Cɩksɛ ná ɓa há sɩ́ kaa sɔ Wɩɩsɛ táŋtɛjaa wɩ́ɛ́
26
1 <<Ɩ sɩ́ ja gepúwɩɛlɩ́wie ɓa há yóé, ɓa mʋɔlɩ́ rɩ́ ɓɩfɩɛŋsɛ mukuku, arɩ́ ɓɩkɔklɛ́, a sɔ pɛ́ŋbíé fí, rɩ́wɔ́ fʋ́ malɩ́kawa fótowa ráŋ, a pii ciki táŋtɛjaa ná. 2 Pɛ́ŋbíí wuu gbési sɩ́ a nágʋtókó sɩ́ɩ́ mɛrɛ́ rɩ́ córí, jɛ́l nágʋtókó sɩ́ɩ́ baná. Pɛ́ŋbíé ná wuu sɩ́ mɔ ɛ́. 3 Ɩ sɩ́ nyɛrɛ pɛ́ŋbíé bɔmmʋ́ɔ́ a cɔ́ náŋá mɛ́, a nyɛrɛ bɔmmʋ́ɔ́ má cɔ́ náŋá mɛ́. 4 Ɩ sɩ́ hé mʋɔlɩ́ vɔɔ́sɛ ɓa ná bɔmmʋ́ɔ́ ɩ há lá sɩ́ɛ́ nyɛrɛ cɔ́ náŋá mɛ́ hatɩ́ŋnɛ́ pɛ́ŋbíí mí, a hé vɔɔ́sɛ náŋá ná má bɔmmʋ́ɔ́ náŋá mɛ́ dʋ́ŋdʋ́ʋ̃́ pɛ́ŋbíí mí. 5 Ɩ sɩ́ hé vɔɔ́sɛ mɛɛ́sɛllɛ rɩ́ fí pɛ́ŋbíé ná ɩ há nyɛ́rɛ́ cɔ́ dʋ́ŋdʋ́ʋ̃́ pɛ́ŋbíí mí, a hé vɔɔ́sɛ mɛɛ́sɛllɛ rɩ́ fí hatɩ́ŋnɛ pɛ́ŋbíí mí, rɩ́ nʋʋsɛ ná bɛllɛ mɛ́ rɩ́ vɔɔ́sɛ ná cɛ́rɛ náŋá. 6 Ɩ sɩ́ a salmɛ káŋsɛ mɛɛ́sɛllɛ rɩ́ fí, a píwó ka pɛ́ŋbíé ná hé náŋá mɛ́, rɩ́wɔ́ a táŋtɛ balá.7 Ɩ sɩ́ bɩrmɛ bʋʋnɔ pʋ́sɛ táŋtɛwa, rɩ́wɔ́ a táŋtɛjaa ná nyútɔ́lɔ. Ɩ sɩ́ bɩ́rmɩ́wɔ́ fí rí oro. 8 Ɓa balá wuu gbési sɩ́ a nágʋtókó sɩ́ɩ́ mɛrɛ́ rɩ́ fí, jɛ́l nágʋtókó sɩ́ɩ́ baná. 9 Ɩ sɩ́ nyɛrɛ bɔmmʋ́ɔ́ cɔ́ náŋá mɛ́, a nyɛrɛ balgo má cɔ́ náŋá mɛ́; ɩ sɩ́ ka balgo nyúú mí táŋtɛ ná nʋɔ ɓʋ́ hé sɩ́ɛ́. 10 Ɩ sɩ́ hé vɔɔ́sɛ ɓa ná bɔmmʋ́ɔ́ ɩ há lá sɩ́ɛ́ nyɛrɛ cɔ́ hatɩ́ŋnɛ́ táŋtɛ nʋɔ mɛ́, a hé vɔɔ́sɛ náŋá ná má balgo dʋ́ŋdʋ́ʋ̃́ táŋtɛ nʋɔ mɛ́. 11 Ɩ sɩ́ a hɔfɩɛmɔ káŋsɛ mɛɛ́sɛllɛ rɩ́ fí, a píwó tʋ vɔɔ́sɛ ná mɛ́, a ka táŋtɛ ná hé náŋá mɛ́, rʋ́ʋ́ a oŋpírmí. 12 Daha táŋtɛ ná sɩ́ kieki har rɩ́, a tuwi tɔ́ táŋtɛjaa ná mɛ́. 13 Lʋ́lɔ́ŋsɛ ná bɛllɛ, daha táŋtɛ ná sɩ́ kieki peri nágʋtókó sɩ́ɩ́, cɔɔ́ wuu, a tuwi baasɛ, a tɔ́ táŋtɛjaa ná mɛ́.
