Jɩmʋ́ʋ́la ná há mɩŋ Zʋrdɛŋ wɩɩsɛ dɩpomí caasɛ́ bɩ́rɔ́ col
22
1 Ɛ́ nɛ́ Zozie yɩ́rɛ Rubaŋ rɩ́ Gaadɛ jɩmʋ́ʋ́la nɩɛ, arɩ́ Manase jɩmʋ́l fá ná nɩɛ, ɓa ko hé náŋá mɛ́. 2 Ʋ bʋl pɔ́wɔ́ a bʋlɛ́: «Ɩ́ á wɩ́ɛ́ ná wuu Nyuutɩna Wɩɩsɛ tʋtʋnnɔ Moyizi há mákɛ́, a saŋ wɩ́ɛ́ ná wuu ŋ má há mákɛ́. 3 Fól fól wuu, a kaa ko aá lɛ zaa, ɩ́ wɩ́ɩ́wa maábináŋa vɛ́ɛ́ tá, ɩ́ cáásɔ́ tɩŋ wɩ́ɛ́ ná wuu Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ́ Wɩɩsɛ há mákɛ́ pɛ́ɩ́wa. 4 Mʋ́l né mí sɩɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ́ Wɩɩsɛ há pɛ́ɩ́wa maábinaŋá dɩkéfɩɛlɩ́, anɛ ɛ́ ʋ há bʋ́lɛ́, ɩ́ bɩrɛ mʋ́ɩ́wa jɩɩsɛ, tíé ná mɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ tʋtʋnnɔ Moyizi há píé pɛ́ɩ́wa, Zʋrdɛŋ fuo wɩɩsɛ dɩpomí caasɛ́. 5 Ɩ́ taŋa fɛ́lɩ́wa sɩ́ɛ́, a tɩŋ wɩ́makɛ́ ná arɩ́ kíŋse ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ tʋtʋnnɔ Moyizi há mákɛ́ pɛ́ɩ́wa. Ɩ́ cólli Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ́ Wɩɩsɛ, ɩ́ tɩ́tɩ́ŋʋ́ ŋmɛ́ŋsɛ wuu, ɩ́ tɩ́tɩ́ŋʋ́ wɩ́makɛ́; ɩ́ cɔ́ʋ́ mɛ́, ká tʋŋ pɩ́pɔ́ʋ́ arɩ́rɩ́wa sɩɛrʋ wuu, arɩ́rɩ́wa dʋma wuu.» 6 Ɛ́ nɛ́ Zozie sʋl Wɩɩsɛ pɔ́wɔ́, ká tɔ́wɔ́, ɓa bɩr mʋ́wɔ́ jɩɩsɛ. 7 Manase jɩmʋ́l nɩɛ fá ná, Moyizi fa pɔ́wɔ́ tíé Basaŋ mɛ́. Ká dufá ná káánɛ má, Zozie pí Zʋrdɛŋ fuo wɩzʋʋlɔ́ caasɛ́ tíé, a pɔ́wɔ́ ɓa maábináŋa dɩhɩ̃́. Tɛ́ŋ ná mɛ́, Zozie há tɔ́wɔ́ rɩ́wɔ́ mʋ́wɔ́ jɩɩsɛ, ʋ sʋl Wɩɩsɛ bárka pɔ́wɔ́. 8 Ʋ sɛ́: «Ɩ́ bɩrɛ mʋ́ɩ́wa jɩɩsɛ rɩ́ kuóɓɩɛ ɓɩkana arɩ́ pʋtuni ɓɩkana, wárɛ rɩ́ salmɛ, kɔmɔ́ rɩ́ hɔɔ arɩ́ gɛnnɛ ɓɩkana, ɩ́ há lɛ́ɩ́wa dɩŋdɔma rɩ́, rɩ́ɩ́wa rɩ́rɩ́wa maábináŋa kaa ɓa náŋá.»Zʋrdɛŋ fuo laka koro mɛ́ɛ́ wɩ́ɛ́
