Ijin Pĩlatõ Yesu
(Bẽl Matewo 27:1-2, 11-14; Marĩkõ 15:1-5; Yoanẽ 18:28-38)
23
Ngaatĩ ĩngannĩ meelitini cĩ balna aatĩ lokika ẽẽ,
vẽlẽk, ĩthõng ootti Yesu ĩcĩ Pĩlatõ.
2 Ĩthõng araktaĩ õvõlõngtĩ ĩnõõnõ ĩcĩ Pĩlatõ ĩĩtõ ne,
“Kamũdaca et coo adiim anũmnũmman eet cĩgaak kĩkothia jore.
Ĩthõng naboo ũnũmnũman eet kithii cĩ adũmaneei alaan cobbi cĩ Rũma mũcũrrũ,
ĩthõng õthõõth athĩ ne,
ẽẽn nẽ Kiristo Alaan.”
3 Ngaatĩ õkkõ ajini Pĩlatõ Yesu ẽthẽcĩ ne,
“Eeni niia alaan cĩ Yudei?”
Ẽdẽcĩ Yesu athĩ ne,
“Ii,
õgõõn kĩcĩ aduwa niia wo.”
4 Ma natẽ,
uduwak Pĩlatõ makayyiok cĩk paadĩrnyawu kĩ meelitin ethek ne,
“Athii thõõth cĩ gerthe cĩ kamũda na cĩ da balna adĩman eeti coo tõ.”
5 Nga kẽggẽ atĩnganei nẽẽgẽ thõõth noko athĩ ne,
“Akanẽcĩ nẽ eet kothoothiõy buth limana cĩnnĩ looca cĩ Yudea vẽlẽk,
arahanĩ Galilea ĩĩthõng karawothĩk Yeruthalẽm.”
Ayaktak eeta Yesu Ẽrõõd
6 Ma balna ngĩ athĩrar Pĩlatõ thõõth coo wo,
ijin nẽ meelitin kũrũba katĩ ngĩ ẽẽn Yesu Galilenit.
7 Ĩthõng ma balna ngĩ amũda nẽ ngatĩ akuni Yesu ĩcĩ Galilea natẽ,
itionĩk ĩnõõnõ kũũk ĩcĩ alaan Ẽrõõd cĩ balna aavĩ Yeruthalẽma wathinniok nĩĩkẽ.
8 Ma balna ngĩ acĩn Ẽrõõdĩ Yesu natẽ ẽẽ,
ẽbẽlbẽl õrrõt,
nyatarka balna gõõ adiim acĩn nẽ ĩnõõnõ. Adiim balna nẽ acĩn Yesu, nyatarka athĩrar balna nẽ thoothonniok cĩk Yesu, ĩthõng adiim nẽ ĩnõõnõ kitican thõõth ĩmma cĩ anaat eeta.
9 Ma natẽ,
ijin Ẽrõõdĩ ĩnõõnõ thoothonniok cĩk meelĩk õrrõt,
ijak kẽnnẽ Yesu ĩnõõnõ tiv noko.
10 Abĩlĩ balna makayyiowa cĩk paadĩrnyawu kĩ limanniok cĩk Ngiranak natẽ,
õvõlõngĩ ĩnõõnõ thoothiowẽy ĩcĩk meelĩk õrrõt.
11 Ngaatĩ amĩnyĩ Ẽrõõdĩ kĩ nyĩcẽkẽr cĩgĩnĩk Yesu,
ĩthõng adaaccitõ thõng.
Ma natẽ,
itihimtẽẽĩ cẽrẽm cĩ dĩhĩmĩ ĩnõõnõ,
ĩthõng itiontĩk ĩnõõnõ kimiirie kũũk ĩcĩ Pĩlatõ.
12 Ivitia balna thẽk kõr nĩcẽ,
agayyiõy Ẽrõõdĩ kĩ Pĩlatõ, nyatarka aaburnõy balna nẽẽgẽ dõ ĩcĩ owu nyaguana.
