Zeezi cáánɛ nɩɛ rɩ́wɔ́ pɔ́ Wɩɩsɛ kɛŋzɩnna mɛ́
23
1 Ɛ́ nɛ́ Zeezi bʋl nɩkaŋdɔ́ɔ́ ná rɩ́rʋ́ karmɩbɛlɛ rɩ́ bʋlɛ́:
2 «Wɩɩsɛ kɛŋzɩnna* arɩ́ Farɩzɩɛ̃wa* tʋtʋmɩ́ nɛ́ ká rɩ́wɔ́ kɩ́karmɛ Wɩɩsɛ wɩ́máŋsɛ ná Moyizi* há mákɛ́.
3 Ɛ́ wɩ́ɛ́, ɩ́ mɔhɔ̃́ rɩ́ɩ́wa tɩŋ wɩ́ɛ́ ná wuu ɓa há sɩ́ɩ́wa a, amá ɩ́ sɩ́wɔ́ wɩ́'állɛ césú, bee wɩ́ɛ́ ɓa tɩɩ wʋ́ɔ́ wɩ́karmɛ́ ná tɩŋ.
4 Ɓaá pa wɩ́ɛ́ cɩ́ɩ́nɛ nɩɛ anɛ cɩkzime, ká ɓa tɩɩ wʋ́ɔ́ néní má píé aá tɩkɛ ɛ́ cɩksɛ mɛ́.
5 «Ɓa é wɩ́ɩ́ wuu, ɓaá a a makɛ rɩ́ nɩɛ nɛ́ nówó.
Ɓaá pʋ́ŋsɛ Wɩɩsɛ wɩ́ɛ́ hé kɛŋjɛlɛ mɛ́, a pii vɔ́wɩ́wɔ́ tulli rɩ́wɔ́ vaŋsɛ mɛ́; ɓa gɛnnɛ má nʋʋsɛ zʋɔsa jɛ́l.
6 Rɩ ɓa mʋ́ cana dɩdíí, ɓaá bɛ́llɛ tʋɔsɛ dɩkéŋpiŋe ná há mɩŋ sɩ́ɛ́ nɛ́; rɩ ɓa nɛ́ zʋ́ Zuwifiwa cémejɩɩsɛ* má, ɓaá bɛ́llɛ tʋɔsɛ dɩkéŋwere ná há mɩŋ sɩ́ɛ́ nɛ́, a cólli rɩ́wɔ́ ɓírmi tíé aá bɔ́llɩ́wɔ́ nɩkana sɩɛrʋ,
7 a cólli rɩ́ nɩɛ káŋwɔ́ aá yɩ́rɛ ‹karmɩ'ánáwa.›
8 «Amá ɩ́ é, ɩ́ sɩ́ ló rí nɩɛ kánɩ́wa aá yɩ́rɛ ‹karmɩ'ánáwa.›
Bee wɩ́ɛ́ ɩ́ wuu ká maábináŋa nɛ́, ɩ́ Karmɩ'ana nɛ́ balá léŋ.
9 Ɩ́ sɩ́ nɛ́ŋ wuu káá yɩ́rɩ́wa ‹áná› dúníé né mí.
Bee wɩ́ɛ́ ɩ́ Ana Wɩɩsɛ nɛ́ balá léŋ, ʋ ná há mɩŋ bána nyúú.
10 Ɩ́ sɩ́ ló rí nɩɛ kánɩ́wa aá yɩ́rɛ ‹kuóre.›
Bee wɩ́ɛ́ ɩ́ Kuoro ní balá léŋ, ʋ nɛ́ ká Kirisi,* Wɩɩsɛ Nɩlɩsɛ.
11 Ɩ́ sɩɛrʋ nɛrɔ ná wuu háá já rʋ́ʋ́ púú tɩɩ makɛ nɔhɔ̃́, ʋ nɩ́ɩ́ ɛ́ɩ́wa tʋtʋnnɔ.
12 Nɛrɔ ná wuu háá píŋsú tɩɩ, Wɩɩsɛ sɩ́ múúri tɩ́na, ká nɛrɔ ná wuu há múúrú tɩɩ, Wɩɩsɛ sɩ́ píŋsi tɩ́na.»
Zeezi bʋ́l Farɩzɩɛ̃wa rɩ́ Wɩɩsɛ kɛŋzɩnna wérí
13 Zeezi sɛ́:
«Wɩɩsɛ kɛŋzɩnna arɩ́ Farɩzɩɛ̃wa, ɩ́ ká nɩbínʋŋmɔ́ŋyɔ́ɔ́wa!
