Oŋdííle ná há kéŋ busunnu rɩ́wɔ́ ná há wɩ busunnu kené wɩ́ɛ́
11
1 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋl Moyizi rɩ́ Aarɔŋ rɩ́ bʋlɛ́: 2 «Ɩ́ bʋl pá Ɩzɩrayɛl nɩɛ bʋlɛ́:
Tíé nyúú pʋsɛ wuu sɩɛrʋ, ɩ́ ná ɓa ná ɩ́ há wuolé aá dí: 3 Pʋna ná wuu nacɩ́ksɛ há cákɛ́, kɔ́ʋ́ úki ɓɩɛ aá caamɛ, ɩ́ wóú aá dí. 4 Pʋsɛ ná wuu há úké aá caamɛ, ɛ́ rá má ɓa ná nacɩ́ksɛ há cákɛ́, ɩ́ nówó ná ɩ́ há waá dí ɓa sɩɛrʋ:
Ɩ́ sɩ́ nyʋ́kma dí, ʋ úkó aá caamɛ kɔ́ʋ́ wɩ nacɩ́ksɛ kené; ʋ kéŋ busunnu. 5 Ɩ́ sɩ́ bɩ́rbɩ́rcáka dí, ʋ úkó aá caamɛ ká wɩ nacɩkɛ́ kené; ʋ kéŋ busunnu. 6 Ɩ́ sɩ́ cuomo dí, ʋ úkó aá caamɛ ká wɩ nacɩkɛ́ kené; ʋ kéŋ busunnu. 7 Ɩ́ sɩ́ koo dí, ʋ kéŋ nacɩ́ksɛ há cákɛ́ kɔ́ʋ́ wɩ úké aá caamɛ; ʋ kéŋ busunnu. 8 Ɩ́ sɩ́ ɛ́ pʋsɛ namɩŋsa dí, a sɩ́wɔ́ ɓɩsʋsɛ mɛ́ tɩ́kʋ́. Ɓa ká pʋsɛ ná há kéŋ busunnu ní. 9 Nyii oŋhiẽsé má sɩɛrʋ, ɓa ná há mɩŋ mʋʋ rɩ́ fuonni wuu mí, ɩ́ wo náŋwʋlɩ́ ná wuu há kéŋ dɩlzɩɛla, a ka daborsi aá dí. 10 Amá, mʋʋ sɩɛrʋ rɩ́ fuonni sɩɛrʋ oŋzeŋsi rí oŋwiisi wuu sɩɛrʋ, ɓa ná há wɩ́ dɩlzɩɛla kené, a wɩ́ daborsi kené, ɩ́ sɩ́wɔ́ dí. 11 Ɩ́ lo rɩ́wɔ́ ɛ́ɩ́wa kíso; ɩ́ sɩ́wɔ́ namɩɛ dí, a sɩ́wɔ́ ɓɩsʋsɛ mɛ́ tɩ́kʋ́. 12 Ɩ́ kíso ní ká nyii oŋhiẽsí ná há wɩ dɩlzɩɛla kené a wɩ́ daborsi kené.
13 Oŋfilé sɩɛrʋ, ɩ́ ná ɓa ná háá kísé, ɩ́ wʋ́ɔ́ dí: Kiesí, ŋmɔbínocúkú, fuo kiesí, 14 ŋmɔfiemé, duuni duó wuu, 15 bʋ́ŋgáwa duó wuu, 16 diíwizeno ná ɓa háá yɩ́rɛ otirisi, kulúkfiemé, fíŋfíllúhadɩ́llányʋ́ɛ́, básɩ́ɛ́ duó wuu, 17 kulúku, naŋliiri, kulukbíno, 18 kulúkpʋmmɔ, kulúkŋméŋsi, duuni, 19 kaŋkʋɔŋpʋmmɔ, kaŋkʋɔŋ dúó wuu, bakadiíwie arɩ́ tíŋtíme.
