Zɩmɛ́ tɩ́na arɩ́ sahɔɔtɩɩnɔ wɩ́ɛ́
24
1 Sɩ́ sahɔɔtɩɩna wɩ́'állɛ hɩ́ɛ̃́nʋ́,a sɩ́ ló rɩ́ɩ́ rɩ́wɔ́ tʋŋ naa má.
2 Bee wɩ́ɛ́, ɓa sɩɛrʋ wɩ́bɩɩnɩ́ nɛ́ ká zɔ́krʋ,
ɓa bɩsɛ má nɛ́ ká bɔ́ŋbɔ́ŋ ɛɛ wɩ́ɛ́.
3 Zɩmɛ́ nɩ́ɩ́ sɔ jaa;
wɩ́zɩmɛ nɩ́ɩ́ pá jaa dóé.
4 Wɩ́ɛ́ zɩmɛ́ nɩ́ɩ́ a kuóɓɩɛ arɩ́ oŋwere wuu duó, sú sɩ́ɛ́ rɩ́ jɩɩsɛ.
5 Zɩmɛ́ tɩ́na kéŋ dóé;
nɛ́ŋ ná há kéŋ wɩ́ɛ́ zɩmɛ́, ʋ dóé níí súúre.
6 Rɩɩ́ mʋ́ lal, ɩ ló rɩ́wɔ́ cáánɩ́ wérí;
7 Nɩcʋʋlɛ wɩ zɩmɛ́ mɩ́ɩ́ yú;
ʋ wɩ nʋɔ kené, rɩ́ ɓa nɛ́ kené rɩ́wɔ́ zɩŋ tɔ́ɔ́ wɩ́ɛ́.
8 Nɛ́ŋ ná háá bɩɩnɛ bɔ́ŋbɔ́ŋ ɛɛ;
ɓaá yɩ́rʋ́ lɩ́ŋtɩ́ɩ́nɔ nɛ́.
9 Nɩcʋʋlɛ́ sabɩɩna wuu ká wɩ́bɔmɔ nɛ́;
ká nɩmɔnnɔ é a nɩɛ nɩbɛ́rɛ.
10 Rɩɩ naasɛ nɛ́ yʋ́ɔ́rɛ́ tápʋl bɔmɔ kal;
ɩ dóé báá wɩ óŋ mɔhɛ̃́.
11 La nɩɛ ná ɓa há vʋ́ʋ́rɩ́wɔ́ ɓʋ́ɩ́, a tá;
arɩ́ nɩɛ ná ɓa há bɛ́ŋsɛ ɓa cɛ́ sʋʋ mɛ́; láwɔ́ má tá.
12 Rɩɩ nɛ́ sɛ́: «Á fa wɩ ɛ́ mɛ́ ɛ̃!»
Nɛ́ŋ ná há ɛ̃ nɩbííne sabɩŋsɛ má sɩɛ́ wɩ ɛ̃ rɛ́?
Nɛ́ŋ ná háá pɔ́ɩ́ mɛ́; wɩ ɛ̃ rɛ́?
Ʋ raá wɩ nɛrɔ wuú túŋ aá cɛ́rʋ́ wɩ́'állɛ rɛ́?
13 Dí tʋʋ, ŋ bio, ʋ wér;
tʋkɩkɔ ŋmɔ́ŋ ɩ nʋɔ sɩɛrʋ.
14 Zɩŋ rɩ́ zɩmɛ́ wéró ɛ́ nɛ́ a pɛ́ɩ́;
rɩɩ nɛ́ kenú, ʋ kéŋ cíé a pɛ́ɩ́,
kɛ́ɩ́ yɩɛla má wɩ yɔ́ɔ́ tá.
15 Sɩ́ bárá hé anɛ sahɔɔtɩɩnɔ, rɩ́ɩ́ la nɩtaŋá jaa;
sʋ́ʋ́ dɩpɩnɛ má zɔ́kʋ́.
16 Bee wɩ́ɛ́, nɩtaŋá wuóló aá ɓal naasɩ́ balpɛ, amá ʋ sɩ́ bɩr isi.
Amá zɔ́krʋ sɩ́ dí sahɔɔtɩɩna.
17 Sɩ́ɩ́ dɩŋdɔmɔ ɓalɛ́ mɔ́mʋ́,
Rɩ wɩɩla pérú, ɩ sɩ́ jʋ́ɔ́sʋ́.
