Guru agama Yahudi né rfasogaro si, bo rgó Yesusé
14
Góli be ngané luwé le, kyat Yahudi né bo rpe riri ngénngan ta pélóy ta ngósno Paska, re si ma bo rpe riri ngénngan ta pélóy ta ró roti ta reni ragi pa né. Po riri ngénngan Paska né, rfatélolmo si ta Jou Lahatala re nfabebasé keé riri délut tatubé lima ta kyat Mesiré né rpe keé riri béyak si né. Pocé, imam ta rpélóyé, re guru agama né réyówé yéféné rgó Yesusé bo rpuné keé I. Mayta répiné si le, bo kyaté né ma runé si na. 2 Bóngo rfalécego faje, “Ma tgó I po ngénngan ta pélóyé nte na, nase kyat ta félé né rcawané keé ité.”Mépin isó népo Yesusé ni béboko njé re yégét ta pépu mnó
3 Ta Yesusé I po pnuw Betania né, ntilé po Simon ta npado njé ni umé lo. Waktu ta Yesusé ntoléné némnómé lesu né, télél be reni mépin isó ncung néminé. Mépiné njé nut botol pusó ni wlólo yégét ta pépu mnó, ta ni mulo pélóyé né. Pocé ga mépiné njé nésólé botolé ni fafobété njé, se népo yégét ta pépu mnó né léwlów-léwlów nóp po Yesusé ni baboko lo né.
4 Pocé bóngo kyat iglé né rcawané se rfalécego faje, “Alli, ga nfalubiru keé yégét ta pépu mnó njé né! 5 Yégét ta néi, ni mulo né pélóyé, tadolo kyat isó ni yabé ni pélpólés taun nuéncó wlólo. Bo twagé i né, ni pipisé né ma félé, bo tfanténo kyat ta reriri reróri pa né.” Pocé bóngo rcawan mépiné njé.
6 Mayta Yesusé nécegé si faje, “Pe sói se fsawan i? Mépiné njé re npe ta fié po Ya ni! 7 Kyat ta reriri reróri pa né, ngénngan néya mew re si sogado fajé néli le. Se iga wlomi bo fgali si né, po ngénngan sói le ndadi i. Mayta Ya nase kémnuw pana, Ya re mew pote né. 8 Ta mépiné njé népo Ya re yégété né, necé ni ngalené né fié, sababta i npe fajé né, necé tadolo re nfasadia nik diri njé ntubé ta bo kégbóno nik métmóté né. 9 Se fatélolmo mew fafié ta Ya kécegé nte, mépiné njé ni féyfié po Ya ni né, nase myangés pa. Pote se néli bo kyaté né rut Habar ta Fié lima Ya ni, po bóténé nje ni wómo sogado ntit ta wómé né, si ma nase réfétén mépiné nje nóté, bo kyaté né rfatélolmo i ni féyfié né.”
Yudasé nécegé bo nwagé Yesusé
10 Reni kyat isó po Yesusé ni motemote yófésó re séluwé nesté ni, ngósno Yudas Iskarioté. I nfan po imam-imam ta rpélóyé nesté ni bo nwagé keé Yesus po si ni. 11 Waktu rlongé ta Yudasé bo nwagé Yesus po si ni né, tadélé séngséngé bóto si, se réjaji bo rpo pipis po Yudas ni. Rewóré ta néi, Yudasé néyówé yéféné bo nut Yesus néli po si ni.
Yesusé nfaftulo um ta bo némnóm paska re ni motemote nesté né
12 Waktu ta kyat Yahudi né bo rfamdié riri ngénngan ta pélóy, ta Ró Roti ta Reni Ragi Pa né, pocé mare réwetés domba Paska. Se Yesusé ni motemote nesté rfan po Yesus ni bóngo rutné I, “Guru, ta Awé wlemé né, bo tfapél pua róré mnóm ta bo témnóm po ngénngan Paska né?”
13 Yesusé nlongé ta rutné I né, bóngo nané ni motemote séluwé né, nécegé si faje, “Ffan néli po kota Yerusalemé. Néli ga ffapdipén re món isó nénpó tampayang pusó wlólo wóé, fdéréré i néli. 14 Sogado po um ta i ncung i njé ni, bo fécegé kyat ta ni umé njé faje, ‘Mam Guru njé nané amé kutné, po sói lo géwgów ta amé re mam Guru njé I re bo kémnóm po ngénngan Paska nte né?’ 15 Pocé nase nfaftulo mew kamar isó npélóy ta nélik po ya, po kamar ta njéi re rfasadia ndimé. Se fpe róré mnómé Paska né bo témnómé rór pocé.”