Eteheedothĩk Yesu daaĩth
(Bẽl Matewo 27:15-26; Marĩkõ 15:6-15; Yoanẽ 18:39-19:16)
13 Ma natẽ,
ũtũvvũwa Pĩlatõ makayyiok cĩk paadĩrnyawu kĩ makayyiok cĩk eetu,
14 ĩthõng uduwak ethek ne,
“Ayahacangũ niigia aneeta et coo athinnu ne,
anũmnũmman eet kĩkothia jore.
Ĩthõng yoko kijina na ĩnõõnõ jurrung kẽbẽrẽnĩy ĩcuguk,
ĩthõng kũmũda na ĩnõõnõ amĩrĩ thõõtha cĩ abilnuu niigia ĩnõõnõ wo.
15 Athii Ẽrõõdĩ buu cĩ amũda thõõth ĩmma,
ĩnõõnõ thĩ,
cĩ itionanẽ ĩnõõnõ kõbõda kĩ ageeta wo. Icintu yoko niigia buu athii thõõth cĩ ẽgẽrẽthan nẽ cĩ woccia aruwẽẽnĩ tõ.
16 Kuuki katĩ na ĩnõõnõ kaganoko,
ĩthõng kõõga ĩnõõnõ kũũk.”
17 Amũdaai da balna gõõ õõga Pĩlatõ et cĩ aavĩ kĩjana codoi doo cĩ adiim meelitini koogiay Kõrra cĩ Ngothio.
18 Ma natẽ,
acalcal meelitini ĩthĩ ne,
“Anyĩk thẽk niia et coo kuruwue!
Õgaẽt Barabath!”
19 Ariwothi balna Barabathi kĩjan, nyatarka balna ĩkõtha nẽ jore õlõõ cĩ gaalawu cobbi, ĩthõng uruk eeta.
20 Adiim balna ngĩ uungni Pĩlatõ Yesu,
ngaatĩ ajini meelitin naboo.
21 Ĩthõng thĩ,
kẽnnẽ acalcal nẽẽgẽ õrrõt noko athĩ ne,
“Toddowek niia ĩnõõnõ kurucea! Toddowek niia ĩnõõnõ kurucea!”
22 Ngaatĩ ajini Pĩlatõ ĩnõõgõ ngõnana ĩcĩ ẽẽn iyyio ẽthẽcĩ ne,
“Nyia?
Ẽgẽrẽthan eeti coo nyia?
Athii gii ĩmma cĩ kamũda na cĩ ẽgẽrẽthan eeti coo tõ.
Mĩ õgõõn noko,
kaanyi katĩ na ĩnõõnõ kuukie,
ĩthõng ũtũngothĩha.”
23 Acalcal kẽnnẽ nẽẽgẽ õrrõt atĩnganei thõõth athĩ ne, adiim thẽk kõtõdõwẽ Yesu, ĩthõng atamaac calcallõnĩ cĩnĩng Pĩlatõ.
24 Ngaatĩ ẽlẽmĩ Pĩlatõ thõõth cĩnĩng wo.
25 Ma natẽ,
õõga Pĩlatõ et wũ balna ariwothi kĩjana,
nyatarka thõõth cĩ ĩkõthanẽ nẽ jore,
ĩthõng uruk et ĩmma, ĩnõõnõ wũ balna adiim meelitini ngĩ ooguay nẽ. Ĩthõng aanyĩk Pĩlatõ ĩnõõgõ Yesu kadaktĩ gii cĩ adiim nẽẽgẽ.
Õtõddõwẽ Yesu kurucea
(Bẽl Matewo 27:31-44; Marĩkõ 15:21-32; Yoanẽ 19:17-27)
26 Ma balna ngĩ ayak nyĩcẽkẽrĩ Yesu,
agamit nẽẽgẽ et ĩmma cĩ athĩ Thimõnẽ cĩ looc cĩ Cirene cĩ aku õkkõ Yeruthalẽma,
ĩthõng ĩtĩngantek ĩnõõnõ kõdõng kuruce kõwõbĩ Yesu.
