Ɩtɩɛnɛ nʋlɩ́sɔ
7
1 Ɛ́ nɛ́ Wɩɩsɛ vʋk'ɔɔsa* nɔhɔ̃́ ná bɔsɛ Ɩtɩɛnɛ bʋlɛ́:
«Wɩ́ɛ́ ná ká ɛ́ nɛ́?»
2 Ɛ́ nɛ́ Ɩtɩɛnɛ sɛ́:
«Ŋ maábináŋa, ɩ́ zesi!
Wɩɩsɛ ná há tɛ píŋ wuu, ʋ kúó lɩ́rá naabál Abɩrahaŋ* mɛ́, rʋʋ fa mɩŋ Mezopotami mí, ɛ́ nɛ́ ká ʋ isi mʋ́ ké Saaraŋ mɛ́, a bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋlɛ́:
3 ‹Lɩ́ɩ́ tɔ́ɔ́ mɛ́, a lóí jaa nɩɛ, ká mʋ́ mɩŋ tɔ́ɔ́ ná mɛ́, ŋ háá á rɩ́ŋ makɛ pɛ́ɩ́.›
4 «Ɛ́ nɛ́ ʋ sɩɛ́ isi Kalde mí, a mʋ́ ké Kanaŋ* mɛ́.
Ráŋ nɛ́ ʋ áná sʋwɛ, ká Wɩɩsɛ a ʋ isi ko ké tɔ́ɔ́ né mí, ɩ́ zaa há mɩnɛ́.
5 Ʋ wɩ tíé naa dɩnʋɔsɩ́ má tɩɩ cóké pá Abɩrahaŋ, rʋ́ʋ́ ɔ́ʋ́ óŋ.
Ká taŋa tá nʋɔ, a bʋl rʋ́ʋ́ sɩ́ ko tɩ́llɛ tɔ́ɔ́ ná wuu, rʋʋ tɩɩ rá má, ʋ bɛlɛ sɩ́ tɩ́llʋ́; ɛ́ mɛ́ rɩ Abɩrahaŋ ha wɩ bíí má kené.
6 Wɩɩsɛ sɛ́ haã:
‹Ɩ dunɩɛ sɩ́ mʋ́ a zʋ́zʋ́llɛ́ tɔ́ɔ́ nɔ́ŋ mɛ́; ɓa sɩ́ a rɩ́wɔ́ tʋŋ yomí, ká rɩ́wɔ́ bɛ́ŋsɩ́wɔ́ bɩŋsɛ zɔwaná.
7 Amá ɓa háá mʋ́ʋ́ bɩrmɛ yósi tɔ́ɔ́ ná wuu mí, ŋ Wɩɩsɛ tɩɩ nɩ́ɩ́ á rɩ́ŋ dí ɛ́ tɔ́ɔ́ nɩɛ sarɩ́ya.
Ɛ́ nɩ́ɩ́ daarɛ́, ká rɩ́wɔ́ sɩɛ́ lɩɩ ko cʋ́ɔ́lɩ́ŋ Wɩɩsɛ, dɩhɩ̃́ né!›
8 Ká Wɩɩsɛ sɩɛ́ pi pɛŋcoki,* ʋ a nʋtʋmɛ* malla pá Abɩrahaŋ.
Ɛ́ nɛ́ Abɩrahaŋ sɩɛ́ lʋl Ɩzakɛ,* a fɩ́ɩ́lʋ́ tápʋlɛ córí kal.
Ɩzakɛ má lʋl Zakɔbɛ* a fɩ́ɩ́lʋ́, Zakɔbɛ lʋ́lrá naabálwa ná fí rí bɛllɛ, a fɩ́ɩ́lɩ́wɔ́ má.
9 «Á naabálwa ná isi tʋŋ sahaksɩ́, a ka Zɔzɛfɛ* yɛ́llɛ, ɓa yɔwɛ kaa col Ezipiti.*
10 Amá Wɩɩsɛ mɩ́nʋ́ har, a lɔ́ʋ́ tá wɩɩla wuu mí; a pɔ́ʋ́ wɩ́zɩmɛ.
Wɩɩsɛ a Ezipiti kuóro Faarɔŋ* nóú nɩtáŋnɛ, a sɩɛ́ púú bílú jaa rɩ́rʋ́ tɔ́ɔ́ wuu nyúú, ʋ bíbélwó mí.
