Midang
7
Suːpag noluk adlígnam agomdok tayéːdoːTaniːkoné midaːmoma:mílo bíkképé aidag. 2 Émpigeːla langgonammé bojéko lennammé, appíng taniyé aíːaíké yamné kasupé lagidag, odokké appíng néːlokké aíːaíké milbongé kasupé lagidag. 3 Milboːdé bík yamnéːdém odokké yamnéːdé bík milboːdém néːmilbolok bipénam ayangém bimunsupé lagidag. 4 Yamnédok adin-amírdé bík aíoːdokkémang émpigeːla bík milboːdokkésin. Édémíːpé milboːdok adin-amírdé bík aíoːdokkémang émpigeːla bík yamnéːdokkésin. 5 Nolu konték légaːpé aiyopé luposugeːla, kumnam agerro aíém tolígnamdok ruːyipé akoné akoném yubjonsunamdém méːyaméːsaːyok. Odokké lomdanna yubbosulangku, émmaːmílo nok durasulaːmaːnamdém anna Uiːbí nom ankaːyé.a
6 Ngo sémbulum ilaːyépé émna lulígdung émpigeːla idannangka émna lumang. 7 Ngokkémpé appíngé inamkaːmílo aidag émna ngo méːdag. Émpigeːla appíng taniːké bík aíːaíké Ruːnékolok pa:nam amané dung; séːkkaiké oːkai amanko, odokké akonké oːkaiko.
8 Gímaːlaːmaːnémna tumboːkídíːdém ngo ludung-ngo kapé yamélaːmap duːji bulusin ngokkémpé duːmílo aidag. 9 Émpigeːla bulu aíém tejisula duːlaːmaːmílo, bulu midaːmopé lagidag, kapéné laːlínggílíːla asindé umíukpé uktaying midaːmonamdé aiyaːdag.b
10 Laːnégínékídíːdém ngo ludung, ngomang émpigeːla Ruːtumbí lulígdungː Yamnédé bík milbodokké gípansupé lagimang. 11 Bí gípansumílo, bí midaːmotenkupé lagimang émpigeːla bík milboːdokki lékokupé lagidag. Odokké milbongkoné bík yamnédém mépagruːpé lagimang.
12 Odok lédukékídíːdém ngo ludung, Ruːtumbí lumangː Méngkésuné bírokolok yamnédé méngkésumang, odokké bí bík lédílo duːjonsupé émna méːmílo, bí yamnédém mépagruːpé lagimang. 13 Odokké méngkésuné néːkolok milboːdé méngkésumang, odokké bí bík lédílo duːjonsupé émna méːmílo, bí milboːdém mépagruːpé lagimang. 14 Kapéné méngkésuman milboːdém bík yamnédokkoki narémotagbo, odokké méngkésuman yamnédém bík milbo:dokki narémotagbo. Émmaːmílo, noluk ommangkídíːdé narémaːyé, émpigeːla édémpé suːpag bulum narémotagbo. 15 Émpigeːla méngkésumaːnédé mépaglíːmílo, bím mépagmotok. Édémpikolo méngkésun bíro-bírmodém ríntummang. Kapéné Ruːnébí ngolumc asin-ansíːla duːdopé goktag. 16 Néːnga, no kapé kindon, no nok milboːdém turnamém paːbolaːyé émna? Milbonga, no kapé kindon, no nok yamnédém turnam paːbolaːyén émna?
Ruːnéké Nolum Gokkamdémpé Duːlang
17 Ruːtumbí appíngém kapé agerém bituːji, odokké Ruːnébí appíngém kapé goktuːji, édémíːpé bí duːpé lagidag. Appíng kumgolo ngo édémpé idopé ruːlíktag. 18 Séːkaimé gogdodo bím gatpuktaggabonei? Bí gatpugmaːnampé ipélagimang. Séːkaimé gogdodo bím gatpugmangganei? Bím gatpukpé lagimang. 19 Kapéné gatpugnamdéːla gatpugmaːnamdé okosinmang. Ruːnéké lulígnamdém ibomoːnamdémpag sabdo. 20 Séːkom kapikolokkém goktuːji, bí édémíːpé duːlang. 21 Nom gogdodo no pagbokaːnei? Édém méːdíryok, émpigeːla no odokké gílenkunan lambéko paːyémílo, gílennangku. 22 Kapéné Ruːtumké gogdodo séːkobí pagbopé iladungngan, bí Ruːtumké mélennígbikunam taniːyé. Édémíːpé, Ruːtumké gogdodo séːkobí pagbomanggan, bí Kiristoké pagboko. 23 Nolum arrém bila rétak; taniːlok pagbopé iyok. 24 Ajonkídínga, Ruːnéké ager-gerné kísapé, Ruːnébí appíngém kapikolokkém goktuːji, bí édémíːpé du:pélagidag.
