Aiman Aríg-inném Luyisubinam
( Moti 21.33-46; Luk 20.9-19)
12
Odo Jisubí Jiudi yelam mirokídíːdém luyisunamno lubito. “Tani:koné angur-aríkko ito odokké bí édém bareyém pedyetto, alang mannenapé arungko munto odokké kangapko oudné okumko molíkto. Odokké bí angur-arígdém aríg-iné taniːakelo bondokpé bigeːla moːténgkoloːpé gíkang. 2 Aːyé pírdído bí bík paːpénam aːyém pírdokupé, bí pagboko aríg-inékídí:do:pé mélíkto. 3 Émpige:la bulu bím sogapto odokké dínggeːla bím alag angara:pé mélíktoku. 4 Bí lékoda pagbo aːko bulukkolo:pé mélíkto; bulu bím mittugdok dí:joggeːla anyisumoto. 5 Bí odosin akoda mélíkto, bulu bím mokepakto. Odokké édémíːpé bulu bojéru:ngkoném moketo, akkem díːto, akkem moketo. 6 Bíkké mélíkpénam akongko dungngaboi, édé bík aíké méːbomsunam aoːdé. Appíngké léddarpé bí bík aoːdém bulukkoloːpé mélíkto. Bí luto, 'Bulu ngok aoːmé ménggésuyé.' 7 Émpige:la aríg-inékídí:dé akoné akoném luposuto, 'Sé:mín yampoké aríg-ruːtumdén; kajé bím mokelai, odo séː aríksé ngolukképé iyé.' 8 Édémpila bulu bím sogabgeːla mokepakto, odokké bulu simaːdém angur-baːriːdok ruːyidoːpé gélenníkto.9 Angur-baːriːdok ru:tumdé odo okkarém iyen? Bí gígeːla aríg-inékídí:dém mokeyé odokké angur-baːriːdém akoném bipagyé. 10 Nolu séː Ruːnék-gomuksém pokíma:neiː
“Okum-monékídí:dok sappagnam ílíngardé
tígodlíkpoːnam ílíːpé ikang;a
11 Édém Ru:tumbí itag,
odokké ngoluk kangkolo édé kangaksunam agerai?'”
12 Odo bulu bím sogabnan lambéko mago:to kapilaːné bí buluk kekonpé luyisunamdém lutag émnamdém bulu kinto. Émpigeːla bulu taniːkídíːdém pésokang; édémpila bulu bím mépagla odokké gípakkangku.
Migomém Urnam-Murkong Binam Tayéːlo Taunam
(Moti 22.15-22; Luk 20.20-26)
13 Odok lédupé bulu Parosi:ékkémnaː Migom Erotkolo gímínné tani:ékkém Jisukodoːpé bík agom luddom lumurdoːém sogabdopé mélíkto. 14 Bulu bíkkodoːpé gíla luto, “Luyír-abu, ngolu kindag no aroné taniːko, amme okko émna ménggom édé nom méːdírmomang, kapéné no séːkomsin kéyamang, émpige:la arodok lédílo lékodopé Ru:néké lambédém luyírbidag. Odokké Ruman Migom Kaisarmé urnam-murkongém bipaːdoyé bipaːmaːyé?
15 Ngolu murkongém dorpéi dorgeman?" Émpigeːla buluk séudém kinna bí bulum luto, "Nolu kapila ngom anka:dun? Ngokkoso:pé anírb murkongko bomangkíto, ngo édém kangkísong."
16 Bulu anírko bomado, odokké bí bulum tauto, "So sék moimangémnaː abígém arríktang?”
Bulu bím lulatsuto, "Kaisarké."
17 Odo Jisubí bulum luto, "Okko Kaisarkéji Kaisarmé bilang, odokké okko Ruːnékéji Ruːném bilang."
Bulu bík lunamdém tadla tadngaksukang.
Sikolokké Lékod-Turkunam Tayéːlo Taunam
(Moti 22.23-33; Luk 20.27-40)
18 Odok lédupé Sodduki ékké, sé:kobulu lékod-turkunam kamang émna luyírdagji; bíkkodoːpé gígeːla tauto, 19 “Luyír-abu, Musiːbí ngolukképé adbila léːbitag, taniːkolok bíroko ommangé kamaːpé yamnédém sinomílo, odo tani:dé néːdém yamnépé la:paru:yé, odokké bík bírodokképé ommangém obipaːyé.c 20 Bírrang kínítko dungngai, obopoːlumdé yamnéko la:to, émpigeːla bí ommang kamaːpé sikang. 21 Ríaːdé tumboːdém midaːmoto, émpigeːla bíːsin ommang kamaːpé sikang. Édémíːpé bík lédukédéːsin sikang. 22 Édémpé ako-akopé kíníddokkéi ommang aːkosin kamaːpé sikang. Appíngké lédupé, né:dé:sin sikang. 23 Suːpag lékod-turdokudodo bí sék yamnépé iyekun? Kapéné kíníddéi bím yamnépé langka."
