Ɩzɩrayɛl nɩɛ sɩ́ bɩrɛ sɔ́wɔ́ tɔ́ɔ́\ Ɩzɩrayɛl nɩɛ sɩ́ bɩrtɩllɩ́wɔ́ tɔ́nɛ
36
1 Ɩ é báálɔ bio, laŋ nʋɔ wɩ́ɛ́ bʋl pá Ɩzɩrayɛl pallɛ! Ɩ sɩ́ bʋl pɔ́wɔ́ bʋlɛ́: Ɩzɩrayɛl pallɛ ɩ́ zesi Nyuutɩna Wɩɩsɛ lɩŋó! 2 Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́: Ɩ́ sɩ́ɛ́ mɛ́ nɛ́, dɩŋdɔmɔ cɛ́ ŋmɔ́wʋ́ baŋcɩ́la mɛ́, a bʋl wɩ́ɛ́ lɔrɩ́wa bʋlɛ́: Aɩ́, aɩ́! Mʋ́l neé mɩ́, Ɩzɩrayɛl pallɛ ná kárá é tɩllɛ! 3 Ɛ wɩ́ɛ́, laŋ nʋɔ wɩ́ɛ́ bʋl! Bʋlɛ́: Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́: Ɓa fa bɩɩnɔ rɩ́ ɓa sɩ́ wólli dí doé ɩ́ nyúú a zɔkɩ́wa; ká rɩ́ duhʋɔra nɛ́ tɩllɩ́wa. Bee wɩ́ɛ́, tɛ́ŋ há daarɛ, ɩ́ nɛ́ fa ká duowa ná naŋá nɩlɔrɛ. 4 Ɛ wɩ́ɛ́, Ɩzɩrayɛl pallɛ ɩ́ zesi Nyuutɩna Wɩɩsɛ lɩŋó! Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɩ̃ɩ̃ bʋl pallɛ, rɩ́ dɩ́ŋduóme, rɩ́ polli, rɩ́ polcʋɔ́rɛwa, rɩ́ jɩɓónni, arɩ́ tɔ́vataalɛ ná kile tɔ́nɛ ná naŋá haá lɔrɛ. 5 Ɛ wɩ́ɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́: Ŋ cɔwɩɩlɔ́ ná há nɩhɛ̃ nɩŋ nɛ́ ŋ kaá bʋl duowa ná naŋá rɩ́, arɩ́ Edɔŋ tɔ́ɔ́ wuu rɩ́. Bee wɩ́ɛ́, ɓa ŋmɔ́wɔ́ baŋcɩ́llɛ mɛ́, a wɩ hewɩ́ŋ fɛɛ ká láŋ tɔ́ɔ́ a tɩllʋ́ rɩ́rʋ́ pʋsɛ nyɔ́dídí wuu. 6 Ɛ nɛ́ tɛ́, ŋ sɩ́ bʋl pá Ɩzɩrayɛl dɩ́tɩllɛ, pallɛ, dɩ́ŋduóme, polcʋɔ́rɛwa, arɩ́ polli, a bʋlɛ: Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́: Ŋ sɩ́ tʋmɩ́ŋ cɔwɩɩlɔ́ ná há nɩhɛ̃ nɩŋ rɩ́rɩ́ŋ banɔ́ŋnɩ́ duowa ná há muuríwa nyúú. 7 Ɛ wɩ́ɛ́, ŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ ŋmɩ́ɛ́sɔ bʋlɛ́: Hɩ̃ɩ̃sɛ ná duowa ná há kilíwa há jɛɛ rʋ́ diíwa sɩ́ bɩrɛ díwó tɩɩ nɛ́! 8 Amá ɩ́ é Ɩzɩrayɛl pallɛ, ɩ́ daha tuuni sɩ́ cɔ́ hílli a nɔŋ nɔnɔ pá Ɩzɩrayɛl ŋ jamáŋ. Bee wɩ́ɛ́, ɛ wɩ́ɛ́ nʋɔ suí tɛ́ŋ báá wɩ ból. 9 Ná, mʋl neé mɩ́, ŋ sɩ́ bɩrɩ́ sɩ́ɛ́ caasɩ́wa a belíwa mɛ́ werí. Ŋ sɩ́ a rɩ́ɩ́wa tié ká kɔrɔ, rɩ́ɩ́wa parɛ a dú. 10 Ŋ sɩ́ a rɩ́ Ɩzɩrayɛl nɩɛ pul kɩ́ŋkáŋ. Ɓa sɩ́ bɩrɛ cuóli tɔ́nɛ, rɩ́ jɩɓónni a ké. 11 Ɩ́ nɩbiine rɩ́ pʋsɛ sɩ́ lúl bɛlɛ pul kɩ́ŋkáŋ. Ɩ́ sɩ́ pul a nɛ́ dʋ́ŋdʋʋ̃́ ná mɛ́, ká rɩ́ŋ ɛɩ́wa werí a kɩ́llɛ dʋ́ŋdʋʋ̃́ ná mɛ́. Ɛ nɛ́ rɩ́ɩ́wa zɩ́ŋ rɩ́ŋ nɛ́ ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ. 