16 Pocé rlongé ta Yesusé nécegé rewóré tabóngo si dórén luwé rfan néli po kota Yerusalemé. Re rwómé ntéli, rémnaw férimé tadolo sói ta Yesusé nécegé né. Tabóngo rpe róri mnóm Paska né pocé.
17 Ta re dorémé né, Yesusé I re ni motemote si dórén yófésó re séluwé né, rfan néli po umé njé ni. 18 Bóngo rtolén po meja lo né se rémnómé róri, pocé ga Yesusé nécegé si faje, “Flongé bo kécego mewé nte. Ta ité ttoléné témnómé nte, reni isó po mew ni ta bo nwagé keé Ya po kyat ta riri lé Ya né. Kyat ta njé i, némnómé ndé it pote faje.”
19 Pocé wlori né ta délé kangelangé, bóngo isó-isó rutné I, “Guru, ta Awé mécegé né nihalé ya pa é?”
20 Bóngo I ncónglo si, “Kyat ta njéi, nte Ya re i ksubuk roti né po cawan pusó le. I kyat isó ta i po mewi dórén yófésó re séluwé nte ni. 21 Sababta ta Kyaté Ntu ta yama soroga njé nase nmót ta dolo Jou Lahatala re néceg tatubé lima po ni kitabé wlólo né. Mayta, sén i, kyat ta nwagé I njé né! I nó sélsólé né ta délé pélóyé. Kyaté njé, ta fié né, ma ntub po dunia nje ni wlólo nte na.”
22 Se waktu ta rémnómé lesu né, Yesusé nyó roti né, bóngo néceg tarima kase po Jou Lahatala ni. Rewóré ta néi, nfakpékté roti né, se nfanténo ni motemote nesté bóngo nécegé si faje, “Roti ta nte, Ya nik wóngété, se fyó bo fó óro.”
23 Ntébéné ga Yesusé nyó cawan ta wlólo angguré njé, bóngo néceg tarima kase po Jou Lahatala ni nóté, ga néyéto si néli, se si férimé riném po cawan ta njéi ni. 24 Pocé Yesusé nécego si nóté, “Nete Ya nik léló ta bo tapówésé né, bo kpe óro ta Jou Lahatala re néjaji po ni kyaté-kyat ta rdéréré I né. 25 Se flongé fafié ta bo kécego mewé nte, pote se néli, Ya nase kiném pana anggur ta ntei. Sogado Jou Lahatala ndadi Kolano bo nkawasa ni kyaté-kyaté né, pocé tagare kiném angguré nóté.”
26 Pocé si rnyanyi rfapélóy Jou Lahatala ngósno, bóngo rcópéné se rfan po métét Zaituné.
Yesusé nfébingo si ta Petrusé nase nécegé i nféyal Yesus pa né
27 Re rwóm po métét Zaituné, bóngo Yesusé nécegé si faje, “Nte fdéréré Ya, mayta mnuw pana nase bo fówésé mewé ndimé. Mayta férimé né mare ndadi i, sababta tatubé lima né Jou Lahatala re néceg po ni Kitabé wlólo ta ni glio né faje, ‘Ya nase kpuné keé domba né riri wlóné njé, se domba né nase nai ta rfan si.’
28 Nece ni ngale né, Ya nase kmóté mayta kpangéné nmulé, bóngo Ya nase ktubé néli po bótén Galilea, bo tfapdipén pocé.”
29 Petrusé ga ncónglo I, “Guru, masike si rówésé ndimé, mayta ya su ga nase kówés pa.”
30 Pocé ga Yesusé nécegé Petrus faje, “Mlóngé fafié ta kécego awé nte. Dorém ta nte i óro, mané né rékuku nuén luw pafule, awé re mécegé mféyal Ya pa né re nuén telé ro.”
31 Pocé ga Petrusé ncónglo I, “Tisé! Masike ya kmót re Awé, ya nase kéceg pa, ta ya kféyal Aw pa né.” Pocé si férimé ma réceg ta dolo Petrusé nécegé né nóté.
Yesusé nméiténé ndé Jou Lahatala po Getsemani
32 Rewóré ta néi, Yesusé I re ni motemote nesté rwóm néli po géwgów isó ta ngósno Getsemani, pocé bóngo Yesusé nécegé si faje, “Mew pote su é. Ya bo kfan po téli, bo kméiténé kdé Jou Lahatala su.” 33 Ta Yesusé nfan néli né, nut be Petrusé, Yakobusé, re Yohanesé se rdé I. Ta re rwóm néli né, Yesusé ni wlo njé tadélé nkangelangé, 34 bóngo nécego si dórén telé nesté faje, “Wlegé nje nkangelangé, kbósémé nte dolo bo kmóté. Se féftón Ya pote su é, mayta fpe mew fafié.”
