Lukas 20

Agama Yahudi né riri kyat ta rkawasa né rutné Yesusé nduk kawasa fawa lima

Nuéncó, Yesusé nfasodoto kyat po Um Sambayang ta npélóyé njé ni wlólo, se nfébingo si Habar ta Fié lima Jou Lahatala ni. Po waktu nfasodoto né, imam ta rpélóyé, guru agama ta runé Musa ni kitab abén limé né, si re riri kyat tut-kyat tuté nesté, si ma rwóm pocé ndimé. 2 Pocé tabóngo rutné I, “Coba mfébingo amé, férimé ta Awé mpe né, mduk kawasa fawa lima? Pai ta npo Awé?”

3 Tabóngo I nécegé si faje, “Ya ma bo kutné mewé. 4 Yohanesé nbaptisé kyaté né, pai ta npo i kawasa? Jou Lahatala pari, kyaté ta rpo i?” Wóré fsóngélé.

5 Rlongé ta néceg fajé né, tabóngo rfalécego se réceg faje, “Iga ité téceg, ‘Jou Lahatala ta npo i kawasa,’ I nase nécegé it faje, ‘Néga fpe sói se fdélé Yohanes pa?’ 6 Mayta iga ité técegé, ‘Kyaté ta rpo i kawasa,’ férimé si nase rtéo rór lóy sogado rfamóté keé ité. Sababta si rdélé Yohanesé njé nabi ta nanénfawómo Jou Lahatala ni faftóté njé.” 7 Tabóngo kyat Yahudi nesté réceg faje, “Amé ma kuné pa, pai ta npo i kawasa se nbaptisé kyaté né.”

8 Pocé tabóngo I nécegé si faje, “Pana fajé, Ya ma nase kfébingo mew pa, pai ta npo Ya kawasa po férimé ta re kpe né.”

Adeade kyat ta rpe yabé po bét angguré lo

(Mat. 21:33-46; Mrk. 12:1-12)

9 Yesusé néfétén adeade isó po kyat ta félé né tadolo faje, “Reni kyat isó, npe bét angguré. Tabóngo nané kyaté bo rpe yabé fafié po nó bété lo né. Pocé re nécego si rewóré ndimé, tabóngo nfan i po bótén ta lówé se ntolén i ntéli né dolo mnuw cuci. 10 Sogado angguré né re pyono, se re nwómo ni waktu ta bo rfalingét óro, ga nwómé se nané ni kyat yabé isó nfan néli po ta rpe yabé po nó bété lo né bo ryó nó ténténé né. Mayta nfan néli fajé rpo i pa, maduga rpun i ga rané i néléyé né nut gélesó pa. 11 Pocé tabóngo nané ni kyat yabé ta nésé nóté. Mayta nfan néli faje, i ma nduk pénpun re rfaméimóyé keé i ga rané i néléyé né nut gélesó pa nóté. 12 Pocé tabóngo nané isó nóté, mayta néli fajé, i ma rpun i sogado nyóbété ndimé, ga rtéo keé i po tó néliké.

13 Tabóngo kyat ta nó bét angguré njé nanuta po wlo wlólo, ‘Ya nte bo kpe fanfawa nóté? Ta fié né kané ntig ta kmésié i njé. Sababta iga i ta nfan néli, nase rhoromat i.’

14 Mayta ni ntu njé nfan néli se rémnaw i né, tabóngo rfalécego, ‘Ni ntu ta njei ta nase bo nkawasa keé róri bét angguré nje né. Se lima bo tpuné keé i, bo bét ta njéi ndadi ité rór i óro.’ 15 Pocé ga ratélé keé i se rcópné i tóma bété njé ni wlólo sogado po tó néliké, ga rpun i se rfamóté keé i.”

Pocé Yesusé néfétén adeade njé rewóré, tabóngo nutné kyat ta si pocé né, “Nte, iga kyat ta nó bét angguré njé ga sogado nwómé, nase bo npe si fanfawa? 16 Pocé nase npuné keé si ndimé. Rewóré ta néi, ga npo nó bét angguré njé néli po kyat nésé bo réjaga i nóté.”

