Lasarusé nmóté
11
Reni món isó ta npisé météwé, ngósno Lasarusé. Lasarusé njé ntolén po pnuw isó ta ngósno Betania, i re ni rémó séluwé, isó njé ngósno Maria, isó njé ngósno Marta. 2 (Maria njé tatubé lima ta népo Yesus sóo né re yégét ta pépu mnó, se ntolso re ni uté né.) 3 Pocé Lasarusé npisé météwé, se ni rémó mépin séluwé nesté rané kyaté né rfabingo Yesusé, pocé bóngo kyaté né rfan néli se récegé Yesus faje, “Guru, nim dél ta mmésié i njé, npisé météwé.”4 Waktu Yesusé nlongé ta récegé Lasarusé nmóté né, bóngo nécegé si faje, “Lasarusé njé nase nmót pa, mayta i npisé fajé bo kyaté né rémnaw ta Jou Lahatala ni kawasa ta pélóyé né. Se i ni péspisé nje, pocé ga kyaté né bo rtail re rfapélóy Jou Lahatala ni Ntu njé.”
5 Yesusé fatuwé ta nmésié Marta, Maria re Lasarusé. 6 Mayta waktu Yesusé nlongé ta Lasarusé npisé né, npe néli péfulé nfaténténgén I po géwgów ta ntolno lo né sogado ngané luwé. 7 Re télapés ngané luwé, taga Yesusé nécego ni motemote nesté, “Lima ro bo tpólén it néli po bótén Yudea.”
8 Mayta ni motemote nesté récegé I faje, “Guru, mnuw pafule ta kyaté-kyat Yahudi ntéli bo rtéo nam lóyé bo rfamót Awé to? Ga pe sói se nete bo mpólén Aw néli nóté?”
9 Tabóngo Yesusé ncónglo si né npe ade-ade isó néceg faje, “Ma fémtat na. Iga nganésó wlólo né reni tok nuén yófésó re nuén luwé tó? Se iga pai ta nfan po ngénngané né nase nabété i pa, sababta i némnaw dunia nje ni ménano né se. 10 Mayta iga kyaté rfan po waktu dorémé, i nase nabété i, sababta po i ni né reni ménano pa se.”
11 Yesusé néceg fajé rewóré, tabóngo nécegé nóté po ni motemote nesté ni, se néceg faje, “Ité rir dél Lasarusé njé re nyénéf i, mayta Ya kpe néli bo kfapangén i.”
12 Tabóngo Yesusé ni motemote né récegé I fajé, “Guru, iga fatuwé Lasarusé nyénéfé, i nase npangéné nmulé.”
13 Waktu ta Yesusé nécegé Lasarusé nyénéf i né, néce ni ngalé né Lasarusé re nmóté. Mayta Yesusé ni motemote né récogo ma, Lasarusé nyénéf i le. 14 Se, Yesusé nécegé si ta fatuw-fatuwé ro, néceg faje, “Lasarusé njé re nmóté. 15 Mayta Ya kséngé sababta po waktu Lasarusé nmóté né tiso Ya se, necé ni féyfié né po mew ni. Sababta sói ta bo ndadi i né, necé nase npe mewé sogado fbóng ta fdélé Ya. Se lima ro, bo tfan po Lasarus ni.”
16 Pocé reni Yesusé ni motemote isó ta ni ngósno Tomasé, ta kyaté né rkakém i ‘rfasosora’ njé. I nécego motemote ta igle né, “Mew lima ro bo tdéréré Guru nje néli po bótén Yudea, bo it re I tmóté ntéli.”
Yesusé njé ta nfapangéné nmulé kyat ta re nmóté
17 Waktu Yesusé I re ni motemote nesté re rérakén po pnuw Betania, kyaté rfabingo I ta Lasarusé nmóté se rput i né re ngané fóté ro. 18 Pnuw Betania njé lów pa re kota Yerusalemé, ni lóo né nihalé kilo méitén léo. 19 Se kyat agama Yahudi ta rwóm lima kota Yerusalemé né, necé rwóm lima né bo rfamémuf Marta i re Maria, sababta riri rémóri Lasarusé njé re nmóté.
20 Waktu Marta nlongé ta Yesusé bo nwómé né, ncópéné se nfané nfapdipén re I, mayta Maria ntolén be po umé lo. 21 Pocé Marta re nfapdipén re Yesusé, bóngo nécegé I faje, “Guru, waktu ta néi bo Aw pote, rémagé njé nase nmót pa. 22 Mayta nete ya ma kuné, sói le ta méror po Jou Lahatala ni né, I nase npo Awé.”