24 Jisubí bulum luto, "Nolu éddík méːmursuladunǃ Odokké nolu kindang, kapila méːmursuladung? Édé kapilaːné nolu Ru:nék-gomugémna bík tornamdém kinmang. 25 Édílo sinné turyékuji, bulu midaːmokuma:yé, odokké amiloːsin bimaːyé; bulu tayéng-amoːtok tayéng-yaːmé kísaːyé. 26 Su:pag sinélok turkunamdém-Musi:ké potindo nolu pobeksukíma:nei, dorra-duné míːméné-amíːdok agomdém? Odo sémpé attag, Ru:nébí Musiːmé luto, “Ngo Abraamké, Isakké, odokké Jakupké Ru:nébí.d 27 Bí sinélok Ru:nébíːmang, émpige:la turné:lok Ru:né. Édémpila nolu kínggípé méːmursula dung.”
Bottaryan Lulígnam
(Moti 22.34-40; Luk 10.25-28)
28 Luro luyírnékídí:dok aːko gíla buluk lumínsunamdém tatto. Jisubí kaboruːdopé bulum lulatsukunamdém kaːla bí bím tauto, "Lulígnamkídíːdok appíːdok, laggaryaːnamdé okodén?"
29 Jisubí lulatsuto, “Laggaryaːnamdé sidé, " Israel taniːkídínga, tattok, ngoluk Ru:tum Ruːnébí, ngoluk Ru:tumbí atérongko.e 30 Nolu Ruːné Ruːtummé noluk appíng asinki, noluk appíng iji-yaloki, noluk appíng méːlotki odokké noluk appíng tornamki aipé-méːlang. 31 Odok lédukédé sidéː 'Nolu kumrí-doːrém noluk aíːarkémpé aipé-méːlang. Sémbulumyang bottéyaːné lulígnammé okkosin kamang."f
32 Taniːdé lulatsuto, “Luyír-abu no kabodop lutoda, nok lunamdé arro, Ruːnébí atérongko, bík ruːyipé okolosin Ruːné kamang. 33 Ruːnémé noluk appíng asinki, noluk appíng méːlotki odokké noluk appíng tornamki aipé-méːnam odokké noluk kumrí-doːrém aíkémpé aipé-méːnamdé romnígnamdémna palígnamdéyang bojéyaːpé lagiyaːnamé.g
34 Édílo Jisubí bím méːjoːpé lulatsukunamdém ka:toji, odo bí bím luto, “No Ru:néké migomdokodokké mo:té:ma.”
Odokké odok lédupé séːkosin bím oːkaiko taupé émna angé katomang.
Kiristobí Sék Aoːon?
(Moti 22.41-46; Luk 20.41-44)
35 Édílo Jisubí kumli:do luyírra dungngan, odo bí luto, “Kiristobí Debitké aoːo émna kapé luro luyírnékídí:dé lulangkan? 36 Angunné Yaloké ésarki Debidbí aí luka,
'Ruːné Jiuabí ngok Ruːtummé luto,
Ngok lagbíkpé tetto,
édíloːpé nok miruém ngo nok alé kéígbo duːmomaːyéji.'h
37 Debidbí aíé bím 'ngok Ru:tum' émna luka, émpém kapé Kiristobí bík aoːpé ilayén?"
Luro Luyírnékídí:dok Kekonpé Jisuk Lupang
(Moti 23:1-36; Luk 20:45-47)
Bottén kéréngkopé taniyé Jisuk lunamdém mé:yumsula tatto. 38 Bík luyírnamdo bí luto, “Luro luyírnékídí:dém totsulang, séːkobulu bíkéléːdopé gégela gímannídag odokké réko-kokolo kumríksunamém, 39 odokké murong-okumkídí:do aiyangarné tetkom, gíːdíːlo ménggésunam taniːlok tetkom méːbodagji. 40 Séːkobulu tumbo-né:ngkídíːdok okumém rotkudbidagji odokké séumola arai-araiːpé kumdagji. Bulu bottéyaːpé mokemoramém paːyé."
Tumbo-né:dok Séur Binam
41 Jisubí kumli:dok murkong-kumsung kekondo tetto, odokké taniːkídíːdok odok lígnam buluk séurkídíːdém kaːla duːto. Bojéko mirémné taniyé bojé-bojéko séurém líkto. 42 Odokké opanné tumbo-néːngko gía:la arré kasogamné ajjiné tam anír pirnyiko líkto, okodé ekona kíramko idagai. 43 Jisubí luyírsunékídíːdém bíkkodoːpé goggeːla luto, "Ngo nolum arodém lubidung, murkong-kumsudok lígnékídíːdok araːdo édé tumbo-néːdé appíngkémyang bojéyangko lígyaːto. 44 Kapéné bulu buluk bojéko kakodok bitag, émpigeːla bí bík opanpankurakkodok appíngém bito, bík turnapénanédémsin bitag.”