Jesu yi é ɖoacɛ dǒ gbɔjɛ̌zǎn ji
(Matye 12.1-8/ Maaki 2.23-28)
6
1 É wa jɛ̌ gbɔjɛ̌zǎn Juu e tɔn gbe ló gbeɖékpo, Jesu kpó núkplɔ́ntɔ́ étɔn e kpó gbɔn jikúngle ɖé mɛ fɛ wa nyá. Núkplɔ́ntɔ́ étɔn e nɔ yá jikún e mɔ́ nyínyɔ́ ye dǒ alɔmɛ mɔ́ ɖú. 2 Falizi ɖɛhwlɛn kanse ye fáan: «Amúwútu mi do nɔ bayí onú ɖée osɛ́n gbɛ fáan omɛ ɖé ma ɖo ná bayí lo gbɔjɛ̌zǎngbe?» 3 Jesu gblɔn ná ye fáan: «Bé byɛ ma xlɛ onú ɖée Davidi bayí ló ojlɛ̌ ɖée mɛ xovɛ̌ hu éyɔ kpó omɛ ɖée kpí i kpó ló kpɔ́ e kpó wɛ? 4 Kín é byɔ osín Mawu tɔn mɛ ɖó mɔ yi akla ɖée ye ze xwle Mawu mɔ ɖu, mɔ gɔ yi na omɛ ɖée kpí i kpó ló kpɔ́ e, cógancó é ma jɛ ná omɛ ɖevo ní ɖu akla énɛ́ afido avɔ̌sántɔ́ Mawu tɔn e có gě.» 5 Jesu gɔ lɔ ná ye fáan: «Ovǐ gbɛtɔ́ tɔn yi é ɖoacɛ dǒ gbɔjɛ̌zǎn ji.»Jesu gbɔ-awutu ná dǎwe ɖé ló gbɔjɛ̌zǎn Juu e tɔn gbe
(Matye 12.9-14/ Maaki 3.1-6)
6 Gbɔjɛ̌zǎn Juu e tɔn gbe ɖevo, Jesu byɔ kpíkplítɛn yetɔn mɛ mɔ nɔ kplɔ́nnú gbɛtɔ́ e. Dǎwe ɖé ló xínɛ́, omɛ ɖée alɔ aɖusí ku do. 7 Sɛ́nkplɔ́nmɛtɔ́ e kpó Falizi e kpó nɔ cɔ́ ɛ nádo kpɔn fáan bé éyɔ ná gbɔ-awutu na mɛ lo gbɔjɛ̌zǎngbe ya, ná ye ní do mɔ onú ɖée ye ná do dohwɛ ɛ. 8 Amɔ̌ Jesu mɔnukúnnújɛ linlɛn yetɔn e mɛ. É mɔ lɔ ná dǎwe alɔkúnánɔ lɔ́ fáan: «Tite mɔ jɛ cincín mɛ lo omɛ títɛkpóe nukɔn!» Dǎwe lɔ́ tite mɔ nɔte. 9 Enɛ́godo, Jesu lɔ ná sɛ́nkplɔ́nmɛtɔ́ e kpó Falizi e kpó fáan: «Un nɔ kánsé mi fáan: Amú é jɛ fáan ye ní bayí lo gbɔjɛ̌zǎngbe? Ye ní wa onú jɔwǔn kayí onú gbǐgblé? Ye ní hwlɛn gbɛtɔ́ gan kayí ye ní jǔ i do ní ku?»
10 Jesu nyinukúnkpɔn gbɔn ye omɛ títɛkpóe ji lɛdo, mɔ wa lɔ́ ná dǎwe lɔ́ fáan: «Dlɛn tɛ alɔ!» Dǎwe lɔ́ bayí jan ítɔ́, alɔ étɔn mɔ jɛ gǎngán. 11 Amɔ̌ sɛ́nkplɔ́nmɛtɔ́ e kpó Falizi e kpó gblexomɛ tawun mɔ cɛ wéɖe dǒ onú ɖée ye singǎn zɔndo Jesu go.