23 Yesusé nécegé Marta faje, “Anim rémamé njé nase npangéné nmulé.”
24 Tabóngo Marta nécegé Yesusé faje, “Ya kuné, Lasarusé nase npangéné nmulé, mayta nase po ngénngan kiamaté, po waktu férimé kyat ta re rmóté né nase rpangéné nmulé.”
25 Mayta Yesusé nécegé nmulé po Marta ni, “Ya óro ta kfepangéné nmulé kyat ta re rmóté né, re ta bisa kpo si bo rhidupé re Jou Lahatala sogado faje néli le. Se, pai le ta ndélé Ya, masike re nmóté, mayta nase npangéné nmulé. 26 Se kyat pai le ta ngénngan néya ndélé Ya, i nase nmót pa sogado fajé néli le.” Bóngo Yesusé nutné Marta, “Marta, awé mdélé ta Ya kécegé nte?”
27 Marta ncónglo Yesus faje, “Iya Jou. Ya kdélé. Awé nte Jou Lahatala ni Ntu ta bo mwóm po dunia nte, re Awé nte Mesiasé njé ro, Kolano ta Jou Lahatala néjaji bo nwómé nfasalamaté kyaté njé.”
Yesusé ntangésé
28 Marta néceg fajé po Yesus ni rewóré, tabóngo npólén i néli umé lo bo nkakém ni fténo Maria, bóngo nfagayaso i néceg faje, “Guru njé re nwómé, se nkakem awé.” 29 Maria nlongé ta néi, tabóngo nosélé se nfané bo nfapdipén re Yesusé. 30 Mayta waktu ta néi, Yesusé ncung po pnuwé lo pafule. I po géwgów ta nfapdipén re Marta né lesu. 31 Pocé po riri umé lo né, reni kyat agama Yahudi ta re rwómé lima bo rfamémuf Maria. Waktu si rémnaw Maria nbablé nosélé se ncópén nétó né, bóngo rdéréré i, sababta récogo ma i bo nfan po kuburé lo bo ntangésé ntéli.
32 Maria nwóm néli po Yesus góo lo né, Maria némnaw Yesusé, bóngo ncuba I se néceg faje, “Jou, waktu ta néi bo Aw pote, rémagé njé nase nmót pa.”
33 Waktu Yesusé némnaw Maria tadélé ntangésé né, re kyaté-kyat agama Yahudi ta rwómé, rfadéréré re Maria né, si ma rtangésé nóté, se Yesusé ma wlo njé tadélé nkangelangé. Bóngo nutné si, 34 “Se fkubur i po sói lo?”
Pocé bóngo récege I faje, “Lima Jou, tfan néli bo témnaw i.”
35 Se Yesusé ma ntangésé. 36 Kyat Yahudi séfis néli ta si pocé né réceg faje, “Coba fémnawé, Yesusé tadélé nmésié Lasarusé.”
37 Mayta reni kyat iglé ta réceg faje, “I bisa nfafié kyat ta rébyafé, se Lasarusé ma bisa nfafié i bo ma nmót na.”
Yesusé nfapangén Lasarusé nmulé
38 Waktu Yesusé nfan po Lasarusé ni kuburé lo né, ni wlo njé ta délé nkangelangé. Géwgów ta rkubur Lasarusé njé leg i, se kuburé ni ngówéné njé rfaketo i re lóy ta pélóy pusó. 39 Rwóm néli kuburé lo, bóngo Yesusé nécegé si faje, “Ffalilés lóyé njé.”
Mayta Marta, Lasarusé ni remó nje néceg faje, “Jou, reni ngané fóté ro ta nmóté se lima nte, nase tadélé re npepu lé.”
40 Bóngo Yesusé nécegé i faje, “Péséwé Ya re kécego awé to? Iga mdélé Ya, awé nase memnaw Jou Lahatala ni kawasa ta pélóyé né.”
41 Yesus néceg faje rewóré, ta bóngo kyaté né rfalilés lóyé njé. Pocé bóngo Yesusé néngóto né néya se néceg faje, “Moke Jou Lahatala, Ya kéror tarima kase ta pélóy po Aw ni, sababta Awé re mlóngé Ya. 42 Ya re kuné Moke, Awé nase mlóngé Ya, mayta pote po kyat ta félé nte, Ya maduga kécegé né kfakwat Ya, bo kyaté nte runé ta Awé mané Ya kpe nim yabé né.”