Ɩ́ sɩɛ́ sɩ́ ná wɩɩla!
Bee wɩ́ɛ́ ɩ́ tɔ́ Wɩɩsɛ kuótɔ́ɔ́ ná dánnʋɔ rɩ́ nɩɛ sɩ́ zʋ́; ɩ́ tɩɩ waá ja rɩ́ɩ́wa zʋ, ká nɩɛ ná háá já rɩ́wɔ́ zʋ, ɩ́ baa pɔ́ rɩ́wɔ́ má sɩ́ zʋ́.
[
14 «Wɩɩsɛ kɛŋzɩnna arɩ́ Farɩzɩɛ̃wa, ɩ́ ká nʋŋmɔ́ŋyɔ́ɔ́wa!
Ɩ́ sɩɛ́ sɩ́ ná wɩɩla!
Bee wɩ́ɛ́ ɩ́ fóri yúháála ɓɩɛ dídí, ká rɩɩ́wa cɩ́ nɩɛ sɩ́ɛ́, ɩ́ cʋɔlɛ Wɩɩsɛ déŋdéŋ, a makɛ rɩ́wɔ́ bʋlɩ́wa ká nɩwéré.
Ɛ́ wɩ́ɛ́ Wɩɩsɛ sɩ́ a rɩ́ɩ́wa ná wɩhála ɓɩzeno a kɩ́llɛ nɩɛ wuu.]
15 «Wɩɩsɛ kɛŋzɩnna arɩ́ Farɩzɩɛ̃wa, ɩ́ ká nʋŋmɔ́ŋyɔ́ɔ́wa!
Ɩ́ sɩɛ́ sɩ́ ná wɩɩla!
Ɩ́ɩ́ gʋɔrɛ kuosi nyii mʋ́ tɔ́nɛ náŋa, a bʋl Wɩɩsɛ wɩ́ɛ́ pá nɩɛ ná há to Zuwifiwa; rɩ nɛ́ŋ balá lɔ́ɔ́ dí, ɩ́ɩ́ a ʋ ná wɩɩla kɩ́llɩ́wa tɩɩ, naasɩ́ bʋllɛ, níŋjaa sɩɛrʋ.
16 «Ɩ́ ká sɩ́laara ná há nyʋ́mmɛ́ nɛ́, ɩ́ sɩɛ́ sɩ́ ná wɩɩla!
Ɩ́ sɛ́:
‹Rɩ nɛrɔ nɛ́ ŋmɩ́ɛ́sɛ Wɩcʋɔlɩjɩzeno* ná, ʋ to ŋmɔ́ɔ́, amá rɩ nɛrɔ nɛ́ ŋmɩ́ɛ́sɛ salmɛ ná há mɩŋ Wɩcʋɔlɩjɩzeno ná sɩɛrʋ é, ŋmɔ́ɔ́ tɩɩ nɛ́ tɩ́na bil ɛ́.›
17 Ɩ́ ɓɩɛ́na ká nɩcʋ́llɛ́, a a nyʋ́mmá!
Salmɛ ná mɩŋ Wɩcʋɔlɩjɩzeno sɩɛrʋ nɛ́.
Ɛ́ wɩ́ɛ́ salmɛ ná wɩ́ɛ́ nɛ́ sɩɛ́ haakɛ Wɩcʋɔlɩjɩzeno?
18 Ɩ́ báá sɛ́:
‹Rɩ nɛrɔ nɛ́ ŋmɩ́ɛ́sɛ vʋk'ɔ́ɔ́sɩ́koro ná, ʋ to ŋmɔ́ɔ́, amá rɩ nɛrɔ nɛ́ ŋmɩ́ɛ́sɛ omo ná ɓa há sákɛ́ koro* ná nyúú a pá Wɩɩsɛ, ŋmɔ́ɔ́ tɩɩ nɛ́ tɩ́na bil ɛ́.›
19 Nyʋmma!
Orí wɩ́ɛ́ rɛ́ haakɛ́?
Vʋk'ɔ́ɔ́sɩ́koro ná nɛ́ yáá, omo ná ɓa há sákɛ́ koro ná nyúú pá Wɩɩsɛ nɛ́?
