30
Kanaitána Raheli ia tiꞌara mani moánáꞌ,
mahiniꞌ miꞌi i wutuꞌna,
haneꞌi nauliꞌ i Iako,
“Nuweꞌiaꞌ woꞌo moánáꞌ.
Ane tiꞌarai,
rángingkuꞌ mate!”
2 Mabukoꞌ ntepuꞌu Iako mohádi laluitana Raheli,
haneꞌi nauliꞌ,
“Nuꞌuliꞌ ripaꞌi kódóꞌ deꞌe Pueꞌ Ala?
Ia to mopalalokoꞌ.”
3 Nauliꞌ Raheli,
“Deꞌe miꞌi Biláꞌ,
hawiꞌkuꞌ.
Nupoiluhi bona moánáꞌ.
Ane moánáꞌi,a
ara ánáꞌtaꞌ to ina kupoánáꞌ.”
4 Mewaliꞌ Biláꞌ napeweꞌi miꞌi i toámána,
haneꞌiheꞌ moiluhi.
5 Tiꞌara marue hangko ionoꞌ,
káláꞌeá miꞌi Biláꞌ,
haneꞌi moánáka hadua ánángkóiꞌ tobaleilo.
6 Nauliꞌ Raheli,
“Pueꞌ Ala mopakanótó miꞌi katiꞌárángkuꞌ masalaꞌ.
Napehádingi miꞌi pembiáꞌkuꞌ,
hai Naweꞌimoꞌ hadua ánángkóiꞌ tobaleilo.”
Onoꞌ miꞌi haneꞌi ánángkóiꞌ iti nahangaꞌ Daa,
lempóna:
“mopakanótó katiꞌárángkuꞌ masalaꞌ”.
7 Roo onoꞌ,
Biláꞌ káláꞌeá wopiꞌi,
hai moánáka hadua ánángkóiꞌ tobaleilo.
8 Nauliꞌ Raheli,
“Kupári-pári momberii hai wutuꞌkuꞌ haneꞌiaꞌ menangi!”
Onoꞌ miꞌi haneꞌi ánángkóiꞌ iti nahangaꞌ Natali,
lempóna:
“momberii”.
9 Lea mampekiri tiꞌara piꞌi ina moánáꞌ,
onoꞌ haneꞌi napeweꞌi miꞌi Silipa hawiꞌna,
napoiluhi Iako.
10 I tempóna Silipa moánáka hadua ánángkóiꞌ tobaleilo,
11 nauliꞌ Lea,
“Morasiꞌaꞌ,”
haneꞌi ánángkóiꞌ iti nahangaꞌ Gati,
lempóna:
“morasiꞌ”.
12 Silipa moánáka wopiꞌi hadua ánángkóiꞌ tobaleilo,
13 haneꞌi nauliꞌ Lea,
“Góeꞌaꞌ.
Deꞌe-deꞌe upu-upu towawine ina manguliꞌ kakódóꞌna to góeꞌ.”
Onoꞌ miꞌi haneꞌi ánángkóiꞌ iti nahangaꞌ Asere,
lempóna:
“góeꞌ”.
14 I tempó pepare,
Rube lao molulumao i tangaꞌ pádá hai mohumba hangaa wuaꞌngkau to raꞌandeꞌ towawine mopahampei bona moánáꞌ,
haneꞌi wuaꞌngkau iti naꞌántiá Lea inána.
Nauliꞌ Raheli i Lea,
“Nuweꞌiaꞌ wongkódóꞌá hantóiꞌ wuaꞌngkau to nahumba ánáꞌmu.”
15 Agáiáná nahániki Lea,
“Tiꞌara mani paꞌi nupogáná moala toámángkuꞌ,
hai deꞌe-deꞌe ina moala wopakoꞌ wuaꞌngkau to nahumba ánáꞌkuꞌ?”
Nauliꞌ Raheli,
“Ane nuweꞌiaꞌ wuaꞌngkau iti,
wengi deꞌe peisákoꞌ moiluhi hai Iako.”
16 Kalumbaꞌ,
i kapesuleꞌna Iako hangko i pádá,
lao miꞌi Lea mampohidupaꞌá,
nauliꞌ,
“Moiluhikeꞌ wengi deꞌe,
láwiꞌ kubaiari miꞌi hai wuaꞌngkau to nahumba ánáꞌkuꞌ ininá.”
