Davidi wúú bio Abɩsalɔŋ sʋʋ wɩ́ɛ́
19
1 Ɛ́ nɛ́ kuóro Davidi tɛŋ wuu yʋ́ɔ́rɛ. Ʋ isi zɩ́ jaa ná há mɩŋ ziŋzieri daha, a culli dánnʋɔ mɛ́, aá wi. A gʋɔrɛ aá va, káá cáási a bʋlɛ́: «Ŋ bio Abɩsalɔŋ, ŋ bio wéé, ŋ bio Abɩsalɔŋ! Béé rí ŋ rá wɩ́ɩ́ nyúú mí lɛ́ɛ́ sʋwɛ>> Abɩsalɔŋ, ŋ bio wéé, ŋ bio wéé!» 2 Ɓa mʋ́ bʋl pá Zʋwabɛ bʋlɛ́: «Kuóro dé wi aá gáásɛ nɛ́ Abɩsalɔŋ wɩ́ɛ́.» 3 Ɛ́ kal, sóójiwa ná ballɩ́ jʋɔsɛ́ wuu bɩ́rmɛ́ sazɔkɔ́. Ɓa wuu nɩ́ɔ́ rɩ ɓa sɛ́ kuóro bio sʋʋ ná wʋ́ʋ́ mɛ́ kɩ́ŋkáŋ. 4 Ɛ́ kal, sóójiwa ná dé lʋɔrɛ nɛ́ zʋ tɔ́ɔ́ sɩɛrʋ, anɛ ɓa há yó lal gúl ká fá. 5 Ká kuóro pa ɓɩɛ tɔ́ʋ́ sɩ́ɛ́ mɛ́, a ha de cícaasi a bʋlɛ́: «Ŋ bio Abɩsalɔŋ! Abɩsalɔŋ ŋ bio wéé! ŋ bio wéé!»
6 Zʋwabɛ mʋ́ zʋʋ ná kuóro a bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋlɛ́: «Ɩ háá a nyɛ ná, ɩ hɩ̃́ɩ̃́sɛ nɩɛ ná wuu zaa há yó lal, a lɛ́ɩ́ rɩ́rɩ́ háála, ɩ heŋbólli rɩ́rɩ́ tolé rɩ́rɩ́ háwiisi wuu mɩɩsɛ tá nɛ́. 7 Ɛ́ wɩ́ɛ́, nɩɛ ná há bɛ́rɩ́ nɛ́ ɩ cólli, ká bɛ́rɛ́ nɩɛ ná há cóí. Ɩ zaa mákɔ́ rɩ sóóji nyúútɩ́náwa rɩ́ nɩɛ nyáŋ wuu há mɩ́nɩ́ har wɩ́ɛ́ wɩ́ɩ́ mɩ́ɩ́ wɛ. Ŋ zaa ɩ́ɔ̃́ zɩŋ rɩ, ráá nɩɛ nyáŋ wuu ní sʋ́sɛ́ ká tá Abɩsalɔŋ dʋŋɔ́, ɛ́ nɛ́ cɛ́rɛ́ a pɛ́ɩ́. 8 Taŋa isi kánɩ́ɩ́ tɩɩ, a lɩɩ bʋl wɩ́ɩ́ pá jamáŋ a duóríwó naasɛ. Ŋ ŋmɩ́ɛ́sɔ́ pɛ́ɩ́ arɩ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ yɩr, rɩɩ wʋ́ɔ́ rɩ́ mʋ́ɛ́, ɓa nɛ́ŋ balá má wáá cɛ́ tɩ́kɩ́ tɩ́taŋ né. Ʋ ɛ́ sɩɛ́ sɩ́ a nabɔnwɩ́ɩ́ ɓɩzéní a púí, a kɩ́llɛ nabɔŋwɩ́ɛ́ ná wuu há pérí ɩ heŋbíírí mí a ko aá lɛ zaa.» 9 Ɛ́ nɛ́ kuóro isi tuwi cɛ́ tɔ́ɔ́ dánnʋɔ mɛ́. Ɓa bʋl pá sóójiwa wuu, ɓa ko cɛ́ kílú.
