Kɛnɔ ná Pool há pʋ́ŋsɛ́ pá
Filipi tɩ́náwa
Cʋɔla
1
1 Ŋ Pool* arɩ́ Timote,* á wuu há ká Kirisi Zeezi tʋtʋnna, á nɛ́ pʋ́ŋsɛ kɛnɔ né aá pá wɩcʋ́ɔ́lɩ́sɩ́dííre,* rɩ́ wɩcʋ́ɔ́lɩ́tʋtʋnna* arɩ́ nɩɛ ná wuu há ká Wɩɩsɛ nɩɛ, a tɩŋ Kirisi Zeezi mí, a mɩŋ Filipi* mí.
2 Ráá Ana Wɩɩsɛ rɩ́rá Nyuutɩna Zeezi Kirisi pɛ́ɩ́wa bárka arɩ́ tɛŋfɩ́ɛ́l!
Pool bɔ́llɛ Wɩɩsɛ, Zeezi laadííre ná há mɩŋ Filipi mí wɩ́ɛ́
3 Ŋŋ́ bɔ́llɛ Wɩɩsɛ tɛŋ wuu mí, ŋ háá ko bɩ́ɩ́nɩ́wa wɩ́ɛ́.
4 Ŋ ha sʋ́l Wɩɩsɛ má aá pɛ́ɩ́wa tɛ́ŋ wuu mí, arɩ́ satɔrɔ́,
5 bee wɩ́ɛ́ ɩ́ pɛ́ŋ mɛ́, ŋ bʋl Labaarɩwero ná wɩ́ɛ́ pá nɩɛ, a pɔ́ dʋ́ŋdʋ́ʋ̃́ tápʋl ná ɩ́ há lá Zeezi dí, a ko aá lɛ zaa.
6 Ŋ sɩɛ́ ɩ́ɔ̃́ arɩ́ taŋá, rɩ wɩ́wero né Wɩɩsɛ há púlé ɩ́ mɛ́, ʋ sɩ́ tʋŋ ɛ́ wuu, a kaá jɔ́ʋ́ gírse, Kirisi Zeezi kal koolí.
7 Ŋ sabɩŋsɛ nɛ́ nyɛ a cáásɩ́wa wuu.
Ʋ sɩɛ́ cɛ́rɔ́ a páŋ, rɩ́ɩ́wa wɩ́ɛ́ mɩ́nɩ́ŋ beŋtúú mí.
Zilé ná Wɩɩsɛ há díé páŋ, ɩ́ wuu nɛ́sɛ mɩŋ ráŋ, a de pɔ́ tɛ́ŋ ná mɛ́ ŋ háá lowé rɩ́ Labaarɩwero ná yɩr lɛ, a cɩ́ wérí, arɩ́ ɓa há keníŋ tɔ́ bɩnajaa tɛ́ŋ ná mɛ́, ɛ́ Labaarɩwero wɩ́ɛ́.
8 Taŋá, Wɩɩsɛ káŋ dáŋsɩ́ɛ́ rɩŋ cóíwa wuu, arɩ́ Kirisi Zeezi cólle.
9 Ŋ sɩɛ́ sʋl Wɩɩsɛ rʋ́ʋ́ a rɩ́ɩ́wa náŋá cólle ɔsɛ súsúúri; ŋ haá sʋl Wɩɩsɛ rʋ́ʋ́ pɛ́ɩ́wa zɩmɛ́ tɩɩ, rɩ́ɩ́wa zɩŋ wɩ́ɛ́ wuu mʋ́ʋ́la wérí,
10 a makɛ rɩ́ɩ́wa wólli wɩ́were caksɛ aá lɩ́sɛ.
Ɛ́ é, ɩ́ wɩ busunnú ka, a wɩ wɩ́zɔkɩ́ máá ka, Kirisi kal bɩrkoolí.