Pocé rlongé ta Yesusé néceg fajé né, si re rcae óro I ni maksuté né, se réceg faje, “Matiné! Ma sogado ndadi fanfajé na!”

17 Mayta I néngóto si, bóngo nécegé si faje, “Masike mewé féceg ‘matiné’, mayta fanfawa ta re rlefo po Buké wlólo né?

‘Kyat ta rpe umé né, si réngóto lóy pusó ta dolo reni ngale gélesó pa se rwóté keé i njé,

momongo lóy ta njé óro, ta re ndadi lóy fandasi ta kuaté!’

18 Kyat pai ta némnap po lóy ta njéi ni papo lo, i nase némjakémé. Re kyat pai ta lóy ta njé nfatóné keé i, nejé lebe némjakémé nóté.”

19 Guru-guru Agama Yahudi ta runé Musa ni kitab abén limé, re imam-imam ta rpélóyé nesté, si re rcae óro adeade ta Yesusé néceg i péséw ta nfatailo si dolo kyat ta rpe yabé po bét angguré lo né, I ni maksuté né po si ni. Se po waktu ta néi óro, réyówé yéféné bo rgó I, mayta rémtat kyat félé ta si pocé né.

Agama Yahudi né riri kyat tut ta rkawasa po si ni nesté rutné bo tpólés pajak po Kolano Roma pari tisé

(Mat. 22:15-22; Mrk. 12:13-17)

20 Guru-guru agama Yahudi ta runé Musa ni kitab abén limé, re imam-imam ta rpélóyé nesté réyówé yéféné bo rgó Yesusé, se tadélé rtarukira I fafié. Pocé tabóngo rané riri dél séfis néli bo rpe riri diri dolo kyat féyfio si, bo réyówé Yesusé nó sélsólé. Si rlongé iga ni méiténé néga sólé, bo rfébingé I po gubernur ta nkawasa bo nadili keé Yesusé njé. 21 Se pocé tabóngo rutné, “Guru, amé kuné férimé ta méceg re ta mfasodoto kyaté né fatuwé ndimé. Re Awé ma méyówé ngósnom po kyat pa. Maduga mfasodoto amé bo kdéréré be Jou Lahatala. 22 Se nte, amé bo kutné Awé, iga tdéréré ité rir aturan agama, bisa pari tisé bo tpólés pajak po kolano Roma ta npélóyé njé ni né?”

23 Mayta Yesusé re nuné keé wlori wlólo ta bo rlól I né, se nécegé si faje, 24 “Coba ffaftulo Ya pipis logam^a ta fafénpólso pajaké né fapusó lima bo kémnaw i. Gambar re ngósén ta pocé né pai ta ni?”

Tabóngo si rcónglo, “Kolano Roma ta npélóyé njé ngósno re ni gambaré!”

25 Tabóngo I nécegé si faje, “Pana fajé, pua ta kolano Roma njé nané mewé bo fpólés po i ni, fpólso i ro, pua ta mare bo fpo néli po Jou Lahatala ni, fpo I óro.”

26 Pocé rlongé ta I néceg fajé né, rherané se rfaténténgén si ndimé. Sababta rduké nó sélsól po kyat ta félé né usnori lo pa.

Yesusé nfasodoto si kyat ta rmóté né nase rpangéné nmulé

(Mat. 22:23-33; Mrk. 12:18-27)

27 Rewóré ta néi, reni kyat Yahudi séfis néli ta rdéréré dodoto Saduki né, rwóm po Yesus ni. Kyat ta nesté rdélé pa iga kyat ta re rmóté ga rpangéné nmulé né. Se rutné, 28 “Guru, tatubé lima né nabi Musa npo parenta, iga món pai le ta re néfsówé ga nmóté se re ntu pa, mare ni fténo faisó néfsóo keé ni balo njé, bo ta nmóté njé nduké ntu re gbu. 29 Se adeade reni món faftén si dórén fité. Pocé ta nténlóyé njé néfsóo mépin isó, mayta rduké nturi pafule re nmót i. 30 Se ni balo njé néfsóo nó ni pópo njé, mayta rduké nturi pafule, ta món i njé nmóté nóté. 31 Fajé nóté re fténori ta si dórén luwé pópori njé, sogado món faftén si dórén fité nesté réfsówo i ndimé, mayta rduké nturi pafule re rmót si nóté. 32 Ni wóré nópé, mépiné njé ma nmóté. 33 Se amé bo kutné, iga dunia njé nkiamaté ga Jou Lahatala nfapangéné nmulé kyat ta re rmóté né, món ta i pua ta mépiné njé ni légaé i, sababta si dórén fité né re réfsóo i ndimé?”

