Yesusé nkakémé ni motemote ta bo rdéréré I né
(Mat. 4:18-22; Mrk. 1:16-20)
5
Nuéncó,
Yesusé nosél po talaga Genesaret lapo.
Pocé reni kyat félé ta rfasésiséné,
bo rlongé Jou Lahatala ni dodoto.
2 Tabóngo Yesusé némnaw po talaga lapo lo né,
reni yel abén luwé.
Yelé né ni kyaté né re rtebé,
se rfabéyeléné riri lóbéné né.
3 Tabóngo Yesusé ncapél I po yel esó ni.
Yel ta néi,
Simoné ni yelé.
Se nané Simoné nérué yelé né nélaw facuci.
Tabóngo Yesusé ntolén I po yelé lo,
ga nfasodoto kyat félé ta si po talaga lapo lo né.
4 Pocé Yesusé nfasodoto rewóré ndimé,
tabóngo nécegé Simon faje,
“Simoné map nélaw po mlóméné lo né,
bo mpawélé nim lóbéné njé pocé bo mduk iné.”
5 Tabóngo Simoné ncónglo I,
“Guru,
dorém esó wlólo né,
amé re kpawél lóbéné njé sogado bo klé,
mayta kémgo in faisó le ma tisé.
Mayta nte Awé ta mané,
se ya nase kpawél i nmulé lóbéné nje.”
6 Se rdéréré ta Yesusé nané si né rewóré,
tabóngo rémgo iné né ta délé félé.
Sogado lóbéné njé ma bo némgawésé.
7 Pocé tabóngo rgawé riri dél ta si po yel nésé nesté bo lima rgali si.
Se riri délé né rwóm lima rgali si réfray in po yel abén luwé né,
sogado rebo mdiré.
8 Po waktu ta Simoné némnaw Yesusé ni kawasa né,
tabóngo nétig nóp Yesus usno lo,
se néceg faje,
“Jou,
mfatoléné keé ya ro!
Sababta ya nte kyat ta re nak sélsól félé.”
9 Sogado Simoné néceg fajé né,
sababta ni délé nesté rféwgiwé bébokori,
rémnaw in ta rémgo né ta délé félé se.
10 Fajé nóté re Simoné ni délé nesté,
Yakobusé i re Yohanesé,
Zebedeusé ni ntu si.
Tabóngo Yesusé nécegé Simon faje,
“Simoné,
ma mémtat na!
Sababta anim yabé né maduga méyówé be iné le,
mayta po oras ta ntei óro,
awé nase méyówé kyaté bo rdéréré Ya.”
11 Rewóré ta néi,
tabóngo Simoné i re ni délé nesté róglé keé riri yelé né po talaga lapo,
bóngo rfatoléné keé férimé ta pocé né,
se rdéréré Yesusé.
Yesus nfafié kyat isó njé npado
(Mat. 8:1-4; Mrk. 1:40-45)
12 Nuéncó,
Yesusé I po kota isó,
se nfapdipén re kyat isó njé npado.
Se ni badané né,
bakbako be yóbété.
Pocé némnaw Yesusé,
tabóngo nétigé se ncuba I bóngo néceg faje,
“Moke,
iga wlemé,
ya kéroré bo mfafié keé nik pado nte.
Sababta ya kuné,
maduga Awé le,
ta nase méfené bo mféfié ya né.”
13 Tabóngo Yesusé nétané kyat ta npado njé se nécegé i faje,
“Ya wlegé bo mfié,
se nte awé re mfié.”
Tabóngo po waktu ta néi óro,
kyat ta npado njé re nfié i.
14 Tabóngo Yesusé nécegé i faje,
“Ndél pa bo méfétén néli re lima po kyat pai le,
ta Ya re kféfié awé né.
Mayta mfan néli po ité rir kyat Yahudi né riri Imamé njé ni,
bo nuné ta awé re mfié.
Bóngo mpo nim sadaka po Jou Lahatala ni,
ta dolo nabi Musa re nané ité tpe né.
Mpe ta dolo fajé,
bo kyaté-kyaté né runé ta fatuw-fatuwé,
awé re mfié.”
