Ezekiasɛ zesi wɩ́laabʋllɔ Ezayi cáánɛ
19
1 Kuóro Ezekiasɛ há nɩ́wɔ́ liŋó ná tenni, ʋ kenú gɛnnɛ a cɔ́nnɛ, ká pí jɔɔ laalɛ a mʋ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ Jaa. 2 Ká tʋŋ kuóro zʋ́ɔ́ nɔhɔ̃́ Eliyakiŋ, ʋ rɩ́ kɛŋpʋ́ŋsɔ Sebina arɩ́ nɩɛ ná há ká nɩhɩɛ̃́sɛ vʋk'ɔɔsa ná sɩɛrʋ, ɓa wuu laalɛ jɔrʋ a mʋ́ wɩ́laabʋllɔ Ezayi há ká Amɔtɛ bio rɩ́. 3 Ɓa mʋ́ bʋl Ezayi rɩ́ bʋlɛ́: «Ná Ezekiyasɛ liŋó: Zaa kal né ká sazɔkɔ́ rɩ́ bɛ́ŋsɛ́ arɩ́ hɩɩ̃sɛ tapʋ́l nɛ́. Bee wɩ́ɛ́, háálɔ cɛ́ lʋlɛ́ mɛ́, ká wɩ dóé kené rʋʋ ɩɩ̃nɛ. 4 Rɩɩ́ gbé Nyuutɩna, ɩ Wɩɩsɛ sɩ́ nɛ̃ zómé ná, Asiiri kuóro há tʋ́mʋ́ sóójipúl nɔhɔ̃́, ʋ kaa ko tʋ́ksɛ Wɩɩsɛ ná há wómmó. Rɩɩ́ gbé Nyuutɩna, ɩ Wɩɩsɛ sɩ́ bɛ́ŋsʋ́ a tɩ́ŋ zome ná ʋ há nɩ́ɛ́ wɩ́ɛ́. Ɛ́ wɩ́ɛ́, sʋ́lʋ́ nɩkáánɛ́ ná há wómmó yɩr mɛ́.» 5 Kuóro Ezekiasɛ nɩtʋmɛ́ ná mʋ́ɔ́ ná Ezayi. 6 Ʋ bʋlwɔ́ rɩ́ a bʋlɛ́: «Ɩ́ bɩ́rmʋ́ bʋl nyɛ a pɛ́ɩ́wa nyúútɩ́na: Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́: Sɩ́ wɩ́bʋlɛ́ ná ɩ há nɩ́ɛ́ arɩ́ zome ná Asiiri kuóro tʋtʋnna há píé tʋ́ksɩ́ŋ héwíŋ fá. 7 Ŋ sɩ́ hé sabɩɩna ʋ mɛ́: Ʋ sɩ́ nɛ̃ labáárɛ nɔ́ŋɔ a bɩrmʋ́ tɔ́ɔ́. Ráŋ nɛ́ sɩɛ́ rɩ́ŋ a rɩ́wɔ́ ŋmɔ́wʋ́ ɓʋ́ rɩ́ tókowí.
