Tʋtʋnnɔ ná há kéŋ gɩ́ŋgɩ́rmɩ́lɩ́ŋ
16
1 Zeezi bʋ́lʋ́ karmɩbɛlɛ ná rɩ́ bʋlɛ́:
«Báálɔ oro rí ráŋ a ka ɓɩɛ wérí.
Ɛ́ báálɔ sɩɛ́ fa kéŋ tʋtʋnnɔ, ʋ nɛ́ bíbélú ɓɩɛ mɛ́.
Ɛ́ nɛ́ sɩɛ́ ɓa ko bʋ́lʋ́ mɛ́, a bʋlʋ́ oŋbello ná kenú ɓɩɛ ná aá zɔkɛ rɛ́.
2 Ɛ́ nɛ́ ʋ yɩ́rʋ́, a bʋ́lʋ́ mɛ́ bʋlɛ́:
‹Ɓa bʋ́l wɩ́ɛ́ rɛ́ aá tɛ́ɩ́ mɛ́ ŋ nɩ́nɛ; ɓa sɩɛ́ to wɩ́wéré.
Ɛ́ wɩ́ɛ́, ɩ há bélíŋ ɓɩɛ ná mɛ́ ɛ́wa, bil nʋɔ páŋ.
Ɩ báá wɩ́ŋ oŋbello wuó a.›
3 «Ɛ́ nɛ́ oŋbello ná bɩ́ɩ́nʋ́ tɩɩ mɛ́ bʋlɛ́:
‹Ŋ nyúútɩ́na sɩ́ kíríŋ ŋ tʋtʋmɛ́ mɛ́.
Ŋ sɩɛ́ á rɩ́ŋ a ɛrɛ́wa rɛ́?
Ŋ wɩ dóé kené aá parɛ, káá fá sʋlɛ́ má hɩɩ̃sɛ.
4 Ɛ́ wɩ́ɛ́, ŋ ɩ́ŋ háá á rɩ́ŋ ɔ́ɔ́ ná, a makɛ rɩŋ tʋtʋmɛ́ nɛ́ zɔ́kɛ́ má, rɩ́ nɩɛ cóllíŋ wɩ́ɛ́, a kánɩ́ŋ wérí ɓa jɩɩsɛ mɛ́.›
5 «Ɛ́ nɛ́ ʋ yɩ́rɛ nɩɛ ná wuu fa há dúú nyúútɩ́na kɩma, balá baláwa, a bʋl dʋ́ŋdʋ́ʋ̃́ nɛrɔ rɩ́ bʋlɛ́:
‹Kɩŋ ná ɩ há díŋ nyúútɩ́na dɩhɩ̃́ ká bɛŋmŋmɛ rɛ́?›
6 «Ɛ́ nɛ́ ʋ sɛ́:
‹Síínʋʋ áŋkʋráŋ sɩ́ɩ́ zɔlɔ.›
«Ɛ́ nɛ́ oŋbello ná bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋlɛ́:
‹Néí kɩŋ kɛnɔ, laa ké tíé kɩ́kɛ́lɛ́, a pʋ́ŋsɛ síínʋʋ áŋkʋráŋ sɩ́ɩ́ mɛɛ́sɛllɛ rɩ́ fí.›
7 «Ʋ baa bʋl nɔ́ŋɔ má rɩ́ bʋlɛ́:
‹Kɩŋ ná ɩ má há díŋ nyúútɩ́na dɩhɩ̃́ ká bɛŋmŋmɛ rɛ́?›
«Ɛ́ nɛ́ ʋ sɛ́:
‹Mɩ́ɛ́ bɔ́tɔ́ zɔmmʋ́ɔ́.›
«Ɛ́ nɛ́ ʋ sɛ́:
‹Néí kɩŋ kɛnɔ, laa pʋ́ŋsɛ mɩ́ɛ́ bɔ́tɔ́ zɔwaná.›
8 «Ɛ́ nɛ́ tʋtʋnnɔ gɩ́ŋgɩ́rmɩ́lɩ́ŋ ná nyúútɩ́na bʋ́ʋ́ mɛ́, ʋ há tʋ́ŋ lɩ́ŋ ná wɩ́ɛ́.
Dúníé né nɩɛ kéŋ lɩ́ŋ aá pɛ́ náŋá mɛ́, a kɩ́llɛ nɩɛ ná háá tɩŋ Wɩɩsɛ ná há ká pʋmmɔ.»
9 Zeezi baa súúri bʋlɛ́:
«Ŋ é bʋ́lɔ́ aá pɛ́ɩ́wa, ɩ́ pi dúníé kuóɓɩɛ, a ja naŋnɔ́ŋsɛ pɛ́ɩ́wa tɩɩ, a makɛ tɛ́ŋ ná mɛ́ ɓa háá ténníwa nɛ́sɛ mɛ́, rɩ́ɩ́wa ná dɩkéŋsi tɩɩ Wɩɩsɛ rɩ́, a kaá mʋ́ wuu.
