Tan milawr Jesús txꞌamxeꞌt jun cꞌoloj cay
(Mt 4.18-22; Mr 1.16-20)
5
1 Itzun bantz yi at tzaj Jesús tzi aꞌ Genesaret. Cyoponeꞌn tzun nil jun cꞌoloj wunak te iꞌ tan tbiteꞌn yi yol Ryos. 2 Beneꞌn tzun tilol Jesús cob barc yi ateꞌeꞌn tzaj tzi aꞌ. Nsken cheꞌl tzaj yi eꞌ aj cayinl tul tan xtxꞌajleꞌn yi chileb. 3 Toqueꞌn tzun Jesús tcꞌuꞌl jun scyeri yi cob barcaꞌtz. Simón tzun biꞌ taw yi jun barcaꞌtz kale oqueꞌt iꞌ. Nintzun ben jakol jun pawor tetz Simón tan pitleꞌn nin muꞌẍ yi barc wi aꞌ. Cweꞌn tzun cꞌolchok Jesús le barcaꞌtz, nin oc tan chichusleꞌn yi jun cꞌoloj wunakaꞌtz. 4 Yi wiꞌt jiloneꞌn, nintzun ben tloltz tetz Simón:—Kaẍkansaj nin kib muꞌẍt wi aꞌ, bantz xconeꞌn ileb tan cayiꞌn.
5 Beneꞌn tzun stzaꞌwel Simón yi yol Jesús:
—Wajcaw, ja baj akꞌbal kaꞌn tan cayiꞌn, poro quiꞌc nin jun cay nkacambaj. Poro ko na tajuꞌ, ban kalitꞌ nin kaleb tan pileꞌn junt tir, —stzun Simón tetz Jesús.
6 I nin tzun chibanaꞌstz. Yi beneꞌn chilitꞌul yi chileb, txꞌamxij jun cꞌoloj cay cyaꞌn. Ninin je katz yi chileb tan talal yi cay. 7 Nintzun eꞌ chakon nintz scyetz yi eꞌ cyuchꞌ yi ateꞌ tcꞌuꞌl junt barc tan cyuleꞌn tan quichꞌeyeꞌn. Nojeꞌn nin tzun ban yi cob barcaꞌtz tan cay. Muꞌẍt qui eꞌ ben mulkꞌuj xe aꞌ tan paj.
8 Yi tilol Simón Luꞌ yi mbi cuꞌn bajij, nintzun cuꞌ mejlok swutz Jesús tan talcheꞌn:
—Wajcaw, baꞌn tcuꞌn ẍkanslen tibuꞌ sweꞌj, na yi in wetz in juchul il, —stzun Luꞌ bantz tetz Jesús.
9 Ja ben tlol Luꞌ yi yoleꞌj tan paj yi jun cꞌoloj cay yi txꞌamxij cyaꞌn, na ja el yab iꞌ teꞌj scyuchꞌ yi eꞌ mas yi xomcheꞌ teꞌj. 10 Nchaꞌtz yi eꞌ tuchꞌ Simón, yi Jacow tu Waꞌn, yi eꞌ cyꞌajl Zebedeo, wiꞌnin cyeleꞌn yab te Jesús.
—I bin jaluꞌ Luꞌ, quil cxob swetz, na i sbneꞌ opon tunintz cẍocopon waꞌn tan chicambajeꞌn wunak chi maban tan chicambajeꞌn yi cay, —stzun Jesús bantz.
11 Ma yi cyoponeꞌntz tzi aꞌ, cyaj cyen tuꞌ quilol cyakil yi chimaꞌcl nin eꞌ xom nintz te Jesús.
Yi tuleꞌn yos tu jun yaj yi yabiꞌẍ tan lepra
(Mt 8.1-4; Mr 1.40-45)
12 At jun tir yi xakeꞌn Jesús tul jun tnum kale atit jun yaj yi at jun yabil teꞌj yi na biꞌaj lepra. Yi tilol yaj wutz Jesús, nin ben jokbal tibtz swutz tan jakleꞌn pawor tetz:
—Wajcaw, ¿cu peꞌ tanuꞌ yil tzꞌul yos tanuꞌ swuchꞌ?
13 —Cu, —chij Jesús tetz.
Jeꞌn tzun tkꞌol Jesús yi kꞌabtz twiꞌ, nintzun taltz:
—Ja wiꞌt ul yos tzawuchꞌ.
Ninin ul yos tu yaj. 14 Nin cawun nin Jesús tetz tan cyaꞌl tal nint yi ẍeꞌn cuꞌn tuleꞌn yos tuchꞌ. Nchaꞌtz nin bent tloltz tetz:
—Cun chaj awib ẍchiwutz yi eꞌ paleꞌ, nin cun oy yi atxꞌixwatz chi yi cyajnak tlol Moisés, bantz teleꞌn chitxum wunak tetz yi quiꞌct ayab.
