Zeezi bʋ́l zilé díí wɩ́ɛ́
6
1 «Ɩ́ pɔ́ rɩ́ɩ́wa sɩ́ wɩ́were á jamáŋ sɩ́ɛ́, a makɛ rɩ́ nɩɛ néíwa.
Rɩɩ́wa tʋ́ŋ ɛ́, ɩ́ wɩ túmé ka ɩ́ Ana Wɩɩsɛ ná há mɩŋ bána nyúú dɩhɩ̃́.
2 «Ɛ́ wɩ́ɛ́, rɩɩ nɛ́ pí óŋ pá nɛ́ŋ, ɩ sɩ́ dáwúre ŋmɔ́wʋ́ rɩ́ nɩɛ zɩŋ, anɛ nʋŋmɔ́ŋyɔ́ɔ́wa háá tʋŋ ɛ́ Zuwifiwa cémejɩɩsɛ* mɛ́ arɩ́ ŋmɛ́ŋsɛ nyunni, a makɛ rɩ́ nɩɛ bɩ́wɔ́ mɛ́.
Taŋá nɛ́ ŋ bʋl aá pɛ́ɩ́wa, ɓa túme wuu ní ɛ́.
3 Amá ɩ é, rɩɩ pí óŋ pá nɛ́ŋ, ɩ pɔ́ rɩ́ɩ́ naŋnɔ́ŋfɩɛmɔ má tɩɩ sɩ́ ɛ́ mɛ́ zɩ́mʋ́,
4 ká makɛ rʋ́ʋ́ a wɩ́féŋsí.
Ɩ Ana Wɩɩsɛ é háá ná wɩ́féŋse, ʋ sɩ́ túmí.
Zeezi kármɛ́ Wɩɩsɛ cʋɔlɛ́ wɩ́ɛ́
5 «Rɩɩ́wa nɩ́ɩ́ cʋɔlɛ Wɩɩsɛ, ɩ́ sɩ́ nʋŋmɔ́ŋyɔ́ɔ́wa nɛ́; ɓa có dahá cɩ́ ká cʋɔlɛ Wɩɩsɛ, Zuwifiwa cémejɩɩsɛ mɛ́, arɩ́ ŋmɛ́ŋcáksáwa mɛ́, a makɛ rɩ́ nɩɛ wuu nówó.
Taŋá nɛ́ ŋ bʋl aá pɛ́ɩ́wa, ɓa túme wuu ní ɛ́.
6 Amá ɩ é, rɩɩ nɩ́ɩ́ já rɩ́ɩ́ cʋɔlɛ Wɩɩsɛ, ɩ zʋ́ɩ́ dɩpɩ́nɛ, a kánɩ́ dánnʋɔ tɔ́, ká sʋ́lɩ́ Ana Wɩɩsɛ ná há mɩŋ dɩféŋsi; ɩ Ana é háá ná dɩféŋse má, ʋ sɩ́ túmí.
7 «Rɩɩ́wa nɩ́ɩ́ cʋɔlɛ Wɩɩsɛ, ɩ́ sɩ́ wɩ́kana césú anɛ nɩɛ ná há wɩ Wɩɩsɛ tɩŋ háá tʋŋ ɛ́.
Ɓaá bɩɩnɛ rɩ wɩ́kana ná cesé níí ɛɛ́ rɩ́ Wɩɩsɛ la sʋlɛ́.
8 Ɩ́ sɩ́wɔ́ nɛ́, bee wɩ́ɛ́ ɩ́ Ana Wɩɩsɛ ɩ́ɩ̃́wa wɩ́jaalɩ́ rɩɩ́wa ha wɩ sʋ́lɛ́ má tɩɩ.
9 «Ɛ́ wɩ́ɛ́, ɩ́ ná ɛ́ há mɔhɛ̃́ rɩ́ɩ́wa cʋɔlɛ Wɩɩsɛ; ɩ́ bʋlɛ́:
‹Á Ana Wɩɩsɛ há mɩŋ bána nyúú,
a rɩ́ nɩɛ zɩŋ rɩ́ɩ́ nɛ́ ká Wɩɩsɛ.
10 Lo ríí kuorí ko;
lo ríí cólle tʋŋ tíé nyúú,
anɛ ɛ́ ʋ háá tʋŋ bána nyúú.
