Kyaté né rut Paulus po pnuw Roma
27
Pocé po pnuw Kaisarea né, reni tentara kyat witéncó riri kepala njé, ngósno Yuliusé. Tentara ta pocé né félé. Tentara nesté rfangósno si, “Jou kolano ni tentara si”. Pocé ga gubernur Festuse nané légaé Yuliusé, bo nfatebé am re kyat bui nesté, ksobél néya po pnuw Roma, ta po bótén Italia. Nteya, Paulusé nase négbono riri kolano ta npélóyé njé. 2 Se pocé amé ksaplo fenes isó ta bo ncobél néya. Fenes ta njéi, i lima pnuw Adramitium. Ncobélé né, ncófe bo ntilé po bobané-bobané ta po bótén Asia né. Reni légaé isó ndé amé, ngósno Aristarkhuse. Légaé ta njéi lima pnuw Tesalonika, ta po bótén Makedonia. Pocé ksapél nélaw ta ksobél amé.3 Ni tómémóné né, ktilé po pnuw Sidoné. Yuliusé nut Paulusé fié, se kdime nélewé né npo i fié bo ntebé po ni dél faljil ta si pocé né, bo si ma rgali i re rdo i sói ta i néyówé né. 4 Rewóré ta néi, ksapél nélaw ta ksobél amé nóté. Pocé ga moré njé któmo i, se katle lebi né ga kofal nélewé, ksófe po wéf Siprusé. Pocé ga kwóté am nélew bótén lóy, 5 bóngo kwetés néli po bótén Kilikia re bótén Pamfilia, sogado kdime nélew po pnuw Mira ta po bótén Likia. 6 Ktebé nélewé né, Yuliusé nduk fenes isó nóté, ta i lima pnuw Aleksandria. Fenes ta njéi bo ncobél néya po bótén Italia, se pocé i nané amé ksapéle. Ksapél nélawé, ta ksobél amé nmulé.
7 Nelawe, moré njé ktomo i nóté, se sogado ngané fis néli né dolo bo kkangelangé, kemdél pa se. Ksobélé né, kwóm be po pnuw Knidus nelao, ta délé re kangelangé ro. Moré njé nufé né métegél pa, se bo kfalów néya po pnuw Roma né ma ndadi i pa. Se kófal am néli po wéf Kreta ni faspalé, ksófe po réuél Salmone. 8 Ksófe néli né, dolo bo kkangelangé nóté. Mnuw be néli ga kwómo bobané isó ngósno, “Méklóngén Fié”, ta nérakén pnuw Lasea.
9 Ta amé ksobél po Kaisarea se lima né, re kémnuw cuci, sebabta kentomo be mam moré le, se dolo bo kemdél pa. Kyat Yahudi mam ngénngan ta pélóy ta ksaumé né ma re télapasé, se ni ngale né re ksung timélé wlólo ro, wolété njé nase méklóngén pana. Se pocé Paulusé npo kyat Fenese nesté méitén cuci, néceg faje, 10 “Légaé ta mewé. Ya kfaménawé bóténé nje, iga bo tkotale tcobélé le, nase fémnawé, bo tbolito, rir fenes re gina ta féléo i nte, nase bo myalen i. Fajé nóté ité ma nase tmóté ndimé.”
11 Masolo Yuliusé ndélé Paulus pa. I nlongé be kyat ta nétané wiléné njé, i re kyat ta ni fenese njé. 12 Fajé nóté, bobané ta njéi, bo sogado moré re méwruwé nduk am pocé, amé nase kkangelangé. Se kyat ta félé né rfécego, “Ta fié né, tcobél su pa? Teyat ité bo ma ga twóm néli po bobané ‘Fenikse’. Iga re it néli, masike tcowel it pocé su, téftón sogado moré re méwruwé né ntóyne i.” Bobané ta njéi nésagél i abén luwé, isó négbono ngénngan ncepo nekliso balet cuci, isó ga négbono ngénngan ncepo nekliso wónéy cuci. Se bo moré sói le, isó njé nase nméklóngéné.
