Tésíé nɩɛ ná há á Wɩɩsɛ yardá ɛ́
11
1 A Wɩɩsɛ yardá nɛ́ ká, ɩ há ɩ́ɔ̃́ síkesíke toó, rɩ onni ná ɩ háá yɩɛlɛ́, ɩ sɩ́ nówó, a zɩŋ rɩ́ taŋá, rɩ onni ná ɩ sɩ́ɩ́ ha há wɩ néé, rɩ ɛ́ onni mɩ́nɔ́.
2 Tésíé nɩɛ ná há á Wɩɩsɛ yardá ná nɛ́ tɛ, Wɩɩsɛ sɩɛrʋ tɔ́rwɔ́ nyúú.
3 Á há á Wɩɩsɛ yardá ná nɛ́ tɛ, á nɛ mʋ́l, rɩ Wɩɩsɛ nɛ́ á dúníé a tɩ́ŋʋ́ nʋɔ wɩ́bʋlɛ mɛ́; ʋ mʋ́l nɛ́ ká:
Onni ná á háá néé, ɓa lɛ́ onni ná sɩ́ɩ́ há wʋ́ɔ́ wuó ná nɛ́.
4 Abɛl* há á Wɩɩsɛ yardá nɛ́ tɛ, ʋ ɔsɛ vʋk ná há wéró a pá Wɩɩsɛ, a kɩ́llɛ Kayɛŋ* vʋk'ɔsɔ́.
Ɛ́ nɛ́ Wɩɩsɛ sʋ́ʋ́ ká tékétéké ɛ́ yardá wɩ́ɛ́, bee wɩ́ɛ́ Wɩɩsɛ sɩɛrʋ fa tɔ́rʋ́ pállɛ.
Abɛl sʋ́wɔ́, ká, a tɩ́ŋʋ́ há lá Wɩɩsɛ dí ná wɩ́ɛ́, ʋ haá bʋl wɩ́ɛ́.
5 Ɩnɔkɛ* há á Wɩɩsɛ yardá, ʋ wɩ sʋ́wɛ́, Wɩɩsɛ púú ɓɩwómmi ní, a kaa zɩ́ bána nyúú; ɓa báá wʋ́ʋ́ néé, bee wɩ́ɛ́ Wɩɩsɛ nɛ́ púú kaa zɩ́nʋ́ laka.
Ɓa pʋ́ŋsɛ Wɩɩsɛ Kɛnɔ sɩɛrʋ bʋlɛ́ Wɩɩsɛ sɩɛrʋ fa tɔ́rɛ́ Ɩnɔkɛ nyúú, rʋʋ ha wʋ́ʋ́ píé zɩ́ bána.
6 Wɩɩsɛ sɩɛrʋ sɩɛ́ wɩ nɛ́ŋ wuu nyúú wuó tɔrɛ, rɩ tɩ́na wʋ́ʋ́ yardá ɛ́ɛ́.
Nɛrɔ ná háá já rʋ́ʋ́ tuu peri Wɩɩsɛ, ʋ mɔhɔ̃́ rɩ́ tɩ́na laa dí, rɩ Wɩɩsɛ mɩ́nɔ́, a laa dí, rɩ Wɩɩsɛ nɩ́ɩ́ túŋ nɩɛ ná háá jɔ́ʋ́.
7 Nowe* há á Wɩɩsɛ yardá nɛ́ tɛ, ʋ saŋ wɩ́ɛ́ ná Wɩɩsɛ há sɛ́ ɓa sɩ́ ko, rʋʋ ha wʋ́ɔ́ néé má tɩɩ.
Ʋ pá Wɩɩsɛ taŋá, ɛ́ nɛ́ ʋ ɓásɛ nyiidaborzeno,* ʋ rɩ́rʋ́ jaa nɩɛ wuu zʋ, Wɩɩsɛ lɔ́wɔ́ tá.
Nowe há á ɛ́, ʋ ká sarɩ́ya rɛ́ a yo dúníé nɩɛ, ká Wɩɩsɛ pi tékétéké pɔ́ʋ́, a tɩŋ yardá ná ʋ há ɛ́ɛ́ wɩ́ɛ́.
8 Abɩrahaŋ* há á Wɩɩsɛ yardá nɛ́ tɛ, ʋ saŋ Wɩɩsɛ yɩ́rɛ, a lʋ́ʋ́ tíé mí, rʋ́ʋ́ mʋ́ tíé ná Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ sɩ́ pɔ́ʋ́, rʋ́ʋ́ ɔ́ʋ́ tɩ́llɛ.