Sanaŋkeribi báá bʋl nʋkɩ́ɛ́wɩ́ɛ́
8 Asiiri nɩɛ púl nɔhɔ̃́ nɩ́ɔ́ rʋ́ʋ́ nyúútɩ́na lɛ́ Lakiisi mí, a mʋ́ aá yo Libna tɔ́ɔ́. Ɛ́ nɛ́ ʋ lɛ a mʋ́ʋ́ rɩ́ ráŋ. 9 Asiiri kuóro nɩ́ɔ́ rɩ Etiopi kuóro Tiraka, rʋʋ́ kó rʋ́ʋ́ yóú. Ɛ́ nʋ́ʋ́ baa tɛ liŋó né rɩ́wɔ́ kaa mʋ́ pá Ezekiasɛ: 10 Ɩ́ bʋl nyɛ pá Ziida kuóro Ezekiasɛ: «Rɩ́ɩ́ Wɩɩsɛ ná ɩ há píí yɩɛla hóú mí, sɩ́ɩ́ nyɩ́sʋ́ rɩ́ɩ́ bʋlɛ́: “Asiiri kuóro wɩ Zerizalɛmɛ lá.” 11 Asiiri kuóre há a tɔ́nɛ ná náŋa wuu ɛ́, ɛ́ ná ɓa há zɔ́kwɔ́, ɩ nʋ́ʋ̃́ wérí. Ɩ sɩɛ́ bɩ́ɩ́nɔ́ rɩɩ é níí wóllí fóri>> 12 Ŋ ánáwa há zɔ́kɛ Gozaŋ, Haraŋ, Resɛtɛ rɩ́ Edɛŋ nɩɛ ná fa há mɩ́ŋ Telasaarɛ mɛ́, ɛ́ duowa nɩɛ wɩŋsa wólló láwɔ́ tá rɛ́>> 13 Hamatɛ, Arɛpaadɛ, Layiiri, Sefarvayimi, Hena arɩ́ Iiva kuóre mɩ́ŋ nɛɛ́>>”
Ezekiasɛ wɩ́sʋlɔ́
14 Ezekiasɛ lá kɛnɔ ná Asiiri nɩtʋmɛ́ ná há kené ko, a karmɛ. Ká kaá mʋ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ jaa, a wúrí ɛ́ kɛnɔ cáánɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ. 15 Ɛ́ har mɛ́ ʋ sʋl Wɩɩsɛ a bʋlɛ́: “Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Ɩzɩrayɛl Wɩɩsɛ, ɩ nɛ́ háá dí kuorí malɩ́kawa nyúú, ɩ dʋŋɔ léŋ nɛ́ ká duníé dɩtɩ́llɛ́ wuu Wɩɩsɛ, bee wɩ́ɛ́ ɩ nɛ́ á tíé arɩ́ bána. 16 Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɓílí dɩllɛ, a zesi. Nyuutɩna Wɩɩsɛ wúrí sɩ́ɛ́ a ná. Zesi zome ná Sanaŋkeribi nɩtʋmɛ́ ná há píé tʋ́ksɩ́, ɩ é Wɩɩsɛ ná há wómmó. 17 Ʋ ká táŋa rɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Asiiri kuóre zɔ́kɛ́ duowa ná naŋá arɩ́wɔ́ dɩtɩ́llɛ́. 18 Ɓa wólló pá ɛ́ duowa wɩŋsa a hé níŋ mí, a zɔkwɔ́, beé wɩ́ɛ́, ɓa fa tó táŋa wɩŋsa, amá ɓa ká daasɛ arɩ́ dɔ́wʋ́ɔ́ nɛ́, nɩbííne nɛ́ŋsa nɛ́ ɔ́wɔ́. 19 Mʋ́l ne mɩ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ, á Wɩɩsɛ, lárá tá Sanaŋkeribi nɛ́sɛ mɛ́. Ɛ́ é, dúníé nyúú dɩtɩ́llɛ wuu nɩɛ sɩ́ zɩŋ rɩ́ɩ́ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ dʋŋɔ léŋ nɛ́ ká Wɩɩsɛ.”
Ezayi bʋl Nyuutɩna Wɩɩsɛ nʋlɩsɔ́ wɩ́ɛ́
20 Ká Ezayi há ká Amɔtɛ bio sɩɛ́ tɛ liŋó né ɓa kaa mʋ́ a pá Ezekiasɛ: “Ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Ɩzɩrayɛl Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná: Ŋ nɛ̃́ wɩsʋlɔ́ ná ɩ há sʋ́lɩ́ŋ rɩ́, Asiiri kuóro Sanaŋkeribi wɩ́ɛ́. 21 Ná wɩ́ɛ́ ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há bʋlɛ́ cɩ́nʋ́ mɛ́:
Háwero Sɩɔŋ béló guóní rí, ʋʋ́ mɔmɩ́ rɛ́.
