Levitiwa dɩɩsɛ́
3
1 Ná Aarɔŋ rɩ́ Moyizi jaa nɩɛ, tɛ́ŋ ná mɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ fa há bʋ́l Moyizi rɩ́ Sinayi paalɔ nyúú. 2 Ná Aarɔŋ bɛlɛ yɩra: Nadabɛ há kɔ́ʋ́ bihɔ̃́, Abiyu, Ɩlɩyazarɛ arɩ́ Itamar. 3 Aarɔŋ bɛlɛ ná ɓa há ɔ́ŋsɛ lɩ́sɛnʋʋ héwó mí, a lɩ́sɩ́wɔ́ ɓa a Wɩɩsɛ vʋk'ɔɔsa a tʋŋ aá pá Wɩɩsɛ, ɓa nɛ́ ɛ́ 4 Nadabɛ rɩ́ Abiyu sʋ́sɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɩ́ɛ́, bee wɩ́ɛ́ ɓa kéŋ níŋhúó zʋ ráŋ, Sinayi gɩrbétéke sɩɛrʋ; ɓa fa ha wɩ bɛlɛ má tɩɩ kené. Ɩlɩyazarɛ rɩ́ Itamar dʋŋɔ nɛ́ káánɛ́ a mɩ́ŋwɔ́ áná Aarɔŋ laka, aá tʋŋ vʋk'ɔɔsa tʋtʋmɛ́. 5 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋl Moyizi rɩ́ a bʋlɛ́: 6 «A rɩ́ Levi jɩmʋ́l nɩɛ tuuperi Wɩɩsɛ vʋk'ɔɔsɔ Aarɔŋ, a mɩ́nʋ́ laka, a pɔ́ʋ́ mɛ́ aá tʋŋ. 7 Ɓa sɩ́ tʋŋ aá pɔ́ʋ́, a tʋŋ aá pá jamáŋ wuu, ceme tentejaa sɩɛ, ká tɩ́llɛ́ táŋtɛjaa tʋtʋmɛ́ ná má wuu. 8 Ɓá nɛ́ sɩ́ tɩ́llɛ céme táŋtɛjaa sɩɛrʋ cɩksɛ ná wuu belé, arɩ́ tʋtʋmɩ́ ná wuu Ɩzɩrayɛl nɩɛ há mɔhɛ̃́ rɩ́wɔ́ tʋŋ ráŋ. Ɓá nɛ́ tɛ táŋtɛjaa tʋtʋmɛ́ ná wuu. 9 Pi Levitiwa ná pá Aarɔŋ rɩ́rʋ́ bɛlɛ, rɩ́wɔ́ tɩ́llɩ́wɔ́ ɓóŋ, Ɩzɩrayɛl nɩɛ yɩr mɛ́. 10 Ɩ sɩ́ bil Aarɔŋ rɩ́rʋ́ bɛlɛ rɩ́wɔ́ dʋŋɔ nɛ́ tɩ́llɛ vʋk'ɔɔsa tʋtʋmɛ́; rɩ́ nɩhúó pérí ráŋ, ɓaá ɓʋ́ nɛ́.11 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋl Moyizi rɩ́ a bʋlɛ́: 12 «Ŋ tɩɩ nɛ́ lɩ́sɛ Levitiwa Ɩzɩrayɛl duo nɩɛ sɩɛrʋ, ɓa la Ɩzɩrayɛl nɩɛ bihɩɛ̃́sɛ wuu nyúú mí; ŋ nɛ́ tɩ́wɔ́. 13 Ŋ nɛ́ tɛ bɩhɔ̃́ é wuu, bee wɩ́ɛ́ kal ná ŋ há ɓʋ́ʋ́sɛ Ezipiti bihɩɛ̃́sɛ wuu, ɓa tɔ́ɔ́ mɛ́, Ɩzɩrayɛl nɩɛ é bihɩɛ̃́sɛ rɩ́wɔ́ pʋsɛ bihɩɛ̃́sɛ wuu ní ŋ tá, ŋ yɩr mɛ́, a tɩ́llɩ́wɔ́. Ŋ nɛ́ ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ.»
14 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋ́l Moyizi rɩ́ Sinayi gɩrbétéke sɩɛrʋ a bʋlɛ́: 15 «Dɩɩsɛ Levi bɛlɛ a tɩŋ duówa rɩ́ jaáwa, báála ná wuu há kéŋ caná arɩ́ caná rɩ́ dɔwɛ.» 16 Moyizi sáŋɔ́ a dɩ́ɩ́sɩ́wɔ́, a tɩŋ ɛ́ ná Nyuutɩna Wɩɩsɛ fa há mákɛ́ pɔ́ʋ́. 17 Ná Levi bɛlɛ yɩra: Gɛrsɔŋ, Kehati arɩ́ Merari. 18 Ná Gɛrsɔŋ bɛlɛ yɩra, a tɩŋ duówa: Libini arɩ́ Simeyi. 19 Kehati duowa: Amɩraŋ, Yɩtɩsɛharɛ, Ɩbɩrɔŋ arɩ́ Uziel. 20 Merari duowa: Mahili arɩ́ Musi. Levi duowa nɛ́ ɛ́, a tɩŋ jaá jaáwa.