11 Ɩ́ sɩ́ tɩŋ Zeezi Kirisi mí, a a tékétéké wɩ́'állɛ kɩ́ŋkáŋ, a makɛ rɩ́ Wɩɩsɛ yɩr ná hʋʋma arɩ́ píŋ.
Pool sɛ́ Kirisi ní ká mɩɩsɛ
12 Ŋ maábináŋa, ŋ có rɩ́ɩ́wa zɩŋ rɩ́ wɩ́ɛ́ ná há péríŋ, ɓa ɔ́ɔ́ Labaarɩwero ná wɩ́ɛ́ bʋlɛ́ ɔsɛ mʋ́ sɩ́ɛ́ wérí.
13 A tɩŋ ɛ́ wɩ́ɛ́, sóójiwa ná há mɩŋ kʋ́máŋdá wuolo* mí, arɩ́ nɩɛ ná há mɩŋ dɩhɛ̃́ náŋa, ɓa wuu ɩ́ɔ̃́ zɩŋ rɩ́ Kirisi tʋŋ pɛ́ɛ́ wɩ́ɛ́ nɛ́, ɓa tɔ́ŋ bɩnajaa mɛ́.
14 Ŋ bɩnajaa mɛ́ tɔ́ɛ́ ná ha ɔ́ɔ́, á maábináŋa ɓɩkana ɔsɛ ka yardá arɩ́ Nyuutɩna, a wólli Wɩɩsɛ wɩ́ɛ́ bʋl aá pá nɩɛ arɩ́ baŋcɩpɩrɩ́, a wɩ héwíŋ máá fá.
15 Ŋ taŋa ɩ́ɔ̃́ rɩ́ ɓa sɩɛrʋ, náŋá bʋl Kirisi wɩ́ɛ́, arɩ́ sagʋʋmɩ́ rɩ́ tɩ́ŋtɔ́ɛ́ nɛ́; amá náŋa é kéŋ sawér ní, aá bʋl Kirisi wɩ́ɛ́ ná.
16 Sawér tɩ́náwa ná é kéŋ cólle ní aá tʋŋ; ɓa ɩ́ɔ̃́ zɩŋ rɩ́ŋ wɩ Labaarɩwero ná bʋlɛ́ wɩ́ɛ́ sɛ́ŋɓɛlɩ́ a, ɛ́ wɩ́ɛ́ nɛ́ tɛ, ŋ mɩŋ rɛɛ́.
17 Ká nɩɛ ná náŋa é, ɓaá bʋl Kirisi wɩ́ɛ́ arɩ́ sagʋʋmɩ́ nɛ́ arɩ́ sabɩŋtɩɛnnɛ; ɓaá já rɩ́ŋ ɔsɛ ná wɩɩla nɛ́ bɩnajaa mɛ́.
18 Amá ŋ é rɩ́, ʋ to wɩ́ɩ́.
Rɩ sabɩŋwero ní, ɛ́ rá má rɩ sabɩŋtɔk nɛ́ rɩ́wɔ́ kaá bʋl, ŋ éé jʋ́ɔ́sʋ́ rɛ́, bee wɩ́ɛ́ Kirisi wɩ́ɛ́ nɛ́ ɓaá bʋl.
Ŋ sɩɛ́ ha sɩ́ ɔsɛ jʋɔsɛ aá mʋ́ wuu,
19 ŋ há ɩ́ɔ̃́ a tɩ́ŋɩ́wa wɩsʋlɔ́ yɩr mɛ́, arɩ́ Zeezi Kirisi Sabɩɩna* sáŋɛ mɛ́, ɛ́ wɩ́ɛ́ wuu sɩ́ pɛ́ láŋ tá.