Háwero Zerizalɛmɛ tɩŋɩ́ mɛ́, a bélí kaá zúksú nyúú. 22 Áŋ rɛ́ ɩ tʋ́ksɛ ɛ́>> Áŋ rɛ́ ɩ lɔ́rɛ ɛ́>>
Áŋ mɛ́ rɛ́ ɩ bɩ́bɛsɛ, aá gɩɛnɛ ɛ́>>
Ɩzɩrayɛl Wɩɩsɛ, há kɔ́ʋ́ dʋŋɔ, ʋ mɛ́ nɩ́ɩ́ cɛ́!
23 Ɩ tɩ́ŋɩ́ nɩtʋmɛ́ mɛ́, a tʋ́ksɩ́ŋ é Nyuutɩna.
a bʋlɛ́: 'Ŋ é Sanaŋkeribi tɩ́ŋɩ́ŋ lalyóórítórkowa ɓɩkaná ná mɛ́,
a zɛ́ pallɛ nyúnni ɓóŋɓóŋ,
a zʋ Liibaŋ sɩɛrʋ lúŋlúŋ.
Ŋ cónnú sɛ́ɛ́dɩrɛ tugbóru arɩ́rʋ́ sɩɩpɩrɛ tuwere.
Ŋ zɩ́nɔ́ a yákʋ́ nyúú ɓóŋɓóŋ, a pérú kʋkɔ́rɔ́ nʋɔ. 24 Ŋ lú vɩlɛwa ká nyɔ́ nyihuonni.
Ŋ naa há nʋ́ɔ́sɛ Ezipiti tíé, ʋ fonaasɛ wuu hʋ̃́ʋ̃́sɔ́!' 25 Ɩ wɩ wɩ́ɛ́ nyáŋ mɛ́ ɛ̃́>>
Ŋ bɩ́ɩ́nɛ wɩ́ɛ́ nyáŋ tá fól wuu ní, mʋ́l né mí sɩɛ́, ŋ sɩ́ a rɩ́wɔ́ nʋɔ sú.
Ŋ pɛ́ɩ́ ŋmɛ́nɔ rɩ́ɩ́ búksí tɔ́sɔɔkɛ́rɛ ná rɩ́wɔ́ bɩrmɛ jɩɓoru. 26 Ɛ́ tɔ́nɛ nɩɛ nɛ́sɛ múró,
héwíŋ mʋ́ʋ́nɩ́wɔ́, hɩɩ̃sɛ má káŋwɔ́.
Ɓa nɩhɩ̃́ baka nyɔ́ɔ́ nɛ́,
anɛ nyɔ́lɔɔ háá wɛ́ɛ́,
anɛ luŋse daha nyɔ́ɔ́,
anɛ bile há wɩ bɩ́ɛ́ kaá sʋsɛ́. 27 Ŋ ɛ̃́ tɛ́ŋ ná mɛ́ ɩ háá kené,
tɛ́ŋ ná mɛ́ ɩ háá mʋ́ lal, ɛ́ rá má tɛ́ŋ ná mɛ́ ɩ háá lɛ́ lal aá ko,
arɩ́ tɛ́ŋ ná mɛ́ ɩ há ísé cɩ́nɩ́ŋ mɛ́. 28 Ɩ há ísé cɩ́nɩ́ŋ mɛ́,
nyʋkwɩ́bʋlɛ́ ná má zʋ́ŋ dɩlla,
ŋ sɩɛ́ sɩ́ hé hɔɔ ɩ mɩɩsɛ mɛ́,
a hé garka ɩ nʋɔ mɛ́.
