Pool mɩŋ Maltɛ mɛ́
28
1 Á há lúé lɛ a ko tenni ní, á sɩɛ́ zɩŋ rɩ́ ɛ́ tɔ́ɔ́ há mɩŋ nyii sɩ́sɩ́ɛ́nnʋ́wa, ʋ yɩr nɛ́ Maltɛ.
2 Ɛ́ tɔ́ɔ́ nɩɛ sáŋrá, a káŋrá wérí.
Duóŋ faá kó, waarʋ mɩŋ kɩ́ŋkáŋ, ɛ́ nɛ́ ɓa marɛ níŋ, á wuu tuu peri aá wieni.
3 Pool há mʋ́ɛ́ kʋɔrɛ kʋɔra a kaa ko hé níŋ mí, dʋbɔmɔ fa mɩ́ŋwɔ́ sɩɛrʋ; lʋmɔ wúúrú, ʋ isi ɓéri cɔ́ Pool nɛ́sɛ mɛ́.
4 Tɔ́ɔ́ ná tɩ́náwa há ná dʋŋ ná rʋʋ dʋ́mɔ́ cɔ́ Pool nɛ́sɛ mɛ́, ɛ́ nɛ́ ɓa bʋl náŋá rɩ́ bʋlɛ́:
«Taŋá wuu, báálɔ né ká nɩɓʋ́r rɛ́.
Ʋ lúó lɛ mʋʋ é mí rí, amá wɩŋsa wʋ́ʋ́ hiẽsó có.»
5 Ɛ́ nɛ́ Pool ka dʋŋ ná mɩ́sɛ hé nɩ́ŋ mí, ká ʋ dɩhɩ̃́ má wuu waá wɛ.
6 Ɓa faá dɛ́llʋ́ rʋ́ʋ́ ɓal sʋwɛ, ɛ́ rá má rʋ́ʋ́ ŋmɛrɛ, mʋ́l ná tɩɩ tɩɩ mɛ́; ɓa sɩɛ́ há dɛ́llɛ́ dáánɛ, ká ʋ wɩ sʋ́ʋ́ dɩhɩ̃́ wuú wɛ́, ɓa bɩ́rsɛ sabɩɩna, a bʋlɛ́ Pool ká wɩɩsɛ́ rɛ́.
7 Ɛ́ tɔ́ɔ́ kuóro nɛ́ fa tɛ ráŋ kílo tíé wuu.
Ʋ yɩr nɛ́ ká Pibilisi.
Ʋ nɛ́ kéŋrá kaa mʋ́ʋ́ jaa, a káŋrá, a hʋ́ɔ́rɩ́rá wérí tápʋlɛ botoro.
8 Pibilisi ná áná sɩɛ́ faá wɩ́ɩ́lʋ́, a pɩ́ jaa mɛ́; ʋ tɛŋ nɛ́ lʋ́mɛ́ ká ʋ nɩ́nɩ́klɛ.
Ɛ́ nɛ́ Pool zʋ́ʋ́ dɩpɩ́nɛ, a cʋɔlɛ Wɩɩsɛ pɔ́ʋ́, a pɔ́ʋ́ nɛ́ŋsa tɩ́kʋ́ mɛ́, ʋ dúóri.
9 Ɛ́ nɛ́ sɩɛ́ tɔ́ɔ́ ná pʋɔllɛ náŋa má ko Pool rɩ́, ʋ a ɓa dúóri.
10 Ɓa zílrá kɩ́ŋkáŋ, a hʋ́ʋ́mɩ́rá wérí, ká, á colé há péré, ɓa já ŋmɛ́ŋvállɩ́ɓɩɛ ná wuu á háá jɛɛ́, a párá.
Pool peri Romi
11 Á ráŋ kéne wuu ní caŋsɛ botoro, ká á sɩɛ́ isi zʋ nyiidaborzeno oro há lɛ́ Alɛkzaŋdiri, a col.
Ɛ́ nyiidaborzeno fa cɩ́ ráŋ yibíŋ wuu ní.
Ɓa cɔ́ wɩbilɩɛnnɛ*f6* a ɓásʋ́ daha.
12 Á mʋ́ɔ́ peri tɔ́ɔ́ oro ɓa háá yɩ́rɛ Sirakisi, a ké ráŋ tápʋlɛ botoro.