15 Masike Yesusé nané i ma néfétén na,
mayta Yesusé ngósno né re nlaja i néli re lima,
se kyaté-kyaté né rwómé bo rlongé ta I nfasodoto né,
bóngo réroré bo nfafié riri péspisé né.
16 Mayta Yesusé nanénfan I be po géwgów ta béklingéné lo né,
bo nméiténé ndé Jou Lahatala.
Yesusé nfafié kyat isó nlugu
(Mat. 9:1-8; Mrk. 2:1-12)
17 Nuéncó,
Yesusé nfasodoto kyat félé po um isó ni.
Se pocé,
reni kyat Yahudi ta rdéréré dodoto Farisi,
re guru agama séfis néli ta runé Musa ni kitab abén limé né,
rtoléné bo rlongé ta I nfasodoto né.
Kyaté-kyat ta néi rwóm lima po férimé pnuw ta po bótén Galilea,
Yudea,
re yama kota Yerusalemé.
Pocé tabóngo Jou Lahatala ni kawasa né re nkawasa keé Yesusé,
bo nfafié kyat ta rpisé né.
18 Pocé,
télél be reni kyat séfis néli rwómé né rut kyat isó njé nlugu,
se nyénéf i be po musala papo lo.
Se réyówé yéféné né bo rcungé i némin po umé wlólo,
bo rfabóy i po Yesus usno lo.
19 Mayta kyaté né félé se rduk yéfén pa.
Tabóngo rpak si néya po um papo lo,
ga rédoké yótéfé né,
se rtebo i nóp reni musala nuéncó le,
po kyat ta félé né riri fapélun,
po Yesus usno lo.
20 Pocé,
Yesusé némnaw kyat ta nlugu njé ni dél ta rgali i né I re nuné,
si tadélé rdélé I.
Tabóngo nécegé kyat ta nlugu njé faje,
“Faftén ta awé,
nam sélsólé né re kfayangésé keé.”
21 Kyat Yahudi né riri guru agama ta runé Musa ni kitab abén limé,
re riri kyaté-kyat ta rdéréré dodoto Farisi né.
Rlongé ta Yesusé néceg fajé né,
tabóngo réceg po wlori wlólo,
“Kyat ta njéi pai,
se npe ni diri dolo Jou Lahatala né?
Sababta reni kyat isó pa,
ta néfené nféyangésé kyaté-kyaté né róri sélsólé,
maduga Jou Lahatala le ta néfené nféyangésé.”
22 Mayta Yesusé re nuné keé wlori wlólo né,
se nécegé si fajé “Fpe sói se fdélé pa?
23 Po waktu ta Ya kécegé kyat ta nlugu nje faje,
‘Moke nam sélsólé né re kfayangésé keé,’
mewé fdélé pa,
ta nó sélsólé né re kféyangésé keé né.
Mayta iga Ya kécegé,
‘Mpangéné bo mfané ro’,
pocé mewé bisa funé ta Ya renik kawasa né sababta fémnaw po ta re nfané lo né.
24 Se nte,
Ya bo kfafié keé i bo funé,
ta po dunia wlólo nte,
Kyaté Ntu ta Ya I yama soroga wlólo njé ma,
renik kawasa ta bo kfayangésé keé kyaté-kyaté róri sélsólé né.”
Tabóngo Yesusé nécegé kyat ta nlugu njé faje,
“Faftén ta awé,
mpangén óro.
Malile keé nim musala njé,
bo méléy po nim umé lo!”
25 Ta néi óro,
kyat ta nlugu njé nosél po kyat ta félé né usnori lo,
tabóngo nélóngé ni musala njé se néléy po ni umé lo.
Po yéféné lo lesu né,
ta délé ntail be Jou Lahatala ngósno le.
26 Se kyaté-kyaté né rémnaw kyat ta nlugu njé re nfié né,
rherané,
se rtail re rcuba Jou Lahatala ngósno.
Tabóngo rémtaté,
se réceg faje,
“Po ngénngan ta ntei,
ité re témnaw sói le ta Jou npe né,
ta délé birahi.”
