9
Odokké bí bulum luto, "Ngo nolum arodém lubidung, sidok dagla duːné taniːkídíːsok akke Ruːnéké migomdokodém tornamno gíkunamdém kaːpomaːpé simaːyé."Jisuké Dumsíːmigmo Angunam
(Moti 17.1-13; Luk 9.28-36)
2 Longkéng longé lédupé Jisubí bík lédílo Pitormé, Jemsmé odokké Jonmé gíbola oudné adiːkolo:pé gísangkang okolo bullong dungngan. Odo buluk kanggaːpé bí angupakkang. 3 Bík génamkídíːdé kampotitikang, mo:písok séːkosin odokkíddíko kampodopé nípulaːmang.a 4 Odokké odo buluk kangga:do Elijaːbíːla Musiːbí daglenkang, séːkobulu Jisuk lédílo luposula dungngan. 5 Pitorbí Jisumé luto, “Luyír-abub, ngoluk sok du:namdé aiyé, kajé ngolu poːyubc soumko mola:jé, asongko nokképé, songkondé Musiːképé odokké asongko Elijaːképé.” 6 Bulu kínggípé pésokang, odokké bí okkom lupénamman édém kinsoitomang.
7 Odo mukkang asumkoné bulum yí:titto, odokké gomukko mukkaːdokké lulenkang, "Bí ngok airuːpé méːbomsunam Aoːo; bík lunamém tadlang."d 8 Bagémpé, bulu édílo ngenggoto, bulu buluk lédílo séːkomsin duːmíndopé ka:pa:tokuma émpigeːla Jisuké atéroːdém duːdopé kaːpaːto.
9 Bulu adi:dokké gítogdokudodo, Jisubí bulu okkom kaːtoji édém édíloːpé Taniːké Aoːbí sikolokké turkumaːyéji odoloːpé séːkomsin lubimaːdopé lutumto.
10 Bulu agomdém buluk arangíːdo léːto odokké, "sikolokké turkunamdok" légíːdé okkon émna luposuto.” 11 Odokké bulu bím tauto, "Luro luyírnékídíːdé Elijaːbí gíporu:poyayéku émna kapila ludang?"e
12 Jisubí lulatsutoku, "Aro-aropé lumílo, Elijaːbí gípolangkula appíngém mosíngamdakku. Émgom kapila sémpé adla léːtang Taniːké Aoːbí bojéruːngko duːgém doye odokké lupakkosuyé? 13 Émpigeːla ngo nolum lubidung, Elijaːbí gípíːladuːbof, bík légaːpé okkom adnoːla léːtuːji édémíːpé buluk méːnamdémpéi bulu bím ito."
Uiːpa:nam Ko:koném Jisubí Ésaːmotoku
(Moti 17.14-21; Luk 9.37-43a)
14 Édílo bulu luyírsunékídíːdoːpé gítokuji, bulu kéréngkopé taniyé bulum duːyedla duːdopélaː luro luyírnékídíːdé buluk lédílo lukerkaːmínsula duːdopé kaːto. 15 Taniː appiːdé Jisumé ka:paːdannaméi, bulu airuːpé mé:pola bím boríksukapé dugla gíkang. 16 Bí bulum tauto, "Buluk lédílo nolu okkom lumínsula:dun?”
17 Taniːkídíːdok ara:dokké aːko bím lulatsuto, "Luyír-abu, ngok aoːdém ngo nokkoloːpé gíbotaggai, bím gommaːné yaloko paːla léːtag. 18 Édíloi yalodé bím moadagji, édé bím gétablígdag, odo bí a:pudém mudlenna, iːpangém rékkérépsudag odokké siyapagdag. Ngo nokkol luyírsunékídíːdém édém ménpaktei émna luka, émpigeːla bulu paktomang.”
19 Bí bulum luto, "Ai méngkésuman opekídínga, noluk lédílo ngo éddíkopé duːmínyénéí? Éddíko nolum oijosula duːyén? Ko:dém ngokkoso:pé gíaboto." 20 Odo bulu koːdém bíkkodoːpé gíaːboto.
Yalodé Jisum kaːdanammé, ko:dém oddar siyadopé gétablíkto, édémpila koːdé kédaːla nappaːdokké aːpudém mudlenna kérgongkang. 21 Jisubí ko:dok abudém tauto, “Sémpé iladuːnamé éddíkopé ikaːbon?"
Bí luto, "Ko:ka:dokkébo. 22 Odokké édé bím mokepé émna umíloːla asiːlo gélíkkeːdag; édémpila no oːkaiko ibila:mílo; ngolum ayaːsíla ajjiːko kaːdumsupotéi.”
