmɛ mʋ́mʋ́.
23 Ɛ́ nɛ́ nɛrɔ oro bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋlɛ́:
«Nyuutɩna, nɩɛ mʋɔ́ dʋŋɔ nɛ́ Wɩɩsɛ á rʋ́ʋ́ laa tá?»
Ɛ́ nɛ́ Zeezi bʋl pɔ́wɔ́ bʋlɛ́:
24 «Ɩ́ hé dóé tɩŋ dánnʋfɩ́kɩ́kɛ́ zʋ; bee wɩ́ɛ́ ŋ bʋ́lɔ́ aá pɛ́ɩ́wa, nɩɛ ɓɩkana sɩ́ wálmɛ rɩ́wɔ́ zʋ, ká sɩ́ wóllí zʋ.
25 «Jaa tɩ́na háá á rʋ́ʋ́ isi yákʋ́ boro, ká rɩ́ɩ́wa káánɛ pʋmmɔ rɩ́, ɩ́ sɩ́ ŋmɔwɛ boro mí ká bʋlɛ́:
‹Nyuutɩna, wúri párá.›
Nyuutɩna sɩ́ bʋl pɛ́ɩ́wa bʋlɛ́:
‹Ŋ wɩ́ɩ́wa dɩlɩ́ ɛ̃.›
26 «Ɛ́ mɛ́ nɛ́ sɩɛ́, rɩ́ɩ́wa bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋlɛ́:
‹Á rɩ́rɩ́ wuu ní fa hé náŋá mɛ́ a dí ɓɩɛ, a nyɔ; ɩ kármɩ́rá á tɔ́nɛ nɩɛ náŋá dɩcémi.›
27 «Ʋ báá ha sɩ́ bʋl pɛ́ɩ́wa bʋlɛ́:
‹Ŋ wɩ́ɩ́wa dɩlɩ́ ɛ̃.
Ɩ́ tuu lɩ́ŋ laka, ɩ́ nɩɛ ná wuu háá tʋŋ bɔ́ŋbɔ́ŋ!›
28 «Ɩ́ sɩɛ́ há sɩ́ ná Abɩrahaŋ* rɩ́ Ɩzakɛ* rɩ́ Zakɔbɛ* arɩ́ Wɩɩsɛ wɩ́laabʋlla ná wuu, rɩ ɓa mɩŋ Wɩɩsɛ kuótɔ́ɔ́ ná sɩɛrʋ, ká ɩ́ mɩŋ pʋmmɔ, ɛ́ tɛ́ŋ mɛ́ nɛ́ sɩɛ́ rɩ́ɩ́wa wi, aá dʋsɛ nɛ́ŋsa.
29 Nɩɛ sɩ́ lɛ tɔ́ɔ́nyúú rí tɔ́ɔ́mʋ́bʋɔ, arɩ́ tɔ́ɔ́lʋ́lɔ́ŋsɛ ná wuu bɛllɛ, a ko ciki, aá dí cana Wɩɩsɛ kuótɔ́ɔ́ ná sɩɛrʋ.
30 Ká, ɩ́ sɩɛ́ ná, nɩɛ ná zaa há ká hatɩŋna, ɓa cíé sɩ́ a sɩ́laara, ká nɩɛ ná má zaa há ká sɩ́láárá, ɓa cíé sɩ́ a hatɩ́ŋná.»
Zerizalɛmɛ nɩɛ wɩ Wɩɩsɛ nɩtʋmɛ́ wɩ́ɛ́ zesi
31 Ɛ́ tɛ́ŋ mɛ́, Farɩzɩɛ̃wa* bamma túó peri Zeezi a bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋlɛ́:
«Col, mʋ́ dɩhuó, bee wɩ́ɛ́ kuóro Erodi* já rʋ́ʋ́ ɓʋ́ɩ́ rɛ́.»
32 Ɛ́ nɛ́ Zeezi bʋl pɔ́wɔ́ bʋlɛ́:
«Ɩ́ mʋ́ bʋl pá ɛ́ lɩ́ŋtɩɩnɔ duo há nɩhɩ̃́ kílo, rɩ́ŋ kiri kaŋtɔmɔ nɛ́, káá dúóri nɩɛ, zaa rɩ́ cíé, ká rɩ́ cíétó rɩ́ŋ ténníŋ tʋtʋmɛ́.
33 Ɛ́ wɩ́ɛ́, ʋ mɔhɔ̃́ rɩ́ŋ va zaa rɩ́ cíé, arɩ́ cíétó, bee wɩ́ɛ́ ʋ wɩ mɔhɛ̃́ rɩ́wɔ́ ɓʋ́ Wɩɩsɛ wɩ́laabʋ́llʋ́ dɩhuó, rɩ Zerizalɛmɛ mɛ́ rá.
34 «Ɩ́ nɛ́, Zerizalɛmɛ tɩ́náwa, ɩ́ nɩ́ɩ́ ɓʋ́ʋ́sɛ Wɩɩsɛ wɩ́laabʋlla, káá yosi nɩɛ ná Wɩɩsɛ há tʋ́mɛ́ ɩ́ rɩ́, aá ɓʋ́ʋ́sɛ arɩ́ dɔ́wʋ́ɔ́!
Ŋ fa có rɩ́ŋ kɛ́sɩ́wa héŋ mʋ́l naasɩ́ ɛrɛ́, anɛ zímáá háá cú tɔ́ʋ́ bɛlɛ mɛ́ ɛ́, ká ɩ́ wɩ có.
35 Ɛ́ wɩ́ɛ́, ɩ́ ná, ɩ́ dɩmɩnɩ́ sɩ́ a dɩvɛɛtáálɛ́.
Taŋá nɛ́ ŋ bʋl aá pɛ́ɩ́wa, ɩ́ báá waá a rɩ́ɩ́wa náŋ, a kaá ja tɛ́ŋ ná mɛ́ ɩ́ háá kóó bʋlɛ́:
‹Rɩ́ Wɩɩsɛ hé bárka pá nɛrɔ ná háá ko Nyuutɩna yɩr mɛ́.› »