10 «Nɛrɔ ná há wo oŋwiisi mí aá bel rɩ́ taŋá, ʋ tɩ́na wo oŋzeŋsi má mɛ́ aá bel rí taŋá rɛ́.
Ká nɛrɔ ná há ká gɩragɩra oŋwiisi belé mí, ʋ tɩ́na ká gɩragɩra oŋzeŋsi má belé mí rí.
11 Rɩɩ́wa wɩ wóllé bel dúníé gɩ́ŋgɩ́rmɩ́ɓɩɛ mɛ́ arɩ́ taŋá, áŋ rɩ́ɩ́ pi oŋtáŋsɛ rɩ́ɩ́ héíwa nɛ́sɛ mɛ́ rɩ́ɩ́wa bel?
12 Rɩɩ́wa nɛ́ sɩɛ́ wɩ wóllé bel nɛrɔ nɔ́ŋɔ omo mí rɩ́ taŋá, ká ná, omo ná ɓa há bílíwa mɛ́, áŋ rɩ́ɩ́ píí pɛ́ɩ́wa?
13 «Yómo balá wɩ nyúútɩ́náwa bɛllɛ mɛ́ wuo ɓarɛ aá tʋŋ.
Ʋ sɩ́ cólli nɔ́ŋɔ, ká bɛ́rɛ nɔ́ŋɔ, ɛ́ rá má ʋ sɩ́ tʋŋ rɩ́ taŋá nɔ́ŋɔ dɩhɩ̃́, ká lɔ́rɛ nɔ́ŋɔ.
Ɛ́ wɩ́ɛ́, Wɩɩsɛ mɛ́ tɩŋɛ́ rɩ́ ɓɩɛ cólle wɩ náŋá wuó hé.»
Zeezi bʋ́l wɩ́ɛ́ pá Farɩzɩɛ̃wa
14 Farɩzɩɛ̃wa* há nɛ́ ɛ́ wɩ́ɛ́ wuu, ɓa dé cícermi Zeezi mí ní, bee wɩ́ɛ́ ɓa có meéwíé wérí.
15 Ɛ́ nɛ́ Zeezi bʋl pɔ́wɔ́ bʋlɛ́:
«Ɩ́ é, ɩ́ɩ́ já rɩ́ nɩbííne ní bélíwa, a bɩɩnɛ rɩɩ́wa ká tékétékéwa, amá Wɩɩsɛ sɩɛ́ ɩ́ɩ̃́wa sɩɛnnɛ.
Omo ná nɩbííne há bélé rʋʋ ká oŋpíŋí, ɛ́ omo ní ká Wɩɩsɛ sakuosó omo.
16 «Wɩɩsɛ kíŋse* kɛnɔ, rɩ́ Wɩɩsɛ wɩ́laabʋlla kɛnnɛ dáánɔ́ ko peri Zaŋ Batiisi* tɛ́ŋ mɛ́ nɛ́; a sɩɛ́ kaa pɔ́ ɛ́ tɛ́ŋ mɛ́, ɓa púló bʋ́bʋl Wɩɩsɛ kuótɔ́ɔ́ Labaarɩwero wɩ́ɛ́, nɛrɔ wuu sɩɛ́ híhé dóé, rʋ́ʋ́ má wálmɛ zʋ Wɩɩsɛ kuótɔ́ɔ́ ná sɩɛrʋ.
17 Bána rɩ́ tíé nyɩ́ɩ́kɛ ká mɔlɛ́, a kɩ́llɛ Wɩɩsɛ kíŋse pʋ́ŋsɛ nyɩnɛ balá má tɩɩ.
18 «Báálɔ ná wuu há kírú háálɔ tá ká ja nɔ́ŋɔ, ʋ tʋ́ŋ cɔ́rmʋ nɛ́ ɛ́.
Báálɔ ná má há já háhuõsí, ʋ tʋ́ŋ cɔ́rmʋ nɛ́ ɛ́.»
Ɓɩɛ tɩ́na rɩ́ summo Lazaarɛ wɩ́ɛ́, sɩ́ŋsʋ́ɔ́lɔ
19 Zeezi baa sʋ́ɔ́lɛ bʋlɛ́:
«Báálɔ oro rí fa ráŋ, a ka ɓɩɛ wérí, aá su gɛmʋ́ɔ́llɛ ná há píŋó wérí, a de mɩŋ wér rɩ́ jʋɔsɛ́ mɛ́ tɛ́ŋ wuu mí.
20 Summo oro má sɩɛ́ fa mɩŋ ráŋ, ɓaá yɩ́rʋ́ Lazaarɛ, a pɩ́ ɓɩɛ tɩ́na ná dánnʋɔ; ʋ tɛŋ né wuu dé cúnni fʋrʋ nɛ́,
21 vásɛ má tɩɩ lílénnú fʋrʋ ná.