11 «Ɛ́ nɛ́ losubɔmɔ oro ko zʋ Ezipiti tíé, rɩ́ Kanaŋ tíé wuu.
Á naabálwa báá fa wɩ ɓɩdííli mʋɔ́ wuu kené aá dí.
12 Zakɔbɛ sɩɛ́ nɛ, rɩ ɓɩdíyɛ́llɛ mɩŋ Ezipiti mí, ɛ́ nɛ́ ʋ dʋʋnɛ tʋ́mʋ́ bɛlɛ rɩ́wɔ́ mʋ́ yɔwɛ.
13 Ʋ há bɩ́rɛ́ tʋ́ŋwɔ́ bʋllɛ nyúú mí, ɓa mʋ́ɔ́ ná Zɔzɛfɛ, ʋ a ɓa zɩ́mʋ́; ɛ́ nɛ́ Faarɔŋ má sɩɛ́ zɩŋ Zɔzɛfɛ há lɛ́ jaa ná.
14 Zɔzɛfɛ sɩɛ́ tʋŋ rɩ́wɔ́ mʋ́ yɩ́rʋ́ áná Zakɔbɛ, rʋ́ʋ́ kɛ́sʋ́ jaa nɩɛ wuu, a isi ko Ezipiti; ɓa nɩɛ wuu ní fa mɛɛ́sɩbotoro rɩ́ fí rɩ́ bɔmmʋ́ɔ́.
15 Zakɔbɛ mʋ́ɔ́ ké Ezipiti ná mɛ́ nɛ́, a ko sʋwɛ ráŋ, ʋ rɩ́rá ánáwa.
16 Ɓa cɩ́ɩ́nɩ́wɔ́ kaa mʋ́ Sɩsɛmɛ, a hu lɛlbule ná mɛ́, Abɩrahaŋ há lɛ́ɛ́ yɔwɛ, Sɩsɛmɛ mɛ́, Hamɔrɛ bɛlɛ rɩ́.
17 «Wɩɩsɛ há tá nʋɔ ná pá Abɩrahaŋ há sáásɛ́ súí, ʋ duo ɓɩɛ́na púl kɩ́ŋkáŋ Ezipiti mí.
18 Ɛ́ nɛ́ kuófɛlɔ oro fa la dɩhɩ̃́, a wɩ Zɔzɛfɛ ɛ̃.
19 Ɛ́ kuóro ní fa bɛ́rɩ́rá duo, a a, á ánáwa kɛ́sɩ́wɔ́ bɛlɛ lɛ ɓa laa ɓʋ́ʋ́sɛ.
20 «Ɛ́ tɛ́ŋ mɛ́ nɛ́ ɓa lʋl Moyizi,* ʋ a biwerwié, Wɩɩsɛ sɩ́ɛ́ mɛ́.
Ɓa féŋsú caŋsɛ botoro ʋ áná jaa mɛ́,
21 ká kánʋ́ lɛ, Faarɔŋ toló nóú, a lɔ́ʋ́ mʋ́ a dɩ́ɛ́sɛ anʋ́ bio.
22 Moyizi sɩɛ́ máŋsɛ Ezipiti tɩ́náwa wɩ́zɩmɛ wuu.
Ʋ wɩ́bʋlɛ́ rɩ́rʋ́ wɩ́'állɛ wuu fa kéŋ dóé.
23 «Ʋ há kúé ka bɩŋsɛ mɛɛ́sɛllɛ, ʋ sɩɛrʋ bɩ́ɩ́nɔ́ rʋ́ʋ́ mʋ́ʋ́ maábináŋa Ɩzɩrayɛl duo* nɩɛ rɩ́.
24 Ʋ mʋ́ ɛ́ nɛ́, a ná Ezipiti báálɔ rʋʋ́ bɛ́ŋsɩ́wɔ́ nɔ́ŋɔ.
Ɛ́ nɛ́ ʋ mʋ́ pɛ́ nɩbɛŋsɩ́ ná mɛ́, a ŋmɔwɛ Ezipiti báálɔ ná ɓʋ́.