14 Ɩ sɩ́ nʋɔsɛ peɓallɛ kɛnnɛ a fɛ́l, a pii tɔ́ nyúú, a sɩɛ́ pi dɔ́fɛ́ŋ kɛnnɛ a tɔ́wɔ́ daha.
15 Ɩ sɩ́ pɛ́rsɛ ákásɩ́á daasɛ a cɔ́ŋsɛ, rɩ́wɔ́ ka táŋtɛjaa ná cɛ́. 16 Dapɛ́rsɛ wuu gbési sɩ́ a nágʋtókó sɩ́ɩ́ fí, ʋ jɛ́l má nágʋtókó sɩ́ɩ́ rɩ́ fá. 17 táŋtɛjaa ná dapɛ́rsɛ wuu sɩ́ ka káŋsɛ bɛllɛ rɩ́wɔ́ cɛ́ cɛ́rɛ náŋá. 18 Ɩ sɩ́ pɛ́rsɛ daasɛ mɛrɛ́ a hé táŋtɛjaa ná cɔɔ nɔ́ŋɔ, tɔ́ɔ́ lʋ́lɔ́ŋɛ(Wɩɩsɛ dɩpomi nedu) rɩ́. 19 Ɩ sɩ́ hé wárɛ naasɛ mɛɛ́sɛllɛ dapɛ́rsɛ ná mɛrɛ́ mʋ́l rɩ́; dáá wuu naasɛ bɛllɛ, káŋsɛ ná cɛ́rsɛ. 20 táŋtɛjaa ná cɔɔ nɔ́ŋɔ, tɔ́ɔ́ lʋ́lɔ́ŋɛ nɔ́ŋɔ rɩ́, ɩ sɩ́ hé dapɛ́rsɛ mɛrɛ́, 21 a héwó má wárɛ naasɛ mɛɛ́sɛllɛ; dáá wuu mʋ́l naasɛ bɛllɛ. 22 Ɩ sɩ́ pɛ́rsɛ daasɛ balgo a hé táŋtɛjaa ná nyúú rí, tɔ́ɔ́ nyúú rí cɔɔ. 23 Ɩ sɩ́ pɛ́rsɛ daasɛ bɛllɛ a hé nyúú rí nagbáŋjɛ́wa. 24 Ɛ́ daasɛ bɛllɛ sɩ́ cíksi a cɛ́rɛ náŋá mʋ́l rɩ́, ká zɛ́ nyúú rí a hé náŋá mɛ́, rɩ́ɩ́ pi giró a ka. Ɓa wuu bɛllɛ sɩ́ nɛ náŋá, a mɩŋ nagbáŋjɛ́wa ná bɛllɛ mɛ́. 25 Ɓa wuu hé náŋá mɛ́, dapɛ́rsɛ córí ní, arɩ́wɔ́ naasɛ fí rí balgo; dáá wuu naasɛ bɛllɛ, mʋ́l rɩ́.