Abɩrahaŋ ɓɩɛ́na lɛ́ ŋmɛ́nɔ, ká wʋ́ʋ́ háá mʋ́ ráŋ ɛ̃.
9 Ʋ há á Wɩɩsɛ yardá, ʋ mʋ́ɔ́ ké tíé ná mɛ́, Wɩɩsɛ há sʋ́ʋ́ sɩ́ pii pɔ́ʋ́, a a nɩhʋ́ɔ́r ráŋ, a ciki táŋtɛ jɩɩsɛ aá zʋ.
Ɩzakɛ* rɩ́ Zakɔbɛ* má, Wɩɩsɛ há sɛ́ ɓa sɩ́ tɩ́llɛ ɛ́ tíé, ɓa má fa cíkí táŋtɛ jɩɩsɛ ná nɛ́, anɛ Abɩrahaŋ.
10 Abɩrahaŋ faá já rʋ́ʋ́ zʋ tɔ́zeno ná, Wɩɩsɛ tɩɩ há bíl mʋ́l a sɔ, ʋ cɩ́ wérí a waá zíksi ní.
11 Saara* má há á Wɩɩsɛ yardá ná nɛ́ tɛ, ʋ nɩɩnɛ a daarɛ lʋlɛ́, ká ka puo a lʋl bio, bee wɩ́ɛ́ ʋ fa ɩ́ɔ̃́ rɩ́ Wɩɩsɛ wʋ́ʋ́ nʋtálɔ hár bɩrɛ.
12 Ɛ́ nɛ́ sɩɛ́ tɛ, Abɩrahaŋ, báálɔ né balá há nɩ́ɩ́nɛ́ wérí a daarɛ lʋlɛ́, (a cɩ́ sʋʋ má tɩɩ mɛ́,) ʋ lʋl bio, ʋ duo pul kɩ́ŋkáŋ, anɛ caŋwʋllɛ há mɩŋ bána nyúú, anɛ mʋʋ nʋɔ hɩɛla, ɓa wʋ́ɔ́ wuó dɩɩsɛ má tɩɩ.
13 Ɛ́ nɩɛ wuu sɩɛ́ sʋ́sɛ́ ɛ́ yardá sɩɛrʋ nɛ́, ká onni ná Wɩɩsɛ há tá nʋɔ bʋlʋ́ sɩ́ pɔ́wɔ́, ɓa wʋ́ɔ́ nɛ́sɛ zʋ́ɛ́.
Amá ɓa tɩ́ɛ́nɔ́ nówó ní, ká ɓa sɩɛnnɛ tɔrɛ ɛ́.
Ɓa fa ɩ́ɔ̃́ rɩ́ ɓa ká nɩhʋ́ɔ́rá rɛ́, a a zʋ́zʋ́llɛ́ tíé nyúú rɛɛ́.
14 Nɩɛ ná há ɛ̃ nyɛ mɛ́, ɓaá já rɩ́wɔ́ a rɩ́wɔ́ zɩŋ rɩ́ ɓaá ja tíé ní.
15 Rɩ ɓa fa hɩ́ɛ̃́nɛ́ tíé ná mɛ́ ɓa há lɩ́ɛ́ wɩ́ɛ́ rɛ́, ɓa fa sɩ́ ná ŋmɛ́nɔ, a bɩrmʋ́ ráŋ.
16 Amá ɓa faá ja tíé ná wér há kɩ́wɔ́ wuu ní; ʋ nɛ́ ká bána nyúú.
Ɛ́ nɛ́ tɛ, ʋ to hɩɩ̃sɛ́ a pá Wɩɩsɛ, rɩ́wɔ́ kánʋ́ aá yɩ́rwɔ́ Wɩɩsɛ, bee wɩ́ɛ́ ʋ sɔ́ tɔ́zeno bílwó mí.
17,18 Abɩrahaŋ há á Wɩɩsɛ yardá, Wɩɩsɛ mɩ́lʋ́ rʋ́ʋ́ ná, ʋ ka Ɩzakɛ ɔsɛ vʋk pɔ́ʋ́.
Wɩɩsɛ fa tá nʋɔ pɔ́ʋ́ bʋlɛ́:
«Ɩzakɛ mɛ́ nɛ́ ŋŋ́ á rɩ́ŋ tɩŋ a pɛ́ɩ́ duo ná há ká taŋá duo.»
Ká Abɩrahaŋ fa saŋ rʋ́ʋ́ ka Ɩzakɛ ɔsɛ vʋk pá Wɩɩsɛ.
