Séumonékídíːdém Lupang Lunam
(Moti 10.26-27)
12
Odo ayírdo, lí:yíng lí:yíngko:pé taniyé gíkumsunamé, bulu akoné akoném samgémkaːmínsuto, Jisubí bíkkol luyírsunékídí:dém lupoto, "Parosikídíːdok kardokkéa nolu totsulang, édé buluk séuépag. 2 Léːsilaːnammé okkosin kamang okodém ka:bekkumaːyéji, odokké kinmaːnammé okkosin kamang okodém kinkuma:yéji. 3 Édémpila nolu kémolo okkom luyeji édém pía:lo tadbegamyeku, odokké soyar arangkídíːdo nolu okkoméi písípasapé luyéji édém okum selabdokké lugoːbiyeku.Séːkom Pésopénamén
(Moti 10.28-31)
4 Ngok ajonkídínga, ngo nolum lubidung, adin-amíro:ngém mokelangge:la édém okkomsin ibadla:maːnékídíːdém pésoyok. 5 Émpige:la sé:kom pésopénamén ngo nolum léngkanbipé: séːko noluk adin-amírém mokenam lédupé, uiːamoboːpé édém géilígnané tornamé dung, bím pésolang. Aroruːpé, ngo nolum lubidung bímpag pésolang.
6 Péksarung pirngokoném duːonaːlo komanei? Émgom Ru:nébí bulukkolok apirkomsin mitpanmang. 7 Odokké noluk tukkudok dumíd appíːdém sabamamtag. Édémpila pésoyok; bojéruːngko péksarungémyaːsin nolu arré kayaːdag.
Tani:ké Aoːmé Ludesugeːla Lupaksunam
(Moti 10.32-33;12.32;10.19-20)
8 Ngo nolum lubidung, séːko ngom tani: kanggaːlo lukansubiyéji, Tani:kéb Ao:bí:sin Ru:nék tayéng-ya:mekídí:dok kanggaːlo bím lukansubiyé. 9 Émpige:la sé:ko ngom tani kanggaːlo lupaksuyeji Ru:nék tayéng-ya:mekídí:dok kanggaːlo bímsin lupagye.
10 Odokké Tani:ké Ao:ké kekonpé séːkoi ludogom bím méːyinsubiyé, émpige:la sé:kobí Angunné Yalodém lukaːla luyéji bím méːyinsubima:yé.
11 Édílo nolum murong-okumnoːpé, migomnoːpé, odokké ilang-gílanékídí:do:pé soaːbomyéji, okkom kapé nolu lurasuyén émmamílo okkom kapé luyén émna ajji:kosin méːdíryok, 12 kapéné odo ayírardo nolu okkom lupénammén édém Angunné Yalobí nolum luyírbiyé."
Makkorné Mirémné Taniːkoném Luyisubinam
13 Taniːkídí:dok araːdokké akoné bím luto, "Luyír-abu, baːbuké omptikídíːdém ngok lédílo orpansudopé ngok bírodém luteikai."
14 Jisubí lulatsutoku, "Ajona, sé:kobí ngom noyik anyyem kéba:ba:bidopélaː orpansubidopé tolíktang?" 15 Odokké bí bulum luto, "Ansukaːsulang! Kaːbo-mé:bonam appíːlokké aíé moːté:pé duːlang; kapilaːné taniːké turnamé bík bojéruːngko kanamdok tayéːloːmang."
16 Odokké bí bulum luyisula lunamko lubitoː "Mirémné tani:kolok arígé aipé aikangai. 17 Édémpila 'Ngo kapé iyyané? Ngokké a:m méko-tíkko kagéma:pé iduda,' émna bí aíé méːsuto. 18 Odokké bí luto, 'Ngo sémpé ipé. Ngo ngok kumsungkídí:sém atpenampoːpé odokké bottaya:né asongko mopongkupé, odokké odo ngo ngok a:mémnaː ngok attar appíːdém mékumpé. 19 Odokké ngo ngok aíém lusupé,"Nokké bojéru:ngko ainé attaré dítak dítaglokképé píːdopé duːbong. Édémpila mé:pénam okkosin kamaːbo, dola, tíːla, mé:po-ménganna du:pé." 20 Émpige:la Ru:nébí bím luto, 'Makkora! Siyumké yummarso no siyé. Odo nok aíké légaːpé mékumsunam attarkídí:dém séːkobí paːyén?'