35 Bóngo Yesusé nfan néli cuci, se ntiki buku bóngo nlik nópé, se nméitén re Jou Lahatala néroré bo ma nduk ta kangelang na. 36 Se néceg faje, “Moke, Ya kuné Awé ta mkawasa ndimé. Sói le ta Awé mpe né, nase ndadi i ndimé. Se nte kéror po Aw ni, ta bo rpuné rfamót Ya né, ma ndadi i na. Mayta ta féléo i né, ma mdéréré Ya wlegé njé na, mayta mdéréré Awé wlemé njé.”
37 Yesusé nméiténé rewóré, bóngo néléo si néli nmulé, néli ga némnawé ni motemote sételé nesté re rémtolé. Pocé nfapangén si bóngo nécegé Petrus faje, “Simoné, ga mémtol awé né? Méjaga Ya fatok nuéncó le ma méfen pa né?” 38 Bóngo Yesusé nécegé si faje, “Fpe mew fafié, féror néya po Jou Lahatala ni bo ma setané nfaboya-boya mew na. Sababta mewé wlomi ncuka bo fdéréré Ya, mayta nimi diri né néfen pa.”
39 Rewóré ta néi, Yesusé nfan néli, nméitén re Jou Lahatala né, néror ta dolo péséwé né nóté. 40 Nméiténé rewóré, néléo si néli nmulé, I néli né re rémtol si nóté, sababta mtóri né tadélé météwé. Télél be rpangéné, mayta rfaténténgén si le, runé pa bo réceg sói.
41 Rewóré ta néi, Yesusé nfan néli nóté bo nméiténé ndé Jou Lahatala. Nméiténé rewóré, ga néléy lima, bóngo nécegé si faje, “Ga fémtolé mewé se ga! Wóré fpangéné! I ni waktu re nwómo i ro. Ta kyat léo né nase bo rpo keé kyaté Ntu ta I yama soroga njé néli po riri délé nesté ni. 42 Se fosélé bo tfané ro, sababta kyat ta bo nwagé Ya njé re nérakéné.”
Kyaté né bo rgó Yesusé
43 Waktu Yesusé nméiténé ndé si lesu, télél be ni motemote isó ta ngósno Yudasé njé nwómé. Yudasé nuté kyat félé, reni ta rut yété, reni ta rut ay wómo. Kyaté-kyat ta néi, imamé né riri kapala, guru-guru agama ta runé fié Musa ni kitab abén limé né, re agama Yahudi né riri kyat tuté nesté ta rané si rwómé bo rgó Yesusé. 44 Waktu ta rwóm néli pafule né, Yudasé re nécego kyat ta nut si né ntubé, “Ya nase kpe faféyal esó bo funé I, kyat ta bo kwagé I po mew ni njé. Iga fémnawé kfótén kyat faisó, kyat ta njé I óro. Se fgó I bo fut I óro, mayta féjaga I fafié, ma sogado nówés na.”
45 Waktu ta re rwóm pocé né, bóngo Yudasé nfalów néli Yesus ni ga nkakém I, “Guru!” Tabóngo nfótén I. 46 Pocé tabóngo kyat ta Yudasé nut si né rgó I. 47 Se Yesusé ni motemote isó némnaw imamé né riri kepala ni nénané njé, tabóngo natóbé ni yété né ga, néswóté keé ni tétango faspalé se mwetés i.
48 Pocé ga Yesusé nécego kyat ta rgó I né faje, “Mewé facogo ma Ya nte kyat léo Ya? Se fwóm re yété re ay wómo bo fgó Ya né? 49 Ngénngan néya Ya re mew po Um Sambayang ta npélóyé njé ni, se kfasodoto kyaté né pocé. Fpe sói se ga fgó Ya pocé pa né? Mayta fajé óro, sababta sogado mewé fgó Ya nte né, tatubé lima Jou Lahatala re nécegé, se necé rémgo óro.”
50 Pocé bóngo ni motemote nesté rówés si ndimé, se rfatoléné keé I.
51 Pocé fajé reni móné mya isó ta ntéptubo Yesusé, ndapi i re ulété le. Pocé bóngo kyaté né rgó i, 52 mayta rdótél i pa, maduga rcélok be ni dapi njé, se nówésé né ntalusé.
Yesusé négbon po Mahkamah Agama
53 Rewóré ta néi, rut Yesus néli po imamé né riri kepala njé ni umé lo. Pocé agama Yahudi riri kyat ta rkawasa né rfajólo si pocé ndimé: si ta néi, imam ta rpélóyé né, kyat Yahudi né riri kyat tuté né, re guru agama ta runé fié Musa ni kitab abén limé né. 54 Petrusé ma ndéréré si néli, mayta nfaisém i le. I ndéréré si sogado nwóm po imamé né riri kepala njé ni um lapo lo. Pocé néntoléné se népolé i, nfambóngo i re jojaga ta si pocé fajé né.
