KÍŊSE Laadi ná Nɩdɩɩsɛ kɛnɔ tenné mí, á nóú rɩ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ mʋ́ɔ́ peri tɔ́ɔ́ ná, Wɩɩsɛ há tá nʋɔ a bʋlʋ́ sɩ píí a pɔ́wɔ́, ʋ dánʋ́ɔ́ mɛ́. Kíŋse kɛnɔ né nɛ́ sɩɛ́ tukʋ́ mɛ́. Ʋ sɩɛrʋ naasí botoro ní Moyizi cɩ Ɩzɩrayɛl nɩɛ a bʋl wɩ́ɛ́ a pɔ́wɔ́. Dʋŋdʋ̃́ʋ́ wɩ́bʋlɛ́ mɩŋ sapiitir 1. verse 1 a kaá mʋ́ sapiitir 4. verse 43 sɩɛrʋ nɛ́; bʋllɛ wɩ́bʋlɛ́ mɩ́ŋ sapiitir 4, verse 44 a kaá mʋ́ sapiitir 28, verse 68 sɩɛrʋ nɛ́; ká botoro nyúú mí wɩ́bʋlɛ́ mɩŋ sapiitir 28, verse 69 a kaá mʋ́ sapiitir 30, verse 20 sɩɛrʋ nɛ́. Ɛ́ wɩ́bʋlɛ́ wuu sɩɛrʋ, Moyizi pi Wɩɩsɛ wɩwere ná ʋ ɛɛ a pá Ɩzɩrayɛl nɩɛ a tɩŋʋ́ ʋ colle ná há waá tenni yɩr mɛ́ nɛ́ aá líísiwó. Ná wɩwere ná ʋ há ɛɛ a pɔ́wɔ́: Ʋ tá nʋɔ a pɔ́wɔ́, a kaŋwɔ́ a va gɩrbétéke sɩɛrʋ bɩŋsɛ mɛɛ́sɛllɛ. Ʋ kɛ́rɩ́wɔ dɩŋdɔma mɛ́, rɩ́wɔ́ sɩ́wɔ́ zɔkʋ́; ká máŋsʋ́ kíŋse arɩ́rʋ́ nʋtallɛ a pɔ́wɔ́. Kɛnɔ né sɩɛrʋ, wɩ́ɛ́ ná rɩ́ wɩ́bile ná há mɩŋ kɛnnɛ ná há tʋkʋ́ mɛ́ lííse dʋŋɔ rá tó sɩɛrʋ. Wɩ́súúre ná náŋá nɛ́ ká: Moyizi caasɔ́ fɛ́l sɩ́ɩ́, a bʋl wɩ́ɛ́ a tɩ́ɩ́rɛ, aá sʋl Ɩzɩrayɛl nɩɛ rɩ́wɔ́ (bɩɩnɛ) sɩ Nyuutɩna nɩcɩtɩkɔ́ ná wɩ́ɛ́ sʋllʋ, a ló rɩ́wɔ́ rɩ́ Wɩɩsɛ ná há ká taŋá Wɩɩsɛ ká nʋtʋmɛ. «Ɩzɩrayɛl nɩɛ, ɩ́ zesi: Nyuutɩna Wɩɩsɛ, á Wɩɩsɛ dʋŋɔ nɩ́ ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ.Ɩ́ mɔhɔ̃́ rɩɩ́wa cólli Nyuuɩna Wɩɩsɛ, ɩ́ Wɩɩsɛ rɩ́rɩɩ́wa sɩɛrʋ wuu, rɩ́rɩɩ́wa dʋma wuu arɩ́rɩɩ́wa taŋá wuu. » Wɩ́ɛ́ ná há mɩŋ Kíŋse kɛnɔ né sapiitir 6, verse 4 rɩ́ 5, ɓa nɛ́ mɩŋ Matie sapiitir 22, verse 37 má sɩɛrʋ. Ɩzɩrayɛl laadiire tápʋl wuu wɩ́sʋlɔ́ púl nyɛ́ nɛ́, ɓa yarda má sɩɛ́ tɩ́ɛ́kɛ wɩ́ɛ́ nyaŋ mɛ́ nɛ́. Kɛnɔ né hatɩŋnɛ sapiitiriwa ná sɩɛrʋ, gɔkɩ́ buke bɛllɛ nɩ́wɔ́ sɩɛrʋ, a súúri nɩɛ bɛllɛ má wɩ́ɛ́, ɓa nɛ́ nyɛ: Cɔɔ nɔ́ŋɔ yɩɩla ná ɓa haá yɩrɛ “Moyizi gɔkɩ́” nɛ́ ráŋ (sapiitir 32), Zozie há tɩŋ ɛ́ ká la Moyizi nyúú mí rʋʋ ká Ɩzɩrayɛl nɩɛ a zʋ́ Kana tɔ́ɔ́ sɩɛrʋ mɩŋ ráŋ (sapiitir 31); ká Moyizi sʋʋ má wɩ́ɛ́ mɩŋ cɔɔ nɔ́ŋɔ (sapiitir 34). Kíŋse kɛnɔ né sɩsɩɛnnʋwa wɩ́bʋlɛ tɩɩnɛ “kíŋse kɛnɔ” ná mɛ́ nɛ́. Ɓa nóú Zerizalɛmɛ wɩ́cʋɔlɛjaa ná sɩɛrʋ nɛ́, Zoziyasɛ kuorí dí tɛ́ŋ mɛ́ (2Kuóre 22). Ɛ́ kɛnɔ mɛ́ nɛ́, ɛ́ kuóro há ká heŋbiwafɛl, tɩŋ a ká bɩrsɛ́ zʋ́ wɩ́cʋɔlɔ́ sɩɛrʋ. Ʋ líŋsi mɩŋ Kɛŋbɩnɛ́ sɩɛrʋ kɛnnɛ ɓɩkaná sɩɛnnɛ nɛ́ (Kuóre kɛnɔ arɩ́ Zeremi kɛnɔ sɩɛrʋ) arɩ́ Kɛŋfɛlɔ sɩɛrʋ (Matie 4.4,7,10 rɩ́ Markɛ 12.32). Kíŋse kɛnɔ né há máŋsʋ́ ná pá die nɩɛ, ʋ tɩɩ nɛ́ ʋ máŋsɛ aá pá zaa nɩɛ má. Ʋ nɛ́ ká rɩ nɛrɔ wuu zɩŋ rɩ wér ná, nɩbiinó wuu haá jɛ́ɛ́, ʋʋ́ lɩ Wɩɩsɛ ná há ká laataarɔ a nɛ́ a sɩsaŋnɔ má, rɩɩ́ nɛ́ cɩ́nɛ́ a tɩkʋ́ aá zílú dɩhɩ̃́ wuu, wɩ́ɩ́ wuu sɩɛrʋ.
MOYIZI DƲŊDƲ̃́Ʋ WƖ́BƲLƐ́
1-4
1
1 Ná wɩ́ɛ́ ná Moyizi há bʋlɛ́ a pá Ɩzɩrayɛl nɩɛ wuu, Zʋrdɛŋ fuo daarɛ́ wɩɩsɛ dɩpomí, gɩrbétéke sɩɛrʋ Araba mɛ́, Sufi caasɛ́. Ɛ́ dɩhɩ̃́ mɩŋ Paraŋ arɩ́ Tɔfɛl rɩ́ Labaŋ, rɩ́ Hasɩrɔtɛ arɩ́ Dɩzahaavɛ pɛ́kɛ nɛ́. 2 A pɔ́ Ɔrɛbɛ paalɔ mɛ́, a mʋ́ tɩŋ Seyiiri paalɔ, ká mʋ́ peri Kadɛsɛbarnɩya, ká tápʋ́lɛ́ fí rí oro valɛ́ nɛ́. 