6
1 Ká Dariyusi há lɛ́ Medi zɩ́ kuóɓasa, rʋʋ kéŋ bɩŋsɛ mɛɛ́sɩbotoro rɩ́ bɛllɛ nɛ́.
Dɩŋdɔma cɩ́ Danɩɛl mɛ́
2 Kuóro Dariyusi bíl nɩɛ háá saŋ kuóro yɩr mɛ́ zɔlɔ rɩ́ mɛrɛ́ rɩ́wɔ́ bíbelú dɩtɩ́llɛ wuu mɛ́. 3 A bil nyúútɩ́nawa botoro, rɩ́wɔ́ dí hɩ́ɛ̃́sɛ ɛ́ nɩɛ zɔlɔ rɩ́ mɛrɛ́ nyúú. Ɓa sɩɛ́ mɔhɔ̃́ rɩ́wɔ́ bílwó tʋtʋmɛ́ nʋɔ aá pá ɛ́ nyúútɩ́nawa botoro ní, a makɛ rɩ́ nɛ́ŋ sɩ́ wɩ́ɩ́ áá zɔkɛ kuóro sɩɛrʋ. Danɩɛl sɩɛ́ fa mɩŋ ɛ́ nyúútɩ́nawa botoro sɩɛrʋ nɛ́. 4 Danɩɛl tʋtʋmɛ́ wér sɩɛ́ fa kɛ́ nyúútɩ́nawa ná bɛllɛ rɩ́ nɩɛ wuu háá saŋ kuóro yɩr mɛ́. Ɛ́ nɛ́ kuóro cólli Danɩɛl, aá bɩɩnɛ rʋ́ʋ́ lɩ́sʋ́ rʋ́ʋ́ nɛ́ bíbelú dɩtɩ́llɛ ná wuu mí, beé wɩ́ɛ́, sabɩɩna ná fá há mínʋ́ mɛ́ kɔ́ʋ́ dʋŋɔ rɛ́. 5 Ɛ́ nɛ́ Danɩɛl tʋtʋnnɩnáŋa ná bɛllɛ rɩ́ nɩɛ háá saŋ kuóro yɩr mɛ́ isi cɩ́nʋ́ mɛ́, aá ja gbel rɩ́wɔ́ zɔ́kʋ́ yɩr kuóro sɩ́ɛ́, amá ɓa wɩ wólle ná Danɩɛl wɩ́zɔkɩ́. Beé wɩ́ɛ́, ʋ fá ká nɩtaŋá rɛ́, ʋ wɩ sɛŋɓɛlɩ́ kéné, ʋ fa wɩ wɩ́nyɔ́rkɛ wuu kéné. 6 Ɛ́ nɩɛ ké bɩ́ɩ́nɩ́wɔ́ tɩɩ mɛ́ a baa bʋlɛ́: «Á wɩ Danɩɛl wɩ́zɔkɩ́ wúó ná, ʋ nɛ́ to rá tɩ́ŋʋ́ Wɩɩsɛ kíŋse tɩ́ŋɛ́ mɛ́ a nóú dɩzɔkɩ́.»
7 Ɛ́ nɛ́ ɛ́ nyúútɩ́nawa arɩ́ nɩɛ háá saŋ kuóro yɩr mɛ́ mʋ́ a ná kuóro a bʋ́lʋ́ rɩ́ a bʋlɛ́: «Kuóro Dariyusi, rɩ́ Wɩɩsɛ pɛ́ɩ́ mɩgbó! 8 Babɩlɔ́ɔ́nɛ dɩtɩ́llɛ nyúútɩ́nawa wuu rɩ́ kʋ́máŋdáwa rɩ́ nɩɛ ná háá saŋ kuóro yɩr mɛ́, rɩ́ cɩ́cáána arɩ́ gʋ́vɛrnɛ́ɛ́rɛwa, ké céme mí a vʋʋrɛ bʋlɛ́: Rɩ Kuóro faá sáŋʋ́, rʋ́ʋ́ cíkú nɛ́sɛ kɛnɔ mɛ́ a bíl kiso, a buoli bʋlɛ́: Rɛ́ rɩ́ tápʋlɛ mɛrɛ́ rɩ́ fí pɛ́kɛ, nɛ́ŋ wuu wɩ mɔhɛ̃́ rʋ́ʋ́ cʋ́ɔ́lɛ Wɩɩsɛ oro wuu, ɛ́ rá má nɩbíŋ oro, rʋ́ʋ́ nɛ́ to kuóro Dariyusi dʋŋɔ. Rɩ́ nɛ́ŋ vɔ́ɔ́, rɩ́wɔ́ yóú hé kɩ́ŋkánáwa bʋɔ sɩɛrʋ.» 9 Kuóro, sɩɛ́ pʋ́ŋsɛ ɛ́ kɛnɔ, a bíl ɛ́ kiso, a ciki nɛ́sɛ, rɩ́ nɛ́ŋ báá sɩ́ wólli giri wɩ́ɩ́ róŋ anɛ ɛ́ Medi rɩ́ Pɛrsɛ nɩɛ wɩ́bile kɛnɔ sɩɛrʋ wɩ́ɩ́ há waá gíri ɛ́.» 10 Ɛ́ nɛ́ kuóro sáŋ cíkú nɛ́sɛ kiso kɛnɔ ná mɛ́.