Amilgímankídíng
25 Su:pag amilgímankídíːdoːpé, Ruːtumkolokké ngom lulígnammé okkosin kamang, émpigeːla ngo séːkom Ruːtumké ayaːlo méːtinsulaːnam kísapé ngok asin-doːyíngko lubidung.
26 Suːpakké ngasotkídíːsém kaːla, ngok méngkípé nolu kapé duːji édémíːpé duːpoːnamdé aiyaːdag. 27 Nolu midaːmotagbonei? Mépakkupé méːyok. Nolu midaːmomaːdanei? Yamném kaːyobo. 28 Émpigeːla nolu midangém momílo, nolu paːbém imang; odokké koːnéngkoné amilogímílo, bí paːbém imang. Émpigeːla séːkobulu midaːmoyéji bulu bojéruːngko ngasodém paːyé, odokké ngo nolum édé ngasoddém paːmolíːmang.
29 Ngok ajonkídínga, ngok lunamsé sémpé, ayíré kamaːbong. Suːkkolokké séːkké yamné duːji, bulu yamné kamangarnémpé duːlabong; 30 séːkobulu méːdírraduːji, bulu méːdírarmaːnémpé duːlang; odokké séːkobulu méːpola duːji, bulu méːparmaːnémpé duːlang, odokké séːkobulu attarém rédoji, bulu aíké okkosin kasumaːnémpé duːlang; 31 odokké séːkobulu séː moːpísok attarém lagélakkur du:ji; bulu moːpísok attarém lagélakkurmaːnémpé duːlang. Kapéné ngoluk kinnam moːpísé lomdanna yokpagyé.
32 Nolu ngasotkídíːdokké méːsarsula duːtoka émna ngo méːdag. Yamnélaːmaːné taniːdé kapé bí Ruːtummé méːyumsumoyén émna Ruːtumké agerém méːladuːdag. 33 Émpigeːla yamné kané taniːdé kapé bík yamnédém méːyumsumoyén émna okum-éraːdok légaːdém méːyaːdag. 34 Édémpila bík méːbola gernamdém gerpansudag. Odokké amilgíman miyumdé manggom mímbírdé Ruːtumké agerém méːboyaːdagː bík méːnamdé bík adin-amírémnaː bík yalomé Ruːtumké agerro tolígnamdém. Émpigeːla amilgíné mimédé kapé bí bík milboːdém méːyumsumoyén émna okum-érang agerém méːyaːdag.
35 Ngo sémbulum noluk aíké ainam légaːpé lubidung, nolum lutumnam légaːmang. Émpigeːla okodé aidagji édém kabodopé idopéla Ruːtummé kumnam agerdo asin bidopé émna ludung.
36 Séːkaibí bíkképé tatpírra léːnam mímbírdém iboːsitudung émna méːmílo, odokké bík midaːmonan ayíré gíbadgéduːbong odokké bík laːlíːnamdé airup kínggíla bí yamnélaːpaːruːyé émna méːmílo, odo bulu bík méngkampé midaːmopé lagidag; odo édé paːb agerpé imang. 37 Émpigeːla séːko bík asin-araːbo yamné-langgeruːmaːbong émna méːséktoboːji, séːkom midaːmopaːruːyé émna bolbodamaːboji, odokké bí aíém tejisula duːlaːmílo, odokké bí édé mímbírdém naréngoːpé dungkaːlangka émna méːlígmílo, bík agerdé kaboné ageríːngé. 38 Édémpila séːkobí bík tatpírra léːnamdém midaːmodagji, édé ainé ageré; odokké séːko midaːmomaːpé duːdagji bí aiyaːné agerém geryé.
39 Milboːdé édíloːpé turra duːdagji odoloːpé néːdé amilgíténnangkumang. Émpigeːla milboːdé simílo, bí aísuampé séːkoméi méːlíksudagji bíkkolo amilgílaːdakku, émdaggom bí Ruːtumké taniːpé ipélagidag.d 40 Émpigeːla ngok méngkípé, bí amilgíténkumaːpé duːmílo méːpoyaːyé. Odokké ngo méːsudag ngokkoloːsin Ruːnék yalodé dung émna.