21 Libini dunɩɛ rɩ́ Simeyi dunɩɛ lɛ Gɛrsɔŋ duo sɩɛrʋ nɛ́; ɓa nɛ́ ká Gɛrsɔnɩtɩwa. 22 Nɩɛ ná wuu ɓa há dɩɩsɛ́, a pɔ́ heŋbolwiisi ná há kéŋ cana arɩ́ caná rɩ́ dɔwɛ wuu ká: bʋ́ɩ́walpɛ arɩ́ zɔmmʋ́ɔ́. 23 Gɛrsɔnɩtɩwa duowa mɔhɔ̃́ rɩ́wɔ́ ké céme táŋtɛjaa ná har rɩ́, wɩɩsɛ dɩzʋʋlɩ́ rɩ́ nɛ́, tɔ́ɔ́ nyúú rí ní. 24 Ɓa nyúútɩ́na nɛ́ ká Ɩlɩyazafɛ há ká Layɛl bio. 25 Gɛrsɔnɩtɩwa tʋtʋmɩ́, céme táŋtɛjaa ná mɛ́ nɩ́ ká: ʋ sɩɛrʋ táŋtɛ, rɩrʋ tʋkɛ na ha tɔʋ mɛ, rɩ́ nyútɔ́lɔ táŋtɛ ná, arɩ́ patɩ́ɩ́sa ná há tɔ́ céme táŋtɛjaa dánnʋɔ; 26 Táŋtɛwa na ha kɛrɛ wuolo,arɩ́ wuolo dánʋɔ patɩ́ɩ́sa, na ha kíl táŋtɛjaa rɩ́ koro, arɩ́ ŋmɛ́sɛ ná wuu ɓá há kené aá tʋŋ ráŋ, ɓa nɛ́ tɩ́wɔ́ belé.
27 Kehati dunɩɛ nɛ́ ká: Amiramitiwa, Yɩtiseharitiwa, Ɩbɩrɔnɩtɩwa arɩ́ Uzielitiwa. 28 Ɓa há dɩ́ɩ́sɛ́ báála ná wuu há kéŋ caná arɩ́ cańa rɩ́ dɔwɛ, ɓá nɛ́ bʋ́ɩ́córí arɩ́ zɔwalgo; ɓá nɛ́ fa tɛ táŋtɛjaa belé. 29 Kehatitiwa mɔhɔ̃́ rɩ́wɔ́ ké céme táŋtɛjaa ná cɔɔ ná há cáásɛ́ wɩɩsɛ dɩpomí nedu rɩ 30 Kehatitiwa dunɩɛ nyúútɩ́na nɛ́ ká Elisafaŋ há ká Uziel bio. 31 Ɓa oŋbelé ní ká: nʋtʋmɛ dáka, dɩpɛ́ŋwa táábɩl, caŋdacaksa, korsi, cɩksɛ ná ɓa há kené aá tʋŋ táŋtɛjaa sɩɛrʋ, patɩ́ɩ́sazeno ná, ɓa rɩ́wɔ cɩkwɩɛla wuu belé. 32 Ɩlɩyazarɛ há ká vʋk'ɔɔsɔ Aarɔŋ bio, ʋ nɛ́ fa ká Levitiwa wuu nɔhɔ̄́. Ʋ nɩ́ɩ́ bel nɩɛ ná wuu háá tʋŋ táŋtɛjaa ná mɛ́. 33 Merari ní ká Meraritiwa naabál. Ɓa nɛ́ cáksɛ́ duowa bɛllɛ: Mahilitiwa arɩ́ Musitiwa. 34 Ɓa dɩ́ɩ́sɩ́wɔ́ báála ná há kéŋ caná arɩ́ caná rɩ́ dɔwɛ nʋɔ ká: bʋ́ɩ́walgo arɩ́ zɔwɛllɛ. 35 Meraritiwa duowa nyúútɩ́na nɛ́ ká Tʋrɩyɛl há ká Abihayil bio. Ɓá fa ké Wɩɩsɛ jaa lʋ́lɔ́ŋɛ ná nɔ́ŋɔ nɛ́ nɛ́gʋɔ rɩ́ (wɩɩsɛ dɩpomí nágʋɔ). 36 Meraritiwa tʋtʋmɩ́ nɛ́ ká rɩ́wɔ́ bel jaa ná dapɛrsɛ mɛ́, dapʋɔllɛ, dacɔ́ŋsɛ rɩ́wɔ́ naasɛ, arɩ́ cɩkwɩɛla mɛ́. Ɓá nɛ́ tɛ cɩksɛ nyáŋ wuu belé rɩ́wɔ́ kaa tʋmɛ́. 37 Wuolo na kílo dacɔ́ŋsɛ rɩ́wɔ́ naasɛ, dapési rɩ́ ŋmɛ́sɛ, ɓa nɛ́ tɩ́wɔ́ má belé rɩ́wɔ́ kaa tʋmɛ́.