Mewaliꞌ wengi iti,
Iako moiluhiheꞌ hai Lea.
17 Káláꞌeá wopiꞌi Lea,
láwiꞌ Pueꞌ Ala mampehádingi miꞌi pekakaena,
haneꞌi moánáka hadua ánángkóiꞌ tobaleilo to kalima.
18 Nauliꞌ Lea,
“Naweꞌimoꞌ Pueꞌ Ala háwángina,
láwiꞌ Silipa kuweꞌi miꞌi toámángkuꞌ.”
Onoꞌ miꞌi haneꞌi ánángkóiꞌ iti nahangaꞌ Sakari.
I lalu básá Iberani,
hibali hai “háwángina”.
19 Roo onoꞌ,
káláꞌeá wopiꞌi Lea,
hai moánáka miꞌi hadua ánángkóiꞌ tobaleilo to kaꞌini.
20 Nauliꞌ Lea,
“Naweꞌimoꞌ Pueꞌ Ala parasee to meraeꞌ.
Deꞌe-deꞌe toámángkuꞌ ina moádáiaꞌ,
láwiꞌ ini miꞌi ánáꞌkuꞌ paka tobaleilo.”
Onoꞌ miꞌi haneꞌi ánángkóiꞌ iti nahangaꞌ Sebuloꞌ,
lempóna:
“moádái”.
21 Roo onoꞌ,
moánáꞌ wopiꞌi Lea hadua ánángkóiꞌ towawine,
hai ánángkóiꞌ iti nahangaꞌ Dina.
22 Hangko ionoꞌ,
Pueꞌ Ala mambuhinao miꞌi Raheli,
hai Napehádingi pekakaena.
Onoꞌ miꞌi haneꞌi Nabungkáhi miꞌi wánuánáꞌna bona moánáꞌ.
23 Roo onoꞌ,
káláꞌeá miꞌi Raheli hai moánáka hadua ánángkóiꞌ tobaleilo.
Nauliꞌ Raheli,
“Nawehángi miꞌi Pueꞌ Ala kamahilingkuꞌ.
24 Kupembiáꞌ bona natámbái mani Pueꞌ Ala ánáꞌkuꞌ tobaleilo.”
Onoꞌ miꞌi haneꞌi ánángkóiꞌ iti nahangaꞌ Iusupu,
lempóna:
“Natámbái”.
Katetátámbáiá binataꞌna Iako
25 Karoona Iusupu rapoánáka,
nauliꞌ Iako i Lábá,
“Mesabiꞌmoꞌ bona mesuleꞌmoꞌ lao i wánuángkuꞌ i kabubuána waheꞌkuꞌ.
26 Nupaliumoꞌ bona pohuꞌangkaiꞌ hingkakani hai rodua toinángkuꞌ hai ánáꞌkuꞌheꞌ to mewaliꞌ sarongkuꞌ mobágóꞌ i hio.
Umaꞌ,
nuisánto karumihina pobágóꞌkuꞌ i hio.”
27 Agáiáná nauliꞌ Lábá i Iako,
“Ane nupokaꞌahiꞌaꞌ,
toroꞌkoꞌ oaꞌ ieneꞌ,
láwiꞌ ininá mebaoaꞌ haneꞌi kuisá,
ánti kaꞌiona haneꞌiaꞌ nawátiꞌ PUEꞌ.”
28 Nupakanótóámoꞌ bahangapai saromu to hangaa-ngaa kubaiari.
29 Mehániꞌ Iako,
“Umaꞌ,
nuisánto kamatimina pobágóꞌkuꞌ i hio duuꞌna tetátámbái binataꞌmu,
láwiꞌ kódóꞌ to mopiaraꞌ.
30 Hangko tiꞌara maniaꞌ haweꞌ ieneꞌ,
binataꞌmu tiꞌara maniheꞌ handaꞌ,
agáiáná ánti kakódóꞌna,
PUEꞌ mowátiꞌkoꞌ duuꞌna mewaliꞌmokoꞌ tauna to pebuku.
