Yardá rɩ́ Wɩɩsɛ kíŋse wɩ́ɛ́
3
1 Óú!
Galasi tɩ́náwa, nɩcʋ́llɛ!
Áŋ rɩ́ bɛ́ŋsɩ́wa tá nyɛ?
Ɩ́ nɩɛ ná á há máŋsɛ Zeezi Kirisi dagɛsɛ́* daha sʋʋ wɩ́ɛ́ pɛ́ɩ́wa, ɩ́ nʋ́ʋ́ mʋ́l, anɛ ʋ cɩ́nɩ́wa sɩ́ɛ́ mɛ́ nɛ́.
2 Ɩ́ lɩ́sɛ wɩ́ɩ́ né balá sɩɛ́ páŋ:
Wɩɩsɛ há púú Sabɩɩna* ná dí zilé pɛ́ɩ́wa, ʋ tɩ́ŋɩ́wa háá zíl kíŋse ná wɩ́ɛ́ nɛ́ yáá, ʋ tɩ́ŋɩ́wa há nɛ́ Labaarɩwero ná a laa dí wɩ́ɛ́ nɛ́?
3 Ɩ́ dé cʋʋlɛ ɓóŋ ní?
Ɩ́ há púlé rɩ́ Wɩɩsɛ Sabɩɩna dóé, ɩ́ɩ́ ja rɩ́ɩ́wa mʋ́ tenni rɩ́ nɩbinní dóé ní?
4 Ɩ́ há ná wɩɩla ná wuu ká yɔ́ɔ́ nɛ́?
Ɛ́ sɩɛ́ wɩ yɔ́ɔ́ wuó a.
5 Wɩɩsɛ há púú Sabɩɩna pɛ́ɩ́wa, a baa wólli tʋŋ wɩ́nyáŋsɛ ná ɩ́ sɩ́sɩɛrʋ, ʋ ɛ́ ká ɩ́ há sáŋɛ́ aá zíl kíŋse ná wɩ́ɛ́ nɛ́ yáá, ɩ́ há lá Labaarɩwero ná dí wɩ́ɛ́ nɛ́?
6 Abɩrahaŋ* há lá Wɩɩsɛ wɩ́ɛ́ dí, Wɩɩsɛ tɩ́ŋ ɛ́ wɩ́ɛ́ nɛ́ bʋlʋ́ ká tékétéké.
7 Ɛ́ wɩ́ɛ́, ɩ́ sɩɛ́ zɩŋ rɩ́ nɩɛ ná wuu, há lá Wɩɩsɛ wɩ́ɛ́ dí, ɓa nɛ́ ká Abɩrahaŋ bɛlɛ.
8 Ɓa pʋ́ŋsɛ Wɩɩsɛ Kɛnɔ sɩɛrʋ fól, a bʋlɛ́ Wɩɩsɛ sɩ́ tɩŋ yardá wɩ́ɛ́, a bʋlɛ́ nɩɛ ná má há to Zuwifiwa ká tékétékéwa.
Ɛ́ nɛ́ pʋ́ŋsɛ ná la sɩ́ɛ́ bʋl ɛ́ wɩ́wero pá Abɩrahaŋ bʋlɛ́:
«Wɩɩsɛ sɩ́ tɩ́ŋɩ́ mɛ́, a hé bárka pá dúníé duo wuu nɩɛ.»
9 Ɛ́ nɛ́ tɛ, Wɩɩsɛ sɩ́ hé bárka pá nɩɛ ná wuu, há sɩ́ lɔ́ʋ́ wɩ́ɛ́ dí, anɛ Abɩrahaŋ há lɔ́ʋ́ wɩ́ɛ́ dí, ʋ hé bárka pɔ́ʋ́ ɛ́.
10 Wɩɩla sɩ́ peri nɩɛ ná há bɩ́ɩ́nɛ́ rɩ ɓaá tɩŋ kíŋse mí ní, rɩ́ɩ́ a tékétéké, bee wɩ́ɛ́ ɓa pʋ́ŋsɛ Wɩɩsɛ Kɛnɔ sɩɛrʋ a bʋlɛ́:
«Wɩɩla pú nɛrɔ ná háá tɩŋ kíŋse, ká wʋ́ɔ́ ná há pʋ́ŋsɛ kíŋse kɛnɔ sɩɛrʋ wuu, zílé mʋ́ aá tenni.»
