Yakobé négbono Kolano njé
47
Rewóré ta né, Yusufé négbono kolano njé se néceg faje, “Ya nik papa re fténog ta si po Kanaané né re rwómé ro. Riri kabén, domba, sapi re sói ta si riri né ma rfauto ndimé. Se nte re si po Gosyene.” 2 Ta Yusufé négbono kolano njé né nfauto fténo né si dórén limé.3 Bóngo kolano njé nutné si, “Mewé nte, nimi yabé ngénngan néya né sói?”
Si rcónglo kolano njé, “Jou Kolano, amé nte, mam yabé né maduga kpiara be haiwané, dolo mam gélé re gaé né riri yabé né. 4 Amé nte re am lima Kanaan, sababta ntéli, reni mnóm pana se kyaté né nfatélóto i. Gémuné ma reni pana, se mam kabén re domba né ma ró gélesó pana. Se kéroré bo mpo am fié, bo ktolén am pote faje Mesiré, po géwgów ta ngósno Gosyene njé.”
5-6 Pocé bóngo kolano njé nécego Yusufé, “Nte anim papa, re fténomé né re rwómé. Se mécego si bo runé ta bótén Mesiré njé rpe dolo si riri bótén i ro. Se fajé bo rtolén si po Gosyene ro. Pote fajé Mesiré nte, géwgów ta njé i ta nfié tuwé. Ta ga, iga mémnaw fténom faisó ta dolo npe yabé fié né, mut i lima, bo nfaménawé nik sapi né.”
7 Rewóré ta né, Yusufé nuté ni papa néli nóté po kolano njé ni se nfabingo i, “Neje anik papa.” Bóngo Yakobé néror kolano njé ni barakat po Jou Lahatala ni.
8 Rewóré, bóngo kolano njé nutné i, “Mo, awé nte ó, renim umur fawa?”
9 Yakobé ncónglo kolano njé, “Ya nte, nik umuré re taun nuén witéncó re yófételé, mayta kénlué ya be néli re lima, ktolno be ta riri bóténé se. Tatubé lima lesu sogado nte, ya kduk be kangelangé, nik umuré né ma nase mlongé dolo nik wes re félbawé né pa.” 10 Rfaméiténé rewóré, bóngo Yakobé néroré bo Jou Lahatala nfabarakat kolano njé. Rewóré ta né, bóngo nfawasé i se néléy i néli Gosyene.
11 Pocé bóngo Yusufé nfaftulo ni papa re fténo nesté géwgów ta bo rtolno po Mesiré, né géwgów esó po Gosyene. Ndo riri i se ndadi si riri i, ta dolo kolano njé nané né. (Gosyene njé bétbét ta nfié, ngósén esó nóté, Ramses). 12 Pocé fajé Yusufé ma néndo si mnómé, nétno si féléori né, ni papa, fténo, rémó né farimé, sogado yomya ta rgélolé lesu.
Kyat néli re lima nfatélóto i se Yusufé ndo si mnómé
13 Néli re lima ta délé reni mnóm pana se kyaté né ta délé nbóng be nfatélóto i, sogado kyat po Kanaan re Mesiré né ta délé bo rlé. 14-15 Bóngo kyat Kanaan re Mesiré né rgon gandum po Yusuf ni. I mulo né, nfajólo ndimé, se nisén po kolano njé ni kadatongé lo. Sogado riri pipisé né re rgono keé gandumé ndimé, bóngo kyaté-kyat Mesiré né rfano Yusufé, se récego i, “Légaé ta awé, mam pipisé né re tiso. Bo mmasié amé né, mdo am gandumé! Mati mfamól am sogado ma kmót na.”
16 Yusufé ga ncónglo si, “Iga nimi pipis pana, nimi haiwané né fdo niké, wóré ga kdo mew gandumé.” 17 Pocé bóngo kyaté né ruté riri kuda, kabéné, sapi, domba re keledai né néli Yusuf ni, rfalalo mnómé. Se po taun ta né wlólo, Yusufé nénpo kyaté né mnómé, i pélpólso né riri haiwan ta rpiara né.