20 Ɛ́ wɩ́ɛ́, nɛrɔ ná wuu há dé ŋmɩ́ɛ́sɛ vʋk'ɔ́ɔ́sɩ́koro ná, ʋ ŋmɩ́ɛ́sɛ koro ná rɩ́ omo ná ɓa há sákʋ́ nyúú a pá Wɩɩsɛ nɛ́.
21 Nɛrɔ ná má wuu há dé ŋmɩ́ɛ́sɛ Wɩcʋɔlɩjɩzeno ná, ʋ ŋmɩ́ɛ́sɛ Wɩcʋɔlɩjɩzeno ná rɩ́ Wɩɩsɛ wuu ní, bee wɩ́ɛ́ Wɩɩsɛ nɛ́ mɩŋ ráŋ.
22 Nɛrɔ ná má há dé ŋmɩ́ɛ́sɛ bána, ʋ ŋmɩ́ɛ́sɛ Wɩɩsɛ kuóɓasa nɛ́ ɛ́, arɩ́ Wɩɩsɛ ná há kénú nyúú.
23 «Wɩɩsɛ kɛŋzɩnna arɩ́ Farɩzɩɛ̃wa, ɩ́ ká nʋŋmɔ́ŋyɔ́ɔ́wa!
Ɩ́ sɩɛ́ sɩ́ ná wɩɩla!
Bee wɩ́ɛ́ rɩɩ́wa nɛ́ já paarʋ ná há kéŋ sɔ́ŋ arɩ́wɔ́ ná há wɩ sɔ́ŋ kené, arɩ́ padííle wuu, ɩ́ɩ́ lɩ́sɩ́wɔ́ fí nyúú ker* a pá Wɩɩsɛ, ká vɛ Wɩɩsɛ wɩ́máŋsɛ ná sɩɛrʋ wɩ́ɛ́ ná há píŋó kɩ́ŋkáŋwa; ɓa nɛ́ ká:
tékétéké, sawér arɩ́ taŋá.
Ʋ sɩɛ́ fa mɔhɔ̃́ rɩ́ɩ́wa tɩŋ nyáŋ nɛ́, ká sɩ́ wɩ́ɛ́ náŋa cókí tá.
24 Ɩ́ ká sɩ́laara ná há nyʋ́mmɛ́ nɛ́!
Ɩ́ɩ́ lúóli nyii a lɩ́sɛ naŋcʋʋsɛ tá, ká líliŋ nyʋ́kma, a wʋ́ʋ́ é lúólé aá tá.
25 «Wɩɩsɛ kɛŋzɩnna arɩ́ Farɩzɩɛ̃wa, ɩ́ ká nʋŋmɔ́ŋyɔ́ɔ́wa!
Ɩ́ sɩɛ́ sɩ́ ná wɩɩla!
Bee wɩ́ɛ́ ɩ́ɩ́ tiisi nyíŋgbaŋsɛ rɩ́ gbaŋsɛ har nɛ́, ká ɓa sɩɛnnɛ wuu sú arɩ́rɩ́wa gaɓɩɛ, arɩ́ onni ná ɩ́ há fóré nɩɛ rɩ́.
26 Ɩ é Farɩzɩɛ̃, ɩ nyʋ́mmɔ́!
La sɩ́ɛ́ tíísí sɩɛrʋ anɛ nyíŋgbaŋa rɩ́ gbaŋa sɩɛrʋ, ká zɩŋ tiisi har rʋ́ʋ́ a wérí.
27 «Wɩɩsɛ kɛŋzɩnna arɩ́ Farɩzɩɛ̃wa, ɩ́ ká nʋŋmɔ́ŋyɔ́ɔ́wa!
Ɩ́ sɩɛ́ sɩ́ ná wɩɩla!
Bee wɩ́ɛ́ ɩ́ dé nɛ lɛlbulli ɓa há bʋ́kɛ́, ɓa har wuu a wérí ní, ká ɓa sɩɛrʋ wuu sú, arɩ́ heŋgbele arɩ́ sʋɔra duo wuu.
28 Ɩ́ má nɩhɩ̃́ ɛ́ nɛ́.
Ɩ́ ɔ́ɔ́ anɛ ɩ́ ká nɩtaŋáwa rɛ́ nɩɛ sɩ́ɛ́ mɛ́, amá ɩ́ sɩɛnnɛ dé sú rí nʋŋmɔ́ŋyɔ́ɔ́wa wɩ́ɛ́ arɩ́ wɩ́bɔma nɛ́.