Rɩ Abɩsalɔŋ é hatɩŋna ná oro wuu bɩ́rɔ́ fá mʋ́ʋ́ jaa.
Davidi bɩ́rɔ́ mʋ́ Zerizalɛmɛ
10 Ɩzɩrayɛl nɩɛ jɩmʋ́ʋ́la ná wuu mí, nɩɛ bʋl náŋá rɩ́ a bʋlɛ́: «Kuóro Davidi ní lá rá tá á dɩŋdɔma nɛ́sɛ mɛ́; ʋ nɛ́ lá rá tá Filisiti nɩɛ nɛ́sɛ mɛ́, ká tɩŋ Abɩsalɔŋ wɩ́ɛ́ lɩɩ fá ká tá tɔ́ɔ́. 11 Ká Abɩsalɔŋ ná á há lɩ́sɛ́, ʋ nɛ́ a rá kuóro, ʋ sʋ́wɔ́ lal mɛ́. Á sɩɛ́ báá dɛllɛ beé, ká rá a rɩ́ kuóro Davidi bɩrko>>»
12 Ká cɔɔ nɔ́ŋɔ, Davidi má tʋŋ nɩɛ vʋk'ɔɔsa Sadɔkɛ rɩ́ Abiyatarɛ rɩ́ a bʋlɛ́: «Ɩ́ mʋ́ ná Ziida nɩhɩ́ɛ̃́sɛ a bɔ́sɩ́wɔ́ bʋlɛ́: «Ʋ cɛ́ ɛ́rɛ́ ɩ́ nɛ́ tɩŋ har aá ja rɩ́ɩ́wa a rɩ́ kuóro bɩrkóú tɔ́ɔ́>>» Beé wɩ́ɛ́ kuóro mɩnʋ́ jaa ká nɛ Ɩzɩrayɛl nɩɛ ná náŋa há vʋ́ʋ́rʋ́ ná. 13 Ká Davidi súúri a bʋ́lɛ́: «Ŋ maábináŋa nɛ́ kɛ́ɩ́wa, á ká dúó rí a tʋŋ cɛ́l mɛ́. Ʋ sɩɛ́ cɛ́ ɛ́rɛ́ ɩ́ nɛ́ tɩŋ har aá ja rɩ́ɩ́wa a rɩ́ kuóro bɩrko>> 14 Ɩ́ bʋl Amasa má rɩ́ a bʋlɛ́: “Ŋ rɩ́rɩ́ to dúó rí, a tʋŋ cɛ́l mɛ́>> Rɩŋ nɛ́ wɩ ɛ́ɛ́, rɩ́ɩ́ la Zʋwabɛ nyúú mí, a áŋ lalyoore kuóro, rɩ́ Wɩɩsɛ bɛ́ŋsɩ́ŋ bɔ́ŋbɔ́ŋ, a baa bɩr bɛ́ŋsɩ́ŋ.” » 15 Davidi wɩ́bʋlɩ́ ná tɔrɛ Ziida nɩɛ wuu sɩɛrʋ. Ɛ́ nɛ́ ɓa tʋŋ nʋɔ mɛ́, a tʋŋ rɩ́wɔ́ mʋ́ bʋl pá kuóro bʋlɛ́: «Bɩrko, ɩ rɩ́rɩ́ har nɩɛ wuu!» 16 Kuóro sɩɛ́ bɩrɛ aá ko, a ko peri Zʋrdɛŋ fuo. Ziida nɩɛ lɩɩ mʋ́ Gilgal rɩ́wɔ́ céŋ ka kuóro, a pɔ́ʋ́ mɛ́ rʋ́ʋ́ daarɛ Zʋrdɛŋ fuo mí.
