Ɩzɩrayɛl nɩɛ vɛ́ sɩ́ɛ́ mʋ́ɩ́
14
1 Jamáŋ ná wuu de tɔ́wɩ́wɔ́ nʋʋsɛ mɛ́ a cáási, a wi ɛ́ tɩ́taŋ wuu. 2 Ɩzɩrayɛl nɩɛ ná wuu ŋmúŋmurmi wɩ́ɛ́ Moyizi rɩ́ Aarɔŋ rɩ́, ká jamáŋ ná wuu bʋ́lwɔ́ rɩ́ bʋlɛ́: «Raá fa sʋsɛ Ezipiti mi, ɛ́ rá má, raá nɛ́ fa sʋsɛ gɩrbétéke ne sɩɛrʋ, beé ɛɛ́>> 3 Beé rí tɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ lo á zʋ tɔ́ɔ́ né sɩɛrʋ, rɩ tokowí ɓʋ́ʋ́sɩ́rá>> Ɓa sɩ́ kɛsɩ́rá háála rɩ́rá bɛlɛ (sɩ bɩrmɛ namɩɛ). Raá bɩrɔ mʋ́ Ezipiti ra wɩ cúcó>>» 4 Ká bʋ́l náŋá rɩ bʋlɛ́: «Á lɩ́sɛ kuóro rʋ́ káŋ rá bɩrmʋ́ Ezipiti!» 5 Moyizi rɩ́ Aarɔŋ ɓallɛ káŋwɔ́ sɩ́ɛ́ cú tíé Ɩzɩrayɛl nɩɛ ná wuu ha hé náŋá mɛ́ sɩ́ɛ́. 6 Ká nɩɛ ná ha mʋ́ɛ́ kɩ́ɛ́lɛ tɔ́ɔ́ ná sɩɛrʋ nɩɛ bɛllɛ, Zozie há ká Nuŋ bio rɩ́ Kalɛbɛ há ká Yefune bio, káŋwɔ́ gɛnnɛ cɔ́nnɛ, 7 ká bʋl Ɩzɩrayɛl nɩɛ ná wuu rɩ́ bʋlɛ́: «Tɔ́ɔ́ ná á há mʋ́ɛ́ gʋɔrɛ a kɩ́ɛ́lɛ, ká tɔ́ɔ́ ná há dé caasɛ a wérí rí kɩ́ŋkáŋ wuu. 8 Rɩ Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ sáŋɛ́ párá, ʋ sɩ́ á rá zʋ́ ɛ́ tɔ́ɔ́ sɩɛrʋ, rʋ́ʋ́ púú párá: ʋ ká tɔ́ɔ́ ná nɛ'ɩ́l rɩ́ tʋʋ háá pal ráŋ nɛ́. 9 Ʋ ná há mɩnɛ́ nɩ́ ká ɩ́ sɩ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ mɛ́ cɩ́nʋ́, ɩ́ sɩ́ ɛ́ tɔ́ɔ́ nɩɛ fá, bee wɩ́ɛ́ ɓa sɩ́ bɩ́rmɩ́rá ɓɩdííle, Ɓa báá wʋ́ɔ́ venni fɩ́ɛ́l ná rʋ́ʋ́ tɔ́wɔ́ mɛ́; amá Nyuutɩna Wɩɩsɛ mɩŋrá har, ɩ́ sɩ́wɔ́ fá!»Moyizi sʋ́l suúri jamaŋ yɩr mɛ́
