Nyɔnu ɖɛhwlɛn gɔalɔ ná Jesu
8
1 Enɛ́godo, Jesu gbɔn otoxo kpó gletoxo e kpó mɛ mɔ nɔ lá Axɔ́lúɖu Mawu tɔn sín owɛnjɔwǔn, mɛɖóhlan wyawe e mɔ nɔ xódǐ i. 2 Kínɖékpolɔ́ nyɔnu ɖɛhwlɛn ɖée mɛ Jesu nya gbigbɔ mawé e sɔ́n kpó ɖée é gbɔ-awutu ná e kpó gɔ xodǐ i ló nɛ. Nyɔnu lɔ́ e sín nyíkɔ wé: Mali ɖée ye ylɔ́ jǎn Mali Magidala toxomɛnu, omɛ ɖée mɛ Jesu nya gbigbɔ mawé cyanwe sɔ́n, 3 Jani, osi Cuza tɔn, Cuza ɖée nyi nukúnkpénúgotɔ́ Eloɖu Antipasi tɔn, Suzana, kpó nyɔnu susu ɖevo e kpó ɖée nɔ yí adɔkun yetɔn e do nɔ gɔ̌alɔ ná Jesu kpó núkplɔ́ntɔ́ étɔn e kpó.Jesu doló jinɔkúndǒtɔ́ ɖe tɔn
(Matye 13.1-9/ Maaki 4.1-9)
4 Omɛ e tɔnsɔ́n otoxo ɖékpe-ɖékpe mɛ mɔ nɔ wá Jesu de. Kín omɛ susu do kpli, Jesu doló éxe ná ye fáan: 5 «Onúdǒtɔ́ ɖe tɔn nádo do jinɔkún étɔn. Kín é do nɔ donú, jinɔkún ɖɛhwlɛn flɛ jɛ alixotó; gbɛtɔ́ e gbɔn ye ji, oxɛ e mɔ cyan ye ɖu kpó. 6 Jinɔkún adaɖɛhwlɛn flɛ jɛ oséyígbaji; kín ye do wu kpó godo, ye xu ná ye ma mɔ osin wútu. 7 Jinɔkún ɖevo e flɛ jɛ owun e sín cincín, owun kpó ye kpó mɔ wu dǒ kpɔ́ jǎn owun lɔ́ e mɔ fyɔn ye hu. 8 Amɔ̌ jinɔkún ɖevo e flɛ jɛ ayígba jɔwun ji, yě wu jǎn ɖékpe-ɖékpe jinɔkún lɔ́ e tɔn mɔ na sínsɛ́n kanwekoó (100) kanwekoó (100).» Kín Jesu do jan ítɔ́ kpó godo, é do-axó fáan: «Omɛ ɖée ɖo otó nádo senú, ní se!»
Amúwútu Jesu dǒ dǒló dǒ lɔ́xó?
(Matye 13.10-17/ Maaki 4.10-12)
9 Núkplɔ́ntɔ́ Jesu tɔn e kansí i fáan amú wá takúnɖená oló énɛ́ tɔn? 10 É gblɔn ná ye fáan: «Byɛ, mi mɔ jɔmyɔ yi, nádo mɔdona núdǎbla Axɔ́lúɖu Mawu tɔn e, amɔ̌ omɛ ɖée kpo e oló mɛ ye sé gbɔ̌n. Énɛ́,
ye ná ló mimɔ kɔn ɖi omɛ ɖée ma mɔ,
mɔ́ se gbɛ̌ ye ma ná mɔnukúnnújɛ é mɛ.»
Jesu na takúnɖená oló jinɔkúndǒtɔ́ tɔn
(Matye 13.18-23/ Maaki 4.13-20)
11 Jesu lɔ ná núkplɔ́ntɔ́ étɔn e fáan: «Takúnɖená oló lɔ́ tɔn wé: jinɔkún lɔ́ e, Oxó Mawu tɔn nɛ. 12 Jinɔkún ɖée flɛ jɛ alixotó e wá omɛ ɖée sé oxó lɔ́, jǎn lɛ́gba mɔ́ wá ɖé oxó lɔ́ sɔ́n ayixa yetɔn mɛ, ye ní gba wa yíse mɔ mɔ hwlɛngǎn. 13 Jinɔkún ɖée flɛ jɛ oséyígbaji e bayí ye omɛ ɖée sé oxó lɔ́ mɔ́ yí i kpódǒ ayájijɛ kpó; amɔ̌ oxó lɔ́ ma ɖó aɖɔ ló ye mɛ, jǎn ye mɔ́ yíse ná ojlɛ̌ vǔɖe, mɔ́ wá gbɛ̌kɔ yíse yetɔn go ló xwlékpɔ́n hwenu. 14 Jinɔkún ɖée flɛ jɛ owun cincín e wá ye omɛ ɖée sé oxó lɔ́ e jǎn lo gbějízɔnlin yetɔn e mɛ, lɛnkpɔ́n e, adɔkun e kpódǒ vivi gbɛmɛ tɔn e kpó fyɔ́n oxó lɔ́ hǔ ló yemɛ gbɛ̌ sínsɛ́n étɔn e ma hwɛn nyá tu. 15 Jinɔkún ɖée flɛ jɛ ayígba jɔwun ji e wá ye omɛ ɖée sé oxó lɔ́ mɔ́ yí i hɛ̌n dǒ ayixa jɔwǔn kpó ayixa jǐjlɔ́ kpó mɛ jǎn é mɔ́ ná sínsɛ́n ló vǐvɛ́núdǐdó yetɔn mɛ.»