43 Yesusé néceg fajé rewóré, bóngo nkakém Lasarusé né nfakwat I, “Lasarusé, msópén tóma!”
44 Pocé bóngo Lasarus ta re nmóté njé npangéné se ncópéné. Sóo re fao né réyémo re ngalépé mfus ta réyémo kyat ta rmóté né, usno né ma rfura re ngalépé lesu. Pocé Yesusé nécegé si faje, “Fésólé keé ro ngalép-ngalépé né, bo bisa nfané.”
Agama Yahudi né riri kyaté-kyat ta pélóyé né rfasogaro si bo rpuné keé Yesusé
45 Waktu ta kyaté-kyat agama Yahudi né rwómé bo rfamémuf Maria se réngóto sói ta Yesus npe né, kyat félé ta lima si ni né rdélé Yesusé. 46 Mayta reni kyat iglé ta po si ni né, rfané se rfabéngbingé po kyaté-kyat Yahudi ta rdéréré dodoto Farisi né, réfétén sói ta Yesusé re npe né.
47 Pocé rlongé ta néi, tabóngo imam-imam ta rpélóyé né, si re kyaté-kyat ta rdéréré dodoto Farisi né, rkakémé agama Yahudi né riri kyaté-kyat ta rkawasa né se rfalécego faje, “Sói ta ité bo tpe re kyat ta njé I? Sababta I re npe mujizat félé. 48 Iga tfamól I sogado npe mujizat félé, férimé kyat Yahudi né nase rdélé I. Se nase kyat Roma ta rkawasa ité rémtaté kyat ta félé né, se nase rané riri tentara né rféjakémé keé rir um sambayang ta npélóyé njé re ité rir bangsa nte nóté.”
49 Mayta reni agama Yahudi né riri kyat ta pélóy isó ta ngósno Kayafas. I ndadi imam ta pélóy po taun ta njé i. Kayafasé nécegé si faje, “Mewé nte funé nimi gélesó pa. 50 Tadélé fakduko mew pa. Ta fié né, ité rir kyat faisó le ta nmóté né, bo ité rir kyat Yahudi ta féléo i né ma rmóté ndimé na.”
51 Kayafasé néceg fajé né, necé ndéréré i ni wlo njé pa. Sababta Kayafas ta ndadi imam ta npélóy po taun ta njé i né, Jou Lahatala npe i bo nfébingé Jou Lahatala ni faftóté, ta ni ngale né, Yesusé nmóté né bo nfasalamaté keé kyat Yahudi né. 52 Re maduga kyat Yahudi né le pa. Mayta Yesusé nmóté bo férimé kyat ta rdadi Jou Lahatala ni kyat si, re férimé bangsa ta néli re lima né ndadi esó.
53 Po ngénngan ta néi ro, kyat agama Yahudi né riri kyaté-kyat ta rpélóyé né rfasogaro si bo rpuné keé Yesusé. 54 Se, Yesusé ntolén po bótén Yahudi pa na, bo ma rémnaw I le na. Pocé bóngo Yesusé nfan I po kota isó ta ngósno Efraim. Kota ta njéi, nérakén géwgów esó ta sésé bóto i ta nélówé pnuwé njé. Pocé Yesusé ntolén re ni motemote nesté.
55 Waktu ta néi, kyat agama Yahudi né riri ngénngan Paska né re rakéné. Ngénngan ta pélóy ta néi, si rfatélolmo ta Jou Lahatala re n'gali se nfabebasé keé riri délut tatubé lima ta kyat Mesiré né rpeé keé riri béyak si. Ta riri ngénngan ta pélóyé nwómo i pafule né, kyat félé po agama Yahudi ta po bótén nésé néli né, rwóm po Yerusalemé bo rfaberési riri diri rdéréré riri dodoto agama né. 56 Waktu si rfajól po riri Um Sambayang ta npélóyé njé ni kintalé lo né, si réyówé Yesusé, se rfalécego faje, “Se iga mewé, Yesusé bo nwóm po ité rir ngénngan ta npélóyé nté pari tisé?” 57 Si rfalécego fajé né, sababta kyaté-kyat agama Yahudi né riri imam-imam ta rpélóyé re kyaté-kyat ta rdéréré dodoto Farisi né re rpo si parenta récegé faje: iga pai ta nuné Yesusé I po géwgów pua le, mare nfabingo si bo rfané rgó I.