18 Nfano i néli taun nuéncó, rwóm po Yusuf ni nóté bóngo récego i faje, “Amé nte remam pipis pana, mam haiwané ma re kpo keé awé ndimé. Se képiné pana, remam gélesó pana ta bo kgono gandumé né, góli be mam diri re mam bété né. 19 Bo mgali am pa, nase bo kmóté. Mam bété né ma kfatoléné keé. Se mgoné keé amé ro re mam bété né, mpólso am re gandumé, bo mam bété né ndadi kolano njé nó, re amé ma ndadi kolano njé ni amé. Se mmasié amé, bo mdo am gandumé bo ma kmót na. Bóngo mdo am géyé bo kté po mam bété lo bo mati bété né ma mémowél na.”
20 Se pocé bóngo, Yusufé n-goné keé kyat Mesiré né róri bété né, se ndadi kolano njé nó bété. Kyat Mesiré né isó-isó rwóm lima se rwagé róri bété né, sababta bo tisé, nase rmóté mnómé, kyaté né ta délé nfatélóto i. Sogado ga farimé bétbét ta po Mesiré né ndadi kolano njé ni ndimé. 21 Tagare kyat Mesiré né farimé ma, Yusufé ngoné keé si se npeé si kolano njé ni beyak si. 22 Ta ngon pa né, masolo imam Mesiré né róri bété né. Imamé né, ta faywóbno lesu se lima né, si rduk gaji po kolano njé ni, se rgoné róri sói néli né re pipis ta né, ta mulo imamé né róri bété né rwagé pa.
23 Pocé bóngo Yusufé nécegé kyat Mesiré né, “Mew re nómi bété né, ya re kgoné ndimé, se re ndadi kolano njé nó re ni mewé. Se fyó géyé nte, bo fté po bétbét ta kgono mewé lo né. 24 Mayta, pote se néli re ffalingété, ta fingété né, ffanténé faabén limé. Téntén faesó, fpo kolano njé nó, téntén abén fóté né ga ménómi ro, bo fpeé géyé re bo fó, mew re nimi dél si.”
25 Kyaté-kyaté né rcónglo i, “Awé re mgali amé se kmót pa. Nim féyfié re pélóy po am ni né! Se amé kpo keé amam diri nte bo kdadi kolano njé ni beyak amé.”
26 Pocé bóngo Yusufé npe hukum isó ta iga kyaté né bo rfalingété, mare rpe téntén faabén limé, résólé téntén faabén có, bo rpo kolano njé nó. Téntén abén fóté né ga si róri ro. Hukum ta njé ndadi sogado ngénngan péséwé nte. Masolo bét ta imamé né róri néga, kolano njé nyó pa.
Yusufé néjaji bo nputé ni papa po bótén Kanaan
27 Yakobéa i re ntu re gbu né rtolén si po Mesiré, po géwgów ta ngósno Gosyene. Si pocé fajé né, sogado rduké riri re róri félé, nturi re gburi né ma félé nóté. 28 Yakobé ntolén po Mesiré né taun nuén yófésó re fité, se ni umuré né ndadi taun nuén witéncó re yoféfót re fité.
29-31 Ta rakno bo nmóté né, Yakobé nkakém ntu Yusufé. Yusufé nwóm lima bóngo nécego i faje, “Bo mmasié ya né-ó, kéror po aw ni, bo iga kmóté, ma mput ya po Mesiré nte na. Fut ya néli bo fput ya po nik gae re gélé né góori lo né.”
Pocé bóngo Yusufé ncónglo ni papa, “Papa, ya nase kpe ndimé ta awé mécegé né.”
Yakobé nécegé nóté, “Pa na fajé, faomé né mpe póp fyag pópo, bo msasi ta awé nase mpe ta néi.”
Pocé bóngo Yusufé ma ncasi. Rewóré ta né, Yakobé ncuba nóp po géwgów ta nényénfo lo né, nécegé ni syukur po Jou Lahatala ni.