38 Moyizi arɩ́ Aarɔŋ rɩ́rʋ́ bɛlɛ nɛ́ mɔhɛ̃́ rɩ́wɔ́ ké ceme taŋtɛjaa ná sɩ́ɛ́ a caasɛ tɔ́ɔ́ mʋ́l, wɩɩsɛ dɩpomí rí. Ɓá nɛ́ tɛ céme táŋtɛjaa ná tʋtʋmɛ́ rɩ́wɔ́ tʋ́tʋŋ Ɩzɩrayal nɩɛ wuu yɩr mɛ́. Nɩyɔ́ɔ́ ná wuu há sɩ́ tuuperi ráŋ, ʋ mɔhɔ̃́ rɩ́wɔ́ ɓʋ́ʋ́ nɛ́.
39 Levitiwa ná wuu Moyizi rɩ́ Aarɔŋ há dɩ́ɩ́sɛ́ a tɩŋ ɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ há mákɛ́, báála ná wuu há kéŋ caná arɩ́ caná rɩ́ dɔwɛ duo wuu sɩɛrʋ, ɓa hé náŋa mɛ́ nɛ́ bʋ́ɩ́mɛrɛ́ rɩ́ bɛllɛ.
Bihɩɛ̃́sɛ yɔwɩlɛɛ wɩ́ɛ́
40 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋ́l Moyizi rɩ́ a bʋlɛ́: «Dɩɩsɛ Ɩzɩrayɛl nɩɛ sɩɛrʋ bihɩɛ̃́sɛ ná wuu, há ká báála a ka caná arɩ́ caná rɩ́ dɔwɛ a pʋ́ŋsɩ́wɔ́ yɩra. 41 Lɩ́sɛ Levitiwa rɩ́wɔ́ la Ɩzɩrayɛl nɩɛ wuu bihɩɛ̃́sɛ gbel, a áŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɩɛ. A lɩsɛ Levitiwa pʋsɛ bihɩɛ̃́sɛ má wuu a páŋ, rɩ́wɔ́ la Ɩzɩrayɛl nɩɛ pʋsɛ wuu bihɩɛ̃́sɛ gbel.» 42 Moyizi ɓɩɛ́na dɩɩsɛ Ɩzɩrayɛl nɩɛ bihɩɛ̃́sɛ ná wuu anɛ ɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ fa há mákɛ́ pɔ́ʋ́. 43 Bihɩɛ̃́sɛ ná wuu ha ká báála a ka cana arɩ́ caná rɩ́ dɔwɛ, ɓa dɩɩsɛ a pʋ́ŋsɩ́wɔ́ yɩra nɛ́ bʋ́ɩ́mɛrɛ́ rɩ́ bɛllɛ arɩ́ zɔwɛllɛ rɩ́ mɛɛ́sɩbotoro rí fí arɩ́ botoro. 44 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋl Moyizi rɩ́ a bʋlɛ́: 45 «Lɩ́sɛ Levitiwa rɩ́wɔ́ la Ɩzɩrayɛl nɩɛ bihɩɛ̃́sɛ gbel, ká rɩ́wɔ́ pʋsɛ má la Ɩzɩrayɛl nɩɛ pʋsɛ gbel, rɩ́ŋ nɛ́ tɩ́llɩ́wɔ́. Ŋ nɛ́ ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ. 46 Ɩzɩrayɛl nɩɛ bihɩɛ̃́sɛ ná zɔwɛllɛ rɩ́ mɛɛ́sɩbotoro rɩ́ fí rɩ́ botoro ná há káánɛ́, Levitiwa há toó aá láwɔ́ gbel wɩ́ɛ́, ʋ mɔhɔ̃́ rɩ́wɔ́ yɔwɛ láwɔ́ nɛ́. 47 Ɩ sɩ́ la meéwícaaka bɔmmʋ́ɔ́ nɛ́ŋ wuu nyúú, ɩ sɩ láwɔ́ Wɩɩsɛ jaa sɩɛrʋ kérse mí, rɩ́ oro wuu zíŋ a géráwa fi. 48 Ɩ sɩ́ pi ɛ́ meéwíé pá Aarɔŋ rɩ́rʋ́ bɛlɛ, bihɩɛ̄́sɛ ná há dɔ́wɛ́ yɔwɩlɛɛ meéwíé ní ɛ́.» 49 Moyizi la nɩɛ ná Levitiwa há toó aá láwɔ́ gbel yɔwɩlɛɛ meéwíé. 50 Moyizi há lá Ɩzɩrayɛl nɩɛ bihɩɛ̃́sɛ yɔwɩlɛɛ meéwíé ná, Wɩɩsɛ jaa ɓɩɛ mʋɔsɔ ná, ɓa nɛ́ meewicaaka bʋ́ɩ́ arɩ́ zɔtoro rɩ́ mɛɛ́sɩbotoro arɩ́ bɔmmʋ́ɔ́. 51 myizi pii pá Aarɔŋ rɩ́rʋ́ bɛlɛ, anɛ ɛ́ Nyuutɩna Wɩɩsɛ fa há mákɛ́ pɔ́ʋ́.