20 Oŋwɩɛla ná háá filé sɩɛrʋ, ɓa ná há kéŋ kiŋkeru rɩ́ naasɛ wuu, ɩ́ sɩ́wɔ́ dí. 21 Amá, ɓa ná há kéŋ kiŋkeru rɩ́ naasɛ, ká wólli tíé aá ɓéri, ɩ́ wówó é aá dí rí; 22 ɓa nɛ́ ká: hʋɔ̄́sɛ dúó wuu arɩ́ ŋyaŋgɩrma dúó wuu. 23 Ká oŋwɩɛla ná háá filé, a ka naasɛ, ɩ́ kíkísíwó.
Onni ná mɛ́ tɩkɛ́ háá bírsi nɩɛ
24 «Onni nyáŋ wuu háá kísi díí, ɓa mɛ́ tɩkɛ́ bírsi nɩɛ rɛ́. Rɩ nɛ́ŋ tíkwɔ́ oro ɓɩsʋwɛ mɛ́, ʋ bírsú tɩɩ a kaá ja wɩɩsɛ zʋɩ. 25 Rɩ nɛ́ŋ píwó oro ɓɩsʋwɛ cɩ́ɩ́nɛ, ʋ bírsú tɩɩ nɛ́ a kaá ja wɩɩsɛ zʋɩ, ká mɔ rʋ́ʋ́ sɛ́sʋ́ gɛnnɛ. 26 Pʋsɛ ná wuu mí tɩkɛ́ háá bírsi nɛrɔ nɛ́ ká: ɓa ná nacɩ́ksɛ há wɩ cákɛ́, ká wɩ úké aá caamɛ; rɩ nɛ́ŋ tɩ́kwɔ́ mɛ́, ʋ bírsú tɩɩ. 27 Naasɛ baná tɩ́náwa ná wuu há kéŋ nacɛ́sɛ aá va: rɩ nɛ́ŋ tɩ́kwɔ́ ɓɩsʋwɛ mɛ́, ʋ bírsu tɩɩ a kaá ja wɩɩsɛ zʋɩ. 28 Rɩ nɛ́ŋ píwó oro ɓɩsʋwɛ cɩ́ɩ́nɛ, ʋ bírsú tɩɩ nɛ́ a kaá ja wɩɩsɛ zʋɩ, ká mɔ rʋ́ʋ́ sɛ́sʋ́ gɛnnɛ. Ɓa oro wuu kéŋ busunnu. 29 Títuure rɩ́ oŋwɩɛla sɩɛrʋ, ɩ́ nówó ná háá bírsi nɩɛ: tootíí, datʋ́ɩ́, hágɩ́rjɩwal duó wuu, 30 cɩ́ŋcɩwɩ́, vɩɛ, bala, kabolí, rɩ́ pɩlɛ́kɛ. 31 Ɩ́ bel ɛ́ pʋsɛ wuu rɩ ɓa ká busunnu ónní; rɩ nɛ́ŋ tɩ́kwɔ́ oro ɓɩsʋwɛ mɛ́, ʋ bírsú tɩɩ a kaá ja wɩɩsɛ zʋɩ. 32 Rɩ ɓa oro sʋ́wɔ́ a tuwiɓal óŋ dahá, rɩ daagbaŋa nɛ́, rɩ gɛrɔ nɛ́, rɩ kɛnɔ nɛ́, rɩ kotokó ni, oŋkaatʋmɩ́ wuu daha, ɩ́ sɛ́sʋ́; rʋ́ʋ́ a busunnú óŋ a kaá ja wɩɩsɛ zʋɩ, ká rʋ́ʋ́ baa a páár. 33 Rʋʋ ɓál cʋ́ʋ́ oŋmáálɛ sɩɛrʋ, omo ná wuu há mɩ́nʋ́ sɩɛrʋ bírsó, ká rɩ́wɔ́ céŋŋi ɛ́ oŋmáálɛ má. 34 Rɩ nyii ná há lɩ́ ráŋ tɩ́kɛ ɓɩdííli wuu mí, ʋ báá to páár; rɩɩ nyɔɔlɔ́ má mɩŋ gbaŋ béé sɩɛrʋ ká rɩ́ ɛ́ nyii héwó mí, ɓa báá to páár. 35 Rɩ ɓa oro ɓɩsʋwɛ tɩkɛ óŋ mí, ɛ́ omo báá to páár. Rɩ dáwʋcɔ́ɔ́lɛ nɛ́, rɩ kurpóóti ní, ɩ́ céŋŋu. Ɩ́ gíélíwó rɩ ɓa zʋ́ busunnu. 