10 Jamáŋ ná wuu fa dé bʋ́bʋ́lwɔ́ yosé wɩ́ɛ́ nɛ́, rɩ Nyuutɩna Wɩɩsɛ píŋ ní nyɩ́ɩ́sɛ, céme táŋtɛjaa ná nyúú, Ɩzɩrayɛl nɩɛ wuu sɩ́ɛ́ mɛ́. 11 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋl Moyizi rɩ́ bʋlɛ́: «Tɛ́ŋ beé mí rí, rɩ́ jamáŋ né lóŋ guoné>> Tɛ́ŋ beé mí rí, rʋ́ʋ́ vɛ́ŋ laa díí, arɩ́rɩ́ŋ há á wɩ́nyɩnɛ ná wuu, ɓa sɩ́sɩ́ɛ́nʋ́wa>> 12 Ŋ sɩ́ a rɩ́ pʋɔlɩ́bɔmɔ ná háá táárɛ́ zʋ́ʋ́, a zɔ́kʋ́; ká rɩ́ŋ a rɩ́ɩ́ duo pul kɩ́ŋkáŋ, ká ka dóé kɩ́ŋkáŋ a kɩ́llʋ́.» 13 Ɛ́ nɛ́ Moyizi bʋl Nyuutɩna Wɩɩsɛ rɩ́ bʋlɛ́: «Ezipiti tɩ́nawa ɩ́ɔ̄́ zɩŋ rɩ́ɩ́ tɩ́ŋɩ́ dóé mí ní a lɩ́sɛ nɩɛ nyáŋ, ɓa sɩɛrʋ. 14 Ɓa sɩ́ bʋ́lʋ́ pá tɔ́ɔ́ né nɩɛ. Ɓa nɩ́ɔ́, rɩɩ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ mɩ́ŋ ɛ́ nɩɛ sɩsɩɛnʋ́wa; a nɛ rɩɩ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ kení tɩɩ cɩ́cáánɩ́wɔ́ nyáámɩ́; a nɛ rɩɩ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ɩ duóbána de cɩ́ŋwɔ́ nyúú ní; a baa ha nɛ rɩɩ de zʋ duóbána sɩɛrʋ nɛ́, a láwɔ́ sɩ́ɛ́ a káŋwɔ́ aá va wɔhɔ, ká tɩ́taŋ ʋ bɩrmɛ níŋ a káŋwɔ́ aá va. 15 Rɩɩ ɔ́ʋ́ rɩ́ jamáŋ né sʋwɛ anɛ nɩbalá, ká ná, duówa ná há nɩ́ɩ́ wɩ́'állɛ wɩ́ɛ́, ɓa sɩ́ bʋlɛ́: 16 ‹Nyuutɩna Wɩɩsɛ fa wɩ́ tíŋ kene aá a rɩ́ jamáŋ né zʋ tɔ́ɔ́ ná, ʋ fa há tá nʋɔ a bʋlʋ́ sɩ́ pii pɔ́wɔ́; ɛ́ nɛ́ tɛ ʋ ɓʋ́ʋ́sɩ́wɔ́ gɩrbétéke sɩɛrʋ.› 17 Mʋ́l né mí, Nyuutɩna Wɩɩsɛ ɩ mákɩ́ dóé rɩ́rɩ́ zéŋ, anɛ ɛ́ ɩ tɩɩ há máŋsɛ a bʋlɛ́: 18 ‹Ŋ nɛ́ ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ, ŋ fɩ́ɛ́lɔ́ cɔ́wɩɩlɔ́ díí mí, ká ká a kuór sawér díí mí (kɩ́ŋkáŋ), aá hé dɩnyɔ́rkɛ rɩ́ dɩzɔkɛ́ suúri, amá ʋ wɩ́ wɩ́bɔŋ'aarɔ píé aá tá yɔ́ɔ́, ʋʋ́ pi ánáwa bɔ́ŋbɔ́ŋ aá túŋ bɛlɛ mɛ́, a kaa mʋ́ aá peri woówa botoro ɛ́ rá má bána mɛ́.› 19 Ŋŋ́ sʋ́lɩ́, hé jamáŋ né wɩ́zɔkɩ́ suúri, a tɩŋɩ́ sawér zeno yɩr mɛ́, anɩ́ há pɔ́ Ezipiti mí hóú suúri ɛ́, a ko peri rɛɛ́.»