21 Ruːnéké légaːpé mékumsumaːpé aíké légaːpé mékumsuné taniːdokké édémpé iyé."
Ruːnémé Mé:tinsunam
(Moti 6.25-34)
22 Odo Jisubí bíkkol luyírsunékídí:dém luto: "Odok-légaːpé ngo nolum lubidung,okkom doyén, okkom géye-bomyén émna noluk turnamdok légaːpé méːdíryok. 23 Turnamsé: donam-tíːnamémyang, odokké adin-amírsé: génam-bomnamémyang bottéya:dag. 24 Píakkídí:dém kangkítok: Bulu pitsinmang, gatsinmang, bulukké léngkumkoé manggom kumsungé kamang; émgom Ru:nébí bulum domola dung.Odokké péttangémyaːsin nolukké bojéru:ngko arré kaya:dag! 25 Noluk mé:dírra duːnamdé noluk turnamdo loːtungko turbadmolaːdagnei? 26 Édémpila nolu séː ajjiːoné agersémméi ilaːmang, émpém kapila nolu akonkídíːdok légangé mé:dírra duːdon? 27 Méngkítok yumrang appuné kapé míːtadon. Bulu onnomsin kémang odokké agerémsin germang. Émgom ngo nolum lubidung, migom Solomonké kanam appíng génamkídíːdok aːkosin séː appunkídíːsok akolokkídík kangkanmangai. c 28 Ru:nébí arígolok siloké duːné nésinéméi síddíko tíbuːlígla gémo-bommodag, okodém yampo umílo romnígyé, nolum éddík bojéyaːpé bí gémo-bommoyén, méːjíksunamém ajjiːouko kanékídíngaǃ
29 Okkom doyén okkom tíːyén émna nolu méngaksula duːyok, odogbuluk légangé méːdíryok. 30 Kapéné Ru:némé-kinman moːpísok taniyé odogbuluk lédulo dugdag, odokké noluk Abubí édémbulum nolum lagidag émna kindag. 31 Émpige:la nolu bík migomdokodém mapotok, odokké séː appíːsém nolum biyérung biyé.
Tayéng-amoːto Mité-mirémné
(Moti 6.19-21)
32 Ajjiné kérénga, pésoyok, kapéné noluk Abubí nolum migomdokodém binamdé bím méːpom bidag. 33 Nolukké oko okko duːji édémbulum kopagamgeːla opanném bitok. Odokké tayéng-amoːto okolo dopsongé gíaːmaːji, tapumé pídmaːji odo aíké légaːpé édíloːsin akukumaːné sogéném moninsula bojéruːngko ompotiém mosíːsutok. 34 Kapéné noluk ompotiyé okolo duːyéji, oddoi noluk asinésin duːyé.
Ruːtumdém Toyala Duːdopé Paːnam Pagbokídíng
35 Ager-gernam légaːpé géno-bomnoːla duːlang odokké serakiːém baːnodla léːlang, 36 midangém dogeːla gílatkuné buluk ruːtumdém toyaːla duːnékídíːdémpé, édílo bí gípínggekula yabgodém rankuːyéji oddar bulu bagémpé bík légaːpé yabgodém síggebidopé. 37 Ruːtumdé gídokudodo darra duːdopé paːnam pagbokídíːdé ayang-paːné. Ngo aroruːpé nolum lubidung, bí bulum orbi-pabipé émna gélíksuyé, bí bulum doko-tebuldo tedmoyé odokké dagdanna duːla bulum orrasaːla biyé. 38 Ruːtumdé yuméyoːradod manggom porokkogdo ayírdo gídokudodo bulum lenna duːdopé paːmílo, édé pagbokídíːdé ayang-paːné.
39 Émpigeːla nolu sém kinnangː Okum ru:tumdé dopsodé oko ayírdo gíyéji édém kinnoya:mílo, bí bík okumdo dopsongém gíaːmoma:yai. 40 Nolusin lennoːla duːlang; kapilaːné Tani:ké Ao:bí noluk gípongkupomaːyépé émna méːla duːdo ayírdo gíladyéku."
