Ɩzɩrayɛl nɩɛ zɔ́kɛ́ Ayi
8
1 Ɛ́ nɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋl pá Zozie a bʋlɛ́: «Sɩ́ héwíŋ fá, a sɩ́ mʋ́ʋ́nʋ́. Kɛsɛ lalyoore ná wuu, rɩ́ɩ́wa mʋ́ a yo Ayi. Ŋ pí Ayi kuóro, ʋ nɩɛ, ʋ tɔ́ɔ́ arɩ́rʋ́ tíé wuu, a héíwa nɛ́sɛ mɛ́. 2 Ɩ sɩ́ pi wɩ́ɩ́ ná tɩɩ ɩ há ɛ́ɛ́, Zeriko arɩ́rʋ́ kuóro mí, a a Ayi rɩ́rʋ́ kuóro má mɛ́. Amá Ayi é mí, ɩ́ pɔ́wɔ́ kuóɓɩɛ, ká kɛ́sɩ́wɔ́ pʋsɛ, rɩ́wɔ́ ɛ́ɩ́wa ɓɩɛ. Ɩ́ féŋsi tɔ́ɔ́ ná har, a yówó.» 3 Ɛ́ nɛ́ Zozie rɩ́ lalyoore ná wuu isi mʋ́, a yo Ayi. Zozie tʋɔsɛ nɩɛ ná há ɛ̄ lal yoe wérí, nɩɛ bʋ́ɩ́ mɛrɛ́ rɩ́ fí , a a ɓa mʋ́ tɩ́taŋ. 4 Nyɛ nɛ́ ʋ bʋl pɔ́wɔ́: «Ɩ́ mʋ́ a féŋsi tɔ́ɔ́ ná zeŋ har. Ɩ́ sɩ́ dɩbólí mʋ́, ɩ́ wuu kánɩ́wa tɩɩ aá dɛllɛ. 5 Ŋ rɩ́ nɩkáánɛ ná wuu sɩ́ zʋ tɔ́ɔ́ ná sɩɛrʋ, rɩ ɓa nɛ́ ísé rɩ́wɔ́ yórá, á sɩ́ bɩrɛ fá, anɛ dʋ́ŋdʋ́ʋ̄́ mɛ́, á há fá ɛ́. 6 Ɓa sɩ́ kiri tɩŋrá har, ráá káŋwɔ́ fá, a kɛ́kwɔ́ tɔ́ɔ́ mɛ́. Ɓa sɩ́ bɩɩnɛ raá fá nɛ́, anɛ á há lá sɩ́ɛ́ a fá ɛ́. 7 Raá nɛ́ á ɛ́, ɩ́ sɩ́ isi zʋ a la tɔ́ɔ́ ná. Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ́ Wɩɩsɛ sɩ́ púú héíwa nɛ́sɛ mɛ́. 8 Rɩɩ́wa nɛ́ lá tɔ́ɔ́ ná, ɩ́ nyɩ́kʋ́. Ɩ́ a wɩ́ɩ́ ná wuu Nyuutɩna Wɩɩsɛ há mákɛ́. Ɩ́ tɩ́ŋɩ́ŋ nʋʋsɛ ná wérí.» 9 Ɛ́ nɛ́ Zozie tɔ́wɔ́, ɓa mʋ́ dɩhɩ̃́ ná ɓa há sɩ́ féŋsi, a pɛ́ Bɩtɛl arɩ́ Ayi pɛ́kɛ wɩzʋʋlɔ́ caasɛ́, aá dɛllɛ. Ká Zozie arɩ́ nɩkáánɛ ná má cɔ́wɔ́ dɩkéni. 10 Tɔ́ɔ́ há pʋ́lɛ́ cɩ́cʋɔ fól, Zozie ísó kɩ́ɛ́lʋ́ lalyoore, kɔ́ʋ́ rɩ́ Ɩzɩrayɛl nɩhɩɛ̄́sɛ lɔ́wɔ́ sɩ́ɛ́, ɓa zʋ Ayi. 11 Ʋ rɩ́ lalyoore ná há mʋ́ Ayi ɛ́, ɓa mʋ́ɔ́ ciki tɔ́ɔ́ ná sɩ́ɛ́, wɩɩsɛ dɩpomí nágʋɔ, ká polo mɩ́ŋwɔ́ rɩ́ tɔ́ɔ́ ná pɛ́kɛ. 12 Zozie lɩ́sɛ lalyoore peri bʋ́ɩ́'ɔmmʋ́ɔ́ nɛ́, a féŋsi Bɩtɛl arɩ́ Ayi pɛ́kɛ, tɔ́ɔ́ ná wɩzʋʋlɔ́ rɩ́. 13 Ɛ́ nɛ́ ɓa ka nɩɛ ná wuu ɓa, rɩ́wɔ́ yo lal: nɩɛ ná há mɩŋ púl mí, mɩŋ tɔ́ɔ́ ná wɩpomí nágʋɔ nɛ́, ká nɩɛ ná há féŋsé má mɩŋ tɔ́ɔ́ ná wɩzʋʋlɔ́. Tɩ́taŋ ná tɩɩ nɛ́, Zozie isi a tuwi polo ná. 14 Ayi kuóro há ná Zozie rɩ́rʋ́ nɩɛ, ʋ rɩ́rʋ́ tɔ́ɔ́ nɩɛ wuu á kɩ́kɛ́lɛ́, a isi cɩ́cʋɔ fól, a céŋ Ɩzɩrayɛl nɩɛ rɩ́wɔ́ yo lal, dɩhɩ̃́ ná tɩɩ ɓa fa há lá sɩ́ɛ́ yo lal, a caasɛ Araba. Amá ʋ fa wɩ ɛ̄ rɩ́ nɩɛ féŋsi zeŋ ná har rɩ́wɔ́ yówó. 15 Ɛ́ nɛ́ Zozie arɩ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ wuu bɩrɛ a fɩ́fá, anɛ ɓa nɛ́ kírwó ɓa fɩ́fá, a caasɛ gɩrbétéke. 