Ũtũvvũ Kornellio Pẽtũrũ
10
Aavĩ balna eeti ĩmma cĩ athĩ thar Kornellio õlõõ ĩcĩ gaalawu cĩ Cithariya. Ẽẽn balna Kornellio gaalinit cĩ nyĩcẽkẽru.a Agayyi balna nyĩcẽkẽrĩ neekie athĩ ne, nyĩcẽkẽr cĩk Ĩtali. 2 Ẽẽn balna nẽ kĩ kõrõõk cĩnnĩ vẽlẽk eet cĩk ongollie Nyekuc õrrõt. Ẽẽl balna Kornellio ngĩjũrra anyi kaal cĩk adiim nẽẽgẽ, ĩthõng ala Nyekuc dõõkĩthĩ. 3 Ma kõr ĩmma balna ngĩ igiinyie kõr balna ngĩĩ itini iyyio, ongonothi balna Kornellio acĩn anjĩlõ cĩ Nyekuco jurrung ngatĩ akunei ĩnõõnõ, ĩthõng ethek ne, “Kornellio!”4 Ahamni balna Kornellio ĩnõõnõ, ĩthõng õtõngõlẽ, kĩĩ kethek ne, “Athĩ ne, makayyioit?”
Ẽdẽcĩ anjĩlõ ethei ne, “Ẽlẽmĩ Nyekuci lawinit cunni kĩ anyintiok cĩk anyi niia ngĩjũrra wo. 5 Ĩthõng yoko tion eet õõgĩ kõõt Joopa, kõõt kayakta et ĩmma cĩ athĩ Thimõnẽ cĩ athĩ thar õõgĩ Pẽtũrũ. 6 Arũmẽ nẽ kĩ Thimõnẽ et wũ gõõ angĩny ruccie, wũ gõõ ayak kõrõõk cĩnnĩ titimma cĩ bũlũco.”
7 Ma balna ngĩ imiirie anjĩlõ cĩ õthõõthõy kĩ Kornellio wo, ikiyyia ũtũvvũ nẽ nyakapanak cĩgĩnĩk ramma kĩ nyĩcẽkẽrowoc wũ gõõ ẽbẽk ĩnõõnõ aticanni jurrung. 8 Uduwak nẽ, ĩnõõgõ thõõth vẽlẽk wũ acĩn nẽ, ĩthõng ition ĩnõõgõ kõõt Joopa.
Eheronothĩk Pẽtũrũ Kornellio
9 Ma balna ngĩ aavu kõr tiddina ngerethietĩn cĩnnĩ, cĩ heeroni cĩnĩng wo, ivitia õdõlanit nẽẽgẽ kõrõõk cĩ gaalawu cĩ Joopa. Ĩtĩnga balna Pẽtũrũ, ĩthõng ũũk alawõy ciitha tiddina,b 10 ĩthõng ikiyyia adak ĩnõõnõ boobo. Ma balna nganĩ adĩmaneei eeta dainit, ikiyyia õngõnõthẽ nẽ. 11 Acĩn balna nẽ ngatĩ owine tammutiddin, ĩthõng uluciak gimma cĩ wuuni looc cĩ õgõõn kĩ mĩlaya cobbi cĩ ayak kũdũlua cĩk ẽẽn wec. 12 Ayak balna mĩlaya cobbi wo kẽlẽgẽ cĩk aatĩ mĩn mĩn cĩk ayak thoo wec, kĩ kẽlẽgẽ cĩk õvõvõt keengtinẽy kĩ kĩballĩ cĩk tammutiddino. 13 Ma natẽ, ethek moloowĩ ĩnõõnõ ne, “Tĩnga Pẽtũrũ. Ruk, ĩthõng adawu.”
14 Ẽdẽcĩ Pẽtũrũ athĩ ne, “Athii tõ Makayyioit! Cĩ gõõ nga kadak kidi cĩk gerthek cĩk angiranni cĩk ẽẽn riirinyc cĩk õgõõn kĩ kẽlẽgẽ cĩkkõ.”
15 Othoothĩk moloowĩ ĩnõõnõ ngõnana ramma naboo ĩĩ ne, “Nyĩ athĩ niia gimma ne, ẽẽn riiriny cĩ anyi balna Nyekuci kũbũna.”
16 Edenyiay balna thõõth coo ngõnana iyyio, ma tamanoko, õdõngẽ mĩlaya cobbi coo ũũk tammuatiddina.
17 Ma balna nganĩ atdirlangan Pẽtũrũ thõõth cĩ acĩn nẽ wo, ivitia umuddia eeta wũk balna itiona Kornellio ngĩtĩ aavẽ kõrõõgĩ cĩ Thimõnẽ, ĩthõng ivitia ĩbĩlĩt araana. 18 Ngaatĩ avẽẽnĩ nẽẽgẽ ngatĩvõrĩ ajin eet ngĩ aavĩ Thimõnẽ cĩ athĩ thar õõgĩ Pẽtũrũ natẽ.