Ŋ sɩ́ a rɩ́ɩ́ bɩrtɩŋ ŋmɛ́nɔ ná ɩ há píé ko, a mʋ́ɩ́ jaa. 29 Kɛ́ɩ́ má Ezekiasɛ, ná wɩ́ɩ́ ná há ka nyɩnɛ pɛ́ɩ́: “Dʋla, ɓa sɩ́ dí óŋbíé ná há nyʋ́wɔ́ tɩɩ mɛ́; wɩ́ɩ́rɛ má ɛ́ tɩɩ nɛ́. Amá bɩŋsɛ botoro nyúú mí, ɩ́ sɩ́ wólli du bile a kʋsɛ, a cɔ́ŋsɩ́wa víínyí tuuni a díwó nɔnɔ. 30 Ziida dɩtɩ́llɛ nɩkáánɛ́ sɩ́ nɛ̃́ tuu ná nalursi há zʋ́ tíé, kɔ́ʋ́ nɔnɔ tɔ́ʋ́ hílli mí. 31 Ʋ ká ɛ́ nɛ́, nɩɛ sɩ́ káánɛ Zerizalɛmɛ mɛ́, nɩlúlɩɩlɛ́ sɩ́ káánɛ Sɩɔŋ paalɔ mɛ́.”
Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sɩ́ tʋ́mʋ́ ná nɛ́ ɛ́, a tɩ́ŋʋ́ collé zeno ná mɛ́.
32 Ɛ́ wɩ́ɛ́, ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ ná a tɩ́ɩ́nɛ Asiiri kuóro mí:
Ʋ wɩ tɔ́ɔ́ né sɩɛrʋ zʋ́,
ʋ wɩ tɔ́ɔ́ né yo rɩ́ hɛŋ,
ʋ wɩ hɔkɛ́rɛ káá cɩ́nʋ́ mɛ́
ʋ wɩ tɛŋ kúrí tɩɛkɛ tɔ́ɔ́ né zeŋ mí. 33 Ʋ sɩ́ bɩrɛ tɩŋ ŋmɛ́nɔ́ ná ʋ há píé ko a col.
Ʋ wɩ tɔ́ɔ́ né sɩɛrʋ zʋ. Ŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́l ɛ́. 34 Ŋ sɩ́ pɔ́ Zerizalɛmɛ mɛ́, a lɔ́ʋ́ tá,
a tɩ́ŋɩ́ŋ tɩɩ yɩr mɛ́ arɩ́rɩ́ŋ tʋtʋnnɔ Davidi má yɩr mɛ́.»
Asiiri nɩɛ colé arɩ́ Sanaŋkeribi sʋʋ wɩ́ɛ́
35 Ɛ́ tɩ́taŋ, Nyuutɩna Wɩɩsɛ malka túwí Asiiri tɩ́náwa púl, a ɓʋ́ʋ́sɛ báála bʋ́ɩ́ zɔlɔ rɩ́ mɛɛ́sɩbaná arɩ́ bɔmmʋ́ɔ́ (185 000). Tɔ́ɔ́ há pʋ́lɛ́ cɩ́cʋ́ɔ́, nɩɛ isó a ná ɛ́ sʋsɛ́ wuu. 36 Ɛ́ nɛ́ Asiiri kuóro Sanaŋkeribi bɩrmʋ́ Niniivi, a ké ráŋ. 37 Kal oro, ʋ sɩɛ́ há ɓírmú wɩɩsɛ Nɩsɩrɔkɛ jaa sɩɛrʋ, ʋ bɛlɛ ná sɩɛrʋ nɩɛ bɛllɛ, Adɩramɛlɛkɛ arɩ́ Sarɛsɛɛrɛ zʋ́ɔ́ ɓɔ́ʋ́ ɓʋ́ rɩ́ tókowí ká fá a mʋ́ Araratɛ tɔ́ɔ́. Ʋ bio nɔ́ŋɔ, Asaradɔŋ nɛ́ lɔ́ʋ́ nyúú mí a dí kuorí.