13 Á lɛ́ ráŋ a cɛl kíŋkere, a vaa mʋ́ lɛ Regio.
Tɔ́ɔ́ há pʋ́lɛ́, tɔ́ɔ́ mʋ́l poo ná báá púló aá lú; ɛ́ nɛ́ á va tápʋlɛ bɛllɛ, ká peri Puzooli,
14 á nárá maábináŋa, Zeezi laadííre ráŋ, ɓa sʋ́lrá, ráá kéŋwó dɩhɩ̃́ tápʋlɛ balpɛ.
Ɛ́ nɛ́ ká á sɩɛ́ daarɛ a mʋ́ Romi.
15 Zeezi laadííre ná há mɩŋ Romi mí há nɩ́rá wɩ́ɛ́, ɓa ísó ko céŋrá.
Ɓa náŋa céŋrá Apiyi yɔwɔ mɛ́ wuu ní, ká náŋa má ko céŋrá, ráŋ ná ɓa háá yɩ́rɛ:
jɩɩsɛ botoro, nɩhʋɔra dɩcɩkɩ́ mɛ́.
Pool há nówó, ʋ bɔ́llɛ Wɩɩsɛ, ká ʋ nyúú nyaasɛ, ʋ naasɛ dúóri.
16 Á há mʋ́ɛ́ peri Romi, ɓa lóó Pool mʋ́ mɩ́nʋ́ dʋŋɔ jaa mɛ́, sóóji balá pʋ́pɔ́ʋ́ mɛ́.
Pool bʋ́l Zeezi wɩ́ɛ́ pá nɩɛ, Romi mí
17 Tápʋlɛ botoro kal, Pool yɩ́rɛ Romi Zuwifiwa sɩ́dííre, ɓa ko hé náŋa mɛ́ ʋ dɩhɩ̃́; ɛ́ nɛ́ ʋ sɩɛ́ bʋl pɔ́wɔ́ bʋlɛ́:
«Ŋ wɩ wɩ́ɩ́ ɛ́ɛ́ zɔ́krá dunɩɛ mɛ́, ŋ wɩ́rá naabálwa kusúŋ má zɔ́kɛ́, ká ɓa kánɩ́ŋ tɔ́ bɩnajaa, Zerizalɛmɛ* mɛ́, a baa lɩ́sɩ́ŋ hé Romi nɩɛ nɛ́sɛ mɛ́.
18 Ɓa pi wɩ́ɛ́ bɔ́sɩ́ŋ bɔ́sɩ́ŋ, ká wɩ wɩ́ɩ́ néé rɩŋ zɔ́kɔ́, a mɔ rɩ́wɔ́ tɩŋ ɛ́ wɩ́ɛ́ a ɓʋ́ŋ; ɛ́ nɛ́ ɓaá ja rɩ́wɔ́ píŋ tá,
19 amá Zuwifiwa wɩ sáŋɛ́ rɩ́wɔ́ píŋ tá; ɛ́ nɛ́ ŋ bɔl ká yɩ́rɛ hé Romi kuózeno mí, a bʋlʋ́ nɩ́ɩ́ dé díŋ sarɩ́ya; ʋ to anɛ ŋ kéŋ wɩ́ɩ́ rɩ́rɩ́ŋ dunɩɛ.
20 Ɛ́ nɛ́, ŋ sɩ́ɩ́wa ko rɩ́ŋ néíwa, ká ráá bʋl wɩ́ɛ́; nɛrɔ ná yɩɛla Ɩzɩrayɛl dunɩɛ há kené, ʋ wɩ́ɛ́ nɛ́ ɓa vɔ́wɩ́ŋ rɩ́ bɛŋzɛlɛ né.»
21 Ɛ́ nɛ́ Zuwifiwa sɩ́dííre ná sɛ́:
«Ziide tɩ́náwa wɩ kɛ́ŋ wuu pʋ́ŋsɛ́ a bʋ́lɩ́ wɩ́ɛ́ hé ráŋ tɛ, rɩ́wɔ́ kaa ko párá; á aŋbɛlɛ má oro wɩ ráŋ lɩ́ɛ́ a ko césí wɩ́ɛ́ párá, a sɩɛ́ yɩ́rɩ́ yɩtɔk.