20 Ɛ́ nɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́: «Ŋ hé suúri anɛ ɛ́ ɩ há bʋ́lɛ́. 21 Ŋ taŋa há wómmó nyɛ, káŋ píŋ sɩ́ tɔ́ tíé wuu mí. 22 Ɛ́ wɩ́ɛ́, nɩɛ ná wuu há néŋ píŋ, arɩ́ wɩ́nyɩnɩwa ná ŋ há á Ezipiti mí rɩ́ gɩrbétéke sɩɛrʋ, ká wáárɛ díŋíŋ peri naasɩ́ fí, a wɩ́ŋ liŋó zésé, 23 ɛ́ nɩɛ wuu é, tɔ́ɔ́ ná ŋ há tá nʋɔ rɩ́ŋ sɩ́ pii pɔ́wɔ́ ánáwa, ɓa wʋ́ʋ́ ná; nɩɛ ná wuu há gúóníŋ wʋ́ʋ́ ná. 24 Amá ŋ tʋtʋnnɔ Kalɛbɛ sabɩɩna há kɔ́ʋ́ dʋŋɔ́, ʋ tɩŋɩ́ŋ ŋmɛ́nɔ ná, ʋ nʋɔ sú, ŋ sɩ́ a rʋ́ʋ́ zʋ tɔ́ɔ́ ná, ʋ há la sɩ́ɛ́ mʋ́, a a rʋ́ʋ́ dunɩɛ tɩ́llʋ́. 25 Amalesitiwa rɩ́ Kananɩɛ̄wa há mɩŋ polnaa mɛ́, cíé, ɩ́ bɩrɛ a mʋ́ gɩrbétéke sɩɛrʋ, a caasɛ Zɔŋkɩwa mʋʋ rɩ́.»
26 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋ́l Moyizi rɩ́ Aarɔŋ rɩ́ a bʋlɛ́: 27 «Tɛ́ŋ beé mí rí, jamáŋ sɔhɔ́tɩ́ɩ́nɔ né sɩ́ lóŋ ŋmaamé>> Ŋ nɛ́ ŋmaame ná Ɩzɩrayɛl nɩɛ fá há kené cɩ́nɩ́ŋ mɛ́. 28 Bʋl pɔ́wɔ́ bʋlɛ́: ‹Ŋ ŋmɩ́ɛ́sɔ́! Ŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋ́lɛ́, ŋ ɓɩɛ́na sɩ́ ɛ́ɩ́wa, a tɩŋ ɛ́ ná ɩ́ há bʋ́lɛ́ héŋ dɩlla mɛ́. 29 Ɩ́ sɩ́ ɓallɛ sʋsɛ gɩrbétéke né sɩɛrʋ. Ɩ́ nɩɛ ná wuu ɓa há dɩ́ɩ́sɛ́, a pɔ́ bɩŋsɛ mɛrɛ́ arɩ́ mɛrɛ́ rɩ́ dɔwɛ mɛ́, a ka ŋmaame cɩ́nɩ́ŋ mɛ́, 30 ɩ́ wɩ́ tɔ́ɔ́ ná ŋ fá tá nʋɔ rɩ́ŋ pii pɛ́ɩ́wa sɩɛrʋ zʋ, rɩ Kalɛbɛ há ká Yefune bio, arɩ́ Zozie há ká Nuŋ bio dʋŋɔ raá. 31 Ká ɩ́ bɛlɛ ná má ɩ́ há sɛ́ rɩ́ ɓa sɩ́ kɛsɛ, ŋ sɩ a rɩ́wɔ́ zʋ́ʋ́ sɩɛrʋ, a zíŋ tɔ́ɔ́ ná ɩ́ há vɛ́ɛ́. 32 Ɩ́ é, ɩ́ sɩ́ ɓallɛ sʋsɛ gɩrbétéke sɩɛrʋ; 33 ká rɩ́ɩ́wa bɛlɛ a pʋnʋ́ɔ́la, a bɩ́baarɛ́ bɩŋsɛ mɛɛ́sɛllɛ, gɩrbétéke sɩɛrʋ, a cɩ́ɩ́nɩ́wa wɩ́zɔkɛ́ wɩhála, a kaá ja tɛ́ŋ ná mɛ́, ɩ́ wuu há sɩ́ sʋsɛ ɓɛ́sɛ gɩrbétéke ná sɩɛrʋ. 34 Anɛ tɔ́ɔ́ ná mʋ́ kɩ́ɛ́lɛ, há dí tapʋlɛ mɛɛ́sɛllɛ, ɩ́ sɩ́ cɩ́ɩ́nɩ́wa wɩzɔkɛ wɩ́hála a peri bɩŋsɛ mɛɛ́sɛllɛ, bɩna wuu ká tapʋl nɛ́; a makɛ rɩ́ɩ́wa zɩŋ rɩ́ŋ mɛ́ cɩ́nɛ wɩ́hééli zéŋ.› 35 Ŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ sɛ́, ɛ́ nɛ́ rɩ́ŋ pii tʋŋ jamáŋ sɔhɔ́tɩɩnɔ né mí, ʋ há cɩ́nɩ́ŋ mɛ́ wɩ́ɛ́. Ɓa wuu sɩ́ ɓallɛ gɩrgétéke né sɩɛrʋ, a sʋsɛ ráŋ.»