3 Amá ɓa há lɩ Ezipiti mí, ʋ bɩŋsɛ mɛɛ́sɛllɛ nyúú mí, caŋsɛ fí rí oro, dʋ́ŋdʋ́ʋ̃́ tapʋl nɛ́, Moyizi máŋsɛ wɩ́ɛ́ ná wuu a pá Ɩzɩrayɛl nɩɛ, anɛ ɛ́ tɩɩ Nyuutɩna Wɩɩsɛ fá há máŋsɛ pɔ́ʋ́. 4 Moyizi fá há yóé a dí Amoritiwa kuóro Sɩɔŋ ná fa há mɩŋ Ɛsɩbɔŋ mɛ́, arɩ́ Basaŋ tɩ́náwa kuóro Ɔgɛ ná fá há mɩŋ Asɩtarɔtɛ mɛ́, ʋ yóó dúú Edireyi mí, ɛ́ har mɛ́ nɛ́, 5 ʋ púl a máŋsɛ ɛ́ wɩ́bilé wɩ́ɛ́ Mʋabɛ tɔ́ɔ́ mɛ́, Zʋrdɛŋ fuo daarɛ́ wɩɩsɛ dɩpomí a bʋlɛ́:Wɩɩsɛ fá há pá Ɩzɩrayɛl nɩɛ ŋmɛ́nɔ ɓa isí va ɛ́wá
6 Nyuutɩna Wɩɩsɛ, á Wɩɩsɛ fá bʋ́lrá rɩ́ Ɔrɛbɛ mɛ́, a bʋlɛ́: «Ɩ́ dáánɛ paalɔ né laka a dáárɛ. 7 Mʋ́l né mí, ɩ́ isi zʋ Amoritiwa tɔ́ɔ́ ná há mɩ́nɩ́wa sɩ́ɛ́ paalɔ daha, a zʋ́ʋ́ kílo wuu tɔ́nɛ, a zʋ Araba, a zɩ pallɛ naŋá, a tuwi tɔ́nɛ ná há mɩŋ tíé rí, a zʋ Nɩgɛɛvɛ, a mʋ́ mʋʋ nʋɔ, a zʋ Kananɩɛŋwa tɔ́ɔ́ arɩ́ Libaŋ pallɛ, a kaa mʋ́ peri Ɩfɩratɛ fozeno. 8 Ɩ́ ná tɔ́ɔ́ né há mɩ́nɩ́wa sɩ́ɛ́, ŋ púú pɛ́ɩ́wa; ɩ́ zʋʋ la tɔ́ɔ́ ná ŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ há tá nʋɔ rɩ́ŋ pii pɛ́ɩ́wa naabálwa, Abɩrahaŋ, Ɩzakɛ arɩ́ Zakɔbɛ arɩ́wɔ́ dunɩɛ wuu.»
Ɛ́ ná ɓa fá há bil sarɩ́yadííre bilé
9 Ɛ́ tɛ́ŋ mɛ́, ŋ é Moyizi fá sɛ́: «Ŋ dʋŋɔ wɩ́ɩ́wa wuo kaá va. 10 Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ́ Wɩɩsɛ, ɔ́ɔ́ ɩ́ pul, zaa ɩ́ káŋ anɛ bána nyúú caŋwʋllɛ. 11 Rɩ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ́ naabálwa Wɩɩsɛ, a, rɩ́ɩ́wa pul peri naasɩ́ bʋ́ɩ́, a súúri; ká rʋ́ʋ́ hé bárka pɛ́ɩ́wa, anɛ ɛ́ ʋ há bʋlɛ́ a pɛ́ɩ́wa! 12 Ŋ dʋŋɔ ɛrɛ́ rɛ́, rɩ́ tɩ́llɩ́wa wɩ́nɩ́llɛ ɔsɛ́, rɩ́rɩ́wa wɩ́jállɛ arɩ́rɩ́wa kapɔsɩwa má ɔsɛ́>> 13 Ɛ́ wɩ́ɛ́, ɩ́ lɩ́sɛ báála ná há kéŋ zɩmɛ́ arɩ́ wɩ́zɩmɛ, a ka yɩwero, jɩmʋ́ʋ́l wuu sɩɛrʋ, rɩ́ŋ a rɩ́wɔ́ nɛ́ lɛ́ɩ́wa sɩ́ɛ́.» 