19 Ma balna nganĩ ahad Pẽtũrũ thõõth coo, ikiyyia ethek Ririwacĩ cĩ Dĩhĩmĩ ĩnõõnõ ne, “Thimõnẽ, adiimnyi eeta iyyio aniitia. 20 Tĩnga da taman, lũũcẽ loota. Nyĩ aburi ngatĩ iriowu kĩ ĩnõõgõ, nyatarka aneeta cĩ kitiona ĩnõõgõ wo.”
21 Ma natẽ, ĩtĩnga Pẽtũrũ ũlũũcẽ ũũk ethek eet nĩĩkẽ ne, “Aneeta cĩ adiimnyangũ wo. Avvunnu niigia nyia?”
22 Ẽdẽcĩ eeta neekie athĩ ne, “Itionanet gaalinti cĩ nyĩcẽkẽru Kornellio ageeta. Ẽẽn nẽ et cĩ edeemi thoothonniok, ongollie Nyekuc, ĩthõng amĩnan Yudei vẽlẽk. Aduwaai anjĩlõ cĩ dĩhĩmĩ ĩnõõnõ kutuvui aniitia õlõõ cĩnnĩ, kĩĩ katĩ kũũk kĩthĩrar nẽ thõõth cĩ aduwaai niia.” 23 Ma natẽ, ũũwĩ Pẽtũrũ ĩnõõgõ õlõõtõtõ ngaatĩ oginnie baalin nĩcẽ natẽ ngatĩ odoi.
Pẽtũrũ ciitha ĩcĩ Kornellio
Ma ngerethietĩn cĩnnĩ, ĩtĩngathõ Pẽtũrũ kĩ ĩnõõgõ kĩ gõtõõnõgĩ õõgĩ cĩk Makayyioktak cĩk avvu Joopa õõt ngatĩ odoi. 24 Ma balna ngerethietĩn cĩnnĩ, õdõlanit nẽẽgẽ kõrõõk cĩ gaalawu cĩ Cithariya. Amũdaai balna nẽẽgẽ ẽrẽ Kornellio ĩnõõgõ, ngaatĩ avaanĩ balna tionniok cĩgĩnĩk kĩ gõõnõgĩ wũgĩnĩk kir kivitia. 25 Ma balna ngĩ arawak Pẽtũrũ kõrõõk, ĩthaa Kornellio ĩnõõnõ nĩĩco noko, ĩthõng akat kuthungti tongolintia cĩ alawĩ ĩnõõnõ. 26 Ma natẽ, õdõng kẽnnẽ Pẽtũrũ ĩnõõnõ kĩbĩl, ĩthõng ethek ne, “Bĩl da, keeni na buu et kĩ niia.”
27 Ngaatĩ iithiowĩ Pẽtũrũ ciith nganĩ õthõõthõy kĩ Kornellio noko, ĩthõng ũũk ũrũbothĩk meelitin cobbi. 28 Ma natẽ, ethek ĩnõõgõ ne, “Agayyu niigia vẽlẽk abũrĩ Ngiranĩ cĩnang ngatĩ arũmẽẽnĩ Yudenti ĩmma kĩ eet cĩk athii cĩ ẽẽn Yudei, kõdẽ nẽnnẽ eheronothi ĩnõõgõ kaganoko. Ĩthõng thĩ, eyeleea aneeta Nyekuci athii woccia cĩ kathĩ ne, ẽẽn eeti ĩmma riiriny, kõdẽ gẽrtha ĩmma. 29 Ĩnõõnõ yoko thĩ balna mĩ itionanu eet kivitiahanĩ, kikiyyia nĩĩco noko. Kijinung woccia thẽk thõõth cĩ balna avvuangũ niigia aneeta wo?”
30 Ma natẽ, ẽdẽc Kornellio ĩĩ ne, “Wathinniowẽy ĩcĩk ẽẽn wec cĩk alacantẽ ẽẽ, kalayyie balna na ciitha cannĩ kõr cĩ õgõõn kĩ coo, balna ngĩĩ itini iyyio baa ngĩ igiinyie kõrra. Ma tamanoko, ikiyyia ĩbĩl eeti ĩmma cĩ ataalĩth ceremuana ĩcĩ nguum cannĩ, 31 ĩthõng ĩĩ ne, ‘Kornellio, ĩthĩrar Nyekuci lawinit cunni, ĩthõng ahada anyintiok cĩk anyi niia ngĩjũrra. 32 Tion eet kõõt kayakta Thimõnẽ cĩ athĩ Pẽtũrũ õlõõ ĩcĩ gaalawu ĩcĩ Joopa. Ẽẽn nẽ kerennioit cĩ kõrõõk cĩ Thimõnẽ wũ gõõ angĩny ruccie, ĩthõng ayak nẽ kõrõõk cĩnnĩ joonui bũlũca.’ 33 Ngaatĩ kitionanẽ na eet tamanoko, ĩthõng abũnna õrrõt ngatĩ akuunie. Ĩthõng yoko, kaatĩ naaga vẽlẽk ngato nguuma cĩ Nyekuco kĩthĩrarit kaal vẽlẽk cĩk da aduwacci aniitia Makayyioiti, kĩĩ duwaet niia ageeta.”