36 Ká rɩ oro ɓál fuo nyii rɩ́ nyibulé sɩɛrʋ, ɛ́ nyii é ká páár; amá rɩ nɛ́ŋ tɩ́kɩ́wɔ́ oro ɓɩsʋwɩ́ mɛ́, ʋ tɩ́na zʋ́ busunnu. 37 Rɩɩ ɓa oro sʋ́wɔ́ a tuwiɓal oŋduo daha, ɛ́ oŋduo wɩ busunnu zʋ́ɛ́. 38 Amá rɩ ɓa pɔ́rɛ́ oŋduo ná ká rɩ oro ɓálwɔ́ daha, ɓa báá to páár. 39 Rɩɩ́wa pʋdííli oro sʋ́wɔ́, rɩ nɛ́ŋ tɩ́kʋ́ mɛ́, tɩ́na to páár a kaá ja wɩɩsɛ zʋɩ. 40 Nɛrɔ ná wuu há dúú namɩɛ mɔhɔ̄́ rʋ́ʋ́ sɛ́sʋ́ gɛnnɛ, ká, ʋ to páár a kaá ja wɩɩsɛ zʋɩ; nɛrɔ ná má há cɩ́ɩ́nʋ́ mɔhɔ̄́ rʋ́ʋ́ sɛ́sʋ́ gɛnnɛ, ká ʋ to páár a kaá ja wɩɩsɛ zʋɩ. 41 Oŋwɩɛla ná wuu háá va tíé nyúú, ɩ́ sɩ́wɔ́ dí. 42 Ɛ́ oŋwɩɛla háá va tíé nyúú, rɩ ɓaá tu file míní, rɩ ɓa kéŋ naasɛ bana nɛ́ aá va, rɩ ɓaá va ɛrɛwa, ɩ́ wʋ́ɔ́ dí, ɓaá kísú. 43 Ɩ́ sɩ́wɔ́ mɛ́ tɩkʋ́ rɩ́ zʋ busunnu; ɩ́ sɩ ló rɩwɔ́ busunnu ná dáárɩ́wa, rɩ́wa má sɩ́ páár a. 44 Ŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɩ́ kɛ́ɩ́wa Wɩɩsɛ; Ɩ́ kánɩ́ɩ́wa tɩɩ wérí a a páár, bee wɩ́ɛ́ ŋ ká páár. Ɩ́ sɩ́ oŋwɩɛla ná háá va tíé nyúú mí tɩ́kʋ́, rɩ́ zʋ busunnu. 45 Ŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ lísɩ́wa Ezipiti mí, a makɛ rɩ́ŋ ɛ́ɩ́wa Wɩɩsɛ; ɛ́ wɩ́ɛ́ ɩ́ a páár, bee wɩ́ɛ́ ŋ ká páár.
46 Nyáŋ nɛ́ ká wɩ́máŋsɛ ná há mʋ́ɛ́ tɩɩnɛ pʋsɛ mɛ́, diíwiisi mí, rɩ́ oŋhiēsé ná wuu há mɩŋ nyii sɩɛrʋ, arɩ́ ɓa ná háá va tíé nyúú. 47 Ɓa nɩ́ɩ́ ɛɛ rɩ́ɩ́wa zɩŋ pʋsɛ ná há ká páár arɩ́wɔ́ ná há to páár, ɓa ná há wuolé aá dí, arɩ́wɔ́ ná há kísi dí.