Davidi wɩ saŋɛ rɩ́wɔ́ ɓʋ́ Simeyi
17 Gera bio Simeyi há ká Bɛŋzamɛŋ duo nɛ́ŋ a lɛ Bahurimi, má ísí kɩ́kɛ́lɛ́, a ká Ziida nɩɛ a mʋ́ céŋ kuóro Davidi. 18 Bɛŋzamɛŋ duo nɩɛ bʋ́ɩ́ nɛ́ fa tɩ́ŋʋ́ mɛ́. Sayul jaa tʋtʋnnɔ oro ɓaá yɩ́rʋ́ Siba, ʋ má rɩ́rʋ́ bɛlɛ fí rí bɔmmʋ́ɔ́ arɩ́rʋ́ tʋtʋnna mɛrɛ́, má tɩ́ŋwɔ́ mɛ́ mʋ́. Ɓa ɛ́ nɩɛ wuu lá sɩ́ɛ́ fá mʋ́ Zʋrdɛŋ fuo rɩ́wɔ́ céŋ kuóro. 19 Kuóro rɩ́rʋ́ jaa nɩɛ há zʋ́ nyiidabore a kúósi daarɛ, kuóro satɔrɔ́ mɛ́ nɛ́.
Kuóro há daarɛ tenni, Gera bio Simeyi kúó ɓírmí kuóro sɩ́ɛ́. 20 Ká bʋl kuóro rɩ́ bʋlɛ́: «Ŋ nyúútɩ́na, sɩ́ŋ wɩ́zɔkɩ́ bélú. Kal ná ɩ há kúé aá lɛ Zerizalɛmɛ mɛ́, ɩ tʋtʋnnɔ a wɩ́ɩ́ ná zɔ́kɩ́ mɛ́, sʋ́ʋ́ wɩ́ɛ́ bɩ́ɩ́nʋ́. Sɩ́ ló rɩ́ ɛ́ wɩ́ɩ́ mɩ́nɩ́ baŋcɩla mɛ́. 21 Ŋ tɩɩ ɩ́ɔ̃́ zɩŋ rɩ́ŋ zɔ́kɩ́ mɛ́ rɛ́. Amá sɩɛ́ zɩŋ rɩ ɛ́ wɩ́ɛ́ nɛ́ ŋ zaa la Ɩzɩrayɛl nɩɛ ná wuu há mɩŋ wɩɩsɛ dɩpomí nɛ́gʋ́ɔ́ sɩ́ɛ́ a fá ko, rɩ́ŋ céŋ kuóro, ŋ nyúútɩ́na.»
22 Seruya bio Abisayi la wɩ́bʋlɛ a bʋlɛ́: «Rɩ́wɔ́ sɩɛ́ tɩŋ nyɛ wɩ́ɛ́ a sɩ́ Simeyi ɓʋ́ yáá, kɔ́ʋ́ há bʋ́l wɩ́tɩɛnnɛ ná caasɛ kuóro ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há lɩ́sɛ́>>» 23 Amá Davidi sɛ́: «Seruya bɛlɛ, beé mɩ́ŋ rá pɛ́kɛ, ɩ́ isi cɩ́nɩ́ŋ mɛ́ zaa>> Ʋ wɩ mɔhɛ̃́ rɩ́wɔ́ ɓʋ́ nɛ́ŋ Ɩzɩrayɛl mɛ́ zaa. Beé wɩ́ɛ́, zaa nɛ́ ŋ zɩŋ rɩ́ŋ nɛ́ ká Ɩzɩrayɛl kuóro.» 24 Ká kuóro sɩɛ́ bʋl Simeyi rɩ́ bʋlɛ́: «Ŋ ŋmɩ́ɛ́sɔ́, ɓa wɩ́ɩ́ ɓʋ́.»