12 Ɩzɩrayɛl há kaŋ jamáŋ nɛ́ sɩ́ tɩ́llɛ tɔ́ɔ́ ná; ɓa sɩ́ la tɔ́ɔ́ ná wuu a tɩ́llʋ́, a lʋ́l bɛlɛ sú. 13 Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋlɛ́: Ɓa há lɔrɩ́ bʋlɛ́: Ɩ tɔ́ɔ́ mɛ́, nɩɛ há pul, hál wuu bii wa cɛ́. 14 Ɛ wɩ́ɛ́, ɩ tɔ́ɔ́ mɛ́, lʋl huí báá wʋɔ́ mɩ́ŋ, ká rɩ́ duo lʋl bɛlɛ su dunie. Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋlɛ́. 15 Hɩ̃ɩ̃sɛ, rɩ́ zome ná duowa ná naŋá fa há pii ɛɩ́wa mɛ́, tenno sɩsɛnyɛ. Ká, ɩ́ tɔ́ɔ́ má báá wɩ́ɩ́wa heŋbiisi ɓʋ́ʋ́sɛ. Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋlɛ́. 16 Nyuutɩna Wɩɩsɛ bʋlɩ́ŋ rɩ́ bʋlɛ́: 17 Zesi báálɔ bio: Tɛ́ŋ ná mɛ́, Ɩzɩrayɛl fa há mɩnʋ́ tɔ́ɔ́ mɛ́, ʋ ɔɔ ʋ zʋ́ busunnu. A tɩ́ŋwɔ́ wɩ́állɛ mɛ́, tɔ́ɔ́ ná keŋ busunnu a nɛ́ háálɔ tɩŋa hé tɛ́ŋ mɛ́ ʋ há keŋ busunnu ɛ. 18 Ɓa tʋ́ŋ nɩɓʋ́ a bɩsɛ cɛ́l tɔ́ɔ́ ná mɛ́, a ɓáárɛ wɩhʋɔra, a a tɔ́ɔ́ ná zʋ busunnu. Ɛ nɛ́ tɛ́, ŋ ló ŋ cɔwɩɩlɔ́ zeno ná tuwíwó nyúú. 19 Cɔ́wɩɩlɔ ná sɩɛrʋ, ŋ díwó saríya a cɛrwɔ́ wɩ́állɛ, a ŋmɔ́wɔ́ pɩsɛ hé duowa ná naŋá sɩɛrʋ. 20 Tɔ́ɔ́ ná wuu sɩɛrʋ ɓa há zʋɛ́, nɩɛ tɩŋwɔ́ wɩ́ɛ́ aá muuríŋ yɩwero ná. Bee wɩ́ɛ́, nɩɛ sɛ́: Nɩɛ nyáŋ ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɩɛ, ɓa luú tɔ́ɔ́ nɛ́. 21 Tɔ́hʋɔra ná wuu ɓa há zʋɛ́, nɩɛ muuríŋ yɩrwero ná; a tɩ́ŋ Ɩzɩrayɛl nɩɛ wɩ́tɩɛnnɛ ná wɩ́ɛ́. 22 Ɛ wɩ́ɛ́, bʋl pá Ɩzɩrayɛl nɩɛ a bʋlɛ́: Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́: Ɩ́ é Ɩzɩrayɛl nɩɛ, ɩ́ wɩ́ɛ́ rá ŋ jɩ́ja rɩ́ŋ tʋ́ŋ nyɛ́; amá ŋ yɩrwero ná ɩ́ há zɔkɛ duowa ná sɩɛrʋ yɩrɛ mɛ́ nɛ́ ŋ jɩja rɩ́ŋ tʋ́ŋ. 23 Ɛ nɛ́ tɛ́, ŋ sɩ́ bɩrɛ cuólíŋ yɩrɛ ná ɩ́ há zɔkɛ duowa ná sɩɛrʋ; ŋ yɩr sɩ́ yɩ́rɛ duo wuu sɩɛrʋ, a makɛ rɩ́ duo wuu zɩ́ŋ rɩ́ŋ nɛ́ ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ. Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋlɛ́. 