Ɓa yó Danɩɛl hé kɩ́ŋkánáwa bʋɔ sɩɛrʋ
11 Danɩɛl há kúé zɩŋ rɩ́ kuóro sáŋɔ́ cíkú nɛ́sɛ kiso kɛnɔ ná mɛ́, ʋ bɩ́rɔ́ mʋ́ʋ́ jaa. A zɩ́ túko ná tókórówa há wúre caasɛ Zerizalɛmɛ rɩ́. Ʋ ɓírmú neɓííne mí, a cʋ́ɔ́lɛ Wɩɩsɛ, a dɛ́nnʋ́ anɛ ɛ́ ʋ há válɛ́ aá a kál wuu. Danɩɛl kál wuu, ʋʋ́ cʋ́ɔ́lʋ́ Wɩɩsɛ naasɩ́ botoro ní. 12 Kɩ́kɛ́lɛ́, rɩ́ ɛ́ nɩɛ há tʋ́ŋ nʋɔ mɛ́, mʋ́ɔ́ rɩ́wɔ́ kɩ́ɛ́lɛ Danɩɛl mɛ́. Ɓa mʋ́ɔ́ rɩ́ Danɩɛl ɓɩɛ́na mɩŋ ráŋ aá sʋl, aá jɛ́nnʋ́ Wɩɩsɛ. 13 Kɩ́kɛ́lɛ́, rɩ ɓa fɔ́ɔ́ mʋ́ bʋl kuóro rɩ́ a bʋlɛ́: «Kuóro, ɩ ráá wɩ nɛ́sɛ cike kiso kɛnɔ mɛ́, a bʋlɛ́ rɛɛ́ rɩ́ tápʋlɛ mɛrɛ́ rɩ́ fí pɛ́kɛ, rɩ́ nɛrɔ ná wuu há sɩ́ cʋ́ɔ́lɛ wɩɩsɛ oro, ɛ́ rɛ́ má nɩbíŋ oro, rɩ kuóro dʋŋɔ ráá, rʋ́ʋ́ mɔhɔ̃́ rɩ́wɔ́ yóú hé kɩ́ŋkánáwa bʋɔ sɩɛrʋ rɛ́?» Ɛ́ nɛ́ kuóro sɛ́: «Óó, ʋ ká ɛ́ nɛ́, ʋ waá giri, anɛ Pɛrsɛ rɩ́ Medi nɩɛ wɩ́bile kɛnɔ wɩ́ɩ́ há waá giri ɛ́. 14 Ɛ́ nɛ́ nɩɛ ná sɛ́: «Sɩɛ́ ná kuóro, Danɩɛl há ká Ziida lal nɩkɛ́sɛ́ ná nɔ́ŋɔ, ʋ wɩ́ɩ́ zíle, a wɩ́ɩ́ kiso kɛnɔ ná ɩ há cíkí nɛ́sɛ máá tɩ́ŋ: ʋʋ́ cʋ́ɔ́lʋ́ Wɩɩsɛ naasɩ́ botoro ní kál wuu.»
15 kuóro há nɛ ɛ́ wɩ́ɛ́, ʋ sɩɛrɔ zɔkɔ́ kɩ́ŋkáŋ, ʋ sɩɛ́ fa jɩ́ja ŋmɛ́ŋsɛ, rʋ́ʋ́ la Danɩɛl tá. Wɩɩsɛ mʋɔ́ aá zʋ, rʋ́ʋ́ haá jɔ́ʋ́ laatɛ́ ŋmɛ́nɔ́. 16 Amá Danɩɛl dɩŋdɔma ná wɩ dáánɛ́, ká baa há bɩrko bʋl kuóro rɩ́ a bʋlɛ́: «Kuóro, ɩ ɩ́ɔ̃́ rɩ Pɛrsɛ rɩ́ Medi nɩɛ wɩ́bile mɛ́, rɩ́ kuóro nɛ́ bʋl wɩ́ɩ́ ɛ́ rá má rʋ́ʋ́ nɛ́ bil wáda, ʋ báá waá giri.» 17 Ɛ́ nɛ́ kuóro pá nʋɔ, ɓa ka Danɩɛl ko yoo hé kɩ́ŋkánáwa bʋɔ sɩɛrʋ. Kɔ́ʋ́ bʋ́lʋ́ rɩ́ a bʋlɛ́: «Ɩ Wɩɩsɛ ná ɩ háá tɩŋɛ rɩ́ taŋá, dʋŋɔ léŋ nɛ́ sɩ́ wóllí la a tá.»
