Yesusé nfafié kyat isó njé nkafé
(Mrk. 2:1-12; Luk. 5:17-26)
9
Rewóré ta néi, Yesusé I re ni motemote nesté ncapél si po yelé lo se rpólén si nmulé po talaga féspalé, po kota ta I ntolno i njé ni.a 2 Néga télél be reni kyat séfis néli rfawlewté kyat isó néli po Yesus ni. Kyaté njé nkafé, se nénbóy i po ni musala papo lo. Pocé Yesusé némnawé kyaté nesté rwóm lima po I ni né, I re nuné ta rdélé I né. Tabóngo nécegé kyat ta nkafé njé faje, “Téno, wlemé njé ma némya le na. Sababta nte óro, nam sélsólé né re kfayangésé keé.”3 Pocé fajé ma reni guru agama séfis néli ta runé Musa ni kitab abén limé nesté. Rlongé ta Yesusé néceg fajé né, tabóngo ranuta po wlori wlólo, “Ce, ga kyat ta njé npe ni diri dolo Jou Lahatala né.”
4 Mayta Yesusé re nuné keé wlori wlólo né, se nécegé si faje, “Fpe sói se fanuta be ta lé né? 5 Po waktu ta Ya kécegé kyat ta nkafé nje faje, ‘Anam sélsólé né Ya re kféyangésé keé,’ mewé fdélé pa, ta nó sélsólé né re kféyangésé keé. Mayta iga Ya kécegé, ‘Mpangéné bo mfané ro’, pocé mewé bisa funé ta Ya renik kawasa, sababta fémnaw po ta re nfané lo né. 6 Se nte Ya bo kfafié keé i bo funé, ta po dunia wlólo nte, Kyaté Ntu ta Ya I yama soroga wlólo njé ma, renik kawasa ta bo kféyangésé keé kyaté-kyaté róri sélsólé né.”
Tabóngo Yesusé nécegé kyat ta nkafé njé faje, “Faftén ta awé, mpangén óro. Malile keé nim musala njé, bo méléy po nim umé lo!”
7 Tabóngo kyat ta nkafé njé npangéné, se néléy i po ni umé lo. 8 Pocé kyat ta félé né rémnaw fajé, tabóngo rémtaté se rtail re rcuba Jou Lahatala, sababta re nfaftulo ni kawasa ta pélóy po kyat ta po dunia nje ni wlólo nte né.”
Yesusé nkakém Matiusé bo ndéréré I
(Mrk. 2:13-17; Luk. 5:27-32)
9 Rewóré ta néi, Yesusé nfatoléné keé géwgów ta néi, se nfané nóté. Néli faje, némnaw kyat ta rarénfalutno pajaké né isó néntolén i po ni yabé góo lo né. Kyaté njé ngósno Matiusé. Pocé tabóngo Yesusé nécegé i faje, “Lima bo mdéréré Ya.” Nlongé ta néi, tabóngo nosélé se ndéréré Yesusé.
10 Rewóré ta néi, Yesusé I re ni motemote nesté rfané se rémnóm po Matiusé ni umé lo. Pocé ma, reni kyat ta rarénfalutno pajaké né rfélé nóté, re kyat iglé ta récegé cogo reróri sélsól félé né. Si ma rtoléné se rémnómé rdé Yesusé I re ni motemote nesté. 11 Pocé ma reni kyat Yahudi ta rdéréré dodoto Farisi si né. Po waktu ta rémnaw Yesusé némnómé ndé kyaté nesté né, tabóngo récegé ni motemote nesté faje, “Cekede, pe sói se nimi guru njé ga némnómé ndé keé re kyat ta rfalutno pajak re kyat iglé nóté ta reróri sélsólé félé nesté?”
12 Pocé Yesusé nlongé ta réceg fajé né, tabóngo nécegé si faje, “Iga kyat ta rpisé pa né, nase réyówé sousou pa, mare ta rpisé né ta réyówé sousou. 13 Tatubé lima né, Jou Lahatala néceg po ni Buké wlólo né, ni glio faje, ‘Ta Ya wlegé né, mewé mare ffaftulo nimi mésié né po férimé kyaté, daripada féwetés haiwané fpeé nimi sadéka mayta fmésié kyat pa.’ Se fayówé ta fatuw-fatuwé ro ta Jou Lahatala nécegé né ni ngale sói. Sababta Ya kwómé né, bukan ta bo kayówé kyat ta rpe riri diri cogo re rmétegélé né pa, mayta Ya kwómé né bo kayówé kyat ta runé reróri sélsól félé né.”