Irion Pẽtũrũ
34 Ma natẽ, ẽtẽrẽhaĩ Pẽtũrũ õthõõth ĩĩ ne, “Kacini na jurrung Nyekuc dõ cĩ athii cĩ angalĩt eeta, 35 ĩthõng thĩ, ẽlẽmĩ nẽ eet loociowẽy vẽlẽk cĩk ongollie ĩnõõnõ, ĩthõng ĩdĩmanit thõõth cĩ edeemothi. 36 Ẽẽn coo Nyemut cĩ Abũnna cĩ ganõn cĩ aduwõy kĩ wũ balna anyi Nyekuci eet cĩk Ĩthraĩlĩ kĩ balna ma ngĩ itiona Nyekuci Yesu Kiristo cĩ ẽẽn Makayyioit cĩ kaal vẽlẽk, kayaha Nyemut cĩ Abũnna. 37 Agayyu niigia thoothonniok wũk balna aliba looca cĩ Yudea tũrũr, wũk baa ẽtẽrẽhanĩ Galilea vurtia cĩ batithimo wũ balna irioni Yoanẽ. 38 Ẽbẽra balna Nyekuci Yesu cĩ Natharẽtĩ Ririwaca cĩ Dĩhĩmĩ kĩ tiirthẽta, ĩthõng kĩ gõõl cĩ õwõyyĩ looc vẽlẽk cĩ, adĩmanĩ thoothonniok cĩk abũnna, kĩ ngatĩ ẽẽlanẽ eet cĩk agam alaanĩ cĩ ririwanĩn cĩk gerthek,d nyatarka balna aavĩ Nyekuci ĩcĩnnĩ.
39 “Keegin naaga kẽbẽrẽ cĩk thoothonniok vẽlẽk cĩk atican Yesu looca cĩ Yudei kĩ Yeruthalẽma. Aruk balna nẽẽgẽ Yesu, gõõla ĩcĩ õdõddĩcẽ ĩnõõnõ kurucea. 40 Ĩthõng thĩ, balna ũrũgũtha Nyekuci ĩnõõnõ daaĩtha vurtia cĩ wathinniok iyyio, ĩthõng aanyĩk ĩnõõnõ kedenyiay kĩcĩnĩt eeta. 41 Athii balna cĩ acĩn eeta vẽlẽk Yesu, ĩthõng thĩ, ageeta balna cĩk keeginna kẽbẽrẽ cĩk ẽbẽra Nyekuci cĩk kacĩnna ĩnõõnõ, balna ngĩ kaduwena, ĩthõng kuwuddieha kĩ ĩnõõnõ vurtia cĩ ũrũgaĩ nẽ daaĩtha. 42 Atĩrĩthet balna Nyekuci ageeta kiriontĩha eet keyelieha ngĩ, ẽbẽra Nyekuci Yesu kĩĩ et cĩ ẽngẽr thoothonniok cĩk eet cĩk arũgĩ kĩ cĩk adaaitõ. 43 Ẽyẽla balna eeta cĩk õthõõth molook cĩ Nyekuco vẽlẽk athĩ ne, eeta cĩk ẽlẽmĩ Yesu, enyekci katĩ thoothonniowa cĩk gerthek cĩgĩk thaarĩy ĩcĩgĩnĩk.”
44 Ma balna nganĩ õthõõth Pẽtũrũ thoothonniok cĩkkõ, ikiyyia uluciak Ririwacĩ cĩ Dĩhĩmĩ eet vẽlẽk cĩk balna athĩrar nyemut wo. 45 Iriowa balna lemnyiowa cĩk ũbũũrantẽ eleeti cĩgĩk kĩ Pẽtũrũ, ivitia ukulliek jien ngatĩ balna abĩnnĩ Ririwac cĩ Dĩhĩmĩ eet cĩk athii cĩ ẽẽn Yudei. 46 Nyatarka ĩcĩnĩt nẽẽgẽ ĩnõõgõ ngatĩ õthõõthĩ thoothiowẽy ĩcĩk ẽẽn nyẽgẽlẽ, ĩthõng ĩdĩhĩthĩt Nyekuc.
Ngaatĩ athĩnnĩ Pẽtũrũ ne, 47 “Alaama woccia thẽk eeti ĩmma eet cĩkkõ ngatĩ agamothĩcẽ batithimo maamĩy? Anyĩwothĩk ĩnõõgõ buu Ririwacĩ cĩ Dĩhĩmĩ kĩ balna naaga.” 48 Ngaatĩ atĩrĩthĩ Pẽtũrũ ĩnõõgõ kagamit batithimo thaarĩy ĩcĩk Yesu Kiristo. Ma natẽ, uduktiak nẽẽgẽ Pẽtũrũ kũrũmtẽ nõõnõ kĩ ĩnõõgõ kõdõwẽ wathinniok cĩk kĩdĩk.