18 Ɓa pi dɔ́wɩ́ suki bʋɔ ná nʋɔ. Kuóro púú tɩɩ nɛ́cikó arɩ́rʋ́ tʋtʋnnɩhɩ́ɛ̃́sɛ nɛ́cikó malla hé ɛ́ dɔ́wɩ́ mɛ́, a makɛ rɩ́ nɛ́ŋ sɩ́ nʋɔ kánú rɩ́ɩ́ lɩ́sɛ Danɩɛl bʋɔ ná mɛ́. 19 Ʋ tɩ́taŋ kuóro há zʋ́ʋ́ kuójaa, ʋ wɩ dóŋ pɩ́nɛ́. Ʋ wɩ wólle dí ɓɩdííle, ʋ wɩ lóé rɩ́ háwíé wuu zʋ́ʋ́ baasa, ká ɛ́ má ʋ já dóŋ gúl.
Danɩɛl lɩ kɩ́ŋkánáwa bʋɔ sɩɛrʋ
20 Cɩ́cʋ́ɔ́ fól, rɩ kuóro ísó, a fa kɩ́kɛ́lɛ́ a mʋ́ kɩ́ŋkánáwa bʋɔ ná nʋɔ. 21 Ʋ mɩŋ péré mí ní ká ʋ há yɩrɛ Danɩɛl rɩ́ sazɔkɔ́, a bʋlɛ́: «Wɩɩsɛ ná há wómmó tʋtʋnnɔ Danɩɛl, ɩ Wɩɩsɛ ná ɩ haá cʋ́ɔ́lɛ́ tɛ́ŋ wuu mí wólló lɛ́ɩ́ tá kɩ́ŋkánáwa nénídafɩllɛ mɛ́ rɛ́?» 22 Ɛ́ nɛ́ Danɩɛl bʋlʋ́ rɩ́ a bʋlɛ́: «Kuóro, rɩ́ Wɩɩsɛ pɛ́ɩ́ mɩgbó! 23 Ŋ Wɩɩsɛ bélíŋ rɩ́ŋ ká tékétéké ʋ sɩɛ́ mɛ́, a ná rɩŋ wʋ́ʋ́ wɩ́ɩ́ zɔ́kɛ́, a wɩ́ɩ́ má kuóro wɩ́ɩ́ zɔ́kɛ́. Ɛ́ nɛ́ ʋ tʋ́mʋ́ malɩ́ka ʋ ko tɔ́ kɩ́ŋkánáwa ná nʋʋsɛ, ɓa wɩ wóllé tɩ́kɩ́ŋ tɛŋ.» 24 Kuóro há nóú ɛ́, ʋ sɩɛrɔ wuu nɛ́ tɔ́rɛ́, ʋ sɩ́ rɩ́wɔ́ lɩ́sɛ Danɩɛl kɩ́ŋkánáwa bʋɔ ná mɛ́. Danɩɛl há lɩ́ɛ́, nɩɛ kɩ́ɛ́lɔ, rʋʋ wɩ mʋɔ́ má pɩ́rɛ́, beé wɩ́ɛ́, ʋ fa lɔ́ʋ́ Wɩɩsɛ dí. 25 Ɛ́ har mɛ́, kuóro ɔ́ɔ́ ɓa kɛsɛ nɩɛ ná wuu fa há cɛ́ Danɩɛl mɛ́, ɓa rɩ́wɔ́ háála arɩ́wɔ́ heŋbiisi, a yoo hé kɩ́ŋkánáwa bʋɔ ná sɩɛrʋ. Ɓa há yówó hé, ɓa há wɩ tíé péré ká kɩ́ŋkánáwa céŋ kɛ́sɩ́wɔ́, a tʋŋwɔ́ rɩ́wɔ́ heŋgbele wuu.
26 Ká kuóro Dariyusi pʋ́ŋsɛ kɛnnɛ pá tɔ́ɔ́ wuu nɩɛ, duó wuu nɩɛ, arɩ́ liŋó wuu nɩɛ, há mɩŋ tíé wuu nyúú, a bʋlɛ́:
«Rɩ́ tɛŋfɩ́ɛ́l mɩ́nɩ́wa mɛ́ kɩ́ŋkáŋ!
27 «Ná ŋ é kuóro há sʋ́ʋ́ ná: «Ŋ dɩtɩ́llɛ nɩɛ wuu, ɩ́ mɔhɔ̃́ rɩ́ɩ́wa zíl Danɩɛl Wɩɩsɛ, aá fɔ́ʋ́ héwíŋ:
Ʋ nɛ́ ká Wɩɩsɛ ná há wómmó,
ʋ nɛ́ mɩnɛ́ tɛ́ŋ wuu mí.
Ʋ kuorí díí ká dɩŋɛ́,
ʋ nɛ tɛ dóé a kaá mʋ́ wuu.
28 Ʋ nɩ́ɩ́ sáŋ nɩɛ mɛ́ ká lá nɩɛ aá tá má,
Ʋ nɩ́ɩ́ a wɩ́nyáŋsɛ rɩ́ wɩ́nyɩnɩwa
bána nyúú arɩ́ tíé nyúú.
Ʋ nɛ́ lá Danɩɛl a tá kɩ́ŋkánáwa nénídafɩllɛ mɛ́.»
29 A pɔ́ Dariyusi kuorí tɛ́ŋ mɛ́, a kaa mʋ́ peri Pɛrsɛ kuóro Sirisi tɛ́ŋ mɛ́, Danɩɛl kéŋ dɩkéŋpiŋo.