Rato njé ntebé se nduk si
13 Ta am po bobané “Méklóngén Fié” njé ni lesu né, moré timél goru-goru nuf léwlów-léwlówé, se kyat fenese né rcéngé, récogoma re kduk moré ta fié, bo ksobél am néli po bobané Fenikse. Se pocé bóngo rcaplé keé róri tapu njé, ga ksobélé ksófe néli po wéf Kreta nóté. 14 Momongo mnuw pa, né ga mpe nim rato isó ta ntebé lima wéfé njé ni né. Moré ta njéi, rfangósno i, “Mor la”. 15 Rato njé npes fenese njé nélawé, se ktomo nélewé ma kéfen pa. Pocé bóngo kféyalen amé le.
16-17 Kemyalene né, kbóbe am po wéfé myaku isó, ngósno Kauda. Pocé moré njé mgo amé le, mayta nbebub tuw pa. Se, masike kkangelangé ma, lepa-lepa ta ktuda né, kyat fenese né rcaplé keé néya fenese wlólo. Rcaplé rewóré, bóngo ryó wólé se rbólet fenese njé, mati na ga méwruwé nfabebebse i, ga némegene. Pocé ga rtebo keé lóy njé, se rélile keé i, rémtaté mati na ga nfabebóbe am po Sirtise ni meubelo, ga fenese njé nésisé. Pocé kdéréré moré njé, ga kféyalen amé le.
18 Rato njé ta délé ntébén pa, nfabebebse amé le. Se sogado ni tómémóné né, kyat fenese né rémtat be kémdiré, se rwóté keé fenese ni gina ta iglé né. 19 Ni tómémóné né nóté, si rwóté keé fenese njé ni pakakas ta météwé né, po min re po tó né. 20 Re ngané fis néli nte, kémnaw ngénngan pa, ngó né ma kémnaw pa. Rato njé ma ta délé ntébén pa. Pocé re kfakduko am pana, kénuta po wlomamé wlólo, “Ee, nase kémnaw be ngénngan péséwé nte.”
21 Re ngané fis néli ro, légaé nesté rémnóm pa. Pocé Paulusé nosél po kyat ta nesté ni, bóngo nécego si, “Légaé ta mewé. Ngénngan ta it po wéf Kreta lesu né, ya re kécego mewé, bo tcobél su matiné, mayta fdélé ya pa. Ngénngané né bo fdélé ya, nase tkangelang ta dolo nte pa, ité rir gina né ma nase myangés pa. 22 Mayta wóré, bo tpe fawa nóté? Nte ya kécego mewé, mati fémtat na, mati wlomi né ma mya na. Sebabta po it farimé, isó pa ta nase bo nmóté. Maduga fenese njé le, ta bo némegene né. 23 Ya kuné ta néi, sebabta dorémé lo, Jou Lahatala ni nénan ta yama soroga nwóm po ya ni. Jou Lahatala ta nané i njé, njé Jou Lahatala ta ya ktail I dorém re ngénngané, ya nte I ni kyat ya. I ni nénané njé nosél po lapogé lo né, 24 nécego ya, ‘Paulusé, ma mémtat na. Jou Lahatala ni féyfié re pélóy po aw ni, se aw re nim dél farimé ta po fenese wlólo né, nase fbolito pa. Awé ma nase bo mosélé mégbono kolano ta npélóyé njé.’ Ta Jou ni nénané njé nfabingo ya né, ta lów né ro. 25 Se légaé ta mewé, ma wlomi né mya na. Ya kdélé Jou Lahatala, ta nase bo ndadi i né ta dolo I re nfabingo ya dorémé lo né. 26 Masolo fenese njé ga nase nésisé i po wéf isó ni.”
