Matius 18

Iga bo tpélóy po kyat ta rdéréré Jou né, mare tfamya wloré né

(Mrk. 9:33-37; Luk. 9:46-48)

Po waktu ta néi, Yesusé ni motemote nesté rfano I bóngo rutné, “Guru, iga Jou Lahatala nkawasa dolo Kolano I, pai ta lébé npélóy po farimé ta tdéréré I né?”

2 Tabóngo Yesusé nkakém yomya myaku isó lima se nfawoslé i po riri fapéluné né. 3 Bóngo nécegé si faje, “Ffatélolmo mew fafié ta Ya bo kécegé nte. Iga fngali mewé bo ffamya wlomi né dolo yomya nje pa, bisa fdadi Jou Lahatala ni kyat ta bo nkawasa dolo Kolano po nimi hidupé wlólo pa. 4 Mayta kyat pai ta nfamya wlo dolo yomya nje, i ta njéi ta nase lebe npélóy po farimé kyat ta Jou Lahatala nkawasa dolo Kolano po riri hidupé wlólo né. 5 Re kyat pai ta ndéréré Ya se néngóto kyat ta wlori mya dolo yomya myaku njé, sababta kyat ta néi rdéréré Ya, necé tadolo ntarima Ya nóté. 6 Yesusé nécegé nóté, “Iga reni kyat ta nuté kyat ta wlori mya nesté po ta sólé lo, ta fié né fasókté keé lóy ta pélóy fapusó po koko lo né bo rfadiré keé i po wolét fapéluno.”

Tpe it fafié bo ma tpe sélsól na!

(Mrk. 9:42-48)

7 “Sené mewé, kyaté-kyat ta po dunia wlólo nte, sababta reni yéfén félé ta nuté kyat po ta sólé lo sogado rdélé Jou Lahatala pana. Mayta fajé óro. Yéfén ta né mare reni, mayta ta délé sen i, kyat ta nuté keé kyat iglé po ta sólé lo né. 8 Se iga faomi pari sóomi né npe sélsól sogado fdélé Jou Lahatala pa na, ta fié fawetésé bo fwóté keé óro. Bo masike fsung po soroga wlólo ga faomi pari sóomi be féspalé le, dari pada faomi re sóomi né ntótémi mayta rwóté keé mew némin po naraka ta ni luténé njé nbablobé se nanén nmót pa njé ni wlólo né. 9 Fajé nóté re mtómi né. Iga féspalé né npe sélsólé se sogado fdélé Jou Lahatala pa na, faglété bo fwóté keé óro. Sababta lebe fié iga fsung po soroga wlólo ga mtómi be féspalé né, daripada mtómi abén luwé né ntotém i ga rwóté keé mew po naraka njé ni wlólo né.”

Adeade domba ta némyangésé

10 “Yesusé nécegé nóté, fatélolmo mew fafié, ma facogoma mewé ro na, se kyat ta wlori mya dolo yomya né ga, fécegé cogo re riri ngale gélesó pa. Sababta, kyat ta nesté si Jou Lahatala ni nénan ta rérakén I po soroga wlólo né ta rfaménawé si. 11 [Ta mulo ktebé yama nte, bo kéyówé kyat ta re róri sélsól félé né bo kfasalamaté keé si.]

12 Yesusé nécegé nóté, “Coba fanuta fafié su, adeade nje ni glio nte. Reni kyat isó ni domba né witéncó, nópé ga isó némyangés i. Pocé kyaté njé nase bo npe fanfawa? Nejé nase nfatolén keé domba yófépopét re sépopété nesté po métété mdilo su ga nfané néyówé isó ta némyangésé njé to? 13 Pocé iga re nduk i, nase ta délé séngséngé bóto i. Ni séngséngé po ni domba ta njé i né nliwé keé ni séngséngé po ni domba yófépopét re sépopét ta rémyangés pa nesté. 14 Fajé nóté re nimi Moke Jou Lahatala ta I po soroga wlólo njé, I ta délé wlo pa bo kyat ta wlori mya né, masike isó le ma rdéréré riri yéfén ta sólé né.”

Kyaté kyat ta rfakotale né mare rfaifio si nmulé.

15 “Se Yesusé nécegé nóté, “Iga nimi dél faisó npe sélsól po mew ni, mare mewé ro ta fano i fafié, bo mew dórén luwé ta fébingo i nó sélsólé né bo nuné. Pocé i ga mngaku nó sélsólé né, necé mewé re félé é i nmulé po ta fié lo. 16 Mayta iga wlo pa bo nmangaku nó sélsólé né, futé nimi dél faisó pari séluwé bo mew re si nfanó i nóté. Mewé fpe fajé né sababta re rlefo po Jou ni Buké wlólo né ni glio faje, ‘Iga reni kyat ta rpéténé mewé fpe sélsólé, mare reni kyat fa séluw pari sételé ta rémnaw re runé ta fatuwé kyat ta njé i ncólé.’ 17 Mayta iga nlongé mew pa nóté, ffawómo keé nó sélsólé né po nimi jemaaté lo. Iga po jemaaté lo ma nlongé pa nóté, wóré i, sababta nejé ta dolo kyat ta rfayal Jou Lahatala pa né. Pari, dolo kyat ta rénfalutno pajaké se rfalélólé be kyaté né.