29 «Wɩɩsɛ kɛŋzɩnna arɩ́ Farɩzɩɛ̃wa, ɩ́ ká nʋŋmɔ́ŋyɔ́ɔ́wa!
Ɩ́ sɩɛ́ sɩ́ ná wɩɩla!
Bee wɩ́ɛ́ ɩ́ɩ́ sɔ Wɩɩsɛ wɩ́laabʋlla* lɛlbulli, aá ɓɩɛrɛ nɩɛ ná fa há ká tékétékéwa má lɛlbulli,
30 ká bʋlɛ́:
‹Á naabálwa mɩnɛ́ tɛ́ŋ mɛ́, raá fa mɩ́nɔ́ rɛ́, á fa wʋ́ɔ́ mɩ́ɩ́ pɛ́ɛ́ ɓʋ́ʋ́sɛ Wɩɩsɛ wɩ́laabʋlla ná.›
31 Ɩ́ há dé bʋl ɛ́, ɩ́ ɓɩɛ́na mákɔ́ rɩɩ́wa nɛ́ ká Wɩɩsɛ wɩ́laabʋlla ɓʋ́ɓʋ́ʋ́ra ná bɛlɛ.
32 Ɛ́ wɩ́ɛ́, ɩ́ ka ɛ́ naa mɛ́, a aa kɩ́llɩ́wa naabálwa!
33 «Nɩbídʋbɔma duo!
Ɩ́ bɩ́ɩ́nɔ́ ɩ́ sɩ́ wólli fá kɛkɛ Wɩɩsɛ níŋjaa* ná mɛ́?
Ɛ́ toó.
34 Ɛ́ wɩ́ɛ́, ŋ sɩ́ tʋŋ Wɩɩsɛ wɩ́laabʋlla rɩ́ wɩ́zɩnna arɩ́ Wɩɩsɛ kɛŋzɩnna ɩ́ rɩ́.
Ɩ́ sɩ́ ɓʋ́ʋ́sɛ náŋa, a ɓásɛ náŋa dagɛsɛ́* daha, a fɩ́rɛ náŋa ɩ́ cémejɩɩsɛ mɛ́, ká wálmɛ náŋa, a kírwó aá dɛŋŋɛ tɔ́nɛ,
35 a makɛ rɩ́ Wɩɩsɛ bɛ́ŋsɩ́wa, a tɩŋ nɩɛ ná há wɩ wɩ́ɩ́ zɔ́kɛ́, ká ɓa ɓʋ́ʋ́sɩ́wɔ́ wɩ́ɛ́; a de kaa pɔ́ nɩtékétéké Abɛl* sʋʋ mɛ́, a kaa mʋ́ yakɛ Baraki bio Zakari mí, ɩ́ há ɓʋ́ɛ́ Wɩcʋɔlɩjɩzeno wuolo sɩɛrʋ.
36 Taŋá nɛ́ ŋ bʋl aá pɛ́ɩ́wa, Wɩɩsɛ sɩ́ bɛŋsɛ zaa bɛlɛ, wɩ́ɛ́ nyáŋ wuu yɩr mɛ́.
Zeezi bʋ́l Zerizalɛmɛ nɩɛ wɩ́ɛ́
37 «Ɩ́ nɛ́, Zerizalɛmɛ* tɩ́náwa, ɩ́ nɩ́ɩ́ ɓʋ́ʋ́sɛ Wɩɩsɛ wɩ́laabʋlla, káá yosi nɩɛ ná Wɩɩsɛ há tʋ́mɛ́ ɩ́ rɩ́, arɩ́ dɔ́wʋ́ɔ́ aá ɓʋ́ʋ́sɛ!
Ŋ fa có rɩ́ŋ kɛ́sɩ́wa héŋ mʋ́l, naasɩ́ ɛrɛ́, anɛ zímáá háá cú tɔ́ʋ́ bɛlɛ mɛ́ ɛ́, ká ɩ́ wɩ có.
38 Ɛ́ wɩ́ɛ́, ɩ́ ná, ɩ́ dɩmɩnɩ́ sɩ́ a dɩvɛɛtáálɛ́;
39 bee wɩ́ɛ́ ɩ́ báá waá a rɩ́ɩ́wa néŋ, a kaá ja tɛ́ŋ ná mɛ́ ɩ́ háá kóó bʋlɛ́:
‹Rɩ́ Wɩɩsɛ hé bárka pá nɛrɔ ná háá ko Nyuutɩna Wɩɩsɛ yɩr mɛ́.› »