25 Ʋ fa bɩ́ɩ́nɔ́ rʋʋ aŋbɛlɛ fa sɩ́ zɩŋ rɩ́ Wɩɩsɛ tʋ́mʋ́ nɛ́, rʋ́ʋ́ ko lɔ́wɔ́ tá; amá ɓa wɩ wóllé zɩŋ ɛ́.
26 Tɔ́ɔ́ pʋl, ʋ baa ná báála bɛllɛ rɩ ɓaá na náŋá; ʋ mʋ́ rʋ́ʋ́ zá, a bʋlɛ́:
‹Báála, ɩ́ ká maábináŋá rɛ́; beé rí sɩɛ́ tɛ ɩ́ gɩrɛ aá bɛŋsɛ náŋá?›
27 «Ɛ́nɛ́ ʋ ná há wóú nɔ́ŋɔ yíkí Moyizi tá, ká bʋlɛ́:
‹Áŋ rɩ́ bílí rɩ́ɩ́ árá kuóro rɩ́rá sarɩ́yadííro?
28 Ɩɩ́ já rɩ́ɩ́ ɓʋ́ŋ, anɛ ɩ die há ɓʋ́ Ezipiti báálɔ ná ɛ́ nɛ́?›
29 Ɛ́ wɩ́bʋlɛ́ wɩ́ɛ́ nɛ́ Moyizi lɛ Ezipiti mí, a fá mʋ́ ké Madɩaŋ mɛ́, a ja háálɔ, a lʋl heŋbólli bɛllɛ ráŋ.
30 «Bɩŋsɛ mɛɛ́sɛllɛ dí, ká Moyizi kal oro isi zʋ gɩr, a mʋ́ peri Sinayi* paalɔ laka.
Wɩɩsɛ malɩ́ka* ko lʋ́ʋ́ mɛ́, níŋ háá dí túí sɩɛrʋ.
31 Moyizi nóú, ɛ́ gɩ́rʋ́.
Ʋ tuu peri rʋ́ʋ́ bel wérí, Wɩɩsɛ liŋó bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋlɛ́:
32 ‹Ŋ nɛ́ kɛ́ɩ́ naabálwa, Abɩrahaŋ, Ɩzakɛ rɩ́ Zakɔbɛ wuu Wɩɩsɛ.›
Moyizi sɩɛ́ cɩ́ a cícel, ká báá wɩ kɔwɛ aá bel.
33 «Nyuutɩna sɩɛ́ bʋ́lʋ́ rɩ́ a bʋlɛ́:
‹Kúórí natɔɔsɛ ɩ naasɛ mɛ́, bee wɩ́ɛ́ dɩhɩ̃́ né ɩ há cɩ́nɛ́, ŋ Wɩɩsɛ dɩmɩnɩ́ nɛ́ ɩ cɛ́.
34 Ŋ náŋ nɩɛ háá ná wɩɩla ná Ezipiti mí rí.
Ŋ nɩ́wɔ́ wiisíkse wuu ní, ɛ́ nɛ́ ŋ tuwi rɩ́ŋ lɔ́wɔ́ tá.
Ŋ sɩɛ́ sɛ́ tʋ́mɩ́ mʋ́l néé mí rɩ́ɩ́ bɩrmʋ́ Ezipiti.›
35 «Ɛ́ Moyizi ɓa há vɛ́ɛ́, ká bʋlɛ́:
‹Áŋ rɩ́ bílí rɩ́ɩ́ árá kuóro rɩ́rá sarɩ́yadííro?›
Ʋ nɛ́ Wɩɩsɛ a ʋ bɩ́rmɩ́wɔ́ kuóro rɩ́wɔ́ laatáárɔ; a tɩŋ malɩ́ka ná há tɩ́ŋ túí mí ko lʋ́ʋ́ mɛ́ wɩ́ɛ́.
36 Ʋ nɛ́ sɩɛ́ báá á wɩ́gɩrɛ́ rɩ́ wɩ́nyɩnɩwa, a lɩ́sɩ́wɔ́ kaa lɛ Ezipiti mí; a a náŋa má Mʋfɩɛmɔ* mɛ́, a a náŋa má gɩrbétéke sɩɛrʋ, bɩŋsɛ mɛɛ́sɛllɛ.