27 Õwõb balna meelitini cĩ obbi õrrõt Yesu, ĩthõng aatĩ balna ngaay buu tõ cĩk alu jiena, nyatarka ĩnõõnõ.
28 Ngaatĩ amuudẽnẽ Yesu,
ĩthõng ethek ĩnõõgõ ne,
“Ngaay cĩkkõ Yeruthalẽmĩ wo,
nyĩ aluyyiangũ aneeta. Utuluth eleeti cuguk kĩ dõõlĩ cuguk.
29 Nyatarka aku katĩ kõr cĩ katĩ athinnu ne,
‘Agatantẽ ngaay cĩk abĩlĩ,
athii cĩ ariti, kĩ keethin cĩk ngaanĩ kotorkoyyie!’
30 Ma natẽ,
“ ‘Aduwaai katĩ nẽẽgẽ thiiryiok cĩk obbitik ethei ne,
“Ummunycetu ageeta!”
Ĩthõng naboo entek thiiryiok cĩk kĩdĩk buu ne,
“Ulugunycetu baai!” ’a
31 Yoko kẽnnẽ mĩ atican eeta kaal cĩkkõ ngaanĩ cũlak kẽẽt wo,
ma kẽnnẽ thẽk katĩ mĩ õdõõwa?”b
32 Ayahiay balna naboo eeta gwuak buu cĩk ẽẽn ramma cĩk ẽẽn eet cĩk gerthek kivitia kuruktie.
33 Ma balna ngĩ õdõlanit ngĩtĩ athĩ,
“Ammẽn cĩ õõ cĩ eeto,”
otoddoyyiek nẽẽgẽ Yesu kurucea,
ĩthõng õtõddõcõ eet cĩk gerthek cĩk ẽẽn ramma ẽẽ,
buu natẽ. Ododdi ĩmma ĩcĩ athiit cĩ athio, ĩthõng otoddoyyiek ĩmma ĩcĩ athiit cĩ angettio.
34 Ma natẽ,
õthõõth Yesu ĩthĩ ne,
“Baang,
tamatĩk ĩnõõgõ,
nyatarka athii cĩ aga nẽẽgẽ thõõth cĩ atican wo.”
Ma natẽ,
engerit nẽẽgẽ ceremua cĩgĩnĩk gõõla cĩ amĩnyĩ mĩcĩt cĩ ẽẽn lirlir.
35 Arannĩ balna makayyiowa cĩk eetu Yesu kẽbẽrẽnĩy ĩcĩk meelitin cĩ balna abĩlĩ natẽ athĩ ne,
“Ma kĩĩ gõõ ẽẽla nẽ eet dõõkĩthĩ,
anycĩk thĩ da ĩnõõnõ kẽẽl ẽlẽ cĩnnĩ kõr coo, katĩ ma ngĩ ẽẽn nẽ Kiristo cĩ ẽbẽra Nyekuci.”
36 Ngaatĩ avvunni nyĩcẽkẽrĩ buu,
ĩthõng imicci ĩnõõnõ,
ĩthõng aanycĩk mẽrtẽ cĩ vĩnõwo cĩ aakaatĩ,
37 ĩthõng ĩĩtõ ne,
“Mĩ eeni niia alaan cĩ Yudei,
ẽẽla thĩ da ẽlẽ cunni.”
38 Ma natẽ,
eteheddik kuruce thõõth cĩ athĩ ne,
“Alaan cĩ Yudei coo.”
39 Ngaatĩ adaacĩ eeti ĩmma cĩ gerthe cĩ balna õdõddĩ kurucea ĩnõõnõ ethei ne,
“Athii wõnõ cĩ eeni niia Kiristo?
Ẽẽla thigia ẽlẽ cunni kĩ ageeta buu.”
40 Ĩthõng thĩ,
egerenyek eeti ĩmma cĩ gerthe ĩnõõnõ ethei ne,
“Athii niia cĩ ongollie Nyekuc? Athii cĩ acini niia ngatĩ kuukẽnẽ naaga kõdõwẽ kĩ et coo?