Ta Yesus I re ni motemote né lesu, si nase rpuasa pafule
(Mrk. 2:18-22; Luk. 5:33-39)
14 Rewóré ta néi, Yohanes ta nénbaptisé kyaté njé ni motemote nesté rwómo Yesusé, bóngo rutné I, “Am re kyaté-kyat ta rdéréré dodoto Farisi né kakénpuasa, mayta pe sói se Anim motemote nesté rpuasa pa?”
15 Bóngo Yesusé ncónglo si né npe adeade né ni glio faje, “Ya nte tadolo manóyé njé. Se iga manóyé njé ga néntolén I lesu, kyaté né rpe riri rameangé se mlif re lagé bóto si, pocé ni délé né bisa rpuasa pafule. Mayta nase reni waktu nóté ta bo ryó keé I po ni délé né riri fapéluné, néce ga tagaré si rpuasa.
16 Fajé nóté reni kyat isó pa ta bo néring kabaya léo ta re némgawésé njé re ngalép ta nóbéné njé. Sababta iga bo tótéf kabaya léo ta re némgawésé njé, ngalep ta nóbén ta téringo i néli njé nase nkolét i se ngalép ta re néboné njé némgawésé né nbóng ta lebe pélóyé nóté.
17 Fajé nóté re haiwan liko ta rpeé anggur góo né. Iga re néboné, reni kyat isó pa ta bo nwóso keé anggur ta nóbéné né pocé, sababta re néboné se ni liko né re nmatué. Se iga rwóso keé re anggur ta nóbéné né pocé, nase nawété se nfataporésé keé i se ni angguré né tapówésé ndimé. Se mare tpake anggur góo ta nóbéné, ga twóso anggur ta nóbéné né, bo abén luwé né fié ndiméb.”
Yairuse ni ntu ta re nmóté njé Yesusé nfapangén i nmulé, re nfafié mépin isó ta ni léló nfané njé
(Mrk. 5:21-43; Luk. 8:40-56)
18 Waktu ta Yesusé nméiténé lesu re Yohanes ta nénbabtisé kyaté njé ni motemote nesté, néga télél be reni légaé isó nwómé, ngósno Yairusé. Légaé ta njéi, ndadi kyat tut pocé po agama Yahudi né riri um sambayangé lo. Néli bóngo ncuba Yesusé se néceg faje, “Alli, Guru ta Awé, ntig mépiné njé tagare nmóté. Se kéror po Aw ni mpe néli po nik umé lo su? Bo métewlé faomé né néya po i ni, bo npangéné nmulé.”
19 Yesusé nlongé ta néi, tabóngo nosélé se I re ni motemote nesté rdéréré Yairuse néli po ni umé lo.
20 Pocé rarénfané se po yéféné lo lesu, télél be reni reni mépiné isó njé re taun nuén yófesó re paluwé né tadélé nkangelangé sababta nuén taptipéné ni laló nfané, se nférakni i néli po Yesus too lo se nétité ni juba wómo né. 21 I npe fajé né, sababta nénuta, “Masike kétit be ni juba njé facuci le, ya nase kfié.”
22 Po waktu ta néi, Yesusé négiwé I némin tó lo se némnaw mépiné njé, bóngo nécegé i faje, “Neke ta awé, mfakwaté wlemé njé! Sababta awé mdélé Ya se re mfié.” Po waktu ta néi óro, mépiné njé nfié i.
23 Rewóré ta néi, Yesusé nfané nfalów sogado nwóm po légaé Yairuse ni umé lo. Pocé ncung néminé ga némnawé reni kyaté-kyat ta rarénufé riri sulingé, reni ta rtangésé se tadélé gégliné. 24 Mayta Yesusé nécegé kyat ta pocé né, “Fsópéné ndimé, sababta yomya mépiné njé nmót pa, maduga nyénéfé le.” Rlongé ta Yesusé néceg fajé né, si ga rémlifo keé I, sababta runé yomya njé re nmóté.