14 Ɛ́ nɛ́ ɩ́ bʋ́lɩ́ŋ rɩ́ a bʋlɛ́: «Wɩ́ɩ́ ná ɩ há sɛ́ ráá a, ʋ wéró.» 15 Ŋ ɔ́ɔ́ ɩ́ jɩmʋ́ʋ́la sɩ́dííre ná há kéŋ wɩ́zɩŋ arɩ́ yɩwero, ɓa ɛ́ɩ́wa nɩhɩɛ̃́sɛ: naŋá bʋ́ɩ́wa sɩ́dííre, naŋá zɔlɔwa sɩ́dííre, naŋá mɛɛ́sɛllɛ rɩ́ fíwa sɩ́dííre, naŋá fíwa sɩ́dííre; ká naŋá má a kɛŋpʋ́ŋsa ɩ́ jɩmʋ́ʋ́la sɩɛrʋ. 16 Ɛ́ tɛ́ŋ tɩɩ mɛ́, ŋ máŋsɛ nyɛ a pɛ́ɩ́wa sarɩ́yadííre a bʋlɛ́: «Ɩ́ zésíwa maábináŋa kapɔsɩwa, ká dí Ɩzɩrayɛl nɛrɔ rɩ́rʋ́ maábinɔ́ŋɔ, ɛ́ raá má ʋ rɩ́ zʋzʋʋlɛ́ pɛ́kɛ sarɩ́ya rɩ́ taŋá. 17 Sarɩ́yadíí sɩɛrʋ, ɩ́ sɩ́ tʋ́ɔ́sʋ́, ɩ́ zesi nɩwie anɩ́wa háá zesi nɩpiŋo ɛ́; ɩ́ sɩ́ nɛ́ŋ wuu fá, bee wɩ́ɛ́ Wɩɩsɛ nɛ́ tɛ sarɩ́yadíí. Rɩ wɩ́ɩ́ kúó dúkíwa nɛ́sɛ, ɩ́ ŋmɔwɛ búŋse a páŋ, ŋ sɩ́ ɔsɛ.» 18 Wɩ́ɛ́ ná wuu ɩ́ fa há mɔhɛ̃́ rɩ́ɩ́wa a, ɓa nɛ́ ŋ máŋsɛ a pɛ́ɩ́wa ɛ́ tɛ́ŋ mɛ́.
Ɩzɩrayɛl nɩɛ fá vɛ́ Kanaŋ tɔ́ɔ́ sɩɛrʋ zʋ́ɩ́
19 Ɛ́ har mɛ́, á fá ísí Ɔrɛbɛ paalɔ mɛ́, a gʋɔrɛ gɩrbétéke ná wuu. Ɩ́ nóú há zénó ɛ́, a ka héwíŋ má; á tɩ́ŋ Amoritiwa paalɔ ŋmɛ́nɔ ná nɛ́, anɛ ɛ́ ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ, á Wɩɩsɛ fa há mákɛ́ párá, a mʋ́ aá peri Kadɛsɛbarɩnɩya. 20 Ɛ́ nɛ́ ŋ bʋ́l pɛ́ɩ́wa bʋlɛ́: «Ɩ́ saasɛ Amoritiwa paalɔ ná, Nyuutɩna Wɩɩsɛ, á Wɩɩsɛ há píé aá párá. 21 Ɩ́ ná: Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ́ Wɩɩsɛ pí tɔ́ɔ́ ná pɛ́ɩ́wa; ɩ́ mʋ́ a lɔ́ʋ́, anɛ ɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ́ ánáwa Wɩɩsɛ há bʋlɛ́. Ɩ́ sɩ́ héwíŋ fá, ɩ́ sɩ́ yʋ́ɔ́rʋ́.»