19 Abɩrahaŋ fa ɩ́ɔ̃́ rɩ́ Wɩɩsɛ kéŋ dóé, a wólli sʋsɛ aá ílli; ɛ́ nɛ́ Wɩɩsɛ púú bio pɔ́ʋ́, anɛ ʋ sʋ́wɔ́ rɛ́, ká ʋ íllú; ʋ ká wɩ́máŋsɛ rɛ́.
20 Ɩzakɛ há á Wɩɩsɛ yardá nɛ́ tɛ, ʋ sʋl Wɩɩsɛ rʋ́ʋ́ hé bárka pá Zakɔbɛ* rɩ́ Ezayu,* a máŋsɛ wɩ́ɛ́ ná cíé háá á rɩ́wɔ́ pérwó.
21 Zakɔbɛ má há á Wɩɩsɛ yardá nɛ́ tɛ, ʋ cɩ́ sʋʋ mɛ́, ká sʋl Wɩɩsɛ rʋ́ʋ́ hé Zɔzɛfɛ bɛlɛ oro wuu nyúú bárka, ká tɩ́ɛ́kʋ́ deŋtuke mí a cʋɔlɛ Wɩɩsɛ.
22 Zɔzɛfɛ* má há á Wɩɩsɛ yardá, ʋ sʋʋ há péré, ʋ sɛ́ Ɩzɩrayɛl duo* nɩɛ sɩ́ lɛ Ezipiti* mí, ká máŋsɛ ɛ́ ná há mɔhɛ̃́ rɩ́wɔ́ púú heŋgbele a.
23 Moyizi* áná rɩ́rʋ́ maá fa há á Wɩɩsɛ yardá nɛ́ tɛ, ɓa ko lʋl Moyizi, a nóú rʋʋ ká biwérí, ɓa wɩ héwíŋ fɛ́ɛ́, ká vɛ Ezipiti kuóro nʋɔ, a féŋsú caŋsɛ botoro.
24 Moyizi má há á Wɩɩsɛ yardá ná nɛ́ tɛ, ʋ ko wa, a bɩ́ɩ́lɛ rɩ́wɔ́ sʋ́ʋ́ Faarɔŋ* toló bio yɩ́rʋ́.
25 Moyizi có rɩ́wɔ́ bɛ́ŋsʋ́ rɩ́ Wɩɩsɛ nɩɛ nɛ́, a kɩ́llɛ wɩ́bɔma sɩɛrʋ tápʋlɛ bɛllɛ jʋɔsɛ́.
26 Ʋ béló, rɩ ɓa múúrú anɛ Kirisi, ʋ ɛ́ kéŋ nyʋɔrɛ́ kɩ́ŋkáŋ, a kɩ́llɛ Ezipiti oŋwere, bee wɩ́ɛ́ ʋ faá bel túme ná ʋ cíé háá á rʋ́ʋ́ ná, Wɩɩsɛ rɩ́ nɛ́.
27 Moyizi fa há lá Wɩɩsɛ dí ní tɛ, ʋ wɩ kuóro cɔwɩɩlɔ́ héwíŋ fɛ́ɛ́, ká lɛ Ezipiti mí, a ka wérí anɛ ʋ sɩ́ɩ́ háá ná Wɩɩsɛ ná nɩɛ há wʋ́ʋ́ wuó ná.
28 Ʋ há á Wɩɩsɛ yardá nɛ́ tɛ, ʋ bil Pakɛ* cana.
Ʋ sɛ́ Ɩzɩrayɛl duo nɩɛ ɓʋ́ʋ́sɛ pʋsɛ, a a cɛ́l mɩ́sɩ́wɔ́ jɩɩsɛ bonni, a makɛ rɩ́ Wɩɩsɛ malɩ́ka* ná háá kué, rʋ́ʋ́ ɓʋ́ʋ́sɛ tooperbɛlɛ, rʋ́ʋ́ sɩ́wɔ́ tooperbɛlɛ mɛ́ tɩ́kʋ́.
29 Ɩzɩrayɛl duo nɩɛ má fa há á Wɩɩsɛ yardá nɛ́ tɛ, Mʋfɩɛmɔ* nyii cakɛ bɛllɛ, ká ɓa zʋʋ lɛ, anɛ tíhɩlɛ daha ɓa há válɛ́.
Amá Ezipiti nɩɛ há máŋsɛ́ rɩ́wɔ́ zʋʋ lɛ, nyii tɔ́wɔ́ mɛ́ ɓa sʋsɛ.
30 Ɩzɩrayɛl duo nɩɛ há lá Wɩɩsɛ dí, ɓa válɔ́ kíl Zeriko* zeŋ tápʋlɛ balpɛ, ʋ ɓal búkébúké.