22 Amá á taŋa có ráá zésí wɩ́ɛ́ rɛ́, a néí má sabɩɩna; bee wɩ́ɛ́ á ɩ́ɔ̃́ zɩŋ rɩ́ dɩhɩ̃́ wuu ní, nɩɛ bɛ́rɩ́ ŋmɛ́ŋtɩŋɩ́ né.»
23 Ɛ́ nɛ́ ɓa hé kal pá Pool; ɛ́ kal peri, ɓa nɩɛ ɓɩkana ko Pool háá cɔ ráŋ ná, rɩ́wɔ́ zésú.
Pool pí Wɩɩsɛ kíŋse* ná ʋ há máŋsɛ́ pá Moyizi,* arɩ́ Wɩɩsɛ wɩ́laabʋlla kɛnnɛ ná, a tɩ́ŋwɔ́ mɛ́, a máŋsɛ Wɩɩsɛ kuótɔ́ɔ́ wɩ́ɛ́, aá ja rɩ́wɔ́ zɩŋ Zeezi há ká nɛ́ŋ ná.
Ʋ púl cɩ́cʋɔ nɛ́ a kármɩ́wɔ́ rɩ́ wɩ́ɛ́, a kaá ja gbaŋ.
24 Nɩzesé ná náŋa la ɛ́ wɩ́ɛ́ dí, ká náŋa má wɩ lɛ́ɛ́ dí.
25 Ɓa kéŋ ɛ́ wɩ́ɛ́ tɔ tɩ́ŋtɔ́ɛ́, a kaa pɔsɛ náŋá aá lɛ rɩ́wɔ́ col; ɛ́ nɛ́ Pool súúri wɩ́ɛ́ nyáŋ dʋŋɔ a bʋlɛ́:
«Wɩɩsɛ Sabɩɩna há tɩ́ŋ Wɩɩsɛ wɩ́laabʋllɔ Ezayi* mí bʋl wɩ́ɩ́ ná pɛ́ɩ́wa naabálwa, ʋ kéŋ taŋá!
26 Ʋ sɛ́:
‹Mʋ́ bʋl pá duó né nɩɛ a bʋlɛ́:
Ɩ́ sɩ́ zízesi wɩ́ɛ́ wérí,
ká sɩ́wɔ́ mʋ́ʋ́la nɛ́.
Ɩ́ sɩ́ bíbel wérí, ká sɩ́ óŋ wuu ná.
27 Bee wɩ́ɛ́ duó né nɩɛ nyunni dúókó;
ɓa fɛ́sɩ́wɔ́ dɩlla, a tɔ́wɔ́ sɩ́ɛ́ mɛ́,
a makɛ rɩ́wɔ́ sɩ́ɛ́ sɩ́ óŋ ná,
rɩ́wɔ́ dɩlla sɩ́ wɩ́ɩ́ nɛ́,
rɩ́wɔ́ sɩ́ wɩ́ɩ́ mʋ́l zɩ́mʋ́.
Ɓa waá ja rɩ́wɔ́ bɩ́rsɛ,
a lo Wɩɩsɛ mɛ́ aa zɔkɛ́,
ɛ́ nɛ́ tɛ, ŋ wʋ́ɔ́ dúóré.›
Wɩɩsɛ bʋ́l ɛ́ nɛ́.»
28 Ká Pool sɩɛ́ baa súúri bʋlɛ́:
«Ɩ́ sɩɛ́ zɩŋ rɛ́ ɓa bʋ́l Wɩɩsɛ laatɛ́ ná wɩ́ɛ́ pá nɩɛ ná há to Zuwifiwa rɛ́; ɓa sɩɛ́ sɩ́ zesi nɛ.»
29 [Pool há bʋ́l ɛ́ wɩ́ɛ́ ko tenni, Zuwifiwa ná ísó lɛ, a ka ɛ́ wɩ́ɛ́ vaa cɔ́ksɛ aá col.]
30 Pool ké Romi mí bɩŋsɛ bɛllɛ, a túŋ jaa aá zʋ.
Ʋ fa cákɔ́ aá la nɩɛ ná wuu háá kóú rí.
