Zɔɔbɛ nʋlɩsɔ́ tʋkɛ́: Mʋ́l né mí ká wɩ́hala nɛ́
30
1 Amá (Ká) mʋ́l né mí, ŋ nɛ́ bɩrmɛ́ nɩmɔ́mɩ́a pá heŋbipʋɔsɛ́ ná bɩŋsɛ há wɩ́ŋ péré má tɩɩ.
Ká ŋ die fá wʋ́ɔ́ ánáwa bele rɩ́wɔ́ cɛ́rɔ́
rʋ́ʋ́ mɩnɩ́ŋ pʋsɛ vasɛ má tɩɩ sɩɛrʋ.
2 Ɛ́ nɩɛ sɩɛ́ fá há cɛ́ sʋʋ mɛ́,
ɓa beé oŋ rí, ŋ sɩ́ yɩɛlɛ>>
3 Losu arɩ́ wɩɩla fá ɔ́ɔ́ ɓa wuu bɔl,
ɓa faá já ɓɩdííli rɩ́wɔ́ dí
kʋkɔrɔ há zʋ́ɔ́ ká oŋ tó ráŋ sɩɛrʋ.
4 Ɓa pʋ́ʋ́rɛ túó sɩɛrʋ nyɔ́ɔ́ nɛ́,
a huri gʋpɩ́ɛ́ (tuu ná ɓa haá yɩrɛ “zene”nalursi) aá dɩ́ɛ́sɩ́wɔ́ tɩɩ.
5 Nɩɛ wuu ní faá kírwó,
a cáási aá héwó mí anɛ gaara,
6 ɓa fá tuwi aá féŋsi polcʋ́ɔ́rɛ́wa sɩɛnnɛ,
aá féŋsi bɔnnɛ ɛ́ rá má bʋ́ɔ́ bɔnnɛ sɩɛnnɛ.
7 Ɓa faá de mʋ́ pú náŋá mɛ́ túó (sɔkolli) sɩɛnnɛ
ká nɩɛ fá nɩnɩ́wɔ́ cáásé túó (sɔkolli) ná sɩɛnnɛ:
8 Nɩcʋ́ʋ́la (nɩcʋllɛ) duó ní, nɛ́ŋ wuu wʋ́ɔ́ yɩra ɛ̃́,
ɓa fa pá dáásɛ a kiri a lɩ́sɛ tɔ́ɔ́ sɩɛrʋ!
9 Amá mʋ́l né mí, ŋ nɛ́ ká yɩl ɓa nʋʋsɛ mɛ́,
ŋ wɩ́ɛ́ nɛ́ ɓa cesi a la dɩhɩ̃́ wuu nyɛ́.
10 Ɓa kɛ́kɩ́ŋ mɛ́, ɓa sɩɛrʋ há lɩ́ŋ wɩ́ɛ́,
a pʋsɛ mɩŋtʋ́ɔ́rɛ aá héŋ sɩ́ɛ́ mɛ́, ká ɛ́ tó wɩ́ɩ́ a pɔ́wɔ́.
11 Wɩɩsɛ há múúríŋ, ŋ baá wɩ tíŋ kéné,
ɓa baá wɩ́ŋ bú mʋ́ɔ́ má tɩɩ.
12 Nɩlááma púl isó rɩ́wɔ́ tʋ́ɔ́mɩ́ŋ yɩr,
aá ɓáŋ naŋgɩrɩ́ rɩ́wɔ́ yikíŋ yo.
Ɓa isó a cɩ́nɩ́ŋ mɛ́ rɩ́wɔ́ a rɩ́ŋ yɩr yʋ́ksɛ.
13 Ɓa pɔ́, rɩ́ŋ sɛ́ dɩféŋsi kánʋ́,
oro wuu hé dóé, aá jáŋ zɔkɛ́ nɛ́,
ɓa oro wuu, waá já rɩ nɛ́ŋ pɔ́ʋ́ mɛ́.
14 Ɓa vúki gbel ɓɩjɛlɔ́, a tɩŋ ráŋ a zʋ́ŋ mɛ́
a gɛnnɛ dɔ́wɩ́kulewa daha a kóŋ mí.
15 Hewíŋ duó oro wuu tó, ʋ há wɩ́ŋ zʋ́ɛ́,
a píésíŋ píŋ wuu, anɛ poo;
ŋ wér dí daarɔ́ anɛ duóbasɛ.