11 Ʋ ká pʋmmɩ́, nɛ́ŋ wɩ kíŋse mí wuo tɩŋ aá a tékétéké Wɩɩsɛ sɩ́ɛ́ mɛ́; bee wɩ́ɛ́ ɓa pʋ́ŋsɛ Wɩɩsɛ Kɛnɔ sɩɛrʋ a bʋlɛ́:
«Nɛrɔ ná há lá Wɩɩsɛ wɩ́ɛ́ dí, ʋ tɩ́na nɛ́ ká tékétéké ʋ sɩ́ɛ́ mɛ́; ʋ tɩ́na sɩɛ́ tɩŋ ɛ́ mɛ́ nɛ́, rɩ́ɩ́ ná hiẽsó.»
12 Ká kíŋse sɩɛ́ wɩ yardá lɩ́ɛ́.
Ɓa taŋa pʋ́ŋsɔ́ a bʋlɛ́:
«Nɛrɔ ná háá tɩ́ŋ kíŋse, kíŋse níí pɔ́ʋ́ hiẽsó.»
13 Kirisi há dí wɩɩla ná dagɛsɛ́ daha á wɩ́ɛ́, ʋ lárá tá kíŋse há pí wɩɩla ná aá cɩ́ɩ́nɩ́rá nɛ́sɛ mɛ́, bee wɩ́ɛ́ ɓa pʋ́ŋsɔ́ bʋlɛ́:
«Wɩɩla pú nɛrɔ ná ɓa há ɓásɛ dagɛsɛ́ daha.»
14 Ɛ́ sɩɛ́ ká rɩ́ Wɩɩsɛ tɩŋ Zeezi Kirisi mí ní, a hé bárka ná ʋ há sʋ́ʋ́ sɩ́ tɩŋ Abɩrahaŋ mɛ́ hé, a pá nɩɛ ná há to Zuwifiwa nɛ́.
Ká ráá má tɩ́ŋrá Zeezi laadí ná mɛ́, a ná Wɩɩsɛ Sabɩɩna ná, ʋ há tá nʋɔ bʋlʋ́ sɩ́ párá.
Wɩɩsɛ kíŋse wɩ Wɩɩsɛ nʋtálɔ mɛ́ wuó kɛ́rɛ
15 Maábináŋa, ɩ́ lo rɩ́ŋ pírá tɩɩ nɩbííne wɩ́'állɛ wɩ́ɩ́ nɔ́ŋɔ, a máŋsɛ pɛ́ɩ́wa:
Rɩ nɛrɔ nɛ́ bʋ́l* wɩ́ɩ́ bil, a ŋmɩ́ɛ́sɛ, ɓa wʋ́ʋ́ wuó giri, ɓa báá wɩ wɩ́ɩ́ má wuó súúri.
16 Wɩɩsɛ sɩɛ́ tá nʋɔ rɛ́, a pá Abɩrahaŋ* rɩ́rʋ́ duo.
Ɓa sɩɛ́ wɩ pʋ́ŋsɛ́ bʋlɛ́:
«Arɩ́rʋ́ dukana má,» ɓa sɛ́:
«Arɩ́rʋ́ duo.»
Duo balá nɛ́; ʋ nɛ́ ká Kirisi.
17 Ɩ́ ná ŋ háá já rɩ́ŋ bʋ́lʋ́ ná:
Wɩɩsɛ wɩ́bʋlbilí ná ʋ há ŋmɩ́ɛ́sɛ́ pá Abɩrahaŋ, ʋ bɩŋsɛ zɔwaná rɩ́ mɛrɛ́ rɩ́ fí ní, ká Moyizi* zɩŋ ko máŋsɛ kíŋse ná.
Kíŋse sɩɛ́ sɩ́ tɩŋ har, ká ko wólli kɛ́rɛ ɛ́ nʋɔ mɛ́, rʋ́ʋ́ tá yɔ́ɔ́?