36 Báála ná Moyizi fá há tʋmɛ́ ɓa mʋ́ kɩ́ɛ́lɛ tɔ́ɔ́ ná ká bɩrko máŋsʋ́ wɩ́ɛ́, a nyɛ nyɩɛrʋ súúri, a a jamáŋ ná wuu ka ŋmaame cakɛ Moyizi cɛ́; 37 ɛ́ báála wuu há máŋsɛ tɔ́ɔ́ ná wɩ́ɛ́ ɛ́, ɓa sʋ́sɛ́ sɩ́bírsʋʋ Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɩ́ɛ́. 38 Zozie ha ká Nuŋ bio arɩ́ Kalɛbɛ há ká Yefune bio, ɓa dʋŋɔ nɛ́ ká nɩɛ ná há mʋ́ɛ́ kɩ́ɛ́lɛ tɔ́ɔ́ ná, sɩɛrʋ nɩkáánɛ a ka mɩɩsɛ.
Jamáŋ ná báá bɩ́ɩ́lɔ́
39 Moyizi há máŋsɛ wɩ́ɛ́ ná pá Ɩzɩrayɛl nɩɛ wuu, ɓa sɩɛrʋ zɔ́kɔ́ kɩ́ŋkáŋ. 40 Ɓa isi cɩcʋɔ fól a caasɛ pallɛ rɩ́ aá mʋ ká bʋlɛ́: nárá nɛ́, áá mʋ́ ráŋ ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ sɩ́ pii párá nɛ́.» 41 Moyizi sɛ́: «Beé rí tɛ ɩ́ vɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́>> Ɩ́ waá wólli. 42 Ɩ́ sɩ́ zɩ́nʋ́! bee wɩ́ɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ tóíwa har. Ɩ́ sɩ́ a rɩ́ɩ́wa dɩŋdɔma wóllíwa. 43 Amalesitiwa rɩ́ Kananɩ́ɛ̄wa mɩnɩ́wa sɩ́ɛ́, ɓa sɩ́ ɓʋ́ʋ́sɩ́wa rɩ́ tókowie, be wɩ́ɛ́ ɩ́ bɩ́rɩ́wa har tɛ Nyuutɩna Wɩɩsɛ; ʋ sɩ́ɛ́ wa a rʋ́ mɩ́nɩwa har 44 Amá ɓa vɔ́ɔ́, ká zɩ́ paalɔ ná nyúú ɓóŋɓóŋ; amá Nyuutɩna Wɩɩsɛ Nʋtʋmɛ dáka ná arɩ́ Moyizi wɩ́ púl ná mɛ́ gɩ́ɩ́kɛ́. 45 Ɛ́ nɛ́ Amalesitiwa ná rɩ́ Kanaɩɛ̄wa ná fa há mɩ́ŋ ɛ́ paalɔ daha, ɓa tuwi, a yówó, a zɔ́kwɔ́ a mʋ́ lɛ Ɔrɩma.