Yesusé nkakém Lewi bo ndéréré I
(Mat. 9:9-13; Mrk. 2:13-17)
27 Rewóré ta néi,
Yesusé ncópén tóma umé njé ni,
tabóngo némnaw légaé isó njé nanéntolén i po ni yabé góo lo,
po um ta kyaté-kyaté né rarénpólés pajaké lo né.
Légaé njé,
ngósno Lewi.
Tabóngo Yesusé nécegé i faje,
“Aw lima bo mdéréré Ya.”
28 Pocé Lewi nlongé ta Yesusé nkakém i né,
tabóngo nosélé ga nfatoléné keé férimé ta pocé né,
se ndéréré Yesusé.
29 Rewóré ta néi,
Lewi npe rameang ta pélóy po ni umé lo bo nkakém Yesusé bo rémnóm pocé.
Bóngo nkakém ni dél faljil félé ta rarénfalutno pajaké né,
re kyat iglé nóté bo rémnómé.
30 Mayta pocé ma re ni kyat Yahudi ta rdéréré dodoto Farisi,
re guru agama séfis néli ta runé Musa ni kitab abén limé né,
rcawané keé Yesusé ni motemote nesté se récegé si faje,
“Cekede,
fpe sói se fó re finémé fdé keé kyaté-kyat ta rarénfalutno pajak re ta róri sélsól félé nesté?”
31 Yesusé nlongé ta réceg fajé né,
tabóngo nécegé si faje,
“Kyat ta rpisé pa né,
nase réyówé sousou pa,
maduga kyat ta rpisé né ta réyówé sousou.
32 Necé ni ngale né,
Ya kwómé né bo kéyówé re kakém kyaté-kyat ta róri sélsól félé né.
Mayta kyat ta récegé cogo re rmétegélé né,
kkakém si pa.”
Yesusé ni motemote ta rdéréré I né rpuasa pa
(Mat. 9:14-17; Mrk. 2:18-22)
33 Kyat Yahudi ta rdéréré dodoto Farisi né,
récegé Yesus faje,
“Amam motemote né,
si re Yohanesé ni motemote né rpuasa re rméiténé rdé Jou Lahatala.
Pe sói se Anim motemote né ga maduga rémnóm re rinémé róri le?”
34 Tabóngo Yesusé ncónglo,
“Adeade po féfsówé lo,
iga ménóyé njé néntolén i lesu,
ga rané ni délé né rpuasa,
nase wlori pa.
Ya dolo ménóyé njé.
Ya I pote lesu ta mulo ga nik motemote nesté rpuasa pafule.
35 Mayta pote se néli,
reni kyat ta rwómé ryó keé Ya,
pocé ga nase rpuasa.”
Yesusé ni dodoto né ndel pa bo tfambóngo re aturan agama ta kyaté rpe né
(Mat. 9:14-17; Mrk. 2:18-22)
36 Tabóngo Yesusé néfétno si adeade isó nóté ni glio né fajé,
“Reni kyat isó pa,
ta bo négawésé keé ni kabaya wóbno njé bo néringo keé i néli po ni kabaya ta re némgawésé njé ni.
Sababta iga npe fajé,
kabaya wóbno njé nase nlé i,
re ngalép ta lima kabaya wóbno njé ni né,
nase nfamgo pa re kabaya ta re némgawésé njé.
37 Haiwan liko ta rpeé anggur góo ma fajé.
Ié ga haiwan liko réboné ga twóso anggur ta nóbéné,
nase nképoséné bóngo ntéporés i.
Se anggur re ni góo né nase lé i ndimé.
Mare géwgów ta nóbéné,
tagare twóso anggur ta nóbéné,
bo abén luwé né fié ndimé.
38 Se mare anggur ta nóbéné né,
twósé keé po géwgów ta nóbéné nóté.
39 Fajé nóté,
re kyat ta wlori ncuka riném anggur ta re mnuwé né,
nase wlori pa bo riném anggur ta nóbéné nóté,
sababta anggur ta re mnuwé né mnó.”