22 Ɩ́ wuu ní kóŋ rɩ́ a bʋlɛ́: «Á sɩ tʋŋ nɩɛ rɩ́wɔ́ lárá sɩ́ɛ́, a mʋ́ kɩ́ɛ́lɛ tɔ́ɔ́ ná, ká ko bil ŋmɛ́nɔ́ ná á há sɩ tɩŋ arɩ́ tɔ́nɛ́ ná á há sɩ peri nʋɔ a párá.» 23 Ɛ́ wɩ́ɩ́ tɔ́rɩ́ŋ sɩɛrʋ, ɛ́ nɛ́ ŋ lɩ́sɛ báála fí rɩ́ bɛllɛ ɩ́ sɩɛrʋ, jɩmʋ́l wuu, bál balá. 24 Ɛ́ nɛ́, ɓa bɩrɛ mʋ́ zɩ́ paalɔ, a mʋ́ tuwi Ɛsɩkɔl polnaa, a kɩ́ɛ́lʋ́. 25 Ɓa ɓɔ́rɛ tɔ́ɔ́ ná tunɔnɔ kaa ko a párá; ká bil nʋɔ párá a bʋlɛ́: «Tɔ́ɔ́ ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ, á Wɩɩsɛ há píé aá párá ká tɔ́wérí tɩɩ rɛ́.» 26 Amá ɩ́ vɛ́ ráŋ mʋ́ɩ́; ɩ́ vɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ́ Wɩɩsɛ nʋɔ má tɩŋɛ́. 27 Ɩ́ ŋmáámí wɩ́ɛ́ ɩ́ táŋtɛjɩɩsɛ sɩɛnnɛ, a bʋlɛ́: «Nyuutɩna Wɩɩsɛ há bɛ́rɩ́rá nɛ́ tɛ, ʋ a, á lɛ Ezipiti mí, rʋ́ʋ́ pírá pá Amoritiwa, rɩ́wɔ́ zɔ́krá! 28 Áá mʋ́ nɛɛ́ rɛ́ é tɩɩ rɛ́>> Á maábináŋa bʋ́lɔ́ yʋ́ɔ́rɩ́rá naasɛ, a bʋlɛ́: ‹Ɛ́ tɔ́ɔ́ nɩɛ kánɔ́ kɩ́ŋkáŋ, ɓa dóé má kɩ́rá kɩ́ŋkáŋ; ɓa tɔ́nɛ zeŋsí, ɓa sɔ́ɔ́ kɛ́rɛ; ɓa kílo zekúsi ísó zɩ́ aá yakɛ bána mɛ́. Á ná Anakɛ bɛlɛ ná há gbesó kɩ́ŋkáŋ má tɩɩ ráŋ.» 29 Amá ŋ bʋ́lɔ́ pɛ́ɩ́wa a bʋlɛ́: «Ɩ́ sɩ́ célú, ɩ́ sɩ́wɔ́ fá. 30 Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ́ Wɩɩsɛ ná há lɛ́ɩ́wa sɩ́ɛ́, ʋ tɩɩ sɩ́ yoo pɛ́ɩ́wa, anɛ ʋ há tʋ́ŋ ɛ́ pɛ́ɩ́wa Ezipiti mí, ɩ́ sɩ́ɩ́ mɛ́. 31 Gɩrbétéke mí, ɩ́ nóú rɩ Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ́ Wɩɩsɛ pííwa cɩ́ɩ́nɛ, anɛ ɛ́ báálɔ há cɩ́ɩ́nʋ́ bio, ɩ́ valɛ́ wuu mí, a ko aá peri rɛɛ́wa.» 32 Ká ɛ́ má, ɩ́ ha wɩ Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ́ Wɩɩsɛ lɛ́ɛ́ dí. 33 Kɔ́ʋ́ nɛ́ lɛ́ɩ́wa sɩ́ɛ́ ɩ́ ŋmɛ́nɔ mɛ́, rʋ́ʋ́ ja púl dɩcíkɩ́ a pɛ́ɩ́wa. Tɩ́taŋ, ʋ tɩ́ŋ níŋ mí aá mákɩ́wa ŋmɛ́nɔ ná, ɩ́ há mɔhɛ̃́ rɩ́ɩ́wa tɩŋ, ká wɔhɔ, ʋ tɩŋ duóbána mɛ́ aá mákɩ́wa ŋmɛ́nɔ.