Jesu ɖe mɛɖóhlan wyawe étɔn e
(Matye 10.1-4/ Maaki 3.13-19)
12 Lo ojlɛ̌ énɛ́ mɛ, Jesu nya osóji nádo xoɖɛ mɔ yi ozǎn lɔ́ blebú do xoɖɛ. 13 Kín owun do kɛn, é ylɔ núkplɔ́ntɔ́ étɔn e mɔ cyan wyawe ló yemɛ, mɔ ɖo nyíkɔ ná ye fáan mɛɖóhlan e. 14 Simɔɔ ɖée Jesu sunyíkɔ ná jan Pyɛɛ, Andle nɔyí xlunhwǎn Simɔɔ tɔn, Jaki, Jaan, Filipu, Baatelemi, 15 Matye, Tomaa, Jaki ovǐ xlunhwǎn Alufe tɔn, Simɔɔ, omɛ ɖée xókan ná jlokokojijɛ oto étɔn tɔn, 16 Juɖe ovǐ xlunhwǎn Jaki tɔn kpó Juɖasi Isikalyɔti kpó, omɛ ɖée wa lɛ́zun mɛsatɔ́.
Gbɛtɔ́ e wa nádo ɖotó Jesu mɔ́ gɔ mɔ kpɔ́ngbɔ yi
(Matye 4.23-25)
17 Jesu jɛte sɔ́n osóji kpódǒ mɛɖóhlan wyawe e kpó mɔ nɔte ló xínɔtɛn flala ɖe. Núkplɔ́ntɔ́ étɔn susu ló xínɛ́ kpó agun ɖaxó ɖée tɔnsɔ́n agbegbe Juɖe tɔn kpéte mɛ kpó, sɔ́n Jeluzalɛmu toxomɛ kpó sɔ́n otoxo Tili kpó Sidɔn ɖée ló oxuwaji tɔn kpó mɛ. 18 Yě wa nádo ɖotó Jesu mɔ́ gɔ do jɛ gǎngán sɔn awutu yetɔn e sí. Ye omɛ ɖée gbigbɔ mawé nɔ dǒtuklá e mɔ kantúntún. 19 Omɛ títɛkpóe gɔ nɔ dǐn ná ɖoalɔ é go, ná xúhlɔ̌n ɖe nɔ tɔnsɔ́n éyɔ mɛ mɔ nɔ gbɔ-awutu ná ye omɛ kpó.
Nújɔwunnánɔ e kpó númajɔwunnánɔ e kpó
(Matye 5.1-12)
20 Jesu jlɔkɔkpɔn núkplɔ́ntɔ́ étɔn e, mɔ lɔ ná ye fáan:
«Nújɔwunnánɔ wá byɛ wamamɔnɔ e,
ná mitɔn wá Axɔ́lúɖu Mawu tɔn!
21 Nújɔwunnánɔ wá byɛ omɛ ɖée xovɛ̌ nɔ hu lo tíi e
ná mi ná ɖunú gɔgo!
Nújɔwunnánɔ wá byɛ omɛ ɖée nɔ vǐ-avǐ ló tíi e,
ná mi ná wa kódɛ!
22 Nújɔwunnánɔ mi ná nyi sáa ɖée mɛ gbɛtɔ́ e ná gbɛwánna mi, mɔ́ gbɛkɔ mi go, mɔ́ lo mi zun kɔn, mɔ́ hɛn nyíkɔ gble na mi ná Ovǐ Gbɛtɔ́ tɔn wútu.
23 Mi jayá lo azǎn énɛ́ gbe mɔ lɔn kpó awúvivi kpó,
Ná ale ɖaxó ɖe nɔ nɔ́tekpɔ́n mi ló olɔ́nmɛ;
Ná kínɖékpolɔ́ otɔ́gbǒ yetɔn e doya ná gbeyílɔtɔ́ Mawu tɔn e ɖó nɛ.
24 Amɔ̌ númajɔwunnánɔ wá mi, byɛ adɔkunnɔ e,
ná mi ko mɔ jɔwǔn mitɔn yi!
25 Númajɔwunnánɔ wá mi, byɛ omɛ ɖée gɔgo lo tíi e,
Ná xovɛ̌ ná wa hǔ mi!
