Iticantõy Timoti kĩ Paulo kĩ Thĩlath
16
Ivitia imiiryie Paulo kĩ Thĩlath õõt korookjiowẽy ĩcĩk gaalawu cĩk Derbe kĩ Lithtra ngatĩ balna aavẽ wobjiaiti ĩmma cĩ athĩ Timoti. Ẽẽn balna Timoti buu wobjiait cĩ ẽẽn yaatĩnnẽ Yudenit cĩ ẽẽn lemnyioit, ĩthõng ĩĩ baatĩnnẽ Girihenit. 2 Ẽkẽb balna lemnyiowa õlõõ cĩ gaalawu ĩcĩk Lithtra kĩ Ikoniom thõõth cĩ abũnnanĩ Timoti õrrõt. 3 Ĩthõng balna adiim Paulo iriok kĩ Timoti hẽẽrõna. Ngaatĩ nõõnõ abũũranĩ Paulo ẽlẽ cĩ Timoti,a nyatarka Yudei cĩk arũmẽ kĩ ĩnõõnõ ngatĩ odoi. Aga balna nẽẽgẽ ngatĩ ẽẽn baatĩ Timoti Girihenit. 4 Ma balna ngĩ õtõõthõ Paulo kĩ gõõnõgĩ cĩgĩnĩk korookjiowẽy ĩcĩk gaalawu, õõt uduktiak nẽẽgẽ lemnyiok thoothonniok cĩk balna ẽlẽmõnĩ tionniaha kĩ eet cĩk obbitik Yeruthalẽma. Ngaatĩ aduwacĩ ĩnõõgõ kowobit thoothonniok cĩk tĩrĩthẽntiok cĩkkõ.b 5 Ma natẽ, ivitia ĩĩtõ tiirti lemnyiowa cĩk kelethianyawu lemintia cĩnĩng, ĩthõng ĩtooryie wathinniok vẽlẽk.Ongonothothĩk Paulo et cĩ Makedonia
6 Õwõ balna Paulo kĩ gõõnõgĩ cĩgĩk looc cĩ Virigia kĩ Galathia tũrũr, nyatarka thĩ balna athii cĩ ẽlẽmacĩ Ririwacĩ cĩ Dĩhĩmĩ ĩnõõgõ kirionitõ nyemut looca cĩ Athia. 7 Ma balna ngĩ arayyiak nẽẽgẽ lõkõrẽ cĩ looc cĩ Mithia, ivitia idiimitõ nẽẽgẽ edecciek õõt looca cĩ Bithinia. Athii balna kẽnnẽ Ririwacĩ cĩ Yesuc cĩ ẽlẽmacĩ ĩnõõgõ kõõt. 8 Ngaatĩ õvõyyĩ Paulo kĩ gõõnõgĩ cĩgĩnĩk abaawothĩcẽ looc cĩ Mithia kõõt kõdõlanit kõrõõk cĩ gaalawu cĩ Torawothi. 9 Ma balna baal, ũũk ongonothothĩk Paulo et ĩmma cĩ Makedonia cĩ aku abĩlĩ, ĩthõng ala ĩnõõnõ ethek ne, “Ijjia baai thẽk elet ageeta looca cĩ Makedonia.” 10 Ma balna vurtia cĩ õngõnõthõĩ Paulo, kĩtĩngaththia tamanokod koottia Makedonia. Nyatarka kagayyia ngatĩ avvuyyiet ageeta Nyekuci koottia kirionta Nyemut cĩ Abũnna natẽ.
Ĩĩ Lidia wobjiait cĩ Yesu
11 Ma baa Torawotha, kedeccieha koottia ĩcĩ bũlũco, kotoddia kovowol cĩ abaakci õkkõ looca cĩ aavĩ bũlũca kõrgẽna cĩ athĩ, Thamothrath, ĩthõng koottia kõdõlanta balna kõrõõk cĩ gaalawu cĩ athĩ Neapolith ngerethietĩn cĩnnĩ. 12 Ma natẽ, kĩtĩngaththia koottia ĩcĩ kõrõõk cĩ gaalawu cĩ Vilipi looca ĩcĩ Makedonia, ĩthõng abaak balna eeta cĩk Rũma natẽ. Ngaatĩ kovvoyyia kattĩyya natẽ wathinniok cĩk meelĩk.