23 Jisubí bím luto, "No aíé pagmíloǃ Appíngém bíkkolo ilaːdag séːko méngkésuyéji."g
24 Odo koːdok abudé kablah bagémpé luto, “Ngo méngkésudung, ngok méngkésumanamsém kaːdumsupotéi.”
25 Édílo Jisubí taniːkídíːdém lékkopé dugla gídopé kaːton, bí aiman yalodém sémpé lula morítto, "No gommaːnélaː ruːbené yalla, ngo nom ludung, bíkkolokké gílentoku, odokké lékoda bíkkolo gíayoku."
26 Odokké yalodé kínggípé jénggeːla koːdém siyadopé gétablíggeːla gílendoku. Koːdé simangkonémpé ikang; édémpila abayaːdé lukang, "Bí sikang." 27 Émpigeːla Jisubí bím alagdok sogabla soríksuto, odo bí dagropkangku.
28 Odokké édílo bí okumdoːpé gíatoji, bíkkol luyírsunékídíːdé bím ami-kamangoːpé tauto, “Ngolu kapila édém ménnennatoman?”
29 Jisubí bulum luto, “Sémpinném okokisin ménnennamang émpigeːla kumnamongkokkii.”
Jisubí Lékoda Bík Sinamdém Lubinam
(Moti 17.22,23; Luk 9.43b-45)
30 Bulu odokké gípagla Galiliːdok gípadla gíto. Odokké bulu okoloduːji édém Jisubí séːkomsin kinmolíːtomang; 31 kapilaːné bí bíkkol luyírsunékídíːdém luyírra dungngai, “Taniːké Ao:mé taniːlok alaglo yadla-kolígyé; bulu bím mokeyé; odokké bím mokenam loum longé lédupé bí lékoda turyéku."j
32 Émpigeːla bík lunamdém bulu tatkintoma; odokké bím taupésin bulu pésokang.k
Séːkar Bottéyaːnédén
(Moti 18.1-5; Luk 9.46-48)
33 Odokké bulu Kaparnaumpé gíkang. Édílo bí okum araːdo dungngan, bí bulum tauto, "Lambédo nolu okkom luposukan?”l
34 Émpigeːla bulu asoːpé dungapkang; kapilaːné lambédo bulu séːkar bottéyaːnédén émna lumínsuka.m 35 Jisubí tedanggeːla Yíːlaːnyidém goggeːla luto, "Séːkoi gígépoːlíːyéji, bí appíngké pagbopé igeːla léddarpoːpaːyé." 36 Odo bí ajjiné koːko buluk pongkodo dagmoto; odokké bím bík alagdo bosanggeːla bulum luto, 37 “Sé:koi sémpin ajjin koːko ngok aminno boríksudagji, bí ngom boríksudag; odokké séːkoi ngom boríksudagji, bí ngommo boríksumang émpigeːla ngom mélígnémé boríksudag."
Séːkobí anguma:ji bí Ngolukké
38 Jonbí bím luto, "Luyír-abu, nok aminki taniːkoné buttom ménnendopé ngolu kaːto, ngolu bím lutumka, kapila:né bí ngoluk lédílo gímínmangngai.”n
39 Émpigeːla Jisubí luto, "Bím lutumyo, kapéné ngok aminki méːpílaːmaːnam agerém gergeːla lomdanna ngom lupagla:pénné séːkosin kamang. 40 Sé:kobí ngolukolok angumaːji bí ngolukké. 41 Ngo nolum arodém lubidung, nolu Kiristoké taniyé émna kinna sé:koi nolum asi batiːko bimílo, bí bík paːpénam amandém paːyérung.o
Imurém Idopé Ankaːnam
42 Ngom méngkésuné ajjiːonékídíːsok akoném sé:koi paːbémp imomílo, bík líːpoːdo jatako raglígeːla gaːnélo géjílígnamdé aiyadaggai. 43 Nok alagdé nom imurém imomílo, édém papaksulang. Alag soːnyiko dunggeːla uiːamoːpé gítaying, okolo dorngasuman ummé dorra duːji, lagbege:la turyarné turnamdo:pé gíanamdé aiyaːdag. 44 q 45 Odokké nok alédé nom imurém imomílo, édém papaksulang. Ale so:nyiko kage:la ui-amoːpé gélíkkosutayingém lékígeːla turnamdoːpé gíanamdé aiyadag. 46 r 47 Odokké nok amigdé nom imurém imomílo, édém karpaksulang. Amig pirnyik kage:la uiːamoːpé géilíkkosutayingém mikkereːla Ru:néké migomdokodoːpé gíanamdé aiyadag. 48 Uiːamoːbo tapumkídíːdé édíloːsin simang, odokké umídéːsin édíloːsin ugngasumang.s
49 Kapéné appíngém umíki rompula alo kísapé tiːmoyé.t
50 Allo aidag, émpige:la alodé bík ti:namdém yokpagmomílo, kapé édém nolu lékoda ti:moyékun?
Noluk aíkolo allom kamolang, odokké akoné akonké lédílo asin-ansíngola duːlang."u