37 «Ɛ́ Moyizi ní bʋ́l Ɩzɩrayɛl duo* nɩɛ rɩ́ bʋlɛ́:
‹Wɩɩsɛ sɩ́ lɩ́sɩ́wa duo sɩɛrʋ nɛ́ŋ, rʋ́ʋ́ ɔ́ʋ́ wɩ́laabʋ́llʋ́, a nɩ́ŋ é Moyizi.›
38 Á ánáwa há kúé ciki Sinayi paalɔ ná tɩŋa, ʋ cɩ́ŋwɔ́ sɩɛrʋ nɛ́ ká malɩ́ka ka hiẽsó wɩ́bʋlɛ ko pɔ́ʋ́, rʋ́ʋ́ laa párá.
39 «Amá á naabálwa wʋ́ʋ́ lɛ́ɛ́ dí; ɓa yíkú tá, ká bɩ́rwɔ́ sɩɛrʋ hé Ezipiti mí.
40 Ɓa bʋ́l Aarɔŋ* rɩ́ bʋlɛ́:
‹Má wɩŋsa párá, rɩ́wɔ́ la sɩ́ɛ́ a káŋrá aá va, bee wɩ́ɛ́ Moyizi ná há ɛ́ɛ́ á lɛ Ezipiti mí, a wɩ wɩ́ɩ́ ná há pérú ɛ̃.›
41 Ɛ́ mɛ́ nɛ́, ɓa má veno ʋ nɛ nɔwie, ɓaá ɓaarɛ, a ɔsɛ vʋk pɔ́ʋ́, ká jɩ́jʋɔsɛ ɓa nɛ́sɛ oŋ'máálɛ sɩ́ɛ́.
42 Ɛ́ nɛ́ Wɩɩsɛ bɩ́rʋ́ har tɛ́wɔ́, ká lo ɓa cɩ́cʋɔlɛ bána daha cana rɩ́ caŋwʋllɛ, anɛ ɛ́ ɓa há pʋ́ŋsɛ Wɩɩsɛ wɩ́laabʋlla kɛnɔ sɩɛrʋ:
‹Ɩzɩrayɛl nɩɛ,
bɩŋsɛ mɛɛ́sɛllɛ ná wuu ɩ́ há á gɩrbétéke sɩɛrʋ,
ɩ́ kɛ́sɛ́ pʋsɛ ko ɔsɛ vʋka páŋ rɛ́?
43 Veno ná ɓa háá yɩ́rɛ Mɔlɔkɛ,
ʋ táŋtɛ nɛ́ ɩ́ cɩ́ɩ́nɛ,
a cɩ́ɩ́nɛ wɩɩsɛ ná má ɓa háá yɩ́rɛ Raŋfaŋ, caŋwʋl.
Oŋ'máálɛ nɛ́ ɩ́ má, aá cʋ́ɔ́lɩ́wɔ́ nɛ́.
Ɛ́ wɩ́ɛ́, ŋ sɩ́ tá rɩ́wɔ́ kánɩ́wa mʋ́ dɩbólí
a daarɛ Babɩlɔɔnɛ* mɛ́.›
44 «Á naabálwa fa há mɩŋ gɩr ná sɩɛrʋ, Wɩɩsɛ máŋsɛ táŋtɛ* mʋɔsɔ pá Moyizi, ʋ cíkí nɔ́ŋɔ pɔ́wɔ́.
Ʋ a sɩɛ́da táŋtɛ, ɓa rɩ́ Wɩɩsɛ pɛ́kɛ.
45 Á naabálwa gúŋ ɛ́ táŋtɛ nɛ́ cɩ́ɩ́nɛ aá va, Zozie* ko isi lɔ́wɔ́ sɩ́ɛ́ a káŋwɔ́ mʋ́ peri tɔ́ɔ́ oro; Wɩɩsɛ kiri ɛ́ tɔ́ɔ́ nɩɛ ká laa pɔ́wɔ́.
Ɛ́ táŋtɛ cíkí ɛ́ nɛ́ wuu, a ko peri Davidi* tɛ́ŋ mɛ́.