18 Fatélolmo mew fafié é, sói ta Jou Lahatala npo fié pa po dunia nje ni wlólo né, necé ma Jou Lahatala nase npo fié pa, re sói ta fpo fié po dunia njé ni wlólo né, necé ma Jou Lahatala nase npo fié nóté.

19 Ya kécego mewé nóté, iga po dunia njé ni wlólo ga, reni kyat séluw ta mew re si ga wlori be pusó rméitén re Jou Lahatala bo réror sói le, Ya nik Moke Jou Lahatala ta I po soroga wlólo njé nase npo si sói ta réroré né. 20 Sababta iga reni kyat faséluw pari sételé le rfajólo si sababta rdéréré be maduga Ya le, necé Ya ma Ya I pocé po riri fapéluné né.”

Masike kyaté rcól po it ni fanuén fis néli, mare rir fié si le

21 Rewóré ta néi, Petrusé nfano Yesusé se se nutné I, “Guru, iga nik dél faisó ncól po ya ni, bo kfaifio kdé i né sogado fanuén fisé? Sogado nuén fit ó?”

22 Bóngo Yesusé ncónglo, “Tisé! Ya kécego awé, awé, mare mfaifio mdé i né fanuén fité le pa, mayta fanuén yóféfit nuénfité.”

23 Awé mare mpe fajé, Sababta Jou Lahatala nkawasa dolo Kolano I po ni kyaté-kyat ta rdéréré I né, tadolo adeade isó nje: reni kolano isó ta bo nfalutno utén po ni kyaté-kyat yabé ta rpe utén po i ni né. 24 Po waktu ta kolano nje nfaluténé né, reni kyat yabé isó njé rut i se rfatabono i re kolano njé. Kyat ta njé i nó utén pipis guraci tas calén yófésó. 25 Mayta néfené npólés pa. Se kolano njé nané rwagé keé kyat yabé njé i ré ni pégelé re ntu né, bóngo nó sói le ta pocé né bo ni mulo né rpólso nó uténé né.

26 Kyaté njé nlongé ta néi, tabóngo nétig nópé se ncuba kolano njé, bóngo néceg faje, ‘Jou kolano, bo masié ya né, kéroré bo lawlów su. Nak uténé né nase kpólésé le.’ 27 Pocé bóngo kolano njé nlongé ta néceg fajé né nmasié i se nécegé i faje, ‘Wóré, pana fajé ma mpólésé le na nam uténé né.’

28 Mayta po waktu ta kyaté njé ncópén nétó né, ndipéné ni dél isó ta si dórén luwé rpe yabé né. Ni délé njé renó utén po i ni pipis guraci witéncó, necé maduga cuci le, iga tfatailo dolo nó utén po kolano njé ni né. Mayta nékbi keé ni délé njé ga nagotél i bóngo nécegé i faje, ‘Ee, famlale mpólésé óro nam uténé po yani né!’

29 Ni délé njé nlongé ta néceg fajé né, tabóngo nétig nópé se ncuba i bóngo néceg faje, ‘É, téno, bo masié ya né kéroré bo léwlów su. Nak uténé né nase kpólésé le!’

30 Mayta kyaté njé ta délé wlo pa, se nkélaké keé ni délé njé se nfasungé keé i po bui wlólo, sogado nó uténé né re npólésé ndimé, ga ncópné i. 31 Ni dél ta iglé né rémnaw ta néi, wlori né ta délé kangelangé, bóngo rfané se rfabingo kolano njé farimé ta riri délé njé npe né.

32 Pocé kolano njé nlongé ta néi, tabóngo nkakém i se nécegé i faje, ‘Kyat léo ta awé! Awé re méror po ya ni, se nam utén ta palóo i né ma kpo aw fié se mpólés pana. 33 Se awé ma mare masié nim délé njé nóté, tadolo Ya re kmasié awé né.’ 34 Pocé ga kolano njé ni sawsawané nawto i se npo keé kyat ta wlo lé njé po bui lo. Bo kyat ta re réjaga bui njé rénpuné i, i pocé sogado nó uténé né re npólésé ndimé.

35 Fajé nóté re Ya nik Moke ta I po soroga wlólo njé, I ma nase bo npe mew tadolo fajé nóté, iga kyat ta rdéréré Ya né ga fmésié si ta fatuw-fatuw pa né.”