Zeezi dúóri gbɛrkɔ
2
1 Ʋ a tápʋlɛ bɛllɛ, ká Zeezi baa ko Kapɛrnayimi*; nɩɛ nʋ́ʋ́ wɩ́ɛ́ rʋʋ kúó mɩŋ jaa mɛ́.
2 Ɓa isi pa náŋá ko zʋʋ sú ɛ́ jaa, a mʋ́ lɛ dánnʋɔ mɛ́, dɩhɩ̃́ báá toó.
Zeezi pi wɩ́ɛ́ máŋsɛ aá pɔ́wɔ́.
3 Nɩɛ bamma má isi pi gbɛrkɔ oro a cɩ́ɩ́nɛ báála baná, ɓa kaa ko Zeezi rí.
4 Ɓa há wɩ Zeezi laka wuó peri nɩkana ná wɩ́ɛ́, ɛ́ nɛ́ ɓa zɩ́ luso, a lúri fúŋfúrkú Zeezi cullé, ká pi gbɛrkɔ ná rɩ́rʋ́ gegeló wuu tá, ʋ tɩŋ ráŋ tuwi Zeezi laka.
5 Zeezi kɩ́ɛ́lɔ́ rɩ ɓa ɔ́ʋ́ yardá, ɛ́ nɛ́ ʋ bʋl gbɛrkɔ ná rɩ́:
«Ŋ naŋnɔ́ŋɔ, dí nyamma, ɩ wɩ́zɔkɛ́ suúri hóó.»
6 Rɩ Wɩɩsɛ kɛŋzɩnna* bamma má fa zʋ́ɔ́ ké ɛ́ jaa sɩɛrʋ.
Ɛ́ nɛ́ ɓa sɩɛ́ ké aá bɩ́ɩ́nɩ́wɔ́ tɩɩ mɛ́:
7 «Báálɔ né cɩ́ ɛrɛ́ rɛ́ aá bʋl nyɛ?
Ʋʋ́ tʋksɛ Wɩɩsɛ rɛ́; áŋ rɩ́ wo nɩbííno há á wɩ́ɛ́ ná zɔkɛ Wɩɩsɛ mɛ́ suúri aá hé, rɩ Wɩɩsɛ dʋŋɔ rá?»
8 Zeezi bélwó, rʋʋ ɩ̃ wɩ́ɩ́ ná ɓa háá bɩɩnɛ́ ɓa sɩɛrʋ rɩ́,a kaa ké.
Ɛ́ nɛ́ ʋ bɔ́sɩ́wɔ́ bʋlɛ́:
«Beé rí tɛ ɩ́ bɩɩnɛ nyɛ ná ɩ́ sɩɛrʋ rɩ́?
9 Orí bʋlɛ́ rɩ́ ká mɔlɛ́ ɩ́ rɩ́:
‹Ɩ há sɛ́ gbɛrkɔ, ɩ há á wɩ́ɛ́ ná zɔkɛ Wɩɩsɛ mɛ́ suúri hóó ní yáá, ɩ há sʋ́ʋ́ isi púú gegeló a va aá mʋ́ jaá nɛ́?›
10 Amá rɩ́ɩ́wa sɩɛ́ zɩŋ rɩ́ Nɩbiino Bio* kéŋ tíŋ tíé nyúú rɛɛ́, aá hé nɩbííne há á wɩ́ɛ́ ná zɔkɛ Wɩɩsɛ mɛ́ suúri, ɩ́ ná,
11 ŋ nɛ́ sɛ́; ‹Gbɛrkɔ, isi píí gegeló aá mʋ́ jaá.› »
12 Gbɛrkɔ ɓɩɛ́na de isi cúólú gegeló mʋ́l ná tɩɩ tɩɩ mɛ́, ɓa wuu sɩ́ɛ́ mɛ́, a lɛ aá col; a de gɩ́rwɔ́, ɓa gúl káá bɩ Wɩɩsɛ mɛ́ a bʋlɛ́:
«Á ha wɩ nyɛ wɩ́ɩ́ néé ná.»
Zeezi zʋ́ Levi jaa
13 Ɛ́ nɛ́ ká Zeezi baa lɩɩ mʋ́ mɩŋ mʋʋ nʋɔ.
Nɩɛ ná wuu baa fá mʋ́ʋ́ rɩ́, ʋ kɩ́kármɩ́wɔ́.
14 Ʋ há cɛ́l mʋʋ nʋɔ aá daarɛ, ʋ ná Alfe bio Levi rʋʋ kénú tʋtʋmɛ́ jaa mɛ́, aá la loŋpó.
Ɛ́ nɛ́ ʋ yɩ́rʋ́ a bʋlɛ́:
«Isi tɩ́ŋɩ́ŋ mɛ́.»
Levi de isi a tɩ́ŋʋ́ mɛ́.
15 Ɛ́ nɛ́ ɓa mʋ́ zʋ Levi jaa, a ké aá dí ɓɩɛ.
Loŋpolaara ɓɩkana, arɩ́ málbɔmɔ tɩ́náwa náŋa má ko zʋʋ súúri, ɓa wuu dídí.
Ɛ́ nɩɛ duo fa kánɔ́ wérí, a tɩŋ Zeezi har.
16 Nɩɛ ná ɓa háá yɩ́rɛ Farɩzɩɛ̃wa,* ɓa kɛŋzɩnna sɩɛ́ há nóú rʋʋ rɩ́ loŋpolaara rɩ́ málbɔmɔ tɩ́náwa náŋa ná kénó aá dí, ɛ́ nɛ́ ɓa mʋ́ bɔ́sʋ́ karmɩbɛlɛ ná a bʋlɛ́:
«Ʋ cɩ́ ɛrɛ́ Zeezi rɩ́ loŋpolaara rɩ́ málbɔmɔ tɩ́náwa náŋa hé náŋá aá dí ɓɩɛ?»