34 Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɩ́ɩ́wa ŋmaame. Ɛ́ nʋ́ʋ́ cɔ́ɛ́ wɛ́, ʋ ŋmɩ́ɛ́sɔ́ a bʋlɛ́: 35 «Wotɔk né bál balá má sɩ́ɩ́ waá a rʋ́ʋ́ ná tɔ́wero ná, ŋ há tá nʋɔ rɩ́ŋ pii pɛ́ɩ́wa naabálwa, 36 rɩ Yefune bio Kalɛbɛ dʋŋɔ raá. Ʋ há cɩnɛ́ tɩkɛ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ rɩ́rʋ́ sɩɛrʋ wuu, ŋ sɩ pi tɔ́ɔ́ ná ʋ naa há nʋ́ɔ́sɛ́ a pɔ́ʋ́ rɩ́rʋ́ bɛlɛ.»
37 Ɩ́ wɩ́ɛ́ ɔ́ɔ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ cɔ́ɛ́ wɩ́ŋ má tɩɩ, ɛ́ nɛ́ ʋ sɛ́: «Ɩ má tɩɩ Moyizi wɩ ráŋ zʋ. 38 Amá Nuŋ bio Zozie háá tʋ́mɩ́ mɛ́ nɛ́ sɩ́ zʋ ráŋ. Dúórú naasɛ, bee wɩ́ɛ́ ʋ nɛ́ sɩ́ la tɔ́ɔ́ ná pá Ɩzɩrayɛl nɩɛ, rɩ́wɔ́ tɩ́llʋ́.» 39 Ɛ́ nɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋ́lɩ́wa wuu rɩ́ a bʋlɛ́: «Ɩ́ sɩ́ɩ́wa bɛlɛ sɩ bɩrmɛ yósi, ɛ́ ráá>> Amá ɩ́ bɛlɛ ná zaa sɩɛ́ ha há wɩ wérí arɩ́ bɔ́ŋbɔ́ŋ ɛ̃ naŋá mɛ́, ɓa nɛ́ sɩ́ zʋ ráŋ; ɓa nɛ́ ŋ sɩ́ pi tɔ́ɔ́ ná pá, rɩ́wɔ́ tɩ́llʋ́. 40 Amá ɩ́ é, ɩ́ bɩr tɩŋ gɩrbétéke, a mʋ́ tɩŋ Zɔŋkɩwa mʋʋ rɩ́ cɔɔ.»
41 Ɛ́ nɛ́ ɩ́ bʋ́lɩ́ŋ é Moyizi rɩ́ a bʋlɛ́: «Á ɔ́ɔ́ zɔkɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ mɛ́; á sɩ́ mʋ́ a yo lal anɛ ɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ, á Wɩɩsɛ há mákɛ́.» Ká ɩ́ pɛ́ɩ́wa lalyóórícɩksɛ vɔsɛ, a bɩɩnɛ rɩ paalɔ ná zɩ́nɛ ká mɔlɛ́ rɛ́. 42 Ɛ́ nɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋl páŋ a bʋlɛ́: «Bʋl pɔ́wɔ́ rɩ́wɔ́ sɩ́ mʋ́ʋ́ yo lal, rɩ́wɔ́ dɩŋdɔma yoo díwó, ŋ tówó har.» 43 Ŋ bʋ́lɔ́ pɛ́ɩ́wa, ámá ɩ́ wɩ zésé. Ɩ́ vɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ nʋɔ, ká a dɩlhɔɔ, a zɛ́ paalɔ ná. 44 Ɛ́ nɛ́ Amoritiwa ná há mɩŋ paalɔ nyúú, ɓa lɩɩ kɛ́rɩ́wa, a kíríwa anɛ tʋwíé háá kiri nɩɛ, Seyiiri dɩtɩ́llɛ mɛ́, ká mʋ́ lɛ tɔ́ɔ́ ná ɓa haá yɩrɛ Hɔrma, a zɔ́kɩ́wa. 45 Ɩ́ bɩrɔ́ ko a wi Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɩ́ɛ́; amá Nyuutɩna Wɩɩsɛ wɩ́ɩ́wa rɩ́ zésé. Ʋ wɩ lóé rɩ́ɩ́wa wɩ́bʋlɛ́ ná zʋ́ʋ́ dɩlla. 46 Ɛ́ nɛ́ tɛ ɩ́ ké Kadɛsɩbarnɩya mɛ́, a caasɛ dáánɛ ráŋ kɩ́ŋkáŋ.