Jesu yi myɔ́gbǎn do doló
16 «Omɛ ɖé ma tá myɔ́gbǎn nádo cyɔn onú do kayí nádo zǐ i do lii glɔ gba, amɔ̌ ye zǐ i do onúji aga ná omɛ ɖée nɔ byɔ́ osínmɛ e ní do mɔ hǐnhɔ́n. 17 Ná onú títɛkpóe ɖée ló núglɔɔ ná wa jɛ̌ gbawungba, onú títɛkpóe ɖée ló zinvlumɛ ná nyi domɔná mɔ́ wa jɛ̌ hǐnhɔ́n nugbɛn. 18 Enɛ́wútu mi nɔ cɔ miɖé do kín mi nɔ ɖótó onú e gbɔ̌n go. Ɖó omɛ ɖée ɖo onú, ye ná gɔ ní i dogɔ. Amɔ̌ omɛ ɖée ma ɖo onú ɖe, ye ná gɔ yi vǔɖe ɖée é lɛn fáan yelɔ́ ɖo sɔn é si.»
Amɛ́ e wá hɛ̌nnumɛ Jesu tɔn núgbǒ?
(Matye 12.46-50/ Maaki 3.31-35)
19 Onɔ Jesu tɔn kpó nɔyí xlunhwǎn étɔn e kpó wa kpɔ́n ɛ, amɔ̌ ye ma singan nya é de, ná agundo wútu. 20 Yě nya lɔ ná Jesu fáan: «Onɔ tɛ kpó tɛ nɔyí e kpó ló hɔnto mɔ nɔ dǐn ná mɔ ɛ.» 21 Amɔ̌ Jesu gblɔn ná ye fáan: «Onɔ tɔ kpó nɔyí tɔ e kpó wá omɛ ɖée sé oxó Mawu tɔn mɔ gɔ̌ yí i zǎn e.»
Jesu ɖoalɔte ná oyújɛhɔn
(Matye 8.23-27/ Maaki 4.35-41)
22 É jɛ gbeɖékpo, Jesu mɔ byɔ tɔjihǔn ɖe mɛ kpó núkplɔ́ntɔ́ étɔn e kpó. É lɔ ná ye fáan: «Mi gbɔ mí ní nya agě awetɔ́ otɔ lɔ́ tɔn ji!» Ye mɔ gɔ ɖedo. 23 Kín ye do nɔ sɔ́n ló otɔ lɔ́ ji, Jesu wle amlɔ. Jɛhɔn ɖaxó ɖe mɔ cɛ nyinyi, osin mɔ nɔ byɔ́ tɔjihǔn lɔ́ mɛ, é mɔ cɛ gǐgɔ́, ye mɔ́ ló owu okú tɔn mɛ. 24 Núkplɔ́ntɔ́ e dɔn sɛkpɔ Jesu, yě fɔ́n ɛ mɔ lɔ ní i fáan: «Ogǎn, Ogǎn! Mí ló tɔkú ná kú kɔn!» Jesu fɔn mɔ ɖegbedǒ jɛhɔn kpó agbohwɛn e kpó vǐvɛ́vǐvɛ́, jǎn ye mɔ́ xwɛ, oxí títɛkpóe mɔ ló tóó. 25 Enɛ́godo, Jesu kanse núkplɔ́ntɔ́ e fáan: «Xɛ́ yíse mitɔn le?» Obú jɛ ye ji, avo mɔ gɔ vo ye. Ye mɔ nɔ kánsé yenɔzo fáan: «Dǎwe alɔkpa ɖemú wá éxe? É mɔ́ ɖégbedǒ jɛhɔn kpó osin kpó, ye mɔ́ sétónú ní i?»