41 Kuuki naaga,
nyatarka thõõth wũ balna kẽgẽrẽthan naaga, ĩthõng thĩ, emeryi eeti coo kaganoko.”
42 Ngaatĩ ẽthẽcĩ nẽ Yesu ne,
“Yesu,
hadaha aneeta katĩ ngĩ ikiyyia tiirthẽta cĩ kabicoc cunni.”
43 Ĩthõng ẽdẽc Yesu ĩnõõnõ ethek ne,
“Kaduwaci dĩdĩ,
karũmẽ katĩ na kĩ aniitia kõr coo paradithio.”
Daaĩth cĩ Yesu
(Bẽl Matewo 27:45-56; Marĩkõ 15:33-41; Yoanẽ 19:28-30)
44 Ma balna ngĩ aavu kõr tiddina,
ĩthĩ lõõcĩ vẽlẽk muwur itinnya iyyio,
45 nyatarka balna ikiyyia adaak kõrra.
Ngaatĩ apaini cẽrẽm wũ ẽngẽr Ciith cĩ Nyekuco ĩcĩtõc kõrgẽna kĩĩ ramma.
46 Ngaatĩ avẽẽnĩ Yesu moloowa cobbi õrrõt athĩ ne,
“Baang,
kaari na ririwac cannĩ athĩnẽy ĩcugunik.”
Ma balna mĩ õthõõth nẽ vẽlẽk,
ikiyyia adaaha.
47 Ma balna ngĩ acĩn gaalinti cĩ nyĩcẽkẽru thoothonniok cĩkkõ vẽlẽk wo,
ĩdĩhĩth nẽ Nyekuc,
ĩthõng ĩthĩ ne, “Ẽẽn da thẽk balna eeti coo et cĩ abũnna.”
48 Ma balna mĩ õvvõ acĩn eeta nginicẽ ẽẽ,
ĩthõng ĩcĩnĩt thõõth cĩ edenyiay natẽ,
ivitia omoththie kaaburit thinneti õrrõt, ngaatĩ õvõyyĩ korookjiowẽy ĩcĩgĩk.
49 Ĩthõng balna abĩlĩ eeta cĩk aga ĩnõõnõ rẽẽna natẽ acĩn thoothonniok cĩkkõ.
Aatĩ balna ngaay wũk õwõba ĩnõõnõ ĩcĩ Galilea buu natẽ.
Adawẽ Yesu
(Bẽl Matewo 27:57-61; Marĩkõ 15:42-47; Yoanẽ 19:38-42)
50 Ĩthõng balna aavĩ eeti cĩ abũnna cĩ athĩ Yothẽbõ,
cĩ ẽẽn et cĩ lokiko cĩ Yudei,
ĩthõng balna ẽẽn et cĩ abũnna õrrõt.
51 Athii balna nẽ cĩ ẽlẽmĩ thõõth cĩ adĩmaneei eeta cĩk lokikak Yesu.
Aku Yothẽbõ õlõõ cĩ gaalawu ĩcĩ Arimathea looca cĩ Yudea,
ĩthõng balna ẽrẽ nẽ kabicoc cĩ Nyekuco kikiyyia.
52 Ngaatĩ õkõyyĩ nẽ ĩcĩ Pĩlatõ,
ĩthõng ũũk ijin ĩnõõnõ ẽlẽ cĩ Yesu.
53 Ma natẽ,
ikiyyia ara nẽ ẽlẽ cĩnnĩ kurucea,
ĩthõng ũmmũrmũran cẽrẽma cĩ wuuni,
ĩthõng arĩk loowad cĩ adawuay bĩĩya.
Look balna cĩ ngaanĩ karĩwothĩk ẽlẽ cĩ et ĩmma kũdũt neccie.
54 Kõr cĩ balna adĩmanothĩcẽ eeta vẽlẽk neccie,
nyatarka õbõwẽ Kõr cĩ Yuwuthono ithianaĩ.e