27 Rato njé nduk amé se lima nte né, i ni mnuwo né re ngané yófésó re fóté. Amé kemyalene né, sogado kwóm po wólét ta ngósno Adria. Pocé, ni halé re dorém fapéluno pa?, kyat fenese né rénuta, “Ma ga ité nte, re terakén nélew bóténé.” 28 Pocé bóngo ryó riri béngén pusó ga résut wolét liko se nóp sésé lo né, mlómno tónet luwé. Kbóbe am nélew cuci, résuté nóté, tónetcó re lof limé. 29 Pocé si rdodato amé nase kesise po sa pépo lo, se rpawélé keé tapu pefót po fenese ni fefémilé né, bóngo re réroré bo famla mélówé. 30 Rewóré ta néi, kyat fenese nesté bo rówés si, se ryóg nétó tolén tó, rlólo ta bo rpawél tapu nóté. Momongo rpawél tapu pa, ratél lepa-lepa né ga rfatuf nóp wolété lo, bo rap si. 31 Paulusé ga nécego Yuliusé, i re ni dél tentara né, “Alli, kyat fenese nesté bo rówés si de! Bo iga rówés si, ité ga bo tpe fenese njé fawa? Farimé ité nase bo tmóté.”
32 Pocé bóngo tentara nesté rcéreré nétó tolén tó, réwetésé keé wólé né, ga lepa-lepa né mnap i nóp wolété lo, se myalen i.
33 Ta re bo mélówé nfaysayné i né, pocé Paulusé nané kyat farimé bo rémnómé róri, nécego si faje, “Nik dél ta mewé. Re ngané yófésó re fóté wlólo nte, ffaménawé be fenese nje, se sogado nte fémnómé nómi pa, gélesó esó pa ta ntib nópé snomi wlólo né. 34 Se kané mewé nte, fémnómé nómi óro, bo fpe yabé po fenese wlólo nte né, nase féfené ndimé. Po it ni nte, isó pa ta nase nmóté, nimi uté famutcó le ma, nase némros pa.”
35-37 Paulusé nméiténé ndé si rewóré, nyó roti né ga nméitén ndé Jou Lahatala, “Jou, anim féyfié re pélóy po am ni, re mdo am mnómé nte se.” Ta nméiténé ndé Jou Lahatala né, farimé kyat po fenese wlólo né, amé klongé i ndimé, ami dórén witénluw re yófé fité re séwonémé. Nméiténé ndé Jou né rewóré, nfakpekte roti né nópé, se nó nó ntubé. Pocé kyat farimé né wlori dolo bo pélóyé, se rémtat pana, bóngo si ma rémnómé róri nóté. 38 Kémnómé mam sogado kmese kdime. Pocé bóngo re kyat fenese né bo rfaménóné fenese njé nóté, se rwóté keé gandumé né.
Fenes ta Paulusé ndé i njé nésisé
39 Ta re mélówé né, kyat Fenese né rémnaw bótén isó, masolo runé i pa. Rémnaw nélewé né, pocé reni delek isó, ta ni wolét lapo né birahi. Se pocé kyat fenese nesté rfécego, “Bo téfené, tpaké keé fenese njé nélew sésé lo, bo némjakém matiné.” 40 Pocé bóngo réwetésé keé tapu ni wólé né ndimé, rfatoléné keé po wolété wlólo. Wólé ta po fenese njé ni wiléné lo né ma résupété keé. Rewóré ga ratlé fenese njé nó lóy ta némyaku po tolén tó njé, rpe fajé bo famla rcung nélew deleke njé ni. Se pocé ksobél nélewé né, 41 nópé ga kesise am po meube lo. Fenese njé ni tolén tó né teróyle nóp sésé lo, se nmeyawén facuci ma tisé. Ni fafémilé né ga méwruwé néspakéle, se némjakémé ndimé i.
42 Pocé bóngo tentara nesté rfécego, “Ta fié né, tpuné keé kyat bui nesté ndimé, ma ga rtebé nélew ga rówés si.”
43 Pocé Yuliusé wlo pa bo rpuné keé Paulusé né, se nécego si, “Matiné”. I ma nané kyat ta pocé né faje, “Ta fewowe funé né, fpawélé mew nóp wolété lo, bo ftubé nélewé. 44 Ta fewowe funé pa né, fyó fenese ni fófén ta mlene né, bo fewowo fóféné né nélew bóténé lo.” Se pocé bóngo am farimé kwóm nélew po bóténé lo, gélesó ta npe am pa.