11 Párá zaa nʋɔ ɓɩdííli.
12 Á há á wɩ́ɛ́ ná zɔ́kɩ́ mɛ́, hérá suúri,
anɩ́rá má háá hé nɩɛ ná há ɛ́ɛ́ zɔ́krá mɛ́ suúri ɛ́.
13 Sɩ́ ló ráá zʋ díŋe sɩɛrʋ,
amá lɩ́sɩ́rá Sɩtaanɛ* nɛ́sɛ mɛ́.
[Bee wɩ́ɛ́ ɩ nɛ́ tɛ kuorí,
dóé, arɩ́ píŋ a kaá mʋ́ wuu.
Amɩɩ*!]›
14 Rɩɩ́wa nɩ́ɩ́ héíwa náŋa wɩ́zɔkɛ́ suúri, ɩ́ Ana Wɩɩsɛ ná há mɩŋ bána nyúú má sɩ́ héíwa wɩ́zɔkɛ́ suúri.
15 Amá rɩɩ́wa nɛ́ wɩ́ɩ́wa náŋa wɩ́zɔkɛ́ suúrí hé, ɩ́ Ana Wɩɩsɛ má wɩ́ɩ́wa wɩ́zɔkɛ́ suúrí hé.
Zeezi kármɛ́ nʋɔ vɔwɛ́ wɩ́ɛ́
16 «Rɩɩ́wa vɔ́wɛ́ nʋɔ,* ɩ́ sɩ́ɩ́wa sɩ́ɛ́ káá zɔkɛ, anɛ nʋŋmɔ́ŋyɔ́ɔ́wa háá a ɛ́.
Ɓaá káŋwɔ́ sɩ́ɛ́ wuu bɩ́rsɛ, a makɛ rɩ́ nɩɛ zɩŋ rɩ́ ɓa vɔ́sɛ́ nʋʋsɛ.
Taŋá nɛ́ ŋ bʋl aá pɛ́ɩ́wa, ɓa túme wuu ní ɛ́.
17 Amá ɩ é, rɩɩ vɔ́wɩ́ nʋɔ, ɩ púŋsí sɩ́ɛ́, a cáásɩ́ nyúú wérí,
18 a makɛ rɩ́ nɩɛ sɩ́ zɩ́mʋ́ rɩ́ɩ́ vɔ́wɩ́ nʋɔ, amá ɩ Ana Wɩɩsɛ ná há mɩŋ dɩféŋsi aá ná wɩ́féŋse, ʋ sɩ́ túmí.
Ɩ́ ja ɓɩɛ bil Wɩɩsɛ rɩ́
19 «Ɩ́ sɩ́ ɓɩɛ jáá bil dúníé né mí rɛɛ́, rɩ́ mʋkra rɩ́ fɩɩlɔ́ zʋ rɩ́wɔ́ zɔkɛ, ɛ́ rá má rɩ́ gaara gíri boro ká ga.
20 Amá ɩ́ ja ɓɩɛ bil Wɩɩsɛ rɩ́, ráŋ ná mʋkra rɩ́ fɩɩlɔ́ há wʋ́ɔ́ wuó zɔkɛ, ká gaara má wɩ boro wuo gíri káá ga.
21 Bee wɩ́ɛ́ ɩ ɓɩɛ há mɩŋ ráŋ ná, ɩ sabɩɩna má mɩŋ ráŋ nɛ́.
Nɩbííno sɩ́ɛ́ nɛ́ kɔ́ʋ́ caanɔ́
22 «Sɩ́ɛ́ nɛ́ ká tɛŋ caanɔ́.
Rɩɩ sɩ́ɛ́ nɛ́ weré, ɩ tɛŋ wuu dé a pʋmmɔ nɛ́.
23 Amá rɩɩ sɩ́ɛ́ nɛ́ wɩ weri, ɩ tɛŋ wuu dé mɩŋ bíno mí ní.
Ɛ́ wɩ́ɛ́, rɩ pʋmmɔ ná há mɩ́nɩ́ mɛ́ nɛ́ bɩ́rmɛ́ bíno, ʋʋ́ dé cáásɩ́ a tim ní.
Wɩɩsɛ rɩ́ meéwí
24 «Nɛ́ŋ wuu wɩ nyúútɩ́náwa bɛllɛ mɛ́ wuo ɓarɛ aá tʋŋ.
Ʋ sɩ́ bɛ́rɛ nɔ́ŋɔ, ká cólli nɔ́ŋɔ; ʋ sɩ́ tʋŋ wérí pá nɔ́ŋɔ, ká lɔ́rɛ nɔ́ŋɔ.