17 Ɛ́ nɛ́ Zeezi nɛ, a bʋl pɔ́wɔ́:
«Nɩɛ ná tɛŋ há fɩ́ɛ́lɔ́ ra wɩ dɔ́kta ja, nɩpʋɔllɛ nɩ́ɩ́ jɔ́ʋ́.
Ŋ wɩ kúé rɩ́ŋ yɩ́rɛ nɩɛ ná há sɛ́ ɓa ká nɩtékétékéwa, amá wɩ́bɔŋ'aara nɛ́ ŋ ko rɩ́ŋ yɩ́rɛ.»
Wɩ́bɩnɛ́wa rɩ́ wɩ́fɛlɛ wɩ náŋá wuó hé
18 Kal oro rí Zaŋ karmɩbɛlɛ rɩ́ Farɩzɩɛ̃wa* vɔsɛ nʋʋsɛ, a sɩɛ́ isi ko bɔsɛ Zeezi a bʋlɛ́:
«Beé rí tɛ Zaŋ karmɩbɛlɛ rɩ́ Farɩzɩɛ̃wa vɩ́vɔsɛ nʋʋsɛ, ká ɩ é karmɩbɛlɛ wɩ nʋʋsɛ vɔsɛ?»
19 Ɛ́ nɛ́ Zeezi sʋ́ɔ́lɛ pɔ́wɔ́ bʋlɛ́:
«Rɩ nɛ́ŋ rɩ́ jɔ́ʋ́ háfɛlɔ kaa ko, rʋ́ʋ́ naŋnɔ́ŋsɛ ko rɩ́wɔ́ dí hájaasɛ cana, ɓa sɩ́ wólli ko vɔsɛ nʋʋsɛ kaa ké?
Ɓa waá wóllí vɔsɛ nʋʋsɛ, rɩ háfɛlɔ bála nɛ́ wɩ dɩhɩ̃́ mʋ́ɛ́ ká tɔ́wɔ́.
20 Tɔ́ɔ́ nɔ́ŋɔ́ sɩ́ ko pʋl rɩ́wɔ́ ka háfɛlɔ bála ná col ká tɔ́wɔ́.
Ɛ́ mɛ́ nɛ́, rɩ́wɔ́ wólli nʋʋsɛ vɔsɛ.
21 «Nɛ́ŋ wuu waá sáŋ pi pɛ́ŋfɛlɔ rɩ́ tɔ́ gɛbɩnɛ́ gbel.
A tɩŋ bee wɩ́ɛ́, pɛ́ŋfɛlɔ ná ɔ́sɩ́ jɛ́llɛ gɛbɩnɛ́ gbel ná nɛ́.
22 Nɛ́ŋ má waá sáŋ pi dɩvɛ́ŋ* fɛlɛ rɩ́ɩ́ hé pubɩnɛ́wa sɩɛrʋ; dɩvɛ́ŋ ná á rɩ́ pure ná yɛ́nnɛ nɛ́, ká rɩ́ɩ́ ké yɔ́ɔ́, a sɩ́ pure kánʋ́, a báá sɩ́ dɩvɛ́ŋ má kánʋ́.
Amá ɓaá pi dɩvɛ́ŋ fɛlɛ hé pufɛlɛ sɩɛrʋ nɛ́.»
Zeezi bʋ́l Zuwifiwa fɩɛlɛ́ tápʋl wɩ́ɛ́
23 Zuwifiwa fɩɛlɛ́ tápʋl* oro rí, Zeezi rɩ́rʋ́ karmɩbɛlɛ lɛ aá va, ɓa ŋmɛ́nɔ mʋ́ zʋ oŋparɛ́ sɩɛrʋ lɛ.
Ʋ karmɩbɛlɛ sɩɛ́ coki ɓɩɛ, a kaa vaa ŋmʋʋmɛ aá tʋŋ.
24 Ɛ́ nɛ́ Farɩzɩɛ̃wa ná há mɩŋ ráŋ bɔsɛ Zeezi a bʋlɛ́:
«Ná, beé rí tɛ ɩ karmɩbɛlɛ a wɩ́ɩ́ ná háá kísé, fɩɛlɛ́ tápʋl?»
25 Ɛ́ nɛ́ Zeezi bʋ́lwɔ́ rɩ́ bʋlɛ́:
«Ɩ́ wɩ kuóro Davidi* há ɔ́ʋ́ ná wɩ́ɛ́ nɩ́ɛ́, tɛ́ŋ ná mɛ́ ɓɩdííli há kúé múrú rɩ́rʋ́ nɩɛ, ká losu káŋwɔ́?
26 Ʋ mʋ́ɔ́ zʋ Wɩɩsɛ táŋtɛ* jaa, Wɩɩsɛ vʋk'ɔɔsa* nɔhɔ̃́ Abɩyataarɛ mɩnɛ́ tɛ́ŋ mɛ́, a pa dɩpɛ́ŋwa ná Wɩɩsɛ vʋk'ɔɔsa dʋŋɔ nɛ́ há kɔ́wɩ́wɔ́ aá dí, a dí ká pɔ́ʋ́ harwa má.»
27 Ká Zeezi sɩɛ́ baa bʋ́lwɔ́ rɩ́:
«Wɩɩsɛ á fɩɛlɛ́ tápʋl a pá nɩbííne ní, ɓa wér wɩ́ɛ́, Wɩɩsɛ wɩ nɩbííne ní ɛ́ɛ́ pá ɛ́ tápʋl.
28 Ɛ́ wɩ́ɛ́, Nɩbiino Bio* ní ká fɩɛlɛ́ tápʋl tɩ́na.»