15 Wiꞌnin tzun beneꞌn loꞌon yi kꞌej Jesús. Nin wiꞌnin wunak eꞌ opontz tan tbiteꞌn yol iꞌ, nin tan tuleꞌn yos scyuchꞌ. 16 Ma Jesús ilenin na jatxlen tib tan nachleꞌn Kataj lakak eꞌchk amaꞌl yi tzꞌinunin tuꞌ.
Yi tuleꞌn yos tan Jesús tu jun ẍnukl cuntuꞌ wankil
(Mt 9.1-8; Mr 2.1-12)
17 Itzun bantz te yi na tzan Jesús tan chichusleꞌn wunak. Ateꞌ tzun cobox parisey scyuchꞌ cobox txꞌolol xoꞌl yi ley Moisés yi cꞌolẍcheꞌ tan tbiteꞌn yi yol iꞌ. Choꞌn chisajeꞌn lakak eꞌchk aldey cwent Galilea tu Judea. Nin at eꞌ yi choꞌn chisajeꞌn le tnum Jerusalén. Ma Jesús at nin yi porer Ryos teꞌj tan tulseꞌn yos scyuchꞌ wunak.
18 Nin eꞌ opon cobox yaj yi cyꞌaꞌn junt yaj cyaꞌn tib jun witꞌbil. Ẍnukl cuntuꞌ yi wankil iꞌ tan yabil. I kloꞌ cyaj tan tocomponeꞌn yi yabiꞌẍ cyaꞌn xe caꞌl tan tuleꞌn yos tuchꞌ tan Jesús. 19 Poro tan paj yi quin tech nin wunak cꞌoplcheꞌ tzi caꞌl, qui nin ocopon cyaꞌn. Choꞌn tzun chijeꞌn wi caꞌl, nin el quicyꞌal muꞌẍ te yi wiꞌ tan cweꞌn poneꞌn yi yabiꞌẍ cyaꞌn xe caꞌl. Cweꞌn poneꞌn tzun cyaꞌn swutz Jesús cyakil tu yi witꞌbil.
20 Ma yi tilol Jesús yi bintzinin kꞌuklij chicꞌuꞌl teꞌj, nintzun ben tlol tetz yi yabiꞌẍ:
—Yaj, ja wiꞌt cuylij apaj.
21 Cyoqueꞌn tzun yi eꞌ txꞌolol xoꞌl yi ley Moisés scyuchꞌ yi eꞌ parisey tan xtxumleꞌn ẍchicꞌuꞌl cuntuꞌ: “Yi yajeꞌj na tzan tan telseꞌn kꞌej Ryos. Na ntin Ryos na xcyeꞌ tan cuyleꞌn paj jun wunak,” cheꞌch ẍchicꞌuꞌl cuntuꞌ.
22 Poro nin nachon Jesús teꞌj yi mbi na icyꞌ ẍchicꞌuꞌl, nin ben tlol scyetz:
—¿Nxac na chitxumuꞌ yi jun xtxolbilaꞌtz? 23 Na yi nink wal nin tetz jun yabiꞌẍ: ‘Ja cuylij apaj,’ nka yi nink wal nin: ‘Txiclijeꞌn, xon,’ niꞌcuꞌn qꞌuixbel yi cob xtxolbilaꞌtz. Nkꞌeꞌtz alchok yil xcyeꞌ teꞌj. 24 Poro bantz teleꞌn chitxumuꞌ tetz yi choꞌn at caꞌwl tinkꞌab tan cuyleꞌn chipaj wunak swaleꞌ nin junt xtxolbil tetz yi yajeꞌj yi ẍnukl cuntuꞌ wankil: ‘Yaj, txiclijeꞌn. Cyꞌaj nin awitꞌbil, nin quiloꞌk xe acaꞌl,’ —stzun Jesús bantz tetz.
25 Ẍchiwutz cunin cyakil wunak yi jeꞌn txiclok, nin jeꞌ tcyꞌal yi witꞌbiltz, nin ajtz xe caꞌl. Nternin na takꞌ kꞌajsbil tetz Ryos.
26 Baj cyeleꞌn tzun yab cyakil wunaktz teꞌj yi mbi cuꞌn bajij, nin cyakꞌ chikꞌajsbil tetz Kataj Ryos. Itzun cyaltz:
—Jaluꞌ ja kil jun chin milawr, —cheꞌch bantz.
Wiꞌnin tzun cyeleꞌn yab te yi mbi cuꞌn bajij.