Númajɔwunnánɔ wá mi, byɛ omɛ ɖée nɔ kódɛ lo tíi e,
ná mi ná wa nɔ́ aluwɛ kpó ɖasin kpó mɛ!
26 Númajɔwunnánɔ wá mi, sáa ɖée mɛ omɛ títɛkpóe ná lo oxójɔwǔn lɔ do mi go kɔn,
Ná kínɖékpolɔ́ otɔ́gbǒ yetɔn e ko bayí hlǎn gbeyílɔtɔ́ lalonɔ e ɖó nɛ.
Mi yiwánna kɛntɔ́ mitɔn e
(Matye 5.38-48; 7.12)
27 Amɔ̌ un nɔ lɔ́ ná byɛ omɛ ɖée nɔ ɖótó o e fáan: mi ní nɔ yiwánna kɛntɔ́ mitɔn e, mi nɔ wa onú jɔwǔn na omɛ ɖée gbɛwánná mi e, 28 mi nɔ dona omɛ ɖée nɔ xoɖɛdǒ mi e, mi nɔ xoɖɛ na ye omɛ ɖée nɔ dǒya ná mi e. 29 Ényí omɛ ɖé xó aláká ɖékpo na ɛ, lɛ awetɔ́ lɔsú ní i. Ényí omɛ ɖé yí tɛ awugbǒ sɔn tɛ sí, gɔ gbɛ tewu tɛ lɔsú ní i le. 30 Nanú omɛ ɖékpékpé ɖée byɔ ɛ, kpó fáan ényí omɛ ɖé glǎ jɛ onútindǒ tɛ ji, gɔ byɔ ɛ le. 31 Onú ɖée mi jlo fáan gbɛtɔ́ ɖevo e ní bayí na mi, onú lɔ́ wunkɔ mi ní bayí na ye.
32 Ényí fáan omɛ ɖée yíwánná mi e có mi yíwánná, onú gbɔnvo ɖemú mi bayí ye ní do ɖɔnú étɔn do mi? Ná nyladǒnɔ e tete lɔsú yíwánná omɛ ɖée yíwánná ye. 33 Ényí fáan omɛ ɖée wá onú jɔwǔn ná mi e có jǎn mi wá onú jɔwǔn ná, onú gbɔnvo ɖemú mi bayí ye ní do ɖɔnú étɔn do mi? Ɖó nyladǒnɔ e tete lɔsú gɔ̌ bayí ítɔ́. 34 Ényí fáan omɛ ɖée singǎn su na mi e có mi nyá ná, onú gbɔnvo ɖemú mi bayí ye ní do ɖɔnú étɔn do mi? Ná nyladǒnɔ e tete lɔsú nyá ná yeɖé e nádo wa mɔ́ ítɔ́ wunkɔtɔn yi. 35 Amɔ̌, mi nɔ yiwánna kɛntɔ́ mitɔn e, mi ní nɔ wa onújɔwǔn mɔ nɔ nyajo ma ɖonukún axɔ́sú ɖe. Gbɔn énɛ́ dali, ale mitɔn ná nyi ɖaxó jǎn mi mɔ́ nyi ovǐ Mawu Ajalɔ́nnɔ tɔn; ná éyɔ nyi xomɛjɔwǔnnɔ hlan alɔgodokpɛ́dǒnamɛtɔ́ e kpó hlǎn omɛ nylakan e kpó. 36 Mi mɔ nyi lɛ́blánúwanamɛtɔ́ ɖikín Otɔ́ mitɔn nyi lɛ́blánúwanamɛtɔ́ ɖó.
Mi gɔ dohwɛ omɛ ɖé le!
(Matye 7.1-5)
37 Mi gɔ dohwɛ omɛ ɖé le, ná Mawu ní gbǎ wa dohwɛ mi. Mi gɔ dahwɛ na omɛ ɖé le ná Mawu ní gbǎ wa dahwɛ na mi. Mi nɔ jona mɛ, énɛ́ Mawu mɔ jona mi. 38 Mi nɔ nanú mɛ, Mawu mɔ gɔ nanú mi. Ye ná kɔndo akpo mitɔn mɛ, mɔ́ zǐn, mɔ́ hunhún, é mɔ́ gɔ kɔn-awán, ná nújlɛ̌ká ɖékpolɔ́ ɖée mi do jlɛ ná mɛ yi Mawu na yi do jlɛ na byɛ tete lɔsú!»