46 Wɩɩsɛ hé bárka pá Davidi, ɛ́ nɛ́ ʋ sɩɛ́ sʋ́lʋ́, ká rʋ́ʋ́ sɔ́ jaa pɔ́ʋ́, ʋ nɛ́ há kɔ́ʋ́ naabál Zakɔbɛ Wɩɩsɛ.
47 Salomoŋ* ní kúé isi, a wólli ɛ́ jaa sɔ.
48 «Amá Wɩɩsɛ ná há kɛ onni wuu, ʋ wɩ nɩbííne nɛ́sɛ jɩsɔɔlɩ́ sɩɛrʋ wuó mɩŋ, anɛ ɛ́ Wɩɩsɛ wɩ́laabʋllɔ nɔ́ŋɔ́ há sɛ́ rɩ́ Wɩɩsɛ sɛ́:
49 ‹Bána káŋ kuódacaka nɛ́,
ká tíé áŋ dacakbio, ŋ naasɛ dɩsakɩ́.
Jɩbeé rí, ɩ́ jɩ́ja rɩ́ɩ́wa sɔɔ páŋ é Nyuutɩna?
Ŋ dɩkéfɩɛlɩ́ nɛ́ ká nɛɛ́ rɛ́?
50 Ŋ rá wɩ ɛ́ onni wuu ɛ́ɛ́ rɛ́?›
51 «Nɩbínyúdotɩɩna, há fɛ́sɩ́wa sɩɛnnɛ rɩ́rɩ́wa dɩlla wuu Wɩɩsɛ wɩ́ɛ́ mɛ́; ɩ́ vɛ́ Wɩɩsɛ Sabɩɩna nʋɔ sɛ́.
Ɩ́ ánáwa die há nɩhɩ̃́ ɛ́, ɩ́ má nɩhɩ̃́ ɛ́ nɛ́.
52 Wɩɩsɛ wɩ́laabʋlla ná orí rí, ɩ́ naabálwa wʋ́ʋ́ wálmɛ́?
Ɓa ɓʋ́ʋ́sɩ́wɔ́ ná há lá sɩ́ɛ́ ko, a bʋl báálɔ ná balá há ká tékétéké koe wɩ́ɛ́.
Ɛ́ báálɔ nɛ́ sɩɛ́ kúé, ɩ́ má kaa pá, ɓa ɓʋ́.
53 Ɩ́ nɛ́ Wɩɩsɛ malɩ́kawa tuwi máŋsɛ Wɩɩsɛ kíŋse* pá, ká ɩ́ wɩ lɛ́ɛ́ dí!»
Ɩtɩɛnɛ ɓʋ́ɩ́ wɩ́ɛ́
54 Zuwifiwa sɩ́dííre há zésí Ɩtɩɛnɛ wɩ́bʋlɛ́ ná wuu ko tenni, ɓa wuu cɔ́ɛ́ wɩ́ɔ́.
Ɓa vɔsɛ nʋpole ʋ mɛ́.
55 Ká Wɩɩsɛ Sabɩɩna* sú Ɩtɩɛnɛ, ʋ báŋ bel bána rɩ́ a ná Wɩɩsɛ píŋ, ká ná Zeezi rʋʋ cɩ́ Wɩɩsɛ néduu.
56 Ɛ́ nɛ́ ʋ sɛ́:
«Ɩ́ ná, bána nɛ́ wúré nyɛ, káŋ bel aá ná Nɩbiino Bio* rʋʋ cɩ́ Wɩɩsɛ néduu.»
57 Ɛ́ nɛ́ ɓa cáási a kɔ kʋɔllɛ, a tɔ́wɔ́ dɩlla mɛ́, ká wuu nyɩɩrɛ mʋ́ zɩ́nʋ́,
58 a kánʋ́ kɛkɛ tɔ́ɔ́ pʋmmɔ mɛ́, a pa dɔ́wʋ́ɔ́ aá yósú rɩ́wɔ́ ɓʋ́.
Dáŋsɩ́ɛ́wa wúrkwó gɛnnɛ pá bápʋɔsɩ́ oro, ɓa háá yɩ́rɛ Sool, ʋ ké pɔ́.