9 Rubaŋ rɩ́ Gaadɛ arɩ́ Manase jɩmʋ́l fá ná duo nɩɛ bɩ́rɔ́ mʋ́wɔ́ jɩɩsɛ. Ɓa tɔ́wɔ́ maábináŋa Silo mí, Kanaŋ tíé, ká mʋ́ Galaadɛ, tɔ́ɔ́ ná Moyizi há píé pɔ́wɔ́, anɛ ɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ fa há bʋ́lɛ́. 10 Rubenitiwa, Gaaditiwa arɩ́ Manase jɩmʋ́l fá ná há mʋ́ɛ́ peri Zʋrdɛŋ laka, Kanaŋ tíé mí, ɓa má koro ná há zénó a ka yɩr ráŋ. 11 Ɓa ko bʋl Ɩzɩrayɛl nɩɛ rɩ́ a bʋlɛ́: «Ɩ́ zesi, Rubaŋ rɩ́ Gaadɛ arɩ́ Manase jɩmʋ́l fá duo nɩɛ ná kúó má koro, Zʋrdɛŋ fuo laka, á cɔɔ rɩ́, Kanaŋ tíé.» 12 Ɩzɩrayɛl nɩɛ ná há nɛ́ ɛ́, ɓa wuu ísó mʋ́ hé náŋa mɛ́ Silo mí, rɩ́wɔ́ mʋ́ yówó. 13 Ɩzɩrayɛl nɩɛ tʋŋ vʋk'ɔɔsɔ Ɩlɩyazaarɛ bio Fineya, rʋ́ʋ́ mʋ́ Galaadɛ tɔ́ɔ́, a bʋl Rubaŋ rɩ́ Gaadɛ arɩ́ Manase jɩmʋ́l fá nɩɛ rɩ́; 14 sɩ́dííre fí ní kenú va, Ɩzɩrayɛl jɩmʋ́l wuu nɛ́ŋ balá, a wuu a jɩtɩ́náwa, Ɩzɩrayɛl duo nɩɛ sɩɛrʋ. 15 Ɓa mʋ́ Rubaŋ rɩ́ Gaadɛ jɩmʋ́ʋ́la nɩɛ arɩ́ Manase jɩmʋ́l fá ná nɩɛ rɩ́, Galaadɛ mɛ́, a bʋ́lwɔ́ rɩ́, a bʋlɛ́: 16 «Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɩɛ wuu sɛ́ : Beé rí tɛ, ɩ́ aa zɔkɛ Ɩzɩrayɛl Wɩɩsɛ mɛ́ a mɔ nyɛ? Beé rí tɛ mʋ́l né mí, ɩ́ vɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ mɛ́ tɩŋɛ́? Ká mɛ́ɩ́wa tɩɩ koro, a cɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ mɛ́? 17 Pɩhɔɔrɛ mɛ́, á há lá sɩ́ɛ́ tʋŋ bɔ́ŋbɔ́ŋ, Nyuutɩna Wɩɩsɛ a wɩɩla peri jamáŋ ná wuu, a ko aá lɛ zaa, ʋ ɛ́ wɩ mɔhɛ̃́ nɛ́? 18 Ká mʋ́l né mí, ɩ́ baa vɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ mɛ́ tɩŋɛ́! Rɩɩ́wa nɛ́ sɩɛ́ cɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ mɛ́ zaa, cíé ʋ cɔ́ɛ́ sɩ́ isi Ɩzɩrayɛl jamáŋ wuu nyúú. 19 Rɩɩ́wa nɛ́ néé rɩɩ́wa dɩmɩnɩ́ ná wɩ cɛ́rɛ́ arɩ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ́ bɩrkóú tɔ́ɔ́, ráŋ ná há kɔ́ʋ́ tɩɩ dɩmɩnɩ́, a la tíé á mɩ́ŋrá sɩɛrʋ. Amá, ɩ́ pɔ́ rɩ́ɩ́wa sɩ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ mɛ́ cɩ́nʋ́, a sɩ́rá má mɛ́ cɩ́nʋ́, rɩ́ɩ́ má korhuó rɩ́ɩ́ máŋsɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ há kárá Wɩɩsɛ ɓɩnɔ. 20 Tɛ́ŋ ná mɛ́, Zera bio Akaŋ há tʋ́ŋ gɩragɩra arɩ́ onni ná ʋ fa há wɩ mɔhɛ̃́ rʋ́ʋ́ tɩ́kwɔ́ mɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ cɔ́ɛ́ ísí Ɩzɩrayɛl nɩɛ nyúú mí, ɩ́ ɛ̃́ ɛ́ mɛ́ wérí! Ká Akaŋ dʋŋɔ má raá wʋ́ʋ́ wɩ́bɔmɔ yɩr mɛ́ sʋ́wɛ́!» 21 Rubaŋ rɩ́ Gaadɛ jɩmʋ́ʋ́la arɩ́ Manase jɩmʋ́l fá ná nɩɛ bʋ́l jɩmʋ́ʋ́la ná náŋa jɩtɩ́náwa ná rɩ́, a bʋlɛ́: 22 «Wɩɩsɛ, Wɩɩsɛ, Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Wɩɩsɛ, Wɩɩsɛ, Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ʋ ɛ̃ óŋ ná há tɛ, á tʋŋ nyɛ. Ɩzɩrayɛl nɩɛ wuu má sɩ́ zɩŋ óŋ ná há tɛ! Rɩ raá nɛ́ ísé cɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ mɛ́, rɩ́ɩ́ áá zɔ́kʋ́ mɛ́ kɩ́ŋkáŋ, rʋ́ʋ́ sɩ́ ló ráá ká mɩɩsɛ, a dáánɛ kɩ́ŋkáŋ tɔ́ɔ́ mɛ́! 23 Rɩ raá nɛ́ sɔ́rá tɩɩ koro, rɩ́ɩ́ vɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ mɛ́ tɩŋɛ́, káá ɔsɛ vʋk'físe, rɩ́ɩ́ pá pállɛ, ɛ́ rá má rɩ́ɩ́ ɔsɛ tɛŋfɩ́ɛ́l vʋka, rɩ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ tɩɩ bɛ́ŋsɩ́rá! 24 Ɛ́ raá toó! Amá, áá fá rɩ́ɩ́wa dunɩɛ cíé háá bʋ́lrá dunɩɛ rɩ́ a bʋlɛ́: ‹Beé nʋtʋmɛ rɩ́ mɩ́nɩ́wa rɩ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Ɩzɩrayɛl Wɩɩssɛ pɛ́kɛ? 25 Nyuutɩna Wɩɩsɛ tɩɩ nɛ́ mákɛ Zʋrdɛŋ fuo rʋ́ʋ́ árá rɩ́rɩ́wa pɛ́kɛ bʋɔ, ɩ́ é Rubaŋ arɩ́ Gaadɛ dunɩɛ! Ɛ́ wɩ́ɛ́, ɩ́ wɩ ker kené Nyuutɩna Wɩɩsɛ dɩhɩ̃́!› Rɩ ɛ́ raá, ɩ́ dunɩɛ wúóló aá a, ráá dunɩɛ vɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ ɓaarɛ́. 26 Ɛ́ nɛ́ tɛ, á vʋʋrɛ má koró né, rɩ ɛ́ raá, ʋ to vʋkfíse, ɛ́ raá má vʋka naŋá wɩ́ɛ́ nɛ́. 