16 Ayi tɩ́náwa fa yɩ́rɩ́wɔ́ báála wuu ko hé náŋá mɛ́, a lɩɩ kiri Zozie rɩ́rʋ́ nɩɛ har, Ɩzɩrayɛl nɩɛ nyɩ́sɩ́wɔ́, ɓa fá kɛ́kwɔ́ tɔ́ɔ́ mɛ́. 17 Bál wuu wɩ Ayi mí ɛ́rá má Bɩtɛl mɛ́ káánɛ́, ɓa wuu ní lɩ́ɛ́ kiri Ɩzɩrayɛl nɩɛ har. Ɓa lówó tɔ́ɔ́ ʋ wúri cɛ́, ká ɓa lɩɩ kiri Ɩzɩrayɛl nɩɛ har.18 Ɛ́ nɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋl pá Zozie: «Ka cɔlmɛ ná há mɩ́nɩ́ nɛ́sɛ mɛ́, a tɛrɛ Ayi caasɛ́, ŋ sɩ́ pi tɔ́ɔ́ ná a héí nɛ́sɛ mɛ́.» Ɛ́ nɛ́ Zozie ka cɔlmɛ ná, a tɛrɛ Ayi caasɛ́. 19 Ʋ há á ɛ́ tenni, nɩɛ ná wuu fa há féŋsé, ɓa ísíwó dɩhɛ̄́ kɩ́kɛ́lɛ́ kɩ́kɛ́lɛ́, a fá zʋ tɔ́ɔ́ ná, a lɔ́ʋ́ wuu, a wáárɛ tɔkɛ níŋ hóú mí, ʋ dídí. 20 Ayi nɩɛ há bɩ́rɛ́ dɛllɛ har, ɓa nóú rɩ nyʋɔsɛ nɩ́ɩ́ ísíwó tɔ́ɔ́ mɛ́. Amá ɓa wɩ dɩhɩ̄ wuu néé, ɓa há sɩ́ tɩŋ fá, bee wɩ́ɛ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ ná fa há fɛ́ɛ́ a caasɛ gɩrbétéke, ɓa bɩ́rɔ́ a cɩ́ŋwɔ́ mɛ́. 21 Zozie arɩ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ ná wuu há néé, rɩ ɓa nɩɛ ná fa há féŋsé, rɩ ɓa lá tɔ́ɔ́ ná, a tɔk níŋ hé, nyʋɔsɛ í'isi, ɛ́ nɛ́ ɓa bɩrɛ, a ɓʋ́ɓʋ́ Ayi tɩ́náwa ná. 22 Ɩzɩrayɛl nɩɛ ná náŋa fa há féŋsé a isi zʋ tɔ́ɔ́ ná, ɓa má bɩrɛ ko lɛ, a súúríwó nɩɛ mɛ́, ɓa kíl Ayi nɩɛ wuu, a héwó sɩ́sɩ́ɛ́nʋ́wa, a ɓʋ́ʋ́sɩ́wɔ́ wuu, oro wuu wɩ lúé lɛ. 23 Ayi kuóro dʋŋɔ nɛ́ fa káánɛ́, ɓa kaa mʋ́ pá Zozie. 24 Ɩzɩrayɛl nɩɛ há ɓʋ́ Ayi tɩ́náwa ná há kírwó ko lɛ gɩrbétéke mí, a tenni, ɓa wuu báá bɩ́rɔ́ zʋ Ayi sɩɛrʋ, a ɓʋ́ nɩɛ ná wuu há mɩŋ ráŋ. 25 Ɛ́ tápʋl, Ayi tɩ́náwa báála arɩ́ háála, ɓa há ɓʋ́ʋ́sɛ́ ká nɩɛ bʋ́ɩ́ fí arɩ́ bɛllɛ nɛ́, ɓa nʋɔ nɛ́ ɛ́. 26 Zozie fa kenú cɔlmɛ a tɛrɛ Ayi ɛ́ nɛ́, hálɩ́ ɓa zɔkɛ nɩɛ ná wuu há mɩŋ tɔ́ɔ́ ná mɛ́, a mʋ́ tenni. 27 Ká Ɩzɩrayɛl nɩɛ kɛ́sɩ́wɔ́ pʋsɛ, a páwɔ́ onni wuu, ɓa áwɔ́ ɓɩɛ, anɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ fa há bʋ́l ɛ́, a pá Zozie. 28 Zozie nyɩ́kɛ́ Ayi wuu ní, ʋ bɩrmɛ tɔ́wuoli, a ko aá lɛ zaa wuu. 29 Ká ka Ayi kuóro yo zúgléŋ tuu mí, a lóú ráŋ, a mʋ́ peri gbaanɛ. Mumulí há zʋ́ɛ́, Zozie a ɓa kórú lɛl tuu ná mɛ́, a pii bil tɔ́ɔ́ ná dánnʋzeno mí, ɓa pa dɔ́wʋ́ɔ́ a cʋ́ɔ́rʋ́ nyúú, dɔ́wʋ́ɔ́ ná ha mɩŋ ráŋ, arɩ́ zaa wuu.