31 Hátuútuú oro ɓaá yɩ́rɛ Rahabɛ,* ʋ fa há á Wɩɩsɛ yardá nɛ́ tɛ, Ɩzɩrayɛl nɩɛ ná ɓa há tʋmɛ́ rɩ́wɔ́ mʋ́ lʋɔrɛ kɩ́ɛ́lɛ Zeriko, ʋ lɔ́wɔ́ arɩ́ sawér, ɛ́ nɛ́ ɓa wʋ́ʋ́ ɓʋ́ɛ́, ká ɓʋ́ʋ́sɛ nɩɛ ná há cɩ́ Wɩɩsɛ mɛ́.
32 Ŋ́ sɩɛ́ baa bʋlɛ́ beé?
Tɛ́ŋ toó rɩ́ŋ máŋsɛ nɩɛ náŋa wɩ́ɛ́ súúri:
Zɩdɩyɔŋ* wɩ́ɛ́, Barakɛ*f2* wɩ́ɛ́, Saŋsɔŋ* wɩ́ɛ́, Zefite* wɩ́ɛ́, Davidi* wɩ́ɛ́, Samɩɛl* wɩ́ɛ́, arɩ́ Wɩɩsɛ wɩ́laabʋlla* wɩ́ɛ́.
33 Ɓa há á Wɩɩsɛ yardá, ɓa yóó dí kuóre a lɔ́wɔ́ ɓɩɛ, a tʋŋ taŋá nɩɛ nyúú, ɓa nɛsɛ zʋ onni ná Wɩɩsɛ há tá nʋɔ bʋlʋ́ sɩ́ pɔ́wɔ́, a tɔ́ kɩ́ŋkánáwa nʋʋsɛ.
34 Ɓa dʋ́sɛ́ ninni dóé, a lú lɛ tókowí mí.
Ɓa fa wɩ dóé kené, ká ná dóé.
Ɓa mákwɔ́ ballɩ́ lal yoe mí, a kiri tɔhʋɔra lalyoore.
35 Ɓa ílli háála bɛlɛ sʋʋ mɛ́ a pɔ́wɔ́.
Ɓa náŋa ná bɛŋsɛ́, ká wɩ sáŋɛ́ ɓa lɔ́wɔ́ tá, ká sʋsɛ, a makɛ rɩ́wɔ́ bɩr'isi sʋʋ mɛ́, a ná wér kɩ́llɩ́wɔ́ tésíé.
36 Ɓa húúli náŋa, a fɩ́rwɔ́ rɩ́ vɩla; ɓa vɔ́sɛ́ náŋa rɩ́ bɛŋzɛllɛ a yoo hé bɩnajɩɩsɛ mɛ́.
37 Ɓa yósí náŋa ɓʋ́ʋ́sɛ arɩ́ dɔ́wʋ́ɔ́, a kʋsɛ náŋa conni bɛllɛwa, a ɓʋ́ʋ́sɛ náŋa rɩ́ tókowíé.
Náŋa a nɩgʋɔrbaarɛ́, a súsu pekɛnnɛ, ɛ́ rá má bʋkɛnnɛ, a wɩ óŋ wuu kené, a a nɩwálmɛ́, a a wɩɩla nɩɛ.
38 (Dúníé nɩɛ fa wɩ cɛ́rɛ́, rɩ́ ɛ́ nɩɛ mɩ́ŋwɔ́ sɩɛrʋ.)
Ká ɓa gʋɔrɛ aá yéŋŋi gɩrbétéksi sɩɛrʋ, rɩ́ pallɛ nyunni, aá cɔ kúŋkórkowa rɩ́ bʋɔnnɛ sɩɛrʋ.
39 Nɩɛ nyáŋ wuu há á Wɩɩsɛ yardá, Wɩɩsɛ sɩɛrʋ fa tɔ́rwɔ́ nyúú, amá omo ná ʋ há tá nʋɔ bʋlʋ́ sɩ́ pɔ́wɔ́, ɛ́ omo wʋ́ɔ́ oro wuu nɛ́sɛ zʋ́ɛ́.
40 Omo ná wér há kɛ onni wuu ní, Wɩɩsɛ fa bílrá mɛ́; ʋ sɩɛ́ fa waá ja rɩ́wɔ́ lárá sɩ́ɛ́ a ná ɛ́ omo, ʋʋ́ já ráá wuu wɩ́ɛ́ nɛ́ cɛ́rɛ́ wérí, a makɛ ráá rɩ́wɔ́ wuu cɛ́rɛ nóú.