Sɩ́ lo rɩ́ɩ́ cɔ́ɛ́ wɛ́ nɩbɔma nɛ́rɛ́ wɩ́ɛ́
37
1 Davidi yɩl.
Sɩ́ ló rɩ́ɩ́ cɔ́ɛ́ wɛ́ wɩ́bɔ́ŋ'aara,
sɩ́ bánɔ́ŋnɩ́ dí arɩ́ nɩɛ ná haá tʋ́ŋ bɔ́ŋbɔ́ŋ:
2 ɓa wɩ yʋ́ɔ́rɛ bɔl kéné, anɛ nyɔ́ɔ́,
ɓa sɩ́ hɩl anɛ ɛ́ palaarʋ háá ko hɩl.
3 Yɩɛlɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ, tʋ́ŋ ɛ́ ná há ká yɛ́rɛ́,
a makɛ rɩ́ɩ́ ká mɩɩsɛ tɔ́ɔ́ mɛ́, aá hiẽ́si rɩ́ tɛŋfɩ́ɛ́l;
4 Ló rɩ́ɩ́ satɔrɔ́ (ɓɩzeno) lɩ Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́,
ʋ sɩ́ ló rɩ́ɩ́ nɛ́sɛ zʋ́ oŋ ná ɩ háá sʋ́lʋ́ rɩ́.
5 Píí mɩɩsɛ hé Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́sɛ mɛ́,
yɩɛlʋ́, ʋ sɩ́ tʋ́ŋ rɩ́ɩ́ ná.
6 Ʋ yɩr mɛ́, ɩ yarda ná há wéró sɩ́ nyɩ́ɩ́sɛ anɛ cɩcʋɔ wɩpomí,
ká rɩ́ɩ́ táŋa má nyɩ́ɩ́sɛ anɛ wɩɩsɛ há zɩ́ nyúú tóŋtóŋ ou (wɔhɔ cɩ́ɩ́ka).
7 Sikli Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɩ́ɛ́,
pɔ́rɩ́ tɩɩ aá dɛ́llʋ́.
Sɩ́ ló rɩ́ɩ́ cɔ́ɛ́ wɛ́ nɩɛ ná wɩ́ɛ́ háá ɔ́sɛ́, arɩ́ nɩɛ ná háá tʋ́ŋ gɩrágɩrá.
8 Tá cɔ́wɩ́ɩ́lɔ́, ló rɩ́ɩ́ cɔ́ɛ́ pɔrɛ.
Sɩ́ cɔ́ɛ́ dí, cɔ́wɩ́ɩ́lɔ́ wɩ wɩ́ɩ́ ɔsɛ, (ʋ kéŋ bɔ́nɛ́ nɛ́ aá ko).
9 Beé wɩ́ɛ́, wɩ́bɔ́ŋ'aara sɩ́ nyɩ́ɩ́kɛ,
amá nɩɛ ná yɩɛla há mɩŋ Nyuutɩna Wɩɩsɛ mɛ́ sɩ́ tɩllɛ tɔ́ɔ́.
10 Rɛ́ rɩ́ mʋɔ́, rɩ nɩbʋmɔ yɩr yʋ́ksɔ́;
rɩ́ɩ́ có rɩ́ɩ́ tɩ́ŋʋ́ naasɛ má, ɩ baá wʋ́ʋ́ ná.
11 Amá múúrɩ́ŋ tɩɩ nɩɛ sɩ́ dí tɔ́ɔ́,
a bɩr hírsí kíŋkáŋ.
12 Nɩbɔmɔ cɩ nɩtáŋa mɛ́,
a makʋ́ bɔmɩ́ aá pɔ́ʋ́.
13 Amá Nyuutɩna Wɩɩsɛ mɔ́mʋ́ rɛ́,
beé wɩ́ɛ́, ʋ ɩ̃́ɔ́ rʋ́ʋ́ tápʋ́l ko rɩ́.
14 Nɩbɔma cʋʋrɩ́wɔ́ tokówíé ɓa kuoni (lɔkɔ mɛ́), a gɛ́rɩ́wɔ́ tuhɛ́mɛ́ má
rɩ́wɔ́ ɓʋ́ nɩyaarɔ arɩ́ wɩlnaarɔ́,
rɩ́wɔ́ ɓʋ́ʋ́sɛ nɩɛ há mɩŋ táŋa ŋmɛ́nɔ́ mɛ́.
15 Amá ɓa tokówíé sɩ́ bɩrzʋ́wɔ́ tɩɩ nɛ́ a yakɩ́wɔ́ mʋ́lmʋ́lwa mɛ́
ká rɩ́wɔ́ toni bonni.
16 Mʋɔ́ ná nɩtáŋa há kéné
cícó nɩbɔma wuu kuóɓɩɛ mɛ́,
17 beé wɩ́ɛ́, nɩbɔma dóé sɩ́ tenni,
amá Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ ká nɩɛ ná há cɩ́nɛ́ tɩ́kʋ́ dóé.
18 Nɩtáŋawa mɩɩsɛ wɩ́ɛ́ háákɔ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ rɩ́.
Ɓa nɛ́ tɛ tɔ́ɔ́ ná há káwɔ́ liwe, a kaá mʋ́ wuu.
19 Wɩɩla tɛ́ŋ mɛ́, ɓa tɩɩ wɩ hɩ̃́ɩ̃́sɛ dí,
losu má tɛ́ŋ mɛ́, ɓɩdííle sɩ́ bʋ́rsɩ́wɔ́.
20 Ʋ ká ɛ́ nɛ́, nɩbɔma sɩ́ sʋsɛ,
Nyuutɩna Wɩɩsɛ dɩŋdɔma
waá daanɛ anɛ gɩr nyɔfɩɩla;
ɓa sɩ́ yʋ́ksɛ, a nyɩ́ɩ́kɛ anɛ nyʋɔsɛ.