Ɓa ɔ́sɔ́ karmɛ kíŋse ná, Ɛbal paalɔ mɛ́
30 Ɛ́ nɛ́ Zozie sɔ koro paalɔ ná ɓa háá yɩ́rɛ Ɛbal mɛ́, a pá Nyuutɩna Wɩɩsɛ, Ɩzɩrayɛl Wɩɩsɛ, 31 anɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ tʋtʋnnɔ Moyizi há bʋ́l ɛ́, a pá Ɩzɩrayɛl nɩɛ. Zozie sɔ́ koro ná, anɛ ɛ́ Moyizi há pʋ́ŋsɛ hé kíŋse kɛnɔ mɛ́, a bil, rɩ́wɔ́ tɩ́tɩŋ nɛ́. Ʋ wɩ koro ná dɔ́wʋ́ɔ́ sɛ́rɛ́, ʋ wɩ hɔɔ óŋ má kené cɔ́wɔ́. Ʋ nyúú ní, ɓaá ɔsɛ vʋk'físe arɩ́ tɛŋfɩ́ɛ́l vʋka , aá pá Nyuutɩna Wɩɩsɛ. 32 Ráŋ nɛ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ cɛ́ aá bel, ká Zozie bel ká pʋ́ŋsɛ wadawa ná tɩɩ náŋa Moyizi fa há pʋ́ŋsɛ́, a hé dɔ́wʋ́ɔ́ mɛ́. 33 Ɩzɩrayɛl nɩɛ wuu, ɓa nɩhɩɛ̄́sɛ, ɓa sɩ́dííre, ɓa sarɩ́yadííre arɩ́ nɩhʋɔra ná wuu há mɩ́ŋwɔ́ sɩɛrʋ nɛ́ cɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ nʋtʋmɛ dáka ná sáŋsɛ bɛllɛ mɛ́, a píwó sɩ́ɛ́ caasɛ Levi duo nɩɛ ná há ká vʋk'ɔɔsa, aá cɩ́ɩ́nɛ nʋtʋmɛ dáka ná. Nɩɛ ná fá, fa cɛ́ paalɔ ná ɓa háá yɩ́rɛ Garizimi sɩ́ɛ́ nɛ́, ká fá má fa cɛ́, paalɔ ná ɓa háá yɩ́rɛ Ɛbal sɩ́ɛ́, anɛ ɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ tʋtʋnnɔ Moyizi fa há lá sɩ́ɛ́ makɛ, tɛ́ŋ ná mɛ́ ʋ fa háá mákwɔ́ ɛ́ ná, ɓa há sɩ́ tɩŋ a la sɩ́ɛ́ sʋl Wɩɩsɛ aá pá Ɩzɩrayɛl nɩɛ. 34 Ʋ ɛ́ har mɛ́ nɛ́, Zozie kármɛ́ wɩ́ɛ́ ná wuu há mɩŋ kíŋse kɛnɔ ná sɩɛrʋ, bárka wɩ́ɛ́ arɩ́ bʋra wɩ́ɛ́, anɛ ɛ́ ɓa há pʋ́ŋsɛ́ a hé wádawa kɛnɔ ná sɩɛrʋ. 35 Wɩ́ɛ́ ná wuu Moyizi fa há mákɛ́, Zozie wʋ́ɔ́ oro wuu cóké tá. Ɓa wuu ní ʋ karmɛ a pá Ɩzɩrayɛl nɩɛ, ɓa háála arɩ́wɔ́ bɛlɛ arɩ́ nɩhʋɔra ná wuu há mɩ́ŋwɔ́ sɩɛrʋ.