Davidi rɩ́ Mefibosɛtɛ bʋlɔ́ hé náŋá
25 Sayul bio Mefibosɛtɛ má mʋ́ Zerizalɛmɛ rʋ́ʋ́ céŋ kuóro. Ká, a de pɔ́ kuóro há lɩ́ɛ́ fá ká bɩrɛ aá ko rɩ́ tɛŋfɩ́ɛ́l nyɛ, ɛ́ báálɔ há wʋ́ʋ́ naasɛ sɛ́sɛ́, a wʋ́ʋ́ tɔmɔ cáásɛ́, ʋ wʋ́ʋ́ gɛnnɛ má sɛ́sɛ́. 26 Ʋ há kó Zerizalɛmɛ rʋ́ʋ́ céŋ kuóro ɛ́, kuóro bɔ́sʋ́ bʋlɛ́: «Mefibosɛtɛ, beé rí ŋ há lɩ́ɛ́ aá fá ɛ́, ɩ wɩ́ŋ mɛ́ tɩ́ŋɛ́>>» 27 Ɛ́ nɛ́ ʋ sɛ́: «Nyúútɩ́na, ŋ kuóro, ŋ tʋtʋnnɔ nɛ́ yéŋŋíŋ. Ŋ é fa sɛ́: “Ŋ há ká gbɛ́rkʋ́, ŋ sɩ́ a rɩ́wɔ́ pa kokúcɩksɛ sakɩ́ŋ kokúháálɔ mɛ́, rɩ́ŋ zɛ́ tɩ́ŋɩ́ mɛ́.” 28 Ɛ́ nɛ́ ŋ tʋtʋnnɔ ko bʋl zaŋbawɩ́ɛ́ pɛ́ɩ́ kuóro. Amá ɩ é nyúútɩ́na, ŋ kuóro, ɩ nɩhɛ̃́ Wɩɩsɛ malka nɛ́. A wɩ́ɩ́ ná wuu há cɛ́rɛ́ a pɛ́ɩ́. 29 Ŋ áná jaa nɩɛ wuu ká nɩɛ ná há mɔhɛ̃́ rɩ́ɩ́ ɓʋ́ʋ́sɛ nɛ́; kɛ́ɩ́ lo ŋ ko kéní laka, ɩ táábɩl mɛ́ a dí ɓɩdííle. Beé wɩ́wérí ŋ a, a mɔ́ rɩ́ŋ baa sʋ́lɩ́ sawér>>» 30 Ɛ́ nɛ́ kuóro bʋ́lʋ́ rɩ́ bʋlɛ́: «Lo wɩ́kana cesé; ɩ áná Sayul há tɛ tíé ná wuu, ɩ rɩ́ Siba sɩ́ kaa ɓa náŋá.» 31 Mefibosɛtɛ má baa bʋl kuóro rɩ́ bʋlɛ́: «Rɩ Siba é ha káŋwɔ́ wuu. Nyúútɩ́na, ŋ kuóro há zʋ jaa rɩ́ tɛŋfɩ́ɛ́l é rí, ʋ nɛ́ ká wɩ́fɩ́ɛ́mɔ.»
Davidi tʋ́ŋ wérí pá Barizilayi
32 Galaadɛ dunɛrɔ Barizilayi lɛ́ Rogelimi ko, a ka kuóro mʋ́ zʋ Zʋrdɛŋ fuo daarɛ, a tɔ́ʋ́ ráŋ ká rʋ́ʋ́ bɩrcol. 33 Barizilayi sɩɛ́ fa nɩ́ɩ́nɔ́ wérí; ʋ kéŋ bɩŋsɛ mɛɛ́sɩbaná. Kuóro fa há mʋ́ɛ́ mɩŋ Mahanayimi mí, ʋ bél kuóro mí wérí, beé wɩ́ɛ́ ʋ fa kéŋ ɓɩɛ wérí. 34 Ɛ́ nɛ́ kuóro bʋl Barizilayi rí bʋlɛ́: «Lo ráá wuu mʋ́ Zerizalɛmɛ, ŋ sɩ́ kánɩ́ wérí ráŋ.» 35 Amá Barizilayi sɛ́: «Bɩŋsɛ bɛ́ŋŋmɛ́ káánɛ́ ká rɩ́ŋ sʋwɛ, ŋ sɩɛ́ baa tɩ́ŋɩ́ mɛ́ aá mʋ́ Zerizalɛmɛ>>» 36 Ŋ zaa kéŋ bɩŋsɛ mɛɛ́sɩbaná nɛ́. Ŋ báá ɛ̃ oŋwero rɩ́ oŋbɔmɔ aá caksɛ rɛ́>> Oŋ ná ɩ tʋtʋnnɔ háá díé, arɩ́ oŋ ná ʋ háá nyɔ́ɛ́, ʋ báá nɩ́wɔ́ ŋmɔ́ŋ mɛ́ rɛ́>> Ŋ báá wo gɔ́kɛ́ rɩ́ hágɔ́kɛ́ líŋsi aá caksɛ rɛ́>> Rɩ́ɩ́ tʋtʋnnɔ de ko a cɩkyɔ́ a pɛ́ɩ́, ŋ nyúútɩ́na kuóro>> 37 Rɩ́ŋ nɛ́ kení ko daarɛ Zʋrdɛŋ fuo, ʋ mɔhɔ̃́. Beé wɩ́ɛ́ ɩ baa jɩ́ja rɩ́ɩ́ dí zilé mɔ nyɛ páŋ>> 38 Lo rɩɩ tʋtʋnnɔ bɩrmʋ́ tɔ́ɔ́; rɩ́ŋ mʋ́ sʋ́wɩ́ŋ áná rɩ́rɩ́ŋ maá lɛlbulli laka. Taŋa néí tʋtʋnnɔ Kimihaŋ nɛ́, ʋ sɩ́ tɩ́ŋɩ́ mɛ́ col, nyúútɩ́na ŋ kuóro. Ɔ́ʋ́ ná wuu há tɔ́rɩ́ sɩɛrʋ a pɔ́ʋ́.» 39 Ɛ́ nɛ́ kuóro sɛ́: «Oo! Rɩ́ Kimihaŋ kánɩ́ŋ mʋ́. Ɩ há có wɩ́ɩ́ ná wuu ŋ sɩ́ aa pɔ́ʋ́. Ká omo ná má wuu ɩ há sɩ́ sʋ́lɩ́ŋ rɩ́, ŋ sɩ́ pɛ́ɩ́.»
40 Kuóro har nɩɛ wuu há zʋ́ Zʋrdɛŋ fuo daarɛ anɛ kuóro tɩɩ há daarɛ́ ɛ́, kuóro kéŋ Barizilayi kormi ká hé bárka pɔ́ʋ́. Barizilayi sɩɛ́ bɩrcólú tɔ́ɔ́. 41 Kuóro sɩɛ́ caasɛ Gilgal rɩ́ aá mʋ́; Kimihaŋ tɩ́ŋʋ́ mɛ́ ɓa mʋ́mʋ́.
Ziida nɩɛ rɩ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ pɔsɛ náŋá
Ziida cɔɔ nɩɛ wuu, rɩ́ Ɩzɩrayɛl cɔɔ nɩɛ fá, nɛ́ sɩɛ́ fa kéŋ kuóro mʋ́, ʋ zʋ fuo daarɛ. 42 Ɛ́ nɛ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ wuu isi ko kuóro rí a bɔ́sʋ́ bʋlɛ́: «Ʋ cɛ́ ɛ́rɛ́ á maábináŋa Ziida nɩɛ, ko lɩ́sɩ́, a kánɩ́ mʋ́ a ɩ zʋ fuo daarɛ, ɩ rɩ́rɩ́ jaa nɩɛ arɩ́ sóójiwa ná há tɩ́ŋɩ́ mɛ́>>» 43 Ɛ́ nɛ́ Ziida cɔɔ rɩ́ nɩɛ wuu bʋl pɔ́wɔ́ bʋlɛ́: «Á rɩ́ kuóro ní ká dúó a kɩ́llɩ́wa. Beé sɩɛ́ tɛ ɩ́ cɔ́ɛ́ wɩ́wɛ́>> Á dí kuóro óŋ rí>> Kuóro dí zilé ní párá>>» 44 Ɛ́ nɛ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ má baa bʋl Ziida nɩɛ rɩ́ bʋlɛ́: «Á tɛ kuóro kɩ́llɩ́wa naasɩ́ fí, á tɛ Davidi tɩɩ kɩ́llɩ́wa. Beé rí ɩ́ wɩ́rá zílé>> Á rá wɩ lá sɩ́ɛ́ bʋl kuóro bɩrkóé wɩ́ɛ́ rɛ́ɛ́>>» Amá Ziida nɩɛ ná bʋ́l nʋdóé kɩ́llɛ Ɩzɩrayɛl nɩɛ ná.