34 Tabóngo Yesusé nécegé si faje, “Kyat ta rhidupé lesu po dunia wlólo nte réfsówé. 35 Mayta kyat ta Jou Lahatala néngóto ga pantasé bo rduk ta fié sogado fajé néli, iga rmóté né nase I nfapangéné keé si nmulé, bóngo nase bisa réfsów pana, se isó pa ta ni pégelé i. 36 Bóngo riri hidupé né nase tadolo Jou ni nénan ta si po soroga wlólo né, se rmót pana. Si ta néi re rdadi Jou Lahatala ni ntu si, sababta I re nfapangéné keé si nmulé. 37 Se iga kyat ta re rmóté ga rpangéné nmulé né, nabi Musa re nfébingé po waktu ta i po gamuné gémgamén ta nbablobé njé ni lapo lo né, Jou Lahatala nécegé i faje, ‘Ya ta ntei óro, ta Abrahamé, Ishaké i re Yakobé raréncuba Ya njé.’ 38 Po waktu ta I néceg fajé né, Abrahamé, Ishaké, re Yakobé re rmóté ndimé. Masike re rmóté, mayta rhidup re Jou Lahatala. I ta njé i, kyat ta rmóté né riri Jou I pa, mayta ta re rmót re ta rpangéné né riri Jou I.”

39 Pocé rlongé ta Yesusé nécegé fajé né, tabóngo reni guru agama Yahudi séfis néli ta runé Musa ni kitab abén limé né, récegé I faje, “Guru, ta Awé msóngélé né ta délé mgo ndimé.” 40 Tabóngo pocé se néli, kyaté né re rémtaté se rutné I gélesó pana.

Mesiasé njé kolano Daudé ni ntu re gbu I re ni Jou I nóté

(Mat. 22:41-46; Mrk. 12:35-37)

41 Yesusé nécegé si faje, “Ta Kyaté né raréceg Mesias, Kolano ta Jou Lahatala néjaji, I ta njé i kolano Daudé ni ntu re gbu I. Mayta necé fatuwé, maduga i ni ntu re gbu I le? 42 Sababta Daudé ma re nécegé, Jou Lahatala néjaji Mesiasé njé bo nwómé. Ta Daudé nécegé né faje,

‘Jou Lahatala re néceg po nik Jou njé ni né, ta dolo faje:

Mtolén Aw po Ya nik féspal wónéyé nte ro,

43 sogado férimé kyat ta riri lé Awé né, nase kpe si bo rlongé Awé.’

44 Se iga kolano Daudé ma re nécegé Mesiasé njé i ni Jou I, fanfawa bo técegé Mesiasé njé maduga i ni ntu re gbu i le?”

Ndél pa po fdéréré guru agama re kyat Farisi né riri tabeaté

(Mat. 23:1-36; Mrk. 12:38-40)

45 Po waktu ta kyaté né rlongé Yesusé nméiténé lesu, bóngo Yesusé nécegé ni motemote nesté faje, 46 “Mewé mare fpe mew fafié, po guru agama nesté ni. Sababta si ta néi, iga rfan po géwgów pua le, wlori ncuka rduo si juba ta mlongé bo rpe riri diri cogo kyat ta palóy si. Re wlori ncuka bo rhoromat si. Bóngo iga rcung po Um Sambayang re po rameangé wlólo, wlori ncuka rtolén po kyat ta félé né usnori lo bo rtail si. 47 Bóngo wlori ncuka rlólé keé mépin-mépin balo né bo ryó keé riri umé né. Re iga rméiténé rdé Jou né, rfamnuw si bo runé ta kyat féyfio si. Si ta néi nase bo rduk hukuman tadélé météwé.”