Agáiáná deꞌe-deꞌe,
noumbá miꞌi kapeisángkuꞌ mampobágóꞌá toinángkuꞌ hai ánáꞌkuꞌheꞌ?”
31 Nauliꞌ Lábá,
“Mewaliꞌ,
apa miꞌi to ina kuweꞌikoꞌ?”
Mehániꞌ Iako,
“Ineeꞌmoꞌ nuweꞌi ba apa-apa.
Ane mobágóꞌ maniaꞌ i hio mopiaraꞌ binataꞌmu,
bateꞌna hampákáꞌ peá deꞌe to kupembiáꞌ:
32 alo deꞌe,
nupaliuaꞌ moala upu-upu binataꞌ to butitoꞌ ba loba:
dimbá to maiti hai bekeꞌ to loba ba to butitoꞌ.
Iti peá sarongkuꞌ.
33 I bókóꞌna ina tongawaꞌ katiꞌárángkuꞌ mobábehi salaꞌ i hio.
Ane nupáresáꞌ binataꞌkuꞌ hai nulámbiꞌi hambaꞌa dimbá to tiꞌara maiti ba hambaꞌa bekeꞌ to tiꞌara loba ba butitoꞌ,
lempóna:
iti to kupakanako.”b
34 Mehániꞌ Lábá,
“Kupokana ntepuꞌu laluitamu iti.”
35 Agáiáná alo iti woꞌo,
napataniꞌ Lábá upu-upu bekeꞌ laki to mobátiꞌ-bátiꞌ ba loba hai upu-upu bekeꞌ lundara to loba hai butitoꞌ,
hai napataniꞌ woꞌo dimbá to maiti.
Roo onoꞌ,
napohawaꞌámoheꞌ ánáꞌna moewu binataꞌ iti,
36 haneꞌi pohuꞌmoheꞌ Lábá hai ánáꞌna lao mogááki ngkániiꞌ-niiꞌ upu-upu binataꞌna to napembiáꞌ Iako,
haneꞌi laoheꞌ rawoli karaoꞌ hangko i Iako.
Kakaraoꞌna tálu alona polumaoraꞌ.
Mewaliꞌ pentáráꞌána bekeꞌ hai dimbá,
itiramoheꞌ to napiaraꞌ Iako.
37 Hangko ionoꞌ,
Iako moala miꞌi tálu pákáꞌna dáꞌángkau to mataꞌc haneꞌi napekoliki hantódiꞌ bona burikoꞌ.
38 Kau iti nawoli i painuáraꞌ dimbá hai bekeꞌ bona raita ane laoheꞌ mainu,
láwiꞌ i tempóraꞌ mainu raundeꞌ metawine.
39 Mewaliꞌ ane bekeꞌ hai dimbá mombepotawine i lindoꞌ kau to napekoliki iti,
moánákaheꞌ ánáꞌraꞌ to mobátiꞌ-bátiꞌ ba to butitoꞌ ba to loba,
40 haneꞌi binataꞌ iti naꞌala Iako napataniꞌ mewaliꞌ gáláꞌna.
I oloꞌraꞌ dimbána Lábá ara mani to mobátiꞌ-bátiꞌ hai to maiti.
Mewaliꞌ ane ina mombepotawineheꞌ,
dimbána Lábá napopombelindoꞌheꞌ hai binataꞌ to napataniꞌ miꞌi iti.
Noꞌonoꞌ miꞌi kanabábehina Iako bona tetátámbái dimbána,
hai dimbána iti napataniꞌheꞌ hangko i dimbána Lábá.
41 Ane binataꞌ to maróhó ina metawine,
naꞌala Iako dáꞌángkau to napekoliki nawoli i painuáraꞌ.
42 Agáiáná ane binataꞌ to tiꞌara maróhó ina metawine,
tiꞌara nabábehi noꞌonoꞌ.
Mewaliꞌ binataꞌ to tiꞌara maróhó iti mewaliꞌ gáláꞌna Lábá,
hai binataꞌ ntániꞌna to maróhó mewaliꞌ gáláꞌna Iako.
43 Onoꞌ miꞌi to nabábehi Iako haneꞌi pebuku.
Handaꞌ miꞌi bekeꞌna,
dimbá,
untá,
kalide hai handaꞌ woꞌo hawiꞌna.