18 Rɩ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ háá nóú ɛ́, rʋ́ʋ́ sɩɛrʋ zɔkɛ,
Rʋ́ʋ́ baa sʋ́ʋ́ cɔwɩɩlɔ́ dí, ɩ dɩŋdɔmɔ ná nyúú.
19 Sɩ́ ló rɩ́ɩ́ cɔ́ɛ́ wɛ wɩ́bɔŋ'aara;
sɩ́ sahɔɔtɩɩna wɩ́'állɛ hɩ́ɛ́nʋ́.
20 Bee wɩ́ɛ́, wɩ́bɔŋ'aara wɩ cíé kené;
sahɔɔtɩɩna hiẽsó sɩ́ dʋsɛ anɛ caanɔ́.
21 Ŋ bio, fá Nyuutɩna Wɩɩsɛ arɩ́ kuóro;
sɩ́ɩ́ tɩɩ píí hé nɩɛ ná há kéŋ wɩ́ɛ́ aá kuosi sɩɛrʋ.
22 Bee wɩ́ɛ́, ɛ́ nɩɛ zɔkɛ́ ká naasɩ́ balá;
ká áŋ rɛ́ ɛ̃ wɩɩla ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ arɩ́ kuóro há sɩ́ hé a pɔ́wɔ́?
Zɩmɛ́ tɩ́náwa wɩ́bʋlɛ́ náŋa
23 Ná zɩmɛ́ tɩ́náwa wɩ́bʋlɛ́ náŋa:
Nɩɛ tʋɔsɛ́ wɩ cɛ́rɛ́ sarɩ́yadíí sɩɛrʋ.
24 Sarɩ́yadííro ná há sɩ́ bʋl sahɔɔtɩɩnɔ rɩ́ a bʋlɛ́: «Ɩ ká nɩtaŋá.»
Nɩɛ sɩ́ bʋrɛ hóú mí, tɔ́ɔ́ nɩɛ cɔ́ɛ́ sɩ́ ísú nyúú.
25 Amá sarɩ́yadííre ná há bʋ́lɛ́ aá lɛ nɩɛ ná há ɛ́ɛ́ aá zɔkɛ har, ɓa ná wér;
nɩɛ sɩ́ bɩ́wɔ́ mɛ́, ká sʋl barka pɔ́wɔ́.
26 Nʋlɩ́sɛwéro kéŋ tɛŋpɔrɔ́,
nannɔŋnɩ́ malla nɛ́.
27 La sɩ́ɛ́ tʋmɩ́ tʋtʋmɛ́ wérí pʋmmɔ,
a bélí baka tʋtʋmɛ́ mɛ́ wérí;
ká sɩɛ́ zɩŋ sɔ́ɩ́ jaa.
28 Rɩɩ sɩ́ɩ́ wɩ wɩ́ɩ́ néé, ɩ sɩ́ dáŋsɩ́ɛ́ dí rɩ́ɩ́ cɩ́nɩ́ nɔ́ŋɔ mɛ́;
Ɩɩ́ já rɩ́ɩ́ nyɛ nyɩɛrʋ nɛ́?
29 Sɩ́ bʋ́lʋ́: «Ʋ há áŋ nyɛ ná, ŋ má sɩ́ a ɛ́ túŋ,
Ŋ sɩ́ túŋ nɛrɔ wuu a cɛ́rʋ́ wɩ́'aalɩ́.»
Tɛŋwɩtɩɩnɔ malá
30 Kal oro, ŋ tɩ́ŋ tɛŋwɩtɩɩnɔ nɔ́ŋɔ baka laka a daarɛ,
nɩcʋʋlɛ́ víínyi baka laka.
31 Ŋ béló rɩ sɔrʋ nɛ́ nyʋ́ dɩhɩ̃́ wuu,
nyɔ́bɔma tɔ́ tíé wuu mí;
kɔ́ʋ́ dɔ́wʋ́ɔ́ zekɛ́rɛ ná má ɓal.
32 Ɛ́ nɛ́ ŋ cɛ́ a kɩ́ɛ́lɛ ɛ́ wɩ́ɩ́ ŋ há néé,
a bɩɩnɛ ká sɩɛ́ kármɩ́ŋ tɩɩ a bʋlɛ́:
33 «A fɛ́rmɩ́ vaŋsɛ, a dɩ́ɛ́kɛ mʋ́ɔ́,
a pɛ́ dóŋ.
34 Ɛ́ tɛ́ŋ mɛ́, yaara háá baarɛ́, sɩɛ́ sɩ́ ko úrí mí;
ká rɩ wɩɩla má cíkí anɛ gabɩbar.