13 Ma balna Kõr cĩ Yuwuthono, kĩtĩngaththia kẽtẽkta araan cobbi cĩ kõrõõk cĩ gaalawu, koottia ĩcĩ titim cĩ lĩĩl cĩ balna kahadda kathĩnna ne, kamũdana katĩ ngĩtĩ lawintio natẽ. Ma natẽ, kaavuttia loota, ĩthõng kothooththiha ngaay õõgĩ cĩk balna alũtẽ natẽ. 14 Ngaanẽy ĩcĩk kothoothona wo, aavĩ balna ngaa ĩmma cĩ athĩ Lidia cĩ aku õlõõ ĩcĩ gaalawu ĩcĩ Thiatira, cĩ balna ũũtẽnẽ ceremua cĩk rẽgẽẽtĩk. Ala balna nẽ Nyekuc õrrõt, ngaatĩ õõwĩ Makayyioiti thĩnĩn cĩnnĩ kĩthĩrar nyemut cĩ Paulo. 15 Ma balna vurtia cĩ agamtĩ Lidia kĩ eet cĩk kõrõõk cĩnnĩ batithimo vẽlẽk, ikiyyia ũtũvvũwẽt nẽ ageeta õlõõ cĩnnĩ. Enneccet balna nẽ ageeta ne, “Mĩ elemnyu ngatĩ kẽnnẽ na lemnyioit cĩ Makayyioit Yesu dĩdĩ, ivitia thĩ, aavut õlõõ cannĩ.” Ngaatĩ thĩ, thẽk balna kelemia naaga tũvũwẽnĩt cĩnnĩ.
Aryiwothĩk Paulo kĩ Thĩlath kĩjan
16 Ma baa kõr ĩmma gõõla cĩ balna kovvoyyia ngatĩ lawintio, kivitiaha kurumtowa kĩ bũweec ĩmma cĩ ẽẽn nyakapanait. Ayak balna nẽ ririwac cĩ gerthe ẽla cĩnnĩ, cĩ anyi ĩnõõnõ tiirthẽt cĩ aduwanĩ nẽ thõõth cĩ katĩ nga aku kõr ĩmma. Ayahai balna tiici cĩ bũweec coo wo, makayyiok cĩgĩnĩk nyarobinya cĩk meelĩk õrrõt. 17 Owobjet balna bũwẽẽcĩ coo ageeta kĩ Paulo, ĩthõng acalcal ĩĩ ne, “Ẽẽn eeta cĩkkõ ticcianniok cĩk Nyekuc cĩ Ijiar vẽlẽk! Aduwaccung nẽẽgẽ agiitia gõõl cĩ ellianu thoothonniowẽy ĩcĩk gerthek.” 18 Alna õthõõth bũwẽẽcĩ coo thoothonniok cĩkkõ dõõkĩthĩ wathinniok cĩk meelĩk. Ma natẽ, ikiyyia avarac Paulo õrrõt ngaatĩ ammudẽnẽ, ĩthõng ethek ririwac cĩ gerthe wo ne, “Thaarĩy ĩcĩk Yesu Kiristo, kaduwaci kennecci ne, tũngek bũweec coo mĩn!” Ma thẽk natẽ noko, ũtũngek ririwacĩ cĩ gerthe wo ĩnõõnõ.
19 Ma baa ngĩ iyetha makayyiowa cĩk bũwecak ngatĩ ithiiwi gõõl wũ gõõ ijiowanĩ nẽẽgẽ nyarobinya tõ wo, ivitia agamit Paulo kĩ Thĩlath, ĩthõng utugurit ĩnõõgõ ngatĩ tũwẽnto ootti lokika. 20 Ma natẽ, uduktiak nẽẽgẽ makayyiok cĩk lokikak entek ne, “Ẽẽn eeta cĩkkõ Yudei, ĩthõng avvu ngato kivitia kamaaryiak kõrõõk cĩ gaalawu cĩnac thoothonniok cĩk gerthek, 21 nyatarka irionicet eeta cĩkkõ ageeta ngiran cĩ thoothonniok cĩk athii cĩ ẽlẽmĩ ngiranĩ cĩnang cĩ woccia kadĩmanna naaga eeta cĩk Rũma.”
22 Ngaatĩ õvõyyĩ meelitini ĩcĩ Paulo kĩ Thĩlath, ĩthõng agamit ĩnõõgõ, ĩthõng aryia makayyiowa cĩk lokikak ceremua cĩgĩk, kĩĩ kaanycĩk eet kibicit ĩnõõgõ kalliẽnĩy. 23 Ma balna ngĩ uuktie nẽẽgẽ õrrõt, ivitia aryiwothĩk nẽẽgẽ kĩjan, ĩthõng uduwak eeti ĩmma gaalinit cĩ kĩjano kẽbẽk ĩnõõgõ jurrung. 24 Ngaatĩ adĩmanĩ gaalinti kĩcĩ aduwaai eeti ĩnõõnõ ẽẽ. Aari balna nẽ Paulo kĩ Thĩlath kĩjana ĩcĩtõ õrrõt, ĩthõng ecebek thoo cĩgĩk koloritẽnĩy ĩcĩk obbitik.
25 Ma baa kõrgẽna cĩ baalino, ivitia alayyiõy Paulo kĩ Thĩlath, ĩthõng ebelliek Nyekuc tegelua. Ĩthõng thĩ, balna athĩrar eeta gwuak cĩk ecebjie kĩjana ĩnõõgõ ngĩ ebellie nẽẽgẽ. 26 Ma tamanoko, iliba kirikirihi cĩ tiiri õrrõt kõtõmõõĩ ciith cĩ kĩjano loota buu kĩĩ kẽnyẽkẽnyẽk. Ma natẽ, oyyie katũgẽta vẽlẽk noko valahanyak kokolliay ngariko cĩk ecebini eeta vẽlẽk. 27 Ma balna ngĩ ĩngathĩ gaalinti cĩ kĩjano, ĩthõng ĩcĩn ngatĩ owine katũgẽta wo, ahad kẽnnẽ nẽ athĩ ne, ivirit eeta cĩk ecebjie ĩcĩtõ wo thõng. Ngaatĩ avũũcanẽ nẽ nyetubat cĩnnĩ nyakõrõwa, ĩthõng idiim ngĩ aruk ẽlẽ cĩnnĩ. 28 Ĩthõng thĩ, balna egerenyek Paulo gaalinit cĩ kĩjano wo õrrõt ennek ne, “Laang, nyĩ aruwi ẽlẽ cunni kaganoko! Ageeta vẽlẽk ngato tõ.”
29 Ma natẽ, ũtũvvũwa gaalinti cĩ kĩjano ẽẽ, eet kutukulliak ĩnõõnõ guo, ĩthõng angarngarõthĩk nẽ kĩjan. Abarrit balna nẽ õrrõt, ngaatĩ akannĩ kuthungti ĩcĩ owu ĩcĩ õõ Paulo kĩ Thĩlath. 30 Ngaatĩ ayahanĩ nẽ ĩnõõgõ ngatĩvõrĩ, ĩthõng ijin ethek ne, “Makayyiok cĩganĩk, kogooni woccia na kuu, kĩĩ katĩ kẽẽl ẽlẽ cannĩ?”
31 Ẽdẽcĩ nẽẽgẽ ethei ne, “Laang, lẽm Makayyioit Yesu, kĩĩ katĩ eliay niia kĩ eet cĩk ciith cunni.” 32 Ngaatĩ aduwacĩ Paulo kĩ Thĩlath ĩnõõnõ kĩ eet cĩk ciith cĩnnĩ vẽlẽk thõõth cĩ Makayyioit Yesu. 33 Ma baalin cĩ itin nĩcẽ noko, ũũwĩ gaalinti ĩnõõgõ ngatĩ balna õkkõ ũũnyĩ kaakuanya cĩgĩk. Ngaatĩ agamĩ nẽ kĩ eet cĩk ciith cĩnnĩ vẽlẽk batithimo nĩĩco noko. 34 Ikiyyia balna ayaha gaalinti Paulo kĩ Thĩlath ciith cĩnnĩ, ĩthõng aanyĩk dainit. Atalĩ balna nẽ õrrõt, nyatarka ikiyyia ẽlẽm nẽ kĩ eet cĩk ciith cĩnnĩ vẽlẽk Nyekuc.
35 Ma ngerethietĩn cĩnnĩ, itionta makayyiowa cĩk lokikak bolith õõgĩ kivitia kuduktiak gaalinit cĩ kĩjano kõõga Paulo kĩ Thĩlath kõõt. 36 Ngaatĩ aduwacĩ nẽ Paulo ẽthẽcĩ ne, “Uduktaha aneeta makayyiowa cĩk lokikak kõõgawung agiitia. Ĩthõng yoko, õõt thẽk jurrung.”
37 Ĩthõng thĩ, ethek balna kẽnnẽ Paulo bolith ne, “Kõdẽ woyyia ma keeginna naaga eet cĩk Rũma,e uukcet makayyiowa cĩk lokikak ageeta, ngatĩ mẽẽlĩ eeta kaganoko ngaanĩ kijintet buu. Ma natẽ, arĩhẽt kĩjana. Ĩthõng yoko ahad nẽẽgẽ woccia athĩ ne, adiim ngĩ anĩheciet ageeta gõõl thõng? Athii cĩ õgõõn noko! Anycĩk thẽk niigia ĩnõõgõ kivitia eletinẽy ĩcĩgĩk kõõktaet ageeta.”
38 Ma balna ngĩ õvvõ aduwaai bolithi makayyiok cĩk lokikak ngatĩ ẽẽn Paulo kĩ Thĩlath eet cĩk Rũma wo, ivitia otongollie nẽẽgẽ. 39 Ngaatĩ avvu nẽẽgẽ ĩlalẽcĩ ĩnõõgõ ethei ne, “Kawurtothicung balna thõng.” Ngaatĩ õõganẽ nẽẽgẽ Paulo kĩ Thĩlath, ĩthõng uduktiak, ĩnõõgõ kũtũngtek kõrõõk cĩ gaalawu cĩnĩng. 40 Ma natẽ ẽtẽẽkta balna Paulo kĩ Thĩlath ngatĩvõrĩ kĩjana, ĩthõng õõt õlõõ cĩ Lidia ngatĩ õvõyyĩ arumone kĩ lemnyiok, ĩthõng etheritõ ĩnõõgõ, ĩthõng ĩtĩngathõ õõta.