Jesu gbɔ-awutu ná dǎwe gbigbɔ mawénɔ ɖé
(Matye 8.28-34/ Maaki 5.1-20)
26 Jesu kpó núkplɔ́ntɔ́ étɔn e kpó jlɛhǔn dǒ Jelazanu e sín agbegbe ji. Agbegbe énɛ́ kpannukɔn Galile. 27 Kín Jesu do jɛte sɔ́n tɔjihǔn lɔ́ mɛ, dǎwe toxo lɔ́ mɛnu ɖée gbigbɔ mawé susu nɔ dǒnyákɔná ɖe wa nukɔn étɔn. Awu ko jɛ agbasa go ní i tíi, azǎn ko dɛn gbɛ̌ é ma gɔ̌ nɔ́ osín ɖe mɛ afido oyɔdo e gblamɛ. 28 Kín é do mɔ Jesu, é jɛkoli dǒ afɔkɔ ní i mɔ do-axó ogbe lélé fáan: «Jesu Ovǐ Mawu Ajalɔ́nnɔ tɔn, amú é kɔn nyɔ kpó ayɔ kpó dǒ kpɔ́? Un vɛ ɛ, gɔ donyákɔ na o le!»
29 Dǎwe lɔ́ jan ítɔ́ ɖó Jesu ɖegbedǒ gbigbɔ mawé lɔ́ fáan ní tɔnsɔ́n é mɛ. Ná jɔ susu yi gbigbɔ mawé lɔ́ ko wli i, ye mɔ́ dǒ gɛdɛ kpó ogan kpó afɔ kpó alɔ kpó ní i, ní do nɔ xíɖékpo; amɔ̌ dǎwe lɔ́ gbǎgan jǎn gbigbɔ mawé mɔ́ dɔn ɛ nyá gblǒlo mɛ. 30 Jesu kansí i fáan: «Namú o nyí?» É gblɔn ní i fáan: «Ahwankpá yi é wa tɔ nyíkɔ.» É gblɔn jan ítɔ́ ɖó gbigbɔ mawé susu byɔ éyɔ mɛ wútu. 31 Gbigbɔ mawé lɔ́ e nɔ vɛ̌ Jesu fáan ní gɔ nya ye hlan odogbǒ awúfyɛsa tɔn mɛ le.
32 Ohangun ɖaxó ɖe ló xínɛ́ ló osóji mɔ nɔ dǐn nuɖuɖu. Gbigbɔ mawé lɔ́ e vɛ Jesu fáan ní nagbe ye ná ye ní do byɔ ohan lɔ́ e mɛ. É mɔ gɔ nagbe ye. 33 Gbigbɔ mawé lɔ́ e tɔnsɔ́n dǎwe lɔ́ mɛ mɔ nya byɔ ohan e mɛ, ohangun lɔ́ kpéte mɔ xozǐn sɔ́n osóji aga jɛ otɔmɛ mɔ ku tɔkú.
34 Kín ohannyìtɔ́ e do mɔ onú ɖée jɔ lɔ́, ye hɔn mɔ nya la onújijɔ lɔ́ kpe gbɔn otoxo lɔ́ mɛ kpó gletoxo e kpó mɛ. 35 Omɛ e wa nádo kpɔn onú ɖée jɔ lɔ́. Kín ye do wa Jesu de, ye mɔ dǎwe ɖée mɛ gbigbɔ mawé e tɔnsɔ́n lɔ́ ló awánsínsín ló afɔ Jesu tɔn kɛ́. É do avɔn, ayixa étɔn sɔgbe, obú mɔ jɛ omɛ lɔ́ e ji. 36 Ye omɛ ɖée mɔ onújijɔ lɔ́ e la ná omɛ ɖée wa e kín gbigbɔmawénɔ lɔ́ mɔ kpɔ́ngbɔ gbɔn. 37 Omɛ ɖée ló agbegbe Jelaza tɔn mɛ títɛkpóe vɛ Jesu fáan ní tɔnsɔn agbegbe yetɔn ji. Ná obú ɖaxó ɖe jɛ ye ji wútu. Jesu byɔ tɔjihǔn mɛ mɔ sɔn. 38 Amɔ̌, hwɛ̌kpó Jesu nádo sɔn, dǎwe ɖée mɛ gbigbɔ mawé tɔnsɔ́n lɔ́ vɛ ɛ nádo xodǐ i. Amɔ̌ Jesu lɛkɔ ní i mɔ lɔ ní i fáan: 39 «Lɛkɔnya osín tɛ mɛ mɔ lɔ onú ɖée Mawu wa nɛ títɛkpóe!» Dǎwe lɔ́ sɔn mɔ la onú ɖée Jesu wa ní i títɛkpóe gbɔn otoxo lɔ́ kpéte mɛ.