26 Ɩ sɩ́ cɔ́ ákásɩ́á dapʋɔllɛ bɔmmʋ́ɔ́ a lɛrmɛ táŋtɛjaa ná cɔɔ nɔ́ŋɔ dapɛ́rsɛ ná, 27 dapʋɔllɛ bɔmmʋ́ɔ́ má lɛrmɛ cɔɔ nɔ́ŋɔ dapɛ́rsɛ, ká rɩ́ bɔmmʋ́ɔ́ má lɛrmɛ nyúú rí dapɛ́rsɛ ná, tɔ́ɔ́ nyúú rí. 28 Daa nɔ́ŋɔ sɩ́ lɛrmɛ sɩ́sɩ́ɛ́nʋ́wa, dapɛ́rsɛ ná gbési ɓaamɔnáŋáwa mɛ́, a pɔ́ nʋɔ nɔ́ŋɔ ká mʋ́ lɛ nʋɔ nɔ́ŋɔ mɛ́. 29 Ɩ sɩ́ ja salmɛ a tɔ́ dapɛ́rsɛ ná rɩ́ dapʋɔllɛ ná mɛ́, a pi salmɛ a bɩrmɛ gúóréwa ná dapʋɔllɛ háá tʋ́wɔ́ mɛ́. 30 Ɩ sɩ́ ciki táŋtɛjaa ná anɛ ɛ́ ŋ há máŋsɛ́ pɛ́ɩ́ paalɔ nyúú.
31 Ɩ sɩ́ ja gepúwɩɛlɩ́wie ɓa há yóé, a sɔ pɛ́nɛ a nyɛrɛ patɩ́ɩ́sazeno, a ŋméŋsi mʋɔlɩ́ rɩ́ ɓɩfɩɛŋsɛ rɩ́ ɓɩkɔklɛ́, rɩ́wɔ́ fʋ́ malɩ́kawa fótowa ráŋ. 32 Ɩ sɩ́ hé salmɛ oŋlɔkɛ́ ɛ́ patɩ́ɩ́sazeno ná mɛ́, a pii ɓél ákásɩ́á dalíŋe baná mɛ́, ɓa há sɩ́ pi salmɛ tɔ́wɔ́ mɛ́, ká rʋ́ʋ́ cíksi wárɛ naasɛ baná nyúú. 33 Patɩ́ɩ́sazeno ná sɩ́ hé oŋlɔsɛ́ ná mʋ́l rɩ́. Ɛ́ patɩ́ɩ́sazeno har rɩ́ nɛ́, rɩ́ɩ́ pi nʋtʋmɛ dáka ná bil. Patɩ́ɩ́sazeno ná nɛ́ sɩ́ a kɛ́rɛ, a caksɛ Wɩɩsɛ dɩmɩnɩ́ rɩ́ Wɩɩsɛ sɩ́ɛ́ dɩhɩ̃́ ná náŋá mɛ́. 34 Ɩ sɩ́ pi nyútɔ́lɔ ná a cú nʋtʋmɛ dáka ná mɛ́, Wɩɩsɛ sɩ́ɛ́ dɩhɩ̃́ ná. 35 Ɩ sɩ́ pi táábɩl ná bil Wɩɩsɛ dɩmɩnɩ́, tɔ́ɔ́ lʋ́lɔ́ŋɛ rɩ́, a bil cáŋdaa ná má táábɩl ná sɩ́ɛ́, tɔ́ɔ́ lʋ́lɔ́ŋɛ nɔ́ŋɔ rɩ́ cɔɔ.
36 Ɩ sɩ́ ja gepúwɩɛlɩ́wie ɓa há ŋmɛ́ɛ́, a sɔ pɛ́nɛ a nyɛrɛ patɩ́ɩ́sa, a ŋméŋsi mʋɔlɩ́ rɩ́ ɓɩfɩɛŋsɛ rʋ́ʋ́ a mʋlʋlʋ, a fʋ́, a pii hé dánnʋɔ. 37 Ɩ sɩ́ ja ákásɩ́á dalíŋe bɔmmʋ́ɔ́ a pi salmɛ tɔ́wɔ́ mɛ́, a hé salmɛ oŋlɔsɛ́, a pi patɩ́ɩ́sazeno ná hé; a cɛ́ ráŋ a cʋɔrɛ kɔmɔ́ a hé naasɛ bɔmmʋ́ɔ́ dalíŋsi ná mɛ́.