24 Ŋ sɩ́ lɩ́sɩ́wɔ́ dʋhʋɔra tɔ́nɛ ná mɛ́ ɩ́ há pɩsɛ zʋ́ mɩ́ŋ; a kanɩ́wa ko héíwa tɔ́ɔ́ sɩɛrʋ. 25 Ŋ sɩ́ foíwa nyii a sɛ́sɩ́wɔ́ busunnu ná wuu tá, ká rɩ́wɔ́ a pɩ́rtɩ́tɩ́. Ŋ sɩ́ mʋ́ʋ́rɩ́wa venni busunnu wuu tá. 26 Ŋ sɩ́ bɩrsɩ́wa sɩɛrʋ ná há nɩhɛ̃ bʋtaalɛ, ká bɩrɛ pɛɩ́wa sɩɛrʋ ná há pɔ́rɛ́. A bɩrɛ pɛɩ́wa baŋcɩfɛlɔ rɩ́ sabɩŋfɛlɔ. 27 Ŋ sabɩɩna sɩ́ mɩnɩ́wa sɩɛnnɛ rɩ́ɩ́wa wólli zílíŋ kíŋse, ká tɩ́tɩ́ŋ wɩ́máŋsɛ ná. 28 Ɩ́ sɩ́ tɩ́llɛ tɔ́ɔ́ ná ŋ há pié pɛɩ́wa naábalwa; ɩ́ sɩ́ áŋ nɩɛ, ká rɩ́ŋ má ɛɩ́wa Wɩɩsɛ. 29 Ŋ sɩ́ lɛɩ́wa tá wɩ́bɔma nɛ́sɛ mɛ́; ɩ́ báá a rɩ́ wa zɩ́ŋ losu, bee wɩ́ɛ́ ŋ sɩ́ a rɩ́ bile ɔsɛ kíŋkaŋ a pɛɩ́wa. 30 Ɩ́ tuuni sɩ́ nɔŋ kíŋkaŋ, rɩ́wa baksɛ má ɔsɛ weri; a makɛ rɩ́ɩ́wa sɩ́ losu hɩ̃ɩ̃sɛ dí duowa ná naŋá sɩɛrʋ. 31 Ɛ tɛ́ŋ mɛ́, ɩ́ sɩ́ bɩrɛ liisi a ná mala bɔmɔ ná, rɩ́ wɩ́tɩɛnɛ ná ɩ́ fa haá ɛɛ. Ɛ nɛ́ sɩɛ́ rɩ́ hɩ̃ɩ̃sɛ kaníwa rɩ́ɩ́wa báá sɩ́ wóllu kaníwa nyúú ɓɔ́. 32 Ɛ wɩ́ɛ́, ɩ́ zɩ́ŋ rɩ́wa werí wɩɛ́ rá tɛ́ ŋ tʋtʋŋ nyɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋlɛ́. Ɩzɩrayɛl nɩɛ, ɩ́ wɩ́állɛ ná fa mɔhɔ̃ rɩ́wɔ́ ká hɩ̃ɩ̃sɛ pɛɩ́wa rɛ́! 33 Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́: Tapʋl ná ŋ há sɩ́ mʋ́ʋ́rɩ́wa busunnu tenni mɩɛmɩɛ́; ŋ sɩ́ a rɩ́ nɩɛ bɩrɛ ko ke tɔ́nɛ mɛ́ a bɩrɛ cuoli jɩɓonni. 34 Ɓa sɩ́ bɩrɛ parɛ tié ná wuu ɓa fa há vɛɛ tá, a makɛ nɩɛ ná há sɩ́ tíŋ róŋ dɩdaarɛ bɩbɛllɛ. 35 Ʋ ɛ mɛ́ nɛ́, rɩ́ nɩɛ bʋlɛ: Ná, tɔ́ɔ́ ná há vɛɛ tá nɛ́ ko nɩ́ɛ́sɛ Ɛdɛŋ, ʋ tɔ́nɛ ná ɓa fa há zɔkɛ, ɓa má wuu nɩ́ ɓa bɩrɛ cuóli a bɩrmɛ́. 36 Ɛ har mɛ́, ɩ́ kile duo nɩɛ ná há kaanɛ sɩ́ zɩ́ŋ rɩ́ŋ é nɩ́ bɩrɛ sɔɔ onni ná fa há gínne, ká bɩrɛ cɔ́ŋsɛ onni ná fa há cunne. Ŋ é Nyuutɩna Wɩɩsɛ nɛ́ bʋlɛ́, ŋ há sʋʋ ná nɩ́ɩ́ cɩ́nɛ. 37 Ɛ wɩ́ɛ́, Nyuutɩna Wɩɩsɛ sɛ́: Noú ná ŋ báá há sɩ́ a pá Ɩzɩrayɛl nɩɛ: Ŋ sɩ́ a rɩ́wɔ́ báála pul kíŋkáŋ a nɛ́ pʋsɛ haá pul ɛ. 38 Tɔ́nɛ ná fa há zɔkɛ sɩ́ bɩrɛ su nɩbiine, a nɛ́ tɛ́ŋ há daarɛ Zerizalɛmɛ mí, pʋsɛ fa há bʋrsɛ ɛ, ɓa kaa ɔsɛ vʋka ɓa caŋsɛ dí tɛ́ŋ. Ɛ nɛ́ rɩ́ nɩɛ zɩ́ŋ rɩ́ŋ nɛ́ ká Nyuutɩna Wɩɩsɛ.