18 Rɩ nɩbííne sɩɛ́ fa tɩ́ŋ kíŋse mí ní aá ná liwe, ɓa báá wɩ Wɩɩsɛ nʋtálɔ mɛ́ wuo tɩŋ aá ná liwe.
Ká Wɩɩsɛ sɩɛ́ tɩ́ŋʋ́ nʋtálɔ ná mɛ́ nɛ́, a dí zilé pá Abɩrahaŋ.
Kíŋse tɛɛ mʋ́l nɛ́ beé rí?
19 Beé wɩ́ɛ́ rɩ́ sɩɛ́ ɓa bil kíŋse?
Rɩ́wɔ́ mákrá wɩ́zɔkɛ́ aá párá, a kaá ja Abɩrahaŋ duo ná lʋlɛ́; duo ná wɩ́ɛ́, Wɩɩsɛ há tá nʋɔ bʋl.
Wɩɩsɛ púú ɛ́ nʋɔ tʋŋ malɩ́kawa nɛ́, ɓa kaa ko tɛ nɛrɔ ná há ká záárɔ mɛ́, ʋ laa pá nɩɛ.
20 Záárɔ wɩ nɩbalá mɛ́ nɩ́ɩ́ zá, amá Wɩɩsɛ sɩɛ́ ká balá nɛ́.
21 Kíŋse ná sɩɛ́ kɛ́rɛ Wɩɩsɛ nʋtállɛ* ná mɛ́ rɛ́?
Aɩ́, ʋ to ɛ́.
Rɩ kísó rí fa mɩnɛ́ a wólli hiẽsó aá pá, nɩbííne tékétéké ɓɩɛ́na faá lɛ ɛ́ kíso ní.
22 Amá Wɩɩsɛ Kɛnɔ sɩɛrʋ, ɓa pʋ́ŋsɔ́ bʋlɛ́ wɩ́bɔmɔ tɔ́ nɩbííne wuu hé, a makɛ rɩ́ Wɩɩsɛ nʋtálɔ ná peri nɩɛ ná wuu há á yardá, a la Zeezi Kirisi wɩ́ɛ́ dí.
23 Yardá tɛ́ŋ fa há wɩ péré, kíŋse ná nɛ́ fa tɔ́rá é Zuwifiwa bɩnajaa, a kaá ja yardá tɛ́ŋ koolí.
24 Ɛ́ wɩ́ɛ́ nɛ́ fa pɔ́rá mɛ́, a lɛ́lrá kaa ko peri Kirisi, a makɛ ráá lɔ́ʋ́ wɩ́ɛ́ dí, a a tékétékéwa Wɩɩsɛ sɩ́ɛ́ mɛ́.
25 Yardá tɛ́ŋ sɩɛ́ kúó.
Kíŋse ná há pɔ́rá mɛ́ báá wɩ́rá mɛ́ wuó bel.
26 A tɩŋ ɩ́ há lá Zeezi Kirisi dí wɩ́ɛ́, ɩ́ wuu ká Wɩɩsɛ bɛlɛ nɛ́.
27 Ɩ́ wuu sɩɛ́ há múŋsí nyii, Zeezi Kirisi yɩr mɛ́, Zeezi Kirisi nɩɩsɔ ná nɛ́ mɩ́nɩ́wa mɛ́.
28 Cakɔ́ báá toó:
Ɓɩ́ŋ ká Zuwifi, ɓɩ́ŋ to Zuwifi, ɓɩ́ŋ ká yómó, ɓɩ́ŋ to yómó, ɓɩ́ŋ ká bál, ɓɩ́ŋ ká hál, ʋ toó.
Ɩ́ wuu ká óŋ balá rɛ́, Zeezi Kirisi mí.
29 Rɩɩ́wa sɩɛ́ ká Kirisi nɩ́ɛ́, ɩ́ ká Abɩrahaŋ dunɩɛ nɛ́; Wɩɩsɛ há tá nʋɔ, rɩ́ liwe ná ká Abɩrahaŋ ónní, ɩ́ sɩ́ tɩ́llɩ́wɔ́.