Jesu gbɔ-awutu ná náwe ɖé mɔ gɔ fɔn ovǐ nyɔsi ɖé gɔwa ogbɛ
(Matye 9.18-26/ Maaki 5.21-43)
40 Kín Jesu do lɛkɔ, agun lɔ́ kɛ-alɔyí i ná ye omɛ kpó ko nɔ nɔ́tekpɔ́n ɛ ɖá. 41 Sáa énɛ́ mɛ, dǎwe ɖée ye ylɔ́ jǎn Jayilusi wa, ogǎn kpíkplítɛn Juu e tɔn ɖé yi é wá éyɔ. É jɛkoli dǒ afɔkɔ ná Jesu mɔ nɔ vɛ ɛ fáan ní wa osín yelɔ́ tɔn mɛ. 42 Ná é ɖo ovǐ nyɔsi kúnɖékpo gě, ɖée ɖo oxwe wyawe wunkɔ, mɔ́ ló okúdonu. Kín Jesu do fɛwungɔ osín lɔ́ mɛ, gbɛtɔ́ e su lɛdǐ i mɔ nɔ fyɔ́n ɛ. 43 Náwe awutunɔ ɖé gǎ ló xínɛ́ ɖée nɔ ɖíhun sɔ́n oxwe wyawe wé gbɔ̌n. É zan onú ɖée é ɖo títɛkpóe na awutugbɔnamɛtɔ́ e, gbɛ̌ ɖékpékpé yetɔn ma singan mɔ gbɔ-awutu ní i. 44 É gbɔn godo mɔ ɖoalɔ otó ná awugbǒ Jesu tɔn. Afɔɖékpolɔ́ji, ohun ɖée é nɔ ɖí lɔ́ mɔ ɖoalɔte. 45 Jesu kanse fáan: «Amɛ́ yi é ɖoalɔ tɔ go?» Ye omɛ kpó gbɛ jǎn Pyɛɛ mɔ lɔ fáan: «Ogǎn, omɛ ɖée lɛde e yi é nɔ fyɔ́n ɛ.»
46 Amɔ̌, Jesu gblɔn fáan: «Omɛ ɖé ɖoalɔ tɔ go, ná un mɔ fáan xúhlɔ̌n ɖe tɔnsɔ́n nyɔ mɛ.»
47 Kín náwe lɔ́ do mɔ fáan yelɔ́ ma gɔ singǎn ze yelɔ́ ɖé bɛ ba wɛ́, é wa kpó sisɔ́sisɔ́ kpó mɔ jɛkoli dǒ afɔkɔ Jesu tɔn mɔ nɔ lɔ́ ló otogun lɔ́ kpéte nukɔn onú ɖée wútu é do ɖoalɔ Jesu go, kpó kín é mɔ kpɔ́ngbɔ yi ló ojlɛ̌ ɖékpo lɔ́ mɛ ɖó. 48 Jesu gblɔn ní i fáan: «Náwe, tɛ yíse hwlɛn ɛ gan. Nya lo jijɔxo mɛ!»
49 Oxó lɔ́ lɔ kɔn Jesu le jǎn omɛ ɖé mɔ wa sɔ́n osín Jayilusi ogǎn kpíkplítɛn Juu e tɔn tɔn mɛ mɔ lɔ ná Jayilusi fáan: «Ovǐ nyɔsi tɛ ko ku, gɔ dotuklá mɛkplɔ́ntɔ́ ba le!» 50 Amɔ̌ kín Jesu do se oxó lɔ́, é lɔ ná Jayilusi fáan: «Gɔ ɖíbú le! Gbɛ ɖo yíse kpowun, ovǐ nyɔsi tɛ mɔ́ jɛ gǎngán!»
51 Kín Jesu do jɛ osín lɔ́ mɛ, é ma ɖikee ná omɛ ɖékpékpé ní byɔ oxɔ lɔ́ mɛ kpí i kpó zɛ Pyɛɛ, Jaan, Jaki, ovǐtɔ́ lɔ́ kpó ovǐnɔ lɔ́ kpó go. 52 Ye omɛ kpó nɔ vǐ-avǐ mɔ nɔ wálɛ́blánú ná ovǐ lɔ́ tɔn wútu. Amɔ̌ Jesu lɔ hlan ye fáan: «Mi gɔ vi-avǐ le! É ma ku kɔn, amlɔ é nɔ dɔ̌.»
53 Omɛ e nɔ vlɛ Jesu kó, ná ye nyɔ́ fáan ovǐ nyɔsi lɔ́ ko ku. 54 Amɔ̌ Jesu hɛn alɔ go ná ovǐ lɔ́, mɔ do-axó ylɔ́ ɛ fáan: «Ahwlivǔ, fɔn!»