21 Nɩbɔmɔ kɩ́mʋ́ ká waá túŋ,
amá nɩtáŋa é pá(ɓá) nɩɛ rɩ́ ɓɩ́ɛ́ kɩ́ŋkáŋ.
22 Ɓa nɛ́ tɛ tɔ́ɔ́, nɩɛ ná Wɩɩsɛ há hé bárka a pɔ́wɔ́,
ká rɩ́wɔ́ nyɩ́ɩ́kɛ, nɩɛ ná ʋ há bʋ́rɛ a héwó mí.
23 Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɩɛrʋ há tɔrɛ nɛ́ŋ ná,
ʋ nɩ́ɩ́ tɩ́ɛ́sɛ tɩ́na ʋ hiẽso sɩɛrʋ, káŋsɛ tó.
24 Rɩ tɩ́na kúó ɓal má, ʋ wɩ tíé pɩ,
beé wɩ́ɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ, cɔ́ʋ́ nɛ́sɛ mɛ́.
25 Ŋ pʋ́ɔ́sɛ́ tɛ́ŋ mɛ́, a kúó péríŋ nɩ́ɩ́nɛ́ tɛ́ŋ mɛ́;
ŋ há wɩ né rɩ́ ɓa vɛ́ nɩtáŋa a tá,
ŋ wʋ́ʋ́ bɛlɛ má né rɩ ɓaá sʋ́lwɔ́ nʋɔ ɓɩdííli.
26 Tápʋ́l wuu, ʋ satɔrɔ́ nɛ́ ká rʋʋ ɓá ɓɩ́ɛ́ a pá nɩɛ,
kɔ́ʋ́ bɛlɛ nɩna barka.
27 Ɩ sɩ́ ká mɩɩsɛ tɔ́ɔ́ mɛ́ a kaá mʋ́ wuu,
rɩ́ɩ́ nɛ́ fɛ́ɛ́ kɛ́kɛ́ bɔ́ŋbɔ́ŋ mɛ́, kaá tʋ́ŋ yɛ́rɛ́,
28 beé wɩ́ɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ có rɩ́wɔ́ tʋ́ŋ yɛ́rɛ́
ʋ wɩ nɩɛ ná há cɩ́nɛ́ tɩ́kʋ́ vɛ́ aá tá.
Ʋ nɩ́ɩ́ belwó mí tɛ́ŋ wuu mí,
nɩbʋma duó é sɩ́ toki.
29 Amá nɩtáŋáwa nɛ́ tɛ tɔ́ɔ́,
rɩ́wɔ́ kénú sɩɛrʋ a kaá mʋ́ wuu.
30 Zɩ́mɛ́ mɩŋ nɩtáŋa nʋɔ mɛ́,
ʋ nɩ́ɩ́ bʋl wɩ́ɛ́ ɓa sɩ́ɩ́ mɛ́,
31 beé wɩ́ɛ́, ʋ Wɩɩsɛ wɩ́bile mɩnʋ́ sɩɛrʋ,
ʋ naasɛ tó nyɩ́ɛ́rɛ sɩɛrʋ.
32 Nɩbɔmɔ wɩ́jaalɩ́ nɛ́ beé nɩtáŋa rɩ́,
rʋʋ nɛ́ tóú mɩɩsɛ lɩ́sɛ́.
33 Amá Nyuutɩna Wɩɩsɛ wʋ́ʋ́ vɛ́ tá nɩbɔmɔ nénidafɩllɛ pɛ́kɛ.
Nyuutɩna Wɩɩsɛ waá saŋ
rɩ́wɔ́ dí sariya a yó nɩtáŋa.
34 Rɩ́ɩ́ nɛ́ lóé rɩɩ yɩɛla wuu mɩŋ Nyuutɩna Wɩɩsɛ rɩ́,
rɩ́ɩ́ nɛ́ tɩŋ ŋmɛ́nɔ́ ná ʋ há há makɛ́ a pɛ́ɩ́,
ʋ sɩ́ zilí a la tɔ́ɔ́ pays,
ká rɩ́ɩ́ sɩ́ɩ́ má ná ɛ́ ná nɩbɔma há sɩ́ nyɩ́ɩ́kɛ.
35 Ŋ ná nɩbɔmɔ rʋʋ makʋ́ bɔ́mɩ́
a nɛ́rɛ́ anɛ tuu ná há kéŋ nyii wéri.
36 Amá ʋ sɩɛ́ wɩ daanɛ ká nyɩ́ɩ́kɛ;
ŋ jɔ́ʋ́, ká wʋ́ʋ́ né.
37 Bel nɛ́ŋ ná há wɩ nyɩ́ɛ́rɛ có,
kɩ́ɛ́lɛ nɩtáŋa ná há kéŋ múúrɩ́ŋ tɩɩ weri.
Nóú cíé nɩ́ɩ́sɔ́: ɛ́ nɛrɔ duó sɩ́ dí wér.
38 Amá nɩbɔma zɔ́kɛ́ ká naasɩ́ balá dʋŋɔ;
ɓa wɩ yɩɛla oro wuu kéné.
39 Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ lá nɩtáŋáwa aá tá,
ʋ nɛ́ kɔ́wɔ́ dɩyuolí wɩɩla tɛ́ŋ mɛ́.
40 Ʋ nɛ́ kɔ́wɔ́ dóé, a lɔ́wɔ́ aá tá,
ʋ nɩ́ɩ́ kɛ́rɩ́wɔ́ rɩ́ nɩbɔma, ká lɔ́wɔ́ aá tá,
beé wɩ́ɛ́, ɓa yuolú mí ní.