Pagbodé Aronékoi Aromaːnékoi
(Moti 24.45-51)
41 Pitorbí tauto, "Ru:tuma, sé: luyisula lunamsém no ngolumo lubiduːyé, nei appíngém lubidun?"
42 Ru:tumbí lulatsuto, "Émpém sé:kobí aronéla méːjoːné menejardén, sé:kom ru:tumdé bík pagbokídíːdém ayírdo donam-tíːnam bidopé odokké bulum kangabné ruːtumpé tolígyén? 43 Ruːtumdok gíladdokudodo édémpé ila duːdopé paːnam pagbodé ayang-paːné. 44 Ngo nolum arodém lubidung, bí bím bík ompoti appíːdok tayé:lo ruːtumpé tolígyé. 45 Émpigeːla pagbodé aídé asinbo lusumílo, 'Ngok ru:tumbí gígorkumaːpé idung,' odokké bí pagbolaː pagnékídíːdém díːrobbomna domít-tíːmítsula tíngursugédag. 46 Longéko pagbodok ruːtumdé gíyéku édílo bí odo ayírradoːlaː odo longardo gíyékupé émna méːmaːyéji. Odokké bí bím kínggíːpé mokemoramgeːla mé:jígma:nékídí:dok lédílo du:moyé.
47 Odokké oko pagbodé bík ru:tumdok asin méːnamdém kinna lennoːla duːmaːyéji, odokké bík ruːtumdok méngkamdémpé imaːyéji, bím díno:nomaːpé díːyé. 48 Émpige:la sé:kobí kinmangaji odokké oːkai díngkosunam agerko germílo, bím díːso:díreyé. Sé:koméi bojéko bitu:ji, bíkkolok bojéko mayéku, odokké séːkom bojéko tolíktuːji bíkkolok bojéko koladyéku.
Jisubí Angusubonédé
( Moti 10.34-36)
49 Ngo mo:písok tayéːso ummém ru:líkkapé gídung, odokké édé dorsaːnamkaːmílo aidagaiǃ 50 Émpige:la ngokké aipé duːgné baptise aːko laːpénammé duːda, odokké édém laːma:sissém ngok asinsé: tébégla du:yé! 51 Ngo mo:píso asin-ansíngém bikolo gídung émnai nolu mé:dang? Ma, ngo nolum lubidung, ngo mopanmoransukolo gídung. 52 Su:kkolokké anggoko kané éraːdé ako akopé angngamsuyé, aumdé annyidok angupé odokké annyidé aumdok anguyé. 53 Bulu angngamsuyé, abudé ao:dok angupé odokké ao:dé abudokangupé, anédé omédok angupé odokké omédé anédok angupé, ayodé yamédok angupé odokké yamédé ayodok angupé."f
Ayírdém Kinnam
(Moti 16.2-3)
54 Bí gíkumsuné tani:kídí:dém luto: "Édílo nolu oabokkég mukkangé yísa:dopé ka:doji, odo nolu bagémpé ludag, 'Podongé oyé,' odokké édémí:pé odag. 55 Odokké édílo péya:dokké ésar sardoji, nolu ludag, 'Airuːpé guyépé,' odokké édémíːpé gudag. 56 Séumonékídínga! Nolu mo:písoglaː doːmírtok léngkansunamdém kangge:la okko kapé iyéji édém lusarbilaːdo. Émpigeːla kapé nolu suːpakké sé: ayírsém lusarbilaːtoman?
Miru Lédílo Lékokunam
(Moti 5.25-26)
57 Noluk aíké légaːpé okodé arodang édém nolu kapila méːséksulaːman? 58 Nok mirudok lédílo no kébaːmigomdoːpé gíla duːdodo, bíkkokki lambédoi lékokunamdém sablang, émmamílo bí nom kéba:migomdoːpé soaːbompéké, odokké kéba:migomdé nom opisar alagdo bipéké, odokké opisardé nom makanaːlo tumpéké. 59 Ngo nolum lubidung, édíloːpé nok bilatkupénam murkodém biladamkumaːyéji odoloːpé nom mélenníkuma:yé."