27 Amá taŋá, áá já rɩ́ koro ná a sɩɛ́da óŋ rí, a párá rɩ́rɩ́wa arɩ́rá dunɩɛ, há sɩ́ tʋ́krá mɛ́, rɩ́wɔ́ zɩŋ ráá fa kéŋ ŋmɛ́nɔ, ráá ɔsɛ vʋkfíse rɩ́ tɛŋfɩ́ɛ́l vʋka arɩ́ vʋka náŋa, aá cʋ́ɔ́lɩ́rá Nyuutɩna Wɩɩsɛ. Ɛ́ é, ɩ́ dunɩɛ waá wóllí bʋlɛ́ ráá dunɩɛ wɩ ker oro wuu kené, Nyuutɩna Wɩɩsɛ rɩ́. 28 Á sɛ́ rɩ ɓa nɛ́ cíé bʋ́l ɛ́ párá, ɛ́ raá má á dunɩɛ, á sɩ́ bʋlɛ́: ‹Ɩ́ bel koro ná, á naabálwa dé mɔ́ʋ́, ʋ nɩɛsɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ koro ní. Ɓa táŋa wʋ́ʋ́ mɛ́ɛ́, rɩ́wɔ́ ɔsɛ vʋkfíse, ɛ́ raá má vʋka náŋa ʋ daha nɛ́, ámá rʋ́ʋ́ a sɩɛ́da, á rɩ́rɩ́wa pɛ́kɛ!› 29 Á wɩ ŋmɛ́nɔ kené, ráá cɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ mɛ́, a vɔ́ʋ́ mɛ́ tɩŋɛ́, ká má koro, aá ɔsɛ vʋkfíse rɩ́ pállɛ, arɩ́ vʋka náŋa ʋ daha, a súúri Nyuutɩna Wɩɩsɛ, á Wɩɩsɛ koro ná há mɩ́nʋ́ tɩɩ dɩmɩnɩ́ ná sɩ́ɛ́.»
30 Vʋk'ɔɔsɔ Fineya rɩ́ jamáŋ ná sɩ́dííre arɩ́ Ɩzɩrayɛl jɩtɩ́náwa ná há nɛ́ Rubaŋ rɩ́ Gaadɛ arɩ́ Manase dunɩɛ wɩ́máŋsɛ ná, ɓa sɩɛrʋ tɔ́rɔ́. 31 Ɛ́ nɛ́ vʋk'ɔɔsɔ Ɩlɩyazaarɛ bio Fineya, bʋl pɔ́wɔ́ bʋlɛ́: «Mʋ́l né mí, á ɩ́ɔ̃́ rɩ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ mɩ́ŋrá har, bee wɩ́ɛ́ zɔ́krʋ ná á háá fɛ́ɛ́, ɩ́ wʋ́ʋ́ ɛ́ɛ́ caasɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ. Ɛ́ wɩ́ɛ́, ɩ́ lá Ɩzɩrayɛl nɩɛ tá, Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́sɛ mɛ́.» 32 Ká vʋk'ɔɔsɔ Ɩlɩyazaarɛ bio Fineya, arɩ́ jamáŋ ná sɩ́dííre tá Rubaŋ arɩ́ Gaadɛ jɩmʋ́ʋ́la ná Galaadɛ mɛ́, ká lɛ ráŋ, a bɩrɛ ko Kanaŋ tíé, Ɩzɩrayɛl nɩɛ ná náŋa rɩ́, a bílwó nʋɔ pɔ́wɔ́. 33 Ɛ́ nɛ́ ɓa sɩɛrʋ tɔrɛ, ɓa bɔ́llɛ Wɩɩsɛ, ká bɩ́rsɩ́wɔ́ sabɩɩna ná fa há ká, rɩ́wɔ́ mʋ́ yo Rubaŋ arɩ́ Gaadɛ jɩmʋ́ʋ́la nɩɛ, a zɔ́kwɔ́ tɔ́ɔ́. 34 Ɛ́nɛ́ Rubaŋ arɩ́ Gaadɛ dunɩɛ hé yɩr pá koro ná a bʋlɛ́: «Koro né ní ɓɩɛ́na ká sɩɛ́da a párá wuu, rɩ Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ ká Wɩɩsɛ!» Ɛ́ nɛ́ ɓa pɔ́ʋ́ yɩr: ‹Sɩɛ́da›.