Yi sajeꞌn moxol Jesús yi Leví
(Mt 9.9-13; Mr 2.13-17)
27 Yi wiꞌt bnixeꞌn yi xtxolbileꞌj, icyꞌeꞌn nin ban Jesús. Beneꞌn tzun tilol jun elsanl alcawal yi na biꞌaj Leví. Cꞌolchij iꞌ kale na eleꞌt alcawal. Nin ben tlol Jesús tetz:
—Xomen tzaj sweꞌj.
28 Cyajeꞌn cyen tzun tilol Leví cyakil, nin xom nintz te Jesús.
29 Bnixeꞌn tzun jun chin wutzileꞌn waꞌn tan Leví xe tetz caꞌl. Yi cyoponeꞌn Jesús tan waꞌn at tzun coboxt elsanl alcawal ẍchixoꞌl yi eꞌ xtxocum. 30 Nchaꞌtz ateꞌ cuꞌn tzun cobox txꞌolol xoꞌl yi ley Moisés scyuchꞌ cobox parisey tan chixmayeꞌn. Le wutz yi cyetz cyajtzaꞌkl yi quiꞌc chixac yi eꞌ elsanl alcawalaꞌtz. Chaꞌstzun te eꞌ octz tan chiyajleꞌn yi eꞌ ẍchusbeꞌtz Jesús. Nin ben cyaloltz scyetz:
—¿Nxac na chiwanuꞌ scyuchꞌ yi eꞌ taꞌk elsanl alcawaleꞌj nin scyuchꞌ yi eꞌ mas juchul il? —cheꞌch tzun ban.
31 Sajeꞌn tzun stzaꞌwel Jesús yi chiyoltz:
—Yi eꞌ yi quiꞌc chiyab, qui tajweꞌn jun ajtzꞌac scyeꞌj. Ma yi eꞌ yabiꞌẍ, tajweꞌn ajtzꞌac scyeꞌj. 32 Na yi in wetz, quinin nnuꞌl tan chijoyleꞌn eꞌ balaj. Ma na ja nuꞌl tan chijoyleꞌn yi eꞌ juchul il, tan chitxꞌixpul yi cyajtzaꞌkl, —chij Jesús bantz scyetz.
Jun xtxolbil te yi mucꞌleꞌn weꞌj
(Mt 9.14-17; Mr 2.18-22)
33 Poro nintzun cyaltz tetz Jesús:
—Ma jaluꞌ Taꞌ, at na ban cuꞌnt yi qui na chiwan jujun kꞌej yi eꞌ ẍchusbeꞌtz Waꞌn, tan cyakꞌol kꞌej Ryos. Nin wiꞌnin na chiꞌorarin. Nchaꞌtz na kaban ketz yi oꞌ parisey. Ma yi eꞌ teruꞌ ẍchusbeꞌtzuꞌ, qui na chimucꞌ weꞌj tan takꞌleꞌn kꞌej Ryos. ¿Mbi tzun loꞌ-tz? —cheꞌch.
34 Beneꞌn tzun tlol Jesús scyetz:
—Jalen peꞌk atin ẍchixoꞌl, baꞌn chiwan. Na qui na yub ko qui na chiwan eꞌ xtxocum jun aj quicyujinl te yi at yi taw xun ẍchixoꞌl. 35 Poro tzꞌul jun kꞌej yil neꞌl ticyꞌleꞌn ẍchixoꞌl. Baꞌn tzun chimucꞌ jujun kꞌej weꞌj, —chij Jesús scyetz.
36 Beneꞌn tzun tlol jun elsawutzil scyetz:
—Cyaꞌl nin jun yi nink tcyꞌajlen jun piẍ chabil te jun beꞌch tetz acꞌaj tan lapeꞌn jun beꞌch tetz yi buꞌyt. Na yi ko yaꞌtz tulej, nkꞌeꞌtz ntin spoꞌtok yi acꞌaj ma na nchaꞌtz, qui na yub yi chabil acꞌaj te yi buꞌyt.
37 “Nchaꞌtz, cyaꞌl nin jun yi nink cuꞌ jun acꞌaj win taꞌn tul jun tzꞌuꞌm yi buꞌyt. Na yi ko yaꞌtz tulej, xcyek yi acꞌaj win tan katzleꞌn yi tzꞌuꞌm. Tzꞌelepon kojx yi win, nin yi tzꞌuꞌm skatzok. 38 Ma na chin tajweꞌn cunin yil xcon acꞌaj tzꞌuꞌm kalel cweꞌt acꞌaj win. Ko yaꞌtz kulej, quil katz yi tzꞌuꞌm, nin quil tzꞌel kojx yi win.
39 “Alchok scyetz yi naꞌwnakt tan tcꞌajleꞌn yi tetz tcꞌaꞌ, at qꞌuixbel tan naꞌweꞌn tan tcꞌajleꞌn junt jilwutz aꞌ. Na staleꞌ yi baꞌn tcuꞌn yi tetz tcꞌaꞌ.