39 Jesu gɔ doló ɖevo ná ye fáan: «Bé nukúntɔ́nnɔ ɖé singǎn do alixo xlɛ nukúntɔ́nnɔ ɖevo? Lálá! Ye omɛ awe kpóe ná jɛ-awán jɛ odomɛ. 40 Núkplɔ́ntɔ́ ɖe ma hugán mɛkplɔ́ntɔ́ étɔn, amɔ̌ núkplɔ́ntɔ́ ɖée kplɔnnú kpíkpé ná bayí ɖi mɛkplɔ́ntɔ́ étɔn.»
41 «Amúwútu o nɔ kpɔ́n núyɔ ɖée ló tɛ nɔyí sín nukún ji gbɛ̌ o ma mɔ atínkpo ɖée ló ayɔ tete lɔsú sín nukún ji wɛ́? 42 Kayí namú ayɔ omɛ ɖée ma mɔ atínkpo ɖée ló tɛ nukún ji singǎn lɔ na tɛ nɔyí fáan: “Tɔ nɔyí, gbɔ ná ɖe núyɔ ɖée ló tɛ nukún ji sɛ”? Yɛmɛnúwatɔ́! Ɖe atínkpo sɛ sɔn nukún ayɔ tete tɔn ji hwɛ̌ jɛnukɔn, énɛ́godo o mɔ mɔnú gblěgédé nádo ɖe núyɔ ɖée ló tɛ nɔyí sín nukún ji sɛ!»
Sínsɛ́n atín tɔn yi ye dǒ nyɔ́ atín
(Matye 7.16-20; 12.33-35)
43 «Atín jɔwǔn ɖe ma ná sínsɛ́n nylakan, kínɖékpolɔ́ atín nylakan ɖé ma ná sínsɛ́n jɔwǔn. 44 Ná onú ɖée atín ɖékpe-ɖékpe nyi, sínsɛ́n étɔn yi é dǒxlɛ́. Ye ma gbɛ̌n ovosínsɛ́n ló owungbo mɛ, gbɛ̌ ye ma gbɛ̌n vɛɛnsínsɛ́n ló xɛ́wuntín ji. 45 Ná gbɛtɔ́ jɔwǔn ɖé onú jɔwǔn sɔ́n adɔkun jɔwǔn ayixa étɔn tɔn mɛ. Gbɛtɔ́ nylakan mɔ́ ɖé onú nylakan sɔ́n adɔkun nylakan ayixa étɔn tɔn mɛ, ná onú ɖée gɔ ayixa mɛ yi nugbɛn lɔ́ tɔ́n.»
Osín awe e
(Matye 7.24-27)
46 «Amúwútu mi ylɔ́ o jǎn “Oklunɔ, Oklunɔ”, gbɛ̌ mi ma gǎ bǎyí onú ɖée un lɔ́ ná mi wɛ? 47 Omɛ ɖékpékpé ɖée wa tɔ de mɔ́ sé oxó tɔ e mɔ́ yí ye zǎn, un ná do omɛ ɖée é jɔ xlɛ mi. 48 É jɔ gbɛtɔ́ ɖée gba oxɔ étɔn. É kun odo sisósisó mɔ ɖo donudǒnú oxɔ lɔ́ tɔn dǒ osé ji. Kín osin gɔflǎ do wa, asisa gbakɔndǒ oxɔ lɔ́ go, amɔ̌ é ma hɛn ɛ hwango, ná ye ɖo oxɔ lɔ́ é mɔ lodǒ wútu. 49 Amɔ̌ omɛ ɖée sé oxó tɔ e gbɛ̌ ye ma yí ye zǎn, jɔ dǎwe ɖée gba oxɔ ɖée ma ɖo donudǒnú dǒ ayígba. Asisa gbakɔndǒ oxɔ lɔ́ go, lo afɔɖékpolɔ́ji, oxɔ lɔ́ hɔ̀ mɔ gɔ gidí kpéte.»