55 Bóngo imam ta rpélóyé né, re férimé kyat ta si po Mahkamah Agama né, rané kyaté bo réyówé Yesusé nó sélsólé bo rpuné keé I, mayta rduk pa. 56 Pocé kyat félé rosélé se rkélak I, mayta rlól bóto. Isó néfétén nésé, isó néfétén nésé nóté, se ta réféténé né nfalcólé ndimé. Se rduk pa, Yesusé nó sélsólé né.
57 Pocé bóngo iglé rwosélé bo rfalélólé nóté, réceg faje, 58 “Amé klongé I nécegé cogo bo négéné keé Um Sambayang ta npélóyé njé ta rir gélé re gaé né rpe i njé, nópé ga nécegé cogo ngané telé le ga bisa nfawoslé isó nóté né, ta kyat ité tpe i pa.” 59 Mayta ta si réféténé né nfamgo pa ndimé.
60 Pocé bóngo imamé né riri kepala njé nosél po kyat ta félé né, ga négbono Yesusé bóngo nutné I, “Mpe sói se ga msóngél pa? Nete fatuw pari tisé, ta si récegé né?”
61 Mayta Yesusé nfaténténgén I le, ncóngél pa. Pocé imamé né riri kepala njé nutné I nuéncó nóté, “Fatuw pari tisé? Cogo Awé nte kyat ta tatubé lima Jou Lahatala néjaji bo mwómé bo mfaselamat amé né, cogo Jou Lahatala Ntu Awé?”
62 Bóngo Yesusé ncónglo i, “Ya nte I óro. Pote se néli, nase fémnawé Kyaté Ntu ta I yama Soroga njé ntolén po Jou Lahatala ni féspal wónéyé, I nase ntebé yama né ndé po mété ni wlólo.”
63 Pocé bóngo imamé né riri kepala njé ncawané se négawésé keé ni kabaya njé, bóngo néceg faje, “Alli, ga nécegé cogo I Jou Lahatala ni Ntu I né! Nete re tuné ta I ncólé, se ma téyówé kyat nésé le na bo réféténé nó sélsólé né. 64 Se iga mewé, bo tpe I fawa nte?”
Pocé kyat férimé wlori be pusó, se réceg faje, “Wóré! I re npe sólé se tpuné keé I ro.”
65 Bóngo reni kyat séfis néli ritfo I, bóngo rpiténé keé ni mtó né ga rpuné I, pocé bóngo rfamiamia I ga récegé faje, “Iga Awé nte fatuwé nabi ta mfawómo Jou Lahatala ni faftóté njé, wóré mécegé, pai ta npun Awé?” Rewóré ga rpo I néli po jojaga nesté ni, bóngo si ma rfaspaklé I nóté.
Petrusé nécegé cogo i nféyal Yesus pa
66 Waktu ta néi, Petrusé ma i pocé lesu po imam ta pélóyé njé ni umé ni kintalé lo né, bóngo imamé né riri kepala njé ni nénan mépin isó nwóm lima. 67 Waktu ta mépiné njé némnaw Petrusé népolé i né, nfayal i. Se nécegé i faje, “Aw ta nte i ma mdéréré Yesusé, kyat Nazareté njé to?”
68 Petrusé ga ncónglo i, “Ya pa! Ya kuné re ksae pa ta awé mécegé né.” Bóngo Petrusé nfan néli po mabe lo né, [waktu ta néi óro, mané né rékuku].
69 Pocé mépiné njé némnaw Petrusé nóté, bóngo nécegé kyaté-kyat ta si pocé né, “Kyat ta nje i ma nfadéréré re Yesusé nóté,” 70 Petrusé ga ncónglo i, “Ya kféyal I pa!”
Mnuw pa, reni kyat séfis néli ta rénwosélé né, rutné Petrusé nóté, “Awé ma mfadéréré re Yesusé nóté to? Sababta awé ma kyat Galilea awé nóté.”
71 Petrusé ga nécegé si, “Dolo Jou! Ya kféyal I pa, kyat ta féceg I njé!”
72 Waktu i néceg fajé rewóré, mané né rakuku nuén luwé. Petrusé nlongé mané né rakuku, bóngo re nfatélolmo i ta Yesusé re nécego i né faje, “Mané né rakuku nuén luw pafule, awé re mécegé mféyal Ya pa né, re nuén telé ro.” Pocé ga Petrusé tadélé ntangésé né sogado ga nsasewlé.