Ʋ fa có rʋʋ dí ɓɩɛ tɩ́na ɓɩdííle ná háá ɓallɛ tíé.
22 «Ɛ́ nɛ́ summo ná sʋwɛ, Wɩɩsɛ malɩ́kawa púú dʋma kaa zɩ́ bil Abɩrahaŋ* laka, bána nyúú.
Ɓɩɛ tɩ́na ná má sʋwɛ ɓa pii hu.
23 Ʋ sɩɛ́ mɩŋ lɛlɛ tɔ́ɔ́ mɛ́ wɩhála ɓɩzeno sɩɛrʋ.
Ráŋ nɛ́ ʋ mɩŋ, ká tɩ́ɛ́nɛ bel sɩ́ɛ́rɩ́ a ná Abɩrahaŋ, a ná Lazaarɛ rʋʋ kénú laka.
24 Ɛ́ nɛ́ ʋ ŋmɔwɛ búŋse bʋlɛ́:
‹Ŋ áná Abɩrahaŋ, fáŋ susu, ká tʋŋ Lazaarɛ rʋ́ʋ́ púú néní tʋ nyii mí, a kaa ko pɔ́rɩ́ŋ neŋdulí; bee wɩ́ɛ́ ŋ dé mɩŋ wɩhála ɓɩzeno mí ní, níŋ né sɩɛrʋ.›
25 «Ɛ́ nɛ́ Abɩrahaŋ sɛ́:
‹Ŋ bíí, bɩɩnɛ mʋ́ yákɩ́ die fa há mɩŋ dúníé mí a ka ɓɩɛ ɛ́, ká Lazaarɛ má die ná wɩɩla kɩ́ŋkáŋ ɛ́.
Ɛ́ wɩ́ɛ́, Lazaarɛ má sɩ́sɛ́nyɛ mɩŋ wér mí ní, ká ɩ má baa mɩŋ wɩhála mɛ́.
26 Wɩ́ɩ́ ná má há súúré ní ká, cakɔ́ ɓɩzéní rí mɩ́ŋrá rɩ́rɩ́wa pɛ́kɛ, a makɛ rɩ́ nɩɛ ná háá já rɩ́wɔ́ lɩ́rá dɩhɩ̃́ dáárɩ́wa dɩhɩ̃́, rɩ́wɔ́ sɩ́ wóllú, ká rɩ́ɩ́wa má sɩ́ wóllí dáárɩ́rá dɩhɩ̃́.›
27 «Ɛ́ nɛ́ ɓɩɛ tɩ́na ná sɛ́:
‹Ŋ sɩɛ́ sʋ́lɩ́ rɛ́ ŋ áná, rɩ́ɩ́ tʋŋ Lazaarɛ ŋ áná jaa nɩɛ rɩ́;
28 bee wɩ́ɛ́ ŋ ha kéŋ maábináŋa bɔmmʋ́ɔ́ ráŋ.
Rʋ́ʋ́ mʋ́ máŋsɛ pɔ́wɔ́, rɩ́wɔ́ pɔ́ wérí, a makɛ rɩ́wɔ́ má báá sɩ́ wɩhála né duo dɩhɩ̃́ zʋ́.›
29 «Ɛ́ nɛ́ Abɩrahaŋ bʋl pɔ́ʋ́ bʋlɛ́:
‹Wɩɩsɛ kíŋse kɛnɔ ná arɩ́ Wɩɩsɛ wɩ́laabʋlla kɛnnɛ ná mɩ́nɔ́ ɓaá karmɛ; ʋ mɔhɔ̃́ rɩ́ɩ́ maábináŋa ná zésíwó ní, a pɔ́ wérí.›
30 «Rɩ ɓɩɛ tɩ́na ná sɛ́:
‹Aɩ́, ŋ áná Abɩrahaŋ, ʋ ɛ́ má ha wʋ́ɔ́ nɩɩ mɔhɛ̃́.
Amá rɩ nɛ́ŋ rɩ́ fa bɩ́rɛ́ lɛ sʋsɛ mɛ́, rɩ́ɩ́ kóó bʋ́lwɔ́ rɩ́, ɛ́ é, ɓa sɩ́ bɩ́rsɛ mála, a báá sɩ́ áá zɔkɛ Wɩɩsɛ mɛ́.›
31 «Ɛ́ nɛ́ Abɩrahaŋ baa bʋl pɔ́ʋ́ bʋlɛ́:
‹Rɩ ɓa nɛ́ wɩ Wɩɩsɛ kíŋse kɛnɔ ná arɩ́ Wɩɩsɛ wɩ́laabʋlla kɛnnɛ ná, ɓa háá karmɛ́ wɩ́ɛ́ zesi é, ká rɩ́ nɛ́ŋ bɩrlɛ sʋsɛ má mɛ́, a ko bʋ́lwɔ́ rɩ́, ɓa waá saŋ.› »