20 Wɩ́ɩ́ ná ŋ háá jɛɛ́ arɩ́ wɩ́ɩ́ ná ŋ háá yɩɛlɛ́ kɩ́ŋkáŋ nɛ́ ká, rɩ́ŋ sɩ́ hɩɩ̃sɛ dí wɩ́ɩ́ wuu mí.
Amá a kaa pɔ́ mʋ́l néé mí káá mʋ́, tɛ́ŋ wuu mí, rʋʋ ká sʋʋ nɛ́, rʋʋ ká hiẽsó ní, ŋ sɩ́ hé dóé arɩ́ taŋá, rɩ́ Kirisi yɩr lɛ.
21 Ŋ é rɩ́, Kirisi ní káŋ mɩɩsɛ; ɛ́ wɩ́ɛ́, sʋʋ ká nyʋɔrɛ́ rɛ́.
22 Amá rɩŋ nɛ́ ha mɩŋ dúníé né má mɛ́, ŋ ha sɩ́ tʋŋ tʋtʋmɩ́ ná há sɩ́ ɔsɛ nɩɛ ɓɩkana; rɩŋ sʋ́wɔ́ má, ʋ ká nyʋɔrɛ́ rɛ́; ɛ́ nɛ́ tɛ, ŋ wɩ́ŋ háá lɩ́sʋ́ ná ɛ̃.
23 Wɩ́ɛ́ bɛllɛ nɛ́ nɩ́ŋ:
Ŋ có rɩŋ lɛ́ dúníé né mí, a mʋ́ Kirisi rɩ́; ʋ nɛ́ weré kɩ́ŋkáŋ a kɩ́llɛ dúníé né mí mɩnɛ́.
24 Amá ɩ́ wɩ́ɛ́, rɩŋ nɛ́ ha mɩŋ dúníé né mí, ʋ nɛ́ ká wɩ́ɩ́ tɩɩ.
25 Ŋ sɩɛ́ ɩ́ɔ̃́ rɩŋ sɩ́ mɩ́nɩ́wa dɩhɩ̃́ dúníé né mí, a makɛ rɩ́ŋ sáŋɩ́wa wuu mí, rɩ́ɩ́wa waa súúri, ká ka satɔrɔ́ yardá sɩɛrʋ.
26 Ɛ́ wɩ́ɛ́, ŋ háá bɩ́rkóíwa dɩhɩ̃́, ɩ́ sɩ́ ɔsɛ ná ŋmɛ́nɔ a píŋsi Kirisi Zeezi, ŋ wɩ́ɛ́.
Cáánɛ
27 Wɩ́ɩ́ ná há mɩ́nɔ́ nɛ́ ká, ɩ́ lo rɩ́ɩ́wa wɩ́'állɛ tɩŋ Kirisi Labaarɩwero ná ŋmɛ́nɔ.
Ɛ́ é, rɩŋ kóíwa dɩhɩ̃́, rɩŋ wɩ kúé, ŋ sɩ́ nɛ rɩ́ɩ́wa kéŋ wérí arɩ́ sabɩɩna balá, aá lowi, rɩ́ Labaarɩwero ná laadí, nalursi zʋ tíé wérí.
28 Ɩ́ sɩ́ ló rɩ́ɩ́wa dɩŋdɔma fíkíwa wɩ́ɩ́ wuu mí; ɓa yʋ́ksɛ malla nɛ́ ɛ́, ká ʋ ɛ́ɩ́wa má Wɩɩsɛ laatɛ́ malla; ʋ ɛ́ sɩɛ́ lɛ́ Wɩɩsɛ nɛ́.
29 Ʋ ká zilé rí Wɩɩsɛ dí pɛ́ɩ́wa, rɩ́ɩ́wa la Kirisi dí, ká cɩ́ ráŋ dí wɩɩla ʋ wɩ́ɛ́ má.
30 Ɛ́ wɩ́ɛ́, lal ná wɩ́ɛ́ ɩ́ há nɩ́ɛ́, a ná rɩ ŋŋ́ yó tésíé mí arɩ́ zaa wuu, ɛ́ lal nɛ́ ɩ́ tɩŋ aá yo mʋ́l néé mí ɛ́.