31 Ʋ bʋ́l Wɩɩsɛ kuótɔ́ɔ́ wɩ́ɛ́ aá pá nɩɛ, a pi Nyuutɩna Zeezi Kirisi má wɩ́ɛ́ máŋsɛ, aá pá nɩɛ arɩ́ taŋá, ká wɩ́ɩ́ wʋ́ʋ́ mɛ́ kɛ́rɛ́.(1.4) Nʋtálɔ zilé (Nɩtʋmɛ Wɩ'allɛ 1.4) Wɩɩsɛ tá nʋɔ, a bʋlʋ́ sɩ́ dí zilé pá Ɩzɩrayɛl duo nɩɛ tɛ́ŋ oro mí, Zʋwɛl kɛnɔ sɩɛrʋ 3.1.
Wɩɩsɛ sɩɛ́ púú Sabɩɩna ná pá nɩɛ, anɛ zilé rí, a mʋ́ tɩɩnɛ ɛ́ nʋtálɔ mɛ́.
Ɛ́ nɛ́ ɓa sɛ́ nʋtálɔ ná há ká zilé.(6.9) Tɩ́ŋtɩɩwa (Nɩtʋmɛ Wɩ'allɛ 6.9) Tɛ́ŋ oro mí, Romi tɩ́náwa yóó dí Zuwifiwa, a kɛ́sɩ́wɔ́ ɓa a yósí.
Ʋ dáánɛ, ká ɓa ko píwó tá ɓa tɩ́llɩ́wɔ́ tɩɩ.
Ɓa ɛ́ nɩɛ duo mí há tɩ́wɔ́ tɩɩ, kúó mɔ cɔɔ nɔ́ŋɔ ké, a cíkwó cémejaa.
Ɓa nɛ́ ɓaá yɩ́rɛ tɩ́ŋtɩɩwa.(27.1) Bɔpɔɔrɛ (Nɩtʋmɛ Wɩ'allɛ 27.7) Bɔpɔɔrɛ ká nyiidaborsi dɩcɩ́nɛ́ rɛ́, a fa mɩŋ Azi dɩtɩ́llɛ, mʋʋ sɩ́sɩ́ɛ́nnʋ́wa ká nyii kílú, ɓaá yɩ́rɛ Kɩrɛtɛ.
Pool háá mʋ́ Romi ní, nyiidabore kánʋ́ mʋ́ lɛ ɛ́ dɩhɩ̃́.
Bel dɩtɩ́llɛ rɩ́ tɔ́nɛ yɩra kɛŋcɔrʋ dɩhɛ̃́.(27.14) Tɔ́ɔ́ mʋ́l poo (Nɩtʋmɛ Wɩ'allɛ 27.14) Rɩ poo ní lúé a lɛ tɔ́ɔ́ nyúú aá mʋ́ tɔ́ɔ́ mʋ́l rɩ́, áá bʋlɛ́ duóŋ sɩ́ ko.
Pool há mɩŋ ŋmɛ́nɔ ná mɛ́, ɓa duóŋ poo lɛ́ tɔ́ɔ́ mʋ́l rɩ́ nɛ́.
Ʋ há ká nyii daha nɛ́, ɛ́ poo duokí.
Ʋ nɛ́ ɓa kaá yɩ́rɛ tɔ́ɔ́ mʋ́l poo.(27.27) Mediterane (Nɩtʋmɛ Wɩ'allɛ 27.27) Mʋʋ ɓɩzeno ná há mɩŋ tɔ́nɛ pɛ́kɛ nɛ́; Ɩzɩrayɛl tɔ́ɔ́ nyúú rí.
Bel dɩtɩ́llɛ rɩ́ tɔ́nɛ yɩra kɛŋcɔrʋ dɩhɛ̃́.(28.11) Wɩbilɩɛnnɛ (Nɩtʋmɛ Wɩ'allɛ 28.11) Ɓa ká wɩŋsa bɛllɛ rɛ́ ɓa cɔ́, a pii ɓásɛ ɓarɛ nyiidaborzeno ná Pool há zʋ́ɛ́.
Ɓa há ká bɛllɛ a ɓarɛ náŋa ná nɛ́ tɛ, ɓa káŋwɔ́ aá yɩ́rɛ wɩbilɩɛnnɛ.
Nɔ́ŋɔ yɩr nɛ́ Kasɩtɔɔrɛ, ká nɔ́ŋɔ má yɩr a Poliksi.