Ɩ́ wɩ wuo ɓarɛ tʋŋ aá pá Wɩɩsɛ rɩ́ meéwí.
A Wɩɩsɛ yardá
25 «Ɛ́ nɛ́ tɛ ŋ bʋl aá pɛ́ɩ́wa, ɩ́ sɩ́ ló rí ɓɩdííli ná ɩ́ háá á rɩ́ɩ́wa dí hiẽsi wɩ́ɛ́ wɩ́wálmɩ́wa, a sɩ́ ló rɩ́ɩ́wa tɛŋ gɛnnɛ má wɩ́ɛ́ wɩ́wálmɩ́wa.
Hiẽsó wɩ́ɛ́ haakɛ ɓɩdííli.
Tɛŋ má wɩ́ɛ́ haakɛ gɛrɔ.
26 Ɩ́ bel diíwiisi háá fil bána rɩ́, ɓa wɩ óŋ wúú du, ɓa wɩ óŋ wúú kʋsɛ, ɓa sɩɛ́ báá wɩ óŋ wuu máá tʋɔlɛ vʋ́ʋ́ra mɛ́, ká ɩ́ Ana Wɩɩsɛ há mɩŋ bána nyúú dɩ́dɩ́ɛ́sɩ́wɔ́.
Ɩ́ sɩɛ́ wɩ diíwiisi kɛ naasɩ́ ɛrɛ́?
27 Ɩ́ sɩɛrʋ orí rí ha wálmʋ́ tɩɩ ɛ́, a tʋ́kʋ́ hiẽsó tápʋ́l balá má tɩɩ?
28 «Ká beé rí sɩɛ́ tɛ ɩ́ wɩ́wálmɩ́wa tɩɩ gɛrɔ wɩ́ɛ́?
Ɩ́ bel nyɔ́fɩɩla háá lɛ ɛ́ a puri; ɓa waá tʋŋ, ɓa wɩ pɛ́nɛ máá sɔ;
29 ŋ sɩɛ́ bʋ́lɔ́ aá pɛ́ɩ́wa, kuóro Salomoŋ* má tɩɩ rɩ́rʋ́ kuóɓɩɛ ná wuu, ʋ gɛrɔ wér wɩ nyɔ́fɩ́l wuu péré.
30 Rɩ Wɩɩsɛ nɛ́ sɩɛ́ ɔ́sɛ́ nyɔ́ɔ́ há mɩŋ gɩr mɛ́ nyɛ, ká nyɔ́ɔ́ wɩ gɩr mɩ́ɩ́ dáánɛ ká ɓaá nyɩkɛ, ɩ́ má rɩ́ nɛ́ sɩɛ́ báá rɩ́ Wɩɩsɛ sɩ́ ɛ́ á?
Ɩ́ wɩ nyɔ́ɔ́ kɛ?
Ɩ́ yardá múró.
31 Ɛ́ wɩ́ɛ́, ɩ́ sɩ́ɩ́wa tɩɩ wálmʋ́ rɩ́ɩ́ bʋlɛ́:
‹Áá ráá dí beé?
Áá ráá nyɔ beé?
Áá ráá su beé?›
32 Bee wɩ́ɛ́ nɩɛ ná há wɩ Wɩɩsɛ ɛ̃, ɓa nɩ́ɩ́ ja onni nyáŋ wuu.
Amá ɩ́ Ana Wɩɩsɛ há mɩŋ bána nyúú, ʋ ɩ́ɔ̃́ rɩ́ɩ́waá jɔ́wɔ́ rɛ́.
33 Ɛ́ wɩ́ɛ́, ɩ́ cúŋ Wɩɩsɛ kuótɔ́ɔ́ ná arɩ́ Wɩɩsɛ tékétéké jɛɛ mɛ́ nɛ́ kɛ́rɛ́, ká onni ná ɩ́ háá jɛɛ́, Wɩɩsɛ sɩ́ pɛ́ɩ́wa.
34 Ɩ́ sɩ́ ló rí cíé wɩ́ɛ́ wɩ́wálmɩ́wa, bee wɩ́ɛ́ cíé bɩɩná lɛ cíé tɩɩ nɛ́.
Kál wuu má rɩ́rʋ́ wɩɩla mʋɔsɔ nɛ́.