16 Ká wɩ́hala sɩɛ́ tɔ́ŋ a hé mʋ́l né mí,
ʋ baá wɩ wɩ́sɩ́ɩ́lɛ kéné, rʋ́ʋ́ nɛ́ to wɩ́ɛ́ gaasɛ.
ou (Mʋ́l né wɩ́ɩ́la nɛ́ káŋ ɓɩdííli, ŋ mɩɩsɛ fɩ tɔ́ɔ́ má tɩɩ).
17 Tɩtáŋ, ŋ tɛŋ wáásɛ nɛ́ a zʋ́ʋ́ yakɩ́ŋ heŋgbele mí,
wɩ́hala dʋŋɔ, ŋ wɩ fɩ́ɛ́la mʋɔ́ má kéné.
18 Wɩɩsɛ mɩlmɩ́ŋ gɛrbaŋ mɛ́
ʋ háásɩ́ŋ baŋ mɛ́ anɛ gɛrɔ ná baŋ há cʋ́ʋ́mɛ́ nɛ́,
19 ʋ píŋ farɛ pɩ́pɛ́rɛ́ sɩɛrʋ;
anɛ kúŋkul rɩ́ tapʋmmɔ.
20 Ŋ (tɩ́na) Wɩɩsɛ, ɩ nɛ́ ŋ yɩyɩrɛ, kɛ́ɩ́ waá saŋ;
ŋ mɩ́nɩ́ sɩ́ɛ́ nɛ́, kɛ́ɩ́ a anɩ́ɩ́ wɩ́ŋ né (kɛ́ɩ́ bel a líísíŋ).
21 Ɩ nɛ́ sɩɛ́ bɩrmɛ oŋbɔ́ŋ a páŋ nyɛ́,
ɩ cɩ́nɩ́ŋ mɛ́ arɩ́rɩ́ taŋá wuu.
22 Ɩ ɔ́ɔ́ poo fʋ́ʋ́rɩ́ŋ
duópoo kánɩ́ŋ aá piŋŋi.
23 Ɩ kéníŋ aá mʋ́ sʋʋ rɩ́ nɛ́, ŋ ɛ̃́ mɛ́ weri,
nɩɛ (nɩwomme) wuu naŋá dɩcemi.
24 Rɩ́ zɔkrʋ́ có rʋ́ʋ́ pú nɛrɔ a mɔ́ ɛ́ rɛ́ɛ́ wa má, ʋ wɩ nɛ́sɛ tɛ́rɛ rɛ́>>
Sazɔkɔ́ sɩɛrʋ, ɓa wɩ áŋ láŋ mɛ́ búŋsé ŋmɔwɛ rɛ́>>
25 Nɩɛ ná haá ná wɩ́hala tɔ́ɔ́ mɛ́, ŋ wʋ́ɔ́ mɛ́ wíé>>
Wɩ́ɩ́lnáára wɩ́ɛ́ wɩ́ŋ mɩlmɛ tɛ́ŋ wuu mí ní>>
26 Ŋ fa yɩɛlɛ wér, amá wɩɩla nɛ́ púŋ;
ŋ fa dɛllɛ pʋmmɔ, amá bino nɛ́ kúé.
27 Vúkme deŋdéré a páŋ,
a kaá pɔ́ tɛ́ŋ ná mɛ́ wɩ́hala ná há púŋ.
28 Ŋ valɔ́ kaá wí ní; wɩpomí má tó rʋ́ʋ́ cúóli a héŋ mí.
Nɩkaná má sɩɛrʋ, ŋŋ́ búŋsi (wííle) ní aá já rɩ́ nɛ́ŋ pɛ́ ŋ mɛ́.
29 Ŋ susú wííle ná ɔ́ɔ́ ŋ bɩrmɛ baka vasɛ
arɩ́ maákabʋnnɛ naŋnɔŋɔ.
30 Ŋ tɛŋ biri,
ŋ tɛŋlʋmɔ wáásíŋ tɛŋ a mʋ́ yakɛ hɛŋgbele mí.
31 Ŋ dúŋ cemo dúí, ʋ hé yúó wíí dʋŋɔ mɛ́ nɛ́,
ŋ muule cɩ́ɩ́mɛ rɩ́ yúwííre líŋsi (gɔ́kɩ́) níí hé náŋá.