25 Se ta kyaté-kyaté né rcópéné ndimé, tabóngo Yesusé ncung némin po yomya njé ni kamaré lo. Pocé nétané yomya njé ni fao né, tabóngo npangén i nmulé. 26 Se rémnaw férimé ta re ndadi i né, tabóngo réfétén keé néli re lima se nlaja i sogado po férimé bótén ta pocé né.
Yesusé nfafié kyat séluw ta rébyafé nesté
27 Rewóré ta néi, Yesusé nfané nóté. Pocé télél be reni kyat séluwé nesté rébyafé, rfajalé I bóngo rgélayé, “Moke, Kolano Daudé ni ntu re gbu ta Awéc, mmasié am facuci pa!”
28 Po waktu ta Yesusé ncung némin po um isó ni, télél be kyat séluw ta rébyafé nesté rwómo I nóté. Pocé bóngo Yesusé nutné si, “Mewé fdélé ta Ya bisa kfafié mewé?”
Bóngo rcónglo, “Iya Moke, amé kdélé.”
29 Tabóngo Yesusé nétané mtóri né ga néceg faje, “Mewé re fdélé Ya, se nte re ndadi i ro ta féyówé né.” 30 Po waktu ta néi óro, si dórén luwé né re bisa rémnawé. Tabóngo Yesusé nécegé si faje, “Ndél pa bo fafétén po kyat pai le, fanfawa sogado mewé re bisa fémnawé né.” 31 Mayta po waktu ta rcópén tóma umé njé ni né, tabóngo raféténé keé néli re lima po férimé kyat bótén ta pocé né.
Yesusé nfafié kyat isó ta setané ncung i se nmémewé njé
32 Waktu kyat ta rébyafé se re rémnawé nesté rcópéné né, télél be reni kyat isó nóté setané ncung i sogado nmémewé se rut i po Yesus ni. 33 Bóngo Yesusé nfaungé setan ta ncung po kyat ta nmamewé njé ni, se po waktu ta néi óro kyaté njé re bisa nméiténé nmulé. Pocé bóngo kyaté-kyat ta rfajól pocé né, tadélé rherané se rfalécego faje, “Beé, ta mnuo re lóo po bótén Israelé nte témnaw pafule ta dolo kyaté njé npe né!”
34 Mayta pocé reni kyat Yahudi ta rdéréré dodoto Farisi nesté, réceg faje, “Ta nfaungé setané né, I maduga npake be setané né riri kolano njé ni kawasa.”
Kyat félé wlori ncuka rlongé Habar ta Fié mayta kyat ta rfasodoto né maduga cuci le
35 Rewóré ta néi, Yesusé nfan po kota-kota re po pnuwé-pnuwé, se nfasodoto kyat po agama Yahudi né riri um sambayangé lo. I nfawómo kyaté né Habar ta Fié yama Jou Lahatala ni ta ni ngale nópé né, Jou Lahatala bo nkawasa dolo Kolano I po ni kyaté-kyat ta rdélé I né. Re po géwgów pua le ta I nfano lo né, se nfafié keé kyat ta reriri paspisé sói le sogado rfié ndimé. 36 Yesusé némnawé kyat ta félé né, nmasié si se néceg po wlo wlólo, “Sen ci, kyaté nte riri kangelang félé se rfakduko si pa, pai ta bo n-gali si, dolo domba ta reriri wlón pa né se nfamsao i.” 37 Pocé bóngo nécegé ni motemote nesté faje, “Kyat ta wlori ncuka rlongé Habar ta Fié lima Jou Lahatala ni né tadélé rfélé. Kyat ta néi kfatailo tadolo bét isó ta reni téntónémé gandumé né tadélé félé. Sogado re nmang re nmóré, mayta kyat ta bo rfalingété né maduga cuci le. 38 Se féror néya po Jou Lahatala ta I nó bété njé ni, bo nbóngé ni kyat ta bo rfalingété né nóté.”