Iyiainit cĩ owovothi ticcianniok cĩk manu
20
Õthõõth balna Yesu athĩ ne, “Õgõõn kabicocĩ cĩ tammutiddino kĩ baatĩ manu cĩ õkkõ kõr ĩmma ngerenniet, ĩthõng ũlũta eet kivitia kevitõ mana cĩnnĩ cĩ kẽẽn cĩk vĩnõwak. 2 Ma balna vurtia cĩ ẽlẽmĩ nẽ ngatĩ adũmanĩ ticcianniok nyarobiiaca codoi cĩ ẽẽn thiihita cĩ tiic cĩ kõr codoi, ikiyyia itionĩk ĩnõõgõ mana cĩnnĩ.3 “Ma balna itin cĩ ẽẽn tõrkõwẽc cĩ ngerethetino, ikiyyia ũũk nẽ ngatĩ tũwẽnto, ĩthõng ĩcĩn eet õõgĩ cĩk athii cĩ aticanni. 4 Ma natẽ uduwak ĩnõõgõ ethek ne, ‘Õõt niigia buu iticantõy manatõ cannĩ, ĩthõng katĩ kũdũmanung na agiitia giiwa cĩ edeemothi.’ 5 Ngaatĩ õvõyyĩ nẽẽgẽ.
“Ũũk ũlũta baatĩ manu eet õõgĩ naboo, baa ngĩĩ itini õmmõtõ kĩ ramma cĩ waathĩno, ĩthõng aanyĩk ĩnõõgõ kiticantõy, ĩthõng ma baa ngĩĩ itini iyyio cĩ yiomono, imiirie naboo ũũk ũlũta eet õõgĩ, ĩthõng aanyĩk ĩnõõgõ kiticantõy. 6 Ma balna ngĩĩ itini tur cĩ yiomono balna ngĩ õbõwẽ okolothĩk kõr, ikiyyia ũũk ũrũbothĩk baatĩ manu eet õõgĩ naboo cĩk abĩlĩ kaganoko, ngaatĩ ajini ĩnõõgõ ẽthẽcĩ ne, ‘Abilnu niigia ngato tub kaganoko nyia?’
7 “Ẽdẽcĩ eeta neekie ĩnõõnõ ethei ne, ‘Nyatarka athii eeti cĩ anyet ageeta tiic tõ.’
“Ẽdẽcĩ nẽ ĩnõõgõ ethei ne, ‘Õõt thĩ iticantõy niigia buu manatõ cannĩ ẽẽ.’
8 “Ma balna ngĩ iriri lõõcĩ, ikiyyia uduwak baatĩ manu makayyioit cĩ ticcianniowu ethek ne, ‘Tũvvũ ticcianniok, ĩthõng anyiwu nyarobinya cĩgĩk, tẽrẽhaĩ ticcianniowĩy wũk aturna, gii ngĩ õdõlan ticcianniok wũk uwuantẽcĩ.’
9 “Ivitia ticcianniowa wũk avvu tiica itina cĩ ẽẽn tur cĩ yiomono, ĩthõng agamit nẽẽgẽ vẽlẽk codoi codoi nyarobiiac cĩ ẽẽn thiihit cĩ tiic cĩ kõr codoi doo. 10 Ma baa ngĩ avvu ticcianniowa wũk ottinu, amuk baa nẽẽgẽ athĩ ne, ‘Kagamnya katĩ nyarobinya cĩk meelĩk, avvu kẽggẽ nẽẽgẽ buu agam nyarobinya cĩk aduwõy noko.’ 11 Ma balna ngĩ agamit nẽẽgẽ nyarobinya vẽlẽk, ivitia ongongoyyiek nẽẽgẽ baatĩ manu. 12 Athĩ balna nẽẽgẽ ne, ‘Nyia eeta wũk balna anyĩwothi tiici vurtia, ĩthõng aticanni nẽẽgẽ itina codoi doo kaganoko wo, kaanycĩwothĩk ĩnõõgõ nyarobinya cĩk aduwõy kĩ eet wũk ottinu, wũk aticanni nẽẽgẽ tub kõrra cĩ aaburi wo.’
13 “Ẽdẽcĩ baatĩ manu ticciannioit ĩmma kõrgẽna cĩnĩng ethei ne, ‘Gõõna, nga kĩdĩmani buth kũdũt. Nga wõnõ baa kẽlẽmtõĩ naaga ngatĩ adũmannie niia nyarobiiaca codoi cĩ tiic cĩ kõr codoi doo? 14 Gam nyarobiiac cunni wo bĩtõ. Kadiimi na kadũmani et wũ aku vurtia, nyarobiiaca cĩ aduwõy kĩ cunni wo. 15 Athii koccia na cĩ kadĩmanẽ nyarobinya cĩganĩk gii cĩ kadiimie na? Nyia lĩĩlĩ niia ngĩ kaanyi na eet cĩkkõ kaal cĩganĩk kaganoko wo?’
16 “Ĩthõng cĩ aturna aavĩ katĩ ĩcowu, ĩthõng cĩ aavĩ katĩ ĩcowu aturna katĩna.”
Õthõõth Yesu thõõth cĩ daaĩth cĩnnĩ naboo
(Bẽl Marĩkõ 10:32-34; Luka 18:31-34)
17 Ma kõr ĩmma cĩ õkõyyĩ Yesu Yeruthalẽma, iriok baa nẽ kĩ wobjiak cĩgĩnĩk õmmõtõ kĩ ramma kabanyca, ĩthõng uduwak ĩnõõgõ ethek ne, 18 “Kõvvõ yoko naaga Yeruthalẽma, ĩthõng katĩ natẽ, õkkõ katĩ eeti ĩmma õvõlõngĩ Ngẽrtĩ Eeto athĩnẽy ĩcĩk makayyiok cĩk paadĩrnyawu kĩ limanniok cĩk Ngiran cĩ Mutha. Ĩthõng katĩ õvvõ nẽẽgẽ eteedi ĩnõõnõ daaĩth, 19 ĩthõng katĩ anycĩk ĩnõõnõ eet cĩk athii cĩ ẽẽn Yudei, wũk katĩ arannĩ ĩnõõnõ, kĩĩ kibicit nyegutianyay, ĩthõng otoddoyyiek kurucea. Ma vurtia cĩ wathinniok iyyio, arũkna katĩ nẽ daaĩtha.”
Lawinit cĩ ajini yaatĩ õõ Jemithi kĩ Yoanẽ Yesu
(Bẽl Marĩkõ 10:35-45)
20 Aku baa yaatĩ Jemithi kĩ Yoanẽ iriowa kĩ lõgõõ cĩgĩnĩk, ĩthõng õõt ĩcĩ Yesu, ĩthõng akatek ĩnõõnõ kuthungti, ĩthõng ala ĩnõõnõ gii cĩ adiim nẽ.
21 Ngaatĩ ajini Yesu ĩnõõnõ ẽthẽcĩ ne, “Nyia cĩ adiimi niia?”
Ẽdẽcĩ nẽ ethei ne, “Anyĩk baai niia thẽk dõõlĩ cĩganĩk cĩk ẽẽn ramma wo, kaavu codoi doo attia ĩcunni cĩ athio, ĩthõng aavu ĩmma attia ĩcunni cĩ angettio kabicoca cunni.”
22 Ẽdẽcĩ Yesu ĩnõõgõ ethei ne, “Athii niigia cĩ agayyu thõõth cĩ ajinnu niigia wo, ullu katĩ niigia ngatĩ awuddu lõkũlkũl cĩ hecinit cĩ katĩ kõkkõ kawudi na?”b
Ẽdẽcĩ nẽẽgẽ athĩ ne, “Ii kawũdda woccia thẽk.”
23 Ĩthõng uduwak Yesu ĩnõõgõ ethek ne, “Dĩdĩ awudeenu katĩ lõkũlkũl cannĩ, ĩthõng thĩ, athii cĩ ẽẽn aneeta cĩ woccia kaduwa ngẽnẽ katĩ cĩ aavĩ attia ĩcannĩ cĩ athio, kõdẽ attia ĩcannĩ cĩ angettio. Aduwa katĩ Baangĩ.”
24 Ma baa ngĩ athĩrar wobjiaha gwuak cĩk balna ẽẽn õmmõtõ thõõth coo wo, ivitia avaraccik nẽẽgẽ gõtõõnõgĩ cĩk ẽẽn ramma ẽẽ. 25 Ma natẽ, ikiyyia ũtũvvũwa Yesu ĩnõõgõ ngatĩ odoi, ĩthõng ethek ne, “Agayyu niigia ngatĩ ĩtdanyĩ alaanẽta cĩk eet cĩk athii cĩ ẽẽn Yudei eet cĩgĩk, ĩthõng agamit makayyiowa cĩgĩk ĩnõõgõ gõõla cĩ ẽdẽnyanẽ makathĩt cĩnĩng. 26 Nyĩ ogoonnu kĩ nẽẽgẽ ẽẽ. Eeti cĩ adiim ngĩ ẽẽn makayyioit kõrgẽna cunung, anycĩk niigia ĩnõõnõ kĩĩ ticciannioit cunung. 27 Ĩthõng eeti cĩ adiim uwuantecung agiitia, anycĩk ĩnõõnõ kĩĩ nyakapanait cunung, 28 athii balna cĩ aku Ngẽrtĩ Eeto kĩĩ kiticantothĩk eeta ĩnõõnõ, ĩthõng thĩ, aku nẽ kiticanothĩk eeta, kĩĩ kẽlẽmaĩ nẽ rũgẽt cĩnnĩ kẽẽla eet thoothonniowẽy ĩcĩk gerthek.”
Anyĩk Yesu eet ramma cĩk rubentĩk kĩcĩntẽ
(Bẽl Marĩkõ 10:46-52; Luka 18:35-43)
29 Ma baa ngĩ ĩtĩngathõ Yesu kĩ wobjiak cĩgĩnĩk Jerikoc õõt, ikiyyia õwõb meelitini cobbi cĩ eetu ĩnõõnõ. 30 Aatĩ balna eeta gwuak cĩk maacĩk cĩk rubentĩk cĩk ẽẽn ramma loota gõõla kabanyca, ma balna ngĩ athĩrar nẽẽgẽ athĩ ne, õwõ Yesu ĩĩ õjõõn ĩcĩnĩng wo, ivitia nẽẽgẽ egerenyit ĩĩtõ ne, “Makayyioit, Ngẽrtĩ Davide, tamatĩhet ageeta!”
31 Egerenyeei balna meelitini cĩ eetu ĩnõõgõ ethei ne, “Itivantẽ,” ĩthõng thĩ, ẽgẽrẽny kẽggẽ nẽẽgẽ õrrõt noko athĩ ne, “Makayyioit, Ngẽrtĩ Davide, tamatĩhet ageeta!”
32 Ngaatĩ abĩlnĩ Yesu, ĩthõng ũtũvvũ ĩnõõgõ kĩĩ kijin kennek ne, “Adiimnyu niigia kĩdĩmanewung na nyia?”
33 Ẽdẽcĩ nẽẽgẽ ethei ne, “Makayyioit, anyet niia ageeta kĩcĩntẽa.”
34 Ma natẽ, atamatĩk Yesu ĩnõõgõ, ĩthõng uwum kẽbẽrẽ cĩgĩk. Ma tamanoko, ĩcĩntẽ